Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-21 / 303. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. november 21., szerda MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA 3. (Folytatás a 2. oldalról) 1989. évi költségvetési törvény- javaslatról döntve mérlegeljék, hogy az országnak és kormányának a célja nem lehet más, csak a meglévő feszültségek mérséklése, nem pedig azok további növelése. Elengedhetetlen közmegegyezésre jutni az ország stabilitását segítő, növekvő mértékben az ország saját, erőire támaszkodó 1989. évi költségvetés kialakításának kérdésében — hangoztatta Villányi Miklós, majd arra kérte az Országgyűlést, hogy a kormány által beteijesztett 1989. évi költségvetési törvényjavaslatot vitassa meg, s a javasolt intézkedési változatok közül a legmegfelelőbbet kiválasztva, a törvényt fogadja el. Vita a költségvetés- tervezetről Péter Szigfrid (Tolna megye), az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkára utalt arra a két felhívásra, amely Tolna megyéből indult el, s a költségvetési pénzeszközök eddigi elosztási rendjét kifogásolta. E felhívásokat a megyei első titkár szerint az a helyzet szülte, hogy bár a kormány gazdasági-társadalmi stabilizációs programja és az országos pártértekezlet a kibontakozás alapvető feltételének a szellemi, értelmiségi munka anyagi, erkölcsi elismerését jelölte meg, a deklarációkat követően a pénzügyi, gazdasági intézkedések egy része nem ezt szolgálta. A költségvetési kiadások csökkentésére tett kezdeményezések még mindig bátortalanok — állapította meg —, s az állami háttérintézmények támogatásának további csökkentését javasolta. Fehér Tibor (Veszprém m.), a Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Gépgyártástechnikai Szerelőipari Szakmunkás- képző Intézet igazgatója elmondotta: a jelenlegi költségvetési tervezetek szerint csupán 16,5 százalékkal bővül az oktatási ágazat költségvetése. Ebből — figyelembe véve a fogyasztói árváltozásokat — csak arra futja, hogy a jelenlegi körülményeket fenntartsák. Arra kérte a pénzügyi kormányzatot, hogy vizsgálja felül az oktatásra előirányzottjövő évi költségkeretet, s növelje meg az oktatás fejlesztésére szánt összeget. Olyan megoldást is elfogadhatónak tartott a képviselő, hogy a költségvetés átdolgozásának elkerülése érdekében a kormány a költségvetési tartalékból különítsen el erre a célrá pénzt. Csontos Jánosné (Borsod- Abaúj-Zemplén m.), az Ormosbányai Általános Iskola igazgatóhelyettese megállapította, hogy a korábbi hibás, dogmatikus ideológia és az erre alapozott téves politika az úgynevezett nem termelő területek leromlásához vezetett Magyarországon. Ez a szemlélet a jelek szerint túléli az újabb közgazdasági felismeréseket — vélekedett. A képviselőnő szerint az értelmiségen belül a pedagógusok helyzete a legrosszabb. A költségvetési tervezet ugyan célul tűzi ki az úgynevezett maradványnyelv felszámolását, de így is csak a felsőoktatásban és a tudomány támogatásában szán elég pénzt a reálérték megőrzésére. Csakhogy a bajok igazi gyökere az alapoknál-van. Az általános iskolák csupán 3 százalékkal részesednek a költségvetésből, és egy általános iskolásra mindösz- sze 10 ezer forint jut évente. Hellner Károly (Budapest), a Magyar Gazdasági Kamara személyzeti és munkaügyi főosztályvezetője elfogadhatatlannak nevezte a jelenlegi kamatpolitikát, amely az egyik legnagyobb inflációgerjesztő hatású tényező. Kedvezőtlen hatásai a többi között érezhetőek a vállalkozási kedv csökkenésében. Szorgalmazta a kamatpolitika mielőbbi felülvizsgálatát; a lakossági betétek utáni kamatprémiumok, felárak és egyéb kompenzációs intézkedések megszüntetését. Rámutatott, hogy a költségvetésnek nagy terhet jelent a csaknem háromnegyed millió állami lakás üzemeltetése, fenntartása, felújítása. Mielőbb meg kell szabadulni e teher egy részétől; fel kell gyorsítani az állami bérlakások eladását. Állást foglalt egy nyugdíjtörvény