Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-26 / 282. szám
2. FOLYTATTA MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS NÉPÚJSÁG, 1988. november 26., szombat (Folytatás az 1. oldalról) vőre ez a rész csak 15 százalékot tenne ki. A miniszter kiemelte: a támogatáspolitika központjába az első lakáshoz jutók megsegítését Fekete János (Békés mrí, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese bevezetőben elmondotta, hogy Magyarország fizetőképességének külső megítélése továbbra is jó. Ebben nagy szerepe van a Magyar Nemzeti Banknak, amely a nehéz időkben, így 1956-ban vagy 1982- ben is mindig eleget tett fizetési kötelezettségeinek. A jelenlegi meglehetősen magas adósságállomány kialakulásával kapcsolatban egyebek között elmondotta, hogy 1974 és 1979 között, illetve 1984 és 1987 között jelentős mértékű eltérés alakult ki a tervben előirányzott gazdasági teljesítménytől. Az eltérések összege mintegy 8 milliárd dollárra rúg, ami kamatokkal számítva eléri a jelenlegi nettó adósságállomány szintjét. Ebben az időszakban igen súlyos volt a cserearányromlás is, összességében 690 milliárd forint értékű veszteség érte e téren az országot. Ilyen körülmények között elkerülhetetlen volt az eladósodás. A továbbiakban arról beszélt, hogy a felvett hitelek jelentős részét olyan beruházásokra használták fel, amelyek ma nagymértékben hozzájárulnak az ország pénzügyi helyzetének javításához, az exportképesség növeléséhez. Tény azonban, hogy néhány jelentős fejlesztés hibásnak bizonyult. Példa, erre az Adria kőolajvezeték megépítése, vagy a magyar építőipari export kudarca a közel-keleti országok-A napirendnek megfelelően ezután Villányi Miklós pénzügy- miniszter terjesztette elő a vállalkozói nyereségadóról szóló törvényjavaslatot, valamint az ehhez és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításához kapcsolódó átmeneti .rendelkezésekről szóló törvényjavaslatokat. Villányi Miklós bevezetőben elmondotta: második olvasatban van terítéken a nyereségadótörvény. Ezúttal egy átdolgozott, kiegészített, tartalmában, szerkezetében, nyelvezetében is jelentősen módosított törvényjavaslat került a képviselők elé. Utalt arra, hogy írásos anyagot bocsátottak a képviselők rendelkezésére, összefoglalva a változásokat a korábbi javaslathoz képest. Ugyancsak írásos tájékoztatót készített a Szociális és Egészségügyi Minisztérium a társadalombiztosítási járulék jövő évi feltételeiről, valamint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a bér- és keresetszabályozás 1989. évi rendjéről. Ez utóbbiban néhány ponton változott a jövő évre tervezett rendszer. A bérmechanizmus további liberalizálása érdekében az Országos Érdekegyeztető Tanácsban létrejövő, a bérnövelési maximumra vonatkozó ajánláshoz a kormány nem kapcsol szankciót. Ez azt jelenti, hogy a bérmechanizmus semmilyen átlagbérszabályt nem tartalmaz. A vezetői érdekeltségi rendszer további jelenkívánják helyezni, s őket ebből a visszamaradó összegből kívánják támogatni. Jövőre 12 ezren kaphatnának átlagosan 400 ezer forint támogatást lakásproblémáik megoldásához. ban. Más kategóriába tartozik a bős-nagymarosi, a paksi erőmű építése, valamint a tengizi beruházás. Ezek mindegyike szükséges, helyeselhető, ám három ilyen nagyberuházás egy idejű megindításával nem lehetett egyetérteni, s ezt a MNB annak idején jelezte is, hiszen az ország teherbíró-képessége véges. A jelzésekre a döntéshozók nem figyeltek, s ennek a következménye, hogy a feldolgozóipar fejlesztésére most alig marad pénz. Sokan mondták el véleményüket a napirend kapcsán, majd amikor már nem volt több felszólaló, a vitát berekesztették. Az elhangzottakra Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke válaszolt. Határozathozatal következett. Az elnöklő Horváth Lajos együttesen kívánta megszavaztatni a két témakört felölelő előterjesztést. Képviselői indítványra ettől elállt, újra, ezúttal már külön-külön szavaztatott a kormány stabilizációs gazdasági programja első évének végrehajtásával foglalkozó beszámolóról, illetve az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokról. Az