Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-21 / 303. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 303. szám ÁRA: 1988. december 21., szerda 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Március 15. munkaszüneti nap lesz Megkezdte munkáját az Országgyűlés ülésszaka Kedd délelőtt 10 órakor Stadinger István el­nökletével megkezdte munkáját az Országgyű­lés idei utolsó ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnö­ki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP fő­titkára, Németh Miklós, a Minisztertanács el­nöke. Az ülést megnyitva Stadinger István megem­lékezett az Ideiglenes Nemzetgyűlés és kor­mány 44 évvel ezelőtti megalakulásáról. Stadinger István ezután egy képviselői indít­ványt ismertetett. Grósz Károly és Huszár Ist­ván, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára írásban benyújtott javaslatában azt kérte, hogy március 15-ét, a magyar nemzet e jeles ünnepét nyilvánítsák munkaszüneti nap­pá. Az Országgyűlés egyhangú szavazással elfo­gadta a javaslatot. A törvényhozó testület ezután egyhangúlag elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A minisztériumok felsorolásáról szóló tör­vényjavaslat és személyi javaslatok tárgyalása; 2. Az 1989. évi költségvetésről szóló tör­vényjavaslat tárgyalása, a kapcsolódó törvény- javaslatokkal együtt; 3. Tájékoztató a nemzeti kisebbségek jogai­nak tiszteletben tartását szorgalmazó pápai üzenetről; 4. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosításának törvényjavaslata; 5. Az illetékről szóló 1986. évi I. törvény mó­dosításának törvényjavaslata; 6. A Társadalombiztosítási Alapról szóló törvényjavaslat és a társadalombiztosításról szóló törvény módosításának tárgyalása, együt­tes vitában; 7. A szakképzési hozzájárulásról és a Szak­képzési Alapról szóló törvényjavaslat tárgyalá­sa; 8. A külföldiek magyarországi befektetéséről és a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatok tárgyalása, együttes vitában; 9. Az Alkotmány módosításáról; az egyesü­lési jogról; a gyülekezési jogról szóló törvényja­vaslatok tárgyalása, együttes vitában; 10. A honvédelemről szóló 1976. évi I. tör­vény módosításának törvényjavaslata; 11. Az Országgyűlés ügyrendje módosításá­nak tárgyalása; 12. Interpellációk, kérdések. Németh Miklós miniszterelnök javasolta, hogy az Országgyűlés új minisztériumot hozzon létre Közlekedési, Hírközlési és Épí­tésügyi Minisztérium néven (Fotó: Szántó György) Pozsgay Imre megbeszélése a nőmozgalom vezetőivel Pozsgay Imre államminiszter kedden az Országházban talál­kozott a Magyar Nők Országos Tanácsa vezető tisztségviselői­vel. A találkozón Duschek La- josné, a MNOT elnöke tájékoz­tatást adott a magyar nőmozga­lom helyzetéről, megújulási tö­rekvéseiről. A Magyar Nők Or­szágos Tanácsa a mozgalom önállóságának és nyitottságának megteremtésére törekszik. A nők munkavállalói és foglalkoz­tatáspolitikai érdekei mellett na­gyobb hangsúlyt kíván helyezni az anyasággal, a családdal, a nők művelődésével összefüggő érde­kek képviseletére és érvényesíté­sére. Pozsgay Imre egyetér­téssel fogadta és a kormány ne­vében támogatta a MNOT meg­újulási szándékát. Megerősítet­te, hogy a nőmozgalom nélkü­lözhetetlen szerepet játszik a sa­játos rétegérdekek képviseleté­ben. Szükségesnek tartotta a kor­mány és a MNOT partneri kap­csolatának kialakítását és rend- , szeressé tételét, ami nem jelent­het állami felügyeletet, nem „inspektori módszerek,, alkal­mazásával történik, hanem a nő­mozgalom önállóságának tiszte­letben tartásán alapul. A kor­mánynak is érdeke, hogy a nő­mozgalom társadalmi hatása erősödjék. Sevardnadze Japánban Államfői levél Takesitának Mihail Gorbacsov politikai naptárába felvette japáni látoga­tását. Erről tájékoztatta Eduard Sevardnadze kedden reggel Ta- kesita Noboru kormányfőt. A hi­vatalos külügyminiszteri konzul­táción a japán fővárosban tartóz­kodó Sevardnadze Takesitának átadta a szovjet államfő levelét is, amelynek tartalma