mielőbbi kidolgozása mellett; s javasolta, hogy amíg e magas szintű jogszabály nem készül el, az Országgyűlés tárgyalja a nyugdíjrendszer mindennemű változásait. Varga János (Tolna m.), az iregszemcsei Egyetértés Mgtsz elnöke a költségvetéssel kapcsolatban megállapította, hogy nagyon kevés az új elem, igazi előrelépésről nem lehet beszélni. A lakosság egyre nehezebben tűri, hogy minden helyi fejlesztéshez anyagilag is hozzá kell járulnia, legyen az kórház, iskola vagy óvoda. Ezzel szemben egyáltalán nem lehet tapasztalni a költségvetésből élők fokozottabb takarékoskodását. Felvetette a képviselő, hogy egyre csökkennek a mezőgazdaság számára nyújtott költségvetési támogatások. Végre már tiszta képet kellene kapni arról — szorgalmazta —, hogy mit nyújt a népgazdaság a mezőgazdaságnak, s az mit tesz le a költségvetés asztalára. dr. Juhár János (Pest m.) po- mázi körzeti orvos elöljáróban bejelentette, hogy — elfogadhatóbb nem lévén — a terv- és költségvetési bizottság által javasolt negyedik variációt támogatja. Ezután a képviselői munkáról szólva szinte lehetetlennek ítélte, hogy egy országgyűlési ülésszakra két hét alatt felkészüljenek. Ez abban az esetben még nehezebb, amikor olyan nagy fontosságú javaslatok szerepelnek a napirenden, mint az állami költség- vetés témaköre. A továbbiakban a most tárgyalt napirendhez egy, csak áttételesen kapcsolódó kérdéskörről, a családvédelemről beszélt. dr. Velkey .László (Borsod- Abaúj-Zemplén m.), a Borsod Megyei Kórház Gyermekegészségügyi Központ igazgatója, megyei szakfőorvos az általános költségvetési vitához kapcsolódva arra az álláspontra helyezkedett, hogy az egyes tárcák érdemi megrövidítése nélkül is fel lehet kutatni deficitcsökkentő forrásokat. Hangoztatta: nem elsősorban a félelmetes mértékű korrupcióra gondol, hanem arra a mindennapos gyakorlatra, hogy — központi vagy intézményi keretekből — nagy fokú pazarlást folytatnak. „Ne hályogkovács módjára vágjuk el a szakmai Interjú az új miniszterrel, Derzsi Andrással Az új miniszter megígérte, hogy az M3-as autópálya továbbépítésének kérdésére januárban visszatér Mint ismert, a Parlament tegnapi ülésén határozat született a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Mmisztérium felállításáról, melynek vezetője Derzsi András lett. Az új miniszter 43 éves, Kolozsvárott született, a Budapesti Műszaki Egyetem építőmérnöki karának közlekedésépítő szakán szerzett diplomát. 1976-ban abszolválta a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karának város- építési, városgazdasági szakát, s 1983-ban pedig az MSZMP Politikai Főiskolájának területfejlesztési szakán szerzett diplomát. A pártnak 1972-től tagja. A Fővárosi Tanács közlekedési főigazgatóságán 1972-től dolgozott, melynek vezetője 1983- ban lett. Az idén választották meg fővárosi tanácstagnak. Egyébként a MTESZ Közlekedéstudományi Egyesület főtitkárhelyettese, az UITP Nemzetközi Tömegközlekedési Szervezet metróbizottságának is tagja. Kiemelkedő szervező- készséget felmutató, szakmailag felkészült jó emberi tulajdonságokkal bíró vezetőnek tartják. Nem sokkal megválasztását követően kértünk tőle egy exkluzív interjút a Népújság számára:-Önt rendkívül fiatalon választották meg miniszterré. Hogyan fogadta ezt? — Elég nagy meglepetéssel, amikor megkerestek, ketten voltunk jelöltek, a másik Nagyi- ványi András, az Országgyűlés közlekedési bizottságának elnöke. Úgy gondoltam, hogy fel kell venni ezt a kesztyűt. Lehet, hogy nagy bátorságnak tűnik ma Magyarországon, hogy egy 43 éves ember miniszteri tárcát vállaljon, de ez a világ legnagyobb részén természetes. Eddig egy rendkívül ideális közösségben dolgoztam, nyilvánvalóan emiatt is figyeltek fel rám.-A miniszterré választásakor nagyon sokan tartózkodtak. Ezt hogy értékeli ön? — Valószínű, hogy ez annak is szólt, hogy kevesen ismerik eddigi tevékenységemet, azt hiszem, a budapestiek előtt nem vagyok ismeretlen, hiszen a fővárosban dolgozom, ugyanakkor valószínű, hogy ez a nagy tartózkodási arány annak is szólt, hogy az én miniszteri elődeimet komoly szimpátia övezi. Kiváló emberek, kiváló szakemberek és kiváló kollégák.