Ország- gyűlés először kétséget kizáró többséggel tudomásul vette az Országos Tervhivatal elnökének beszámolóját és a felszólalásokra adott válaszát, majd — ugyancsak nagy többséggel — az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokat, az „A”-változat mellett foglalva állást. tős liberalizálása érdekében a jövőben a munkáltató határozhatja meg a prémiumfeladatot és a prémium mértékét. A vállalkozói nyereségadótör- vény-javaslat a Parlament ülésén elhangzottakat figyelembe véve nem tartalmaz végrehajtási rendeletet. Mindössze két kérdésben kap a kormány felhatalmazást külön rendelet alkotására. Az egyik a gyorsított amortizáció, a másik az elmaradott térségekben működő adóalanyoknak nyújtható nyereségadó-kedvezmény szabályozása. Az előbbi a műszaki fejlődést hivatott segíteni azáltal, hogy egyes állóeszközök gyorsított leírását lehetővé teszi. A gazdaságilag elmaradott térségekben működő gazdálkodó szervek kedvezménye pedig a térségek fejlesztését, a foglalkoztatottság növekedését hivatott elősegíteni. Többen javasolták, hogy tegyék lehetővé e kedvezmény kiterjesztését a gazdasági szerkezetváltással intenzíven érintett néhány térségre is. Ez indokoltnak látszik. Mindkét adókedvezményre az a jellemző, hogy a feltételek változása következtében,a kedvezmények tartalma és mértéke változhat. Ezért a miniszter javasolta: kapjon felhatalmazást a Minisztertanács arra, hogy ezeket külön rendeletben szabályozza. Az adókedvezmények száma növekedett, ezek közül jelentősebb az élelmiszer-kiskereskedelem 40 százalékos kedvezménye. A kedvezmény kiterjed a sütő- és tésztaiparra is. Bővül az adókedvezményre jogosító közszolgáltatói, kulturális és egészségügyi tevékenységek köre is. A hangfelvétel-készítés és -kiadásra teljes egészében, míg a videofelvétel-készítés és -kiadásból a kulturális értékű felvételekre is vonatkozni fog az adóvisszatartási lehetőség. A jogi bizottság ülésén 7a/- lóssy Frigyes képviselő felvetette, hogy indokolatlan a vállalkozásszerűen működő és általában speciális, luxusigényeket kielégítő sporttevékenységek adókedvezményben való részesítése. Ezzel Villányi Miklós egyetértett, de megjegyezte: a Parlament ifjúsági és sportbizottságának elnöke Tallóssy Frigyes javaslatát nem támogatja. A törvényjavaslatban a sporttevékenység kedvezménye a diáksportra, a verseny- és élsportra, valamint a tömegsportrendezvények szervezésére és lebonyolítására teljed ki. Az Országgyűlés előző ülésén elhangzottak alapján született meg az átmeneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslat, amely tartalmazza a megszűnő jogszabályok alapján eddig igénybe vett, de meghatározott ideig még Az 1989. évi állami költségvetés és államháztartás rendkívül nehéz helyzetben van, jól tükrözi a gazdaság jövedelemtermelésben és újraelosztásban kialakult feszültségeit. A több mint három hónapja folyó intenzív munka eredményeként — amely az egyensúly javítására irányult — a következő helyzet alakult ki: a gazdálkodó szervezetek támogatása az ez évi várhatónál 24 százalékkal lesz kisebb. A mérséklés főként az élelmiszer-gazdaságra, a szénbányászatra, a rubelelszámolású export árkiegyenlítésére, az ivóvíz-, csatornaszolgáltatásra koncentrálódik. A fogyasztói árkiegészítés előirányzata megegyezik az ez évi várhatóval. A jövő évi tervezett fogyasztói árszínvonal emelkedése egyes területeken ugyanis csak a támogatások szinten tartását eredményezi. A beruházási támogatások csak a folyamatban lévő beruházások forrásaira nyújtanak fedezetet, néhány esetben az eredetileg tervezett ütemnél lassúbb megvalósítás mellett. A vállalati beruházások támogatására összesen 9 milliárd forint szolgál. Az 1989. évi támogatáscsökkentési javaslatok a fogyasztói árszintnövekedés korlátái és a szociálpolitikai ellentételezési kötelezettségek miatt az eredetileg elképzelt nagyobb összeggel szemben csak 25 milliárd forintot tesznek ki. A társadalombiztosítás — reformja első lépéseként — a jövő évben önálló alapként leválik az állami költségvetésről. Az ellátások biztonságát törvény garantálja. A kiadások várhatóan 43 százalék járulékfizetést