azonban egyelőre nem ismeretes. A Ja­pánban sorra kerülő csúcstalál­kozó időpontjára vonatkozóan nincs konkrét elképzelés, azt fel­tehetően megelőzi majd Takesita moszkvai látogatása, amelyre a szovjet diplomácia vezetője meghívást adott át. Az egyórás eszmecsere során Sevardnadze kifejtette, hogy kölcsönös erőfeszítések révén új fejezet kezdődhet a kétoldalú kapcsolatokban, amihez szükség van a legfelső szintű párbeszéd-. re. Ezt a korábbinál gyakoribb külügyminiszteri találkozók se­gíthetik elő — mondotta. Takesita melegen üdvözölte a tokiói japán-szovjet csúcstalál­kozó lehetőségének hírét és kife­jezte reményét, hogy arra a lehe­tő legrövidebb időn belül sor ke­rül. Arról is tájékoztatta a szovjet diplomácia vezetőjét, hogy a szovjet államfővel elsősorban azt kívánja majd megtárgyalni, mit tehet a két ország Ázsia békéje és stabilitása elősegítésének érde­kében és hogyan járulhatnak hozzá a kelet-nyugati kapcsola­tok tartós javulásához. A szigetország kormányfője ugyanakkor nyomatékkai hang­súlyozta, hogy Japán rugalmas választ vár több évtizede előter­jesztett területi követeléseire, amelyek a Hokkaidótól északke­letre fekvő, a második világhá­ború után a Szovjetunióhoz ke­rült négy sziget visszaadására vo­natkoznak. Felismerték Palme gyilkosát Ezt követően Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke terjesz­tett elő törvényjavaslatot a mi­nisztériumok felsorolásáról szó­ló 1976. évi I. törvény módosítá­sára. Elöljáróban kiemelte: a je­lenlegi helyzet egyik fő sajátossá­ga, hogy végre egyidejűleg halad az egymástól korábban elvá­laszthatónak hitt gazdasági és politikai reform. Ugyanakkor a két területen a haladás sebessége jelentősen eltér egymástól. So­káig a gazdaságra korlátozódott a reform, napjainkban a folya­mat kiszélesedett, sőt a politikai intézményrendszer reformja, a társadalmi demokrácia és az ezt kísérő nyilvánosság kibontako­zása annyira felgyorsult, hogy már reális veszély a folyamatok kezelhetetlensége, s ennek kö­vetkezményeként a társadalom destabilizálódása. Ez a veszély nem a folyamatok leállításával kerülhető el, hanem csak az új alapokon nyugvó, a politikai pluralizmus talaján álló közmeg­egyezéssel. A továbbiakban arról szólt: ha pártunk és kormányunk már nem lesz egy tömbből faragott, mint évtizedekig volt a gyakor­latban, akkor meg kell jeleníteni a sajátos szerephez tartozó saját arculatot, ki kell alakítani az új­szerű kapcsolatrendszert és mű­ködési mechanizmust. Más meg­közelítésben: szembe kell nézni a kormányzó párt fogalmának ér­telmezésével. Bejelentette: a Miniszterta­nács javasolja, hogy az Ország­gyűlés szüntesse meg az Építésü­gyi és Városfejlesztési Miniszté­riumot, valamint a Közlekedési Minisztériumot, és Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisz­térium néven új minisztériumot hozzon létre. A javasolt változta­tás szoros összefüggésben áll a kormányzati irányítás struktúrá­jával, változó módszereivel és stílusával. A javaslattal kapcsolatos fenntartásokra utalva kitért arra is, hogy a nemrégiben létreho­zott új minisztériumok megszer­vezése sem volt mentes bizonyos hibáktól. Nyilvánvaló, hogy ezek a lé­pések kockázatosak, egzisztenci­ákat érintenek, és a hangulatot sem mindig a kedvező irányba befolyásolják — mondotta. Én­nek ellenére annak a véleményé­nek adott hangot: folytatni kell a megkezdett kormányzati átszer­vezést, és a közeljövőben a most javasoltakon kívül további lépé­sekre is sort kell keríteni. A kor­mányzati irányítás megváltozta­tásának jelenlegi szakaszában a korábbi lépések szerves folytatá­saként kerül sor most a terület- és településfejlesztés, valamint az építés, közlekedés és hírköz­lés integrált kormányzati irányí­tásának kialakítására. A tanácsi igazgatás, a terület- és település- fejlesztés államigazgatási, kor­mányzati irányítását legcélsze­rűbb a Belügyminisztérium kere­tében egységesíteni. A konkrét kapcsolatrendszert és feladat­Nincs olyan képviselő, aki