-Gyakorlatilag önhöz három fontos terület tartozik majd Milyen koncepció alapján irányítja majd ezt a munkát? — Ez a szervezet most van alakulóban, igaz, gyorsan kell megoldanunk néhány dolgot. Január 1-től „fel kell állni” a legfontosabb szervezeti kereteknek. A posta hatósági része már az új minisztériumban működik, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium a területrendezést és településfejlesztést leadja a Külügyminisztériumnak, a megmaradt építőipari, építészeti területek az új minisztériumhoz kerülnek. Aztán ha a durva elvi kereteket megteremtettük, megkezdődhet a munka finomabb része. Arra törekszünk, hogy ne hályogkovács módjára vágjuk el a szakmai határokat, a racionalitást figyelembe véve kerüljenek az egyes területek a különböző tárcákhoz.-Milyen változások várhatók az építésügy, a közlekedés és a posta területén az elkövetkező időkben? — Az építésügyben a legfontosabb az, hogy a vállalati irányítás szinte teljesen megszűnjék, illetve ebbe az irányba mozduljon el. Az, hogy melyik vállalat miképpen üzemel, erről a piac döntsön. Ez az egyetlen lehetőség, hogy valós verseny alakulhasson ki az egyes cégek között. Az építőipari árakat is ez fogja vissza egy elfogadható szintre. A közlekedésben javítani kell a közúthálózat helyzetét akkor, amikor a költségvetési vita keretében egymilliárdos csökkentés érte az ágazatot. Ennek a pótlásáról mindenképpen gondoskodni kell. A postánál a legfontosabb, hogy a hatósági és a vállalati funkciókat szétválasz- szuk január elsejétől, a posta mint szolgáltató vállalat üzemel ezután.-Itt, Heves megyében különösen foglalkoztatja az embereket, hogy tovább épül-e az M3-as autópálya? — Erre nagyon nehéz most válaszolni, hiszen jelentős pénzügyi csökkentés érte a tárcát, január második felében viszont konkrét választ tudok majd adni erre is. Homa János Puskás Sándor egy negyedik változatot ajánlott elfogadásra Barta Alajos Beck Tamás miniszterrel és Ballai Lászlóval beszélget az ülés szünetében (Fotó: Szántó György) Puskás Sándor, az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága előadója rámutatott, hogy szinte minden bizottságban elfogadták, helyesnek ítélték az oktatásra és az egészségügyre fordítható kiadások növelését. Bírálták viszont, hogy nem elegendő mértékű a honvédelmi kiadások csökkentése, és a rendőrség költségvetésének növelését is túlzottnak ítélték. A kulturális bizottság egyebek között további támogatást igényelt a jelenlegi minimális — 1 százalékos — reálérték-csökkenés ellensúlyozására. Ugyancsak javasolta a tömegszervezetek kihasználatlan épületeinek, eszközeinek oktatási célú felhasználását. Az építési és a közlekedési bizottság nem fogadta el az utak, hidak építésére, karbantartására vonatkozó előirányzatokat. Indítványozta — egyebek mellett — az állami tulajdonú, vagy a költségvetési intézmények birtokában lévő szükségtelen lakások, üzlethelyiségek és más eszközök mielőbbi értékesítését. Puskás Sándor beszámolt arról is, hogy a kereskedelmi bizottság a kiemelt idegenforgalmi területek élelmiszer-kereskedelmének- és szezonális kedvezményeinek megszüntetését javasolta. Az ipari bizottság nem fogadta el a költségvetés egyik változatát sem. Lehetőséget látott viszont arra, hogy a 2-es változatban a különadó mértéke csökkenjen. Az így kieső költségvetési bevételt a költségvetési kiadások további csökkentésével és az állami vagyon értékesítéséből származó bevételekkel lehetne pótolni véleményük szerint. A mezőgazdasági bizottság nem foglalt állást a költségvetésről, tekintettel arra, hogy írásbeli anyag nem állt rendelkezésére. A terv- és költségvetési bizottság ülésén egyetértettek azzal: nem szolgálná a stabilitás folyamatát, ha a parlament elutasító magatartása miatt nem lenne, vagy csak átmeneti költségvetése lenne az országnak. Több hozzászóló kifejtette, hogy nem ért egyet a központosítás olyan mértékével, amely az 1-es variációban szerepel. Úgyancsak nem fogadták el jelenlegi formájában az állami vagyon utáni járulék gondolatát. Ä lakásalap létrehozása szintén elfogadhatatlan a bizottság számára, mivel a képviselők szerint emögött a jelenlegi ésszerűtlen lakáskoncepció áll. Felkérték viszont a kormányt, hogy 1989. június 30-ig nyújtson be a parlamentnek egy reális lakás- koncepciót. A 2-es változatot is alaposan elemezték a bizottság tagjai. Megállapították: az oktatási, kulturális, egészségügyi célokra fordított kiadások kis mértékű növekedése nem fedezi ugyan a szükséges, kielégítésre érdemes célokat, de a jelenlegi pénzügyi helyzetben reálisnak tekinthető a növekedés mértéke. Elismeréssel találkozott, hogy a műszakifejlesztési, kutatási előirányzatok a korábbinál nagyobb támogatást kaptak. A 2-es változatban több bírálat érte a védelmi és a fegyveres testületek, valamint a társadalmi szervezetek magas kiadási előirányzatát. A legkritikusabb továbbra is a támogatások ügye. Csökkentésükre több javaslat is elhangzott, a képviselők azonban a támogatások további csökkentésére voksoltak, számolva az esetlegesen káros hatások kockázatával. A terv- és költségvetési bizottság támogatta a kormánynak azt a javaslatát, hogy a kiadás- és a támogatáscsökkentéssel alapozzák meg a költségvetés 20 milli- árdra tervezett hiányát. Nem fogadta el azonban a bizottság az ezt kiegészítő egyszeri pótadó mértékét. Ezért felkérték a kormányt, hogy a javasolt pótadót négy százalékra mérsékelje, és nagyobb léptékű kiadás-, valamint támogatáscsökkentésre tegyen javaslatot. A bizottság álláspontja: a megszavazott vállalkozói nyereségadó reális költségvetési forrást teremt a kiadások fedezésére. A képviselők arra a véleményre jutottak, hogy a költségvetés és a vállalkozók között kell megosztani a pótadó terheit 1989-ben. A bizottság véleményét összegezve Puskás Sándor kifejtette, hogy nem fogadják el az 1989. évi költségvetés 20 milliárdot meghaladó hiányának megszüntetésére kidolgozott három kormányjavaslatot. Ehelyett a terv- és költségvetési bizottság egy negyedik változatot ajánl, amely a második változatban szereplő kiadás- és támogatáscsökkentést tovább folytatja, és a különadó mértékét egyszeri alkalomra, 1989-re négy százalékban határozza meg. Ugyanakkor módosító indítványként megfogalmazták, hogy a központi költségvetési tervtől és a tanácsi támogatási céloktól minisztertanácsi felhatalmazással el lehessen térni egy százalékkal, ennél nagyobb mértékű eltéréshez pedig az Országgyűlés felhatalmazása legyen szükséges. Kérte az Országgyűlést, hogy az 1989. évi költségvetésként a terv- és költségvetési bizottság által javasolt négyes változatot fogadja el. A napirend vitájában szólásra emelkedett Gajdócsi István, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnöke, aki helyesnek minősítette azt a célt, hogy csökkenjenek a közkiadások. Ugyanakkor helytelennek ítélte, hogy az állam a visszavonulását ott fokozza, ahol már ez a folyamat legalább egy évtizede tart. Rámutatott, hogy a tanácstörvény és más, jogszabályok által meghatározott feladatok ellátása további milliók, illetve milliárdok elvonásával megoldhatatlan. A vitában összesen tizenkilencen szólaltak fel. Devcsics Miklós, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának első titkára utalt arra: a legfontosabb követelmény a költségvetési egyensúly fenntartása, mert ellenkező esetben ellenőrizhetetlen infláció alakulhat ki. Ezzel az Országgyűlés decemberi ülésszakának első munkanapja befejeződött. Ma, az 1989. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatja munkáját a törvényhozó testület. Megyénk országgyűlési képviselője, Puskás Sándor volt a Parlamentben a terv- és költségvetési bizottság előadója