igényelnek, s teljes egészében a társadalombiztosítás bevétele lesz a 10 százalékos nyugdíjjárulék is. Ez az önállósághoz feltétlenül szükséges, szerény mértékű tartalék képzésére is elegendő. A kormány korábbi ígéretének megfelelően a felsőoktatásban és a központi kutatásban a támogatás növekedése a folyó kiadások reálértékének megtartásán tül élő kedvezményeket, a megszűnő szabályozások miatt indokolt, átmeneti intézkedéseket és a személyi jövedelemadó-törvény előírásait érintő átmeneti rendelkezésedet. A törvényjavaslat a tételesen felsoroltakon felül minden korábbi, nyereségadózás körébe tartozó leiratot hatályon kívül helyez. Ezzel tiszta helyzet alakul ki, csak a két törvényjavaslatban meghatározott szabályok élnek tovább. Egy több évtizedes jövedelemszabályozási gyakorlattal sikerült így szakítani. Alacsonyabb szintű szabályozás már csak a szocialista államközi elszámolásokban és a decentralizált alapok egy részénél marad fenn. A kormány törekszik ezeket is mihamarabb magasabb szintű szabályokba foglalni. A törvényjavaslat legtöbb vitát kiváltó pontja az adó mértéke volt. Már az októberi ülésszakon is ez volt a törvényjavaslat tárgyalásának kritikus pontja. A terv- és költségvetési munkák előrehaladásával egyértelműen igazolódott: 1989-re az előterjesztettnél magasabb adómérték indokolt, sőt, további költségvetési egyensúlyt javító intézkedésekre is szükség van. fejlesztést is lehetővé tesz, az egészségügyi és szociális ellátásban, a közoktatásban a pénzügyi források együttesen megközelítik a működés szinten tartását. Az összes többi területen — különösen a központi igazgatásban és a védelemnél -+ a kiadások reálértéke csökken. Az állami költségvetés egyéb kiadásait a nemzetközi kötelezettségek és az adósságállománnyal kapcsolatos korábbi terhek határozzák meg. Külön intézkedések — például a lakásfinanszírozás rendszerének változása — nélkül itt akkori terhek jelennének meg, amelyek a pénzügyi folyamatok szempontjából kezelhetetlenek. A vállalkozási nyereségadó bevezetésével a kereseti adó és a termelési adó megszűnése, valamint a beruházásokat terhelő forgalmiadó-befizetés csökkenése miatt a központi állami költségvetés bevételei a jövő évben körülbelül 20 miíliárddal csökkennek. A tervezőmunka eddigi menetében világossá vált, hogy a kiadások további érdemi csökkentésére — az érintettek körében elviselhetetlennek tűnő szociális és társadalmi feszültségek vállalása nélkül — nincs mód. A jelzett bevételi és kiadási előirányzatok mellett a költség- vetés hiánya mintegy 70 milliárd forint lenne. Ezzel szemben a gazdaságpolitikai célok megvalósítása, a belső folyamatok kézben tartása, a belső és külső egyensúly 20-25 milliárd forint hiány kialakulását engedi meg. Ez az a szint, amely mellett még az ország hitelképessége fenntartható. Ezért a kormány javasolni fogja a központi lakásfinanszírozási alaphoz való hozzájárulást — jelentette be Villányi Miklós, majd azt indítványozta: a biztonságosabb bevétel és a jobb áttekinthetőség érdekében — az osztalék helyett — 55 százalék általános nyereségadót fogadjanak el. A nyereségadó megnövelt mértéke a verseny- semlegesség és a terhek igazsáFizetőképességünk külső megítélése továbbra is jó „Az adókedvezmények száma növekedett” A fogyasztói árkiegészítés 1989-ben megegyezik majd az idei várhatóval Barta Alajos képviselőtársaival beszélget gosabb megosztása szempontjából jobb megoldásnak tűnik, mint az állami tulajdon utáni részesedés fizetése. A Központi Műszaki Fejlesztési Alaphoz, a Szakképzési Alaphoz vagy a csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatásához való hozzájárulások nem jelentenek elvonást a költségvetés számára, mert ezeket a vállalatok visszakapják, vállalatok közötti újraelosztást valósítanak meg. A társadalombiztosítási járulék pedig jövő évtől már a költségvetésen kívül, a vállalatok és a lakosság között valósít meg jövedelemátcsoportosítást. Az állami költségvetés hiányának 1986 óta tartó mérséklődésében így is megtorpanás következik be. A következetes és szigorú monetáris politika a költségvetési politika szigorát is megköveteli. A