emlékezne arra, hogy a Tisztelt Ház ennyi témát tűzött volna va­lamikor is napirendjére, mint ahogy ez a mostani ülésszakon történt. Talán ez az egyik oka, hogy tegnap rendkívül feszes tempóban, ugyanakkor nagy fe­lelősséggel tárgyaltak és döntöt­tek a honatyák az egyes kérdé­sekről. A képviselők körében nagy egyetértésre talált Grósz Károly- nak, az MSZMP főtitkárának, valamint Fluszár Istvánnak, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa főtitkárának — országgyű­lési képviselőknek — az az indít­ványa, hogy március 15-ét nyil­vánítsák munkaszüneti nappá. Nem volt viszont ilyen nagy az egyetértés a közlekedési, hírköz­lési és építésügyi miniszter sze­mélyét illetően. Ezt jelzi az is, hogy végül is Derzsi Andrást 25 ellenszavazattal és 128 tartózko­dással választották meg ebbe a tisztségbe. Képviselőink közül Kovács András nem szavazott az új minisztérium létrehozására, nemmel voksolt az új minisztert illetően, sőt Somogyi László és Urbán Lajos felmentése ellen is szavazott. így természetes, kí­váncsian kérdeztem, miért? — Egyetértek azzal, hogy a minisztériumokat átszervezik — vélekedett Kovács András. — Viszont, amikor a miniszterelnök megosztást a jövő év április 30- áig alakítják ki. Ezeknek az intézkedéseknek a vonzataként szükség van a kommunális ellátás, a lakás- és helyiséggazdálkodás központi feladatainak átcsoportosítására is. Ezek közül több ugyancsak a Belügyminisztériumhoz kerül. E szervezeti intézkedések kellő­képpen előkészítik a Belügymi­nisztérium belpolitikai és közi­gazgatási minisztériummá való átalakítását — hangsúlyozta a miniszterelnök. A szervezeti korszerűsítés so­rán tehát új típusú, komplex, úgynevezett szakmai funkcioná­lis irányításra alkalmas gazdasági indoklását hallottam, kifogásom merült fel amiatt, hogy a hatósá­gi feladatokat a Belügyminiszté­rium hatáskörébe utalják. Azo­kat is, amelyek eddig a közleke­dési, illetve az építésügyi tárca hatáskörébe tartoztak. Emiatt úgy érzem, hogy az új minisztéri­um a perifériára szorul. Ha iga­zából szerkezetet akarunk válta­ni, elengedhetetlen a közlekedé­si terület, az építésügy, a hírköz­lés fejlesztése. Ehhez hatás- és jogkörre is szükség van. Ugyan­akkor a Belügyminisztérium he­lyét a tervek szerint majdan átve­vő Belpolitikai és Közigazgatási Minisztérium indokolatlanul „súlyossá” válik a kormányon belül. Ez hangsúlyeltolódások­hoz is vezethet. Nem tartom sze­rencsésnek. — Ön a személyek felmentése ellen is szavazott? — Elsősorban azért, mert kö­vetkezetes akartam lenni. De megítélésem szerint — s ez külö­nösen Urbán Lajosra vonatkozik — jól látták el a feladatukat. Bí­zom benne, hogy az új miniszté­riumban is számítanak majd ta­pasztalatukra, tudásukra. Bár erről most itt nem esett szó. — S ugyancsak a már említett következetesség miatt nem vok­solt az új miniszterre? — Nem — válaszolta Kovács András —, azért nem szavaztam rá, mert egyáltalán nem isme­ágazati minisztériumokat hoz­nak létre. Ennek alapján szüle­tett az a javaslat, hogy a közleke­dés és építésügy kormányzati irányítását egy minisztériumban egyesítsék. Ezt követően azokat az elkép­zeléseket ismertette a miniszter- elnök, amelyek szerint a jövőben a posta tisztán vállalati szervként működne. Első lépésként 1989. január 1-jétől a Magyar Posta központjának, illetve elnökének államigazgatási feladatait az új minisztérium, illetve annak ve­zetője venné át. Ezt követően még a jövő év első fel­(Folytatás a 2. oldalon) rém. Abból a rövid tájékoztató­ból, amit kaptunk, nem derült ki, hogy milyen személyiségjegyek alapján választották ki. S amíg a kormányalakítás a régi recept szerint történik, szükségesnek találom, hogy erre a kérdésre is kielégítő információt kapjon a Parlament. A tanácskozás szünetében örömmel újságolta 'Dobos Jó­zsef né gyöngyösi képviselő a kö­vetkezőket : — Jól kezdődött a mai na­pom. Grósz Károly elvtárssal be­széltem az imént, és ígéretet tett, hogy februárban aktívaértekez­letet tart Gyöngyösön. Váro­sunkban igénylik az ilyen ren­dezvényt, s azt is, hogy személye­sen találkozhassanak a párt főtit­kárával. Nagy Endrénével egy lapunk­ban megjelent cikkel kapcsolat­ban váltottunk néhány szót. Az ominózus írás a mezőtárkányi falugyűlésről szólt, s ebben egye­sek azt kifogásolták, hogy miért nem jelent meg Nagyné ezen az összejövetelen. — Összesen tizenhét község tartozik hozzám — mondta Nagy Endréné. — Az utóbbi időben felélénkült a parlamenti munka, s nehéz minden fronton eleget tenni az igényeknek. Rendszere­sen tartok fogadóórákat, leg­utóbb például Mezőtárkányban tartottam ilyet. Sajnos az, aki a Olof Palme özvegyét és fiát szembesítették az egykori svéd miniszterelnök meggyilkolásával gyanúsított 41 éves férfivel, s mindketten felismerték Christer Pettersonban a gyilkost. A fiú, Maarten Palme a gyil­kosság napján együtt volt szülei­vel egy moziban, s ott volt akkor is, amikor hazafelé menet apját lelőtte a tettes. A szembesítés eredményét a stockholmi televízió jelentette falugyűlésről hiányolt, nem jött el, hogy megbeszéljük, miért is maradtam távol. — Mi volt ennek az oka? — Én nem szeretek másokat hibáztatni, viszont azért nem mentem el, mert még meghívót sem kaptam. Igaz, volt olyan ta­nács is, amelyik invitált, mégsem tudtam elmenni, mert az idő tájt sok feladatom összegyűlt. Na­gyon sok éjszakát elvisz az ülés­szakokra való felkészülés. Na­gyon alaposan igyekszem megis­merni a Parlament elé kerülő tör­vényjavaslatokat. Ez viszont rendkívül sok időmet leköti. Jobb lenne, ha a Parlamentnek lenne egy olyan stábja, egy agy­trösztje, amely bennünket a lehe­tő legtöbb információval ellátna, pro és kontra, felkészítene a par­lamenti vitákra. Zsidei Istvánná arról tájékoz­tatott, hogy a Parlament ipari bi­zottságában is felvetette: gazda­ságunkban létkérdés a tőkés de­vizamérleg javítása. Javasolta hát, hogy a külföldi tőke részvé­telével működő társaságok a tő­kés piacon értékesíthető termé­keik arányában éppúgy részesül­hessenek az első öt évben száz- százalékos adókedvezmnyben, mint az úgynevezett különösen fontos tevékenységek. Ezt akkor kaphassák meg, ha termékeik a tőkés piacon értékesíthetők, ha a be hétfőn este, de nem ismeretes, hogy milyen forrásokból szerez­te értesülését. A rendőrség egyelőre nem nyilatkozott az ügyben, s egyik szóvivője mindössze annyit kö­zölt hétfőn, hogy a férfit egy stockholmi fogházból egy rend­kívül jól őrzött vidéki börtönbe szállították. A gyilkosság gyanúsítottja el­len hivatalosan még mindig nem emeltek vádat. külföldi tőke aránya jelentős és ha a tevékenységet olyan terüle­ten végzik, ahol számottevő fe­szültségek — például munkanél­küliség — vannak. — A bizottság munkájában résztvevő igazságügyi miniszter- helyettes, Sárközy Tamás azt mondta, hogy a kedvezményeket a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény szabályozta — mondta Zsideiné. — Éz a tör­vény még hatályba sem lépett, így helytelennek érezte, hogy máris módosítsuk, viszont úgy vélekedett, hogy megpróbálják az általam megfogalmazottakat úgymond szinkronba hozni az adótörvénnyel, ha ez lehetséges. Mi több, akkor ezt is beírják a jogszabályba. Az egyik szünetben tartott saj­tótájékoztatón Faragó András, az Órszággyűlés sajtóirodájának vezetője bejelentette, hogy a pártonkívüli képviselők önálló parlamenti csoport létrehozását indítványozták. Arra hivatkoz­va, hogy hasonló a párttagok kö­rében létezik, akik az egyes ülés­szakok előtt rendszeresen talál­koznak. Azt is elmondta, hogy a majdan életbe lépő új ház-sza­bály lehetőséget teremt önszer­veződéssel létrejövő csoportok alakítására. Amikor ezeket a sorokat dik­tálom, még javában tart a jövő évi költségvetés vitája, a tervek szerint pénteken 12.30-ig tár­gyalja a törvényjavaslatokat a Tisztelt Ház, majd az ülésszakot — a rendkívül sok napirend miatt — január 10-én folytatják. Homa János Parlamenti tudósítónk jelenti Miért szavazott nemmel Kovács András?

Next

/
Oldalképek
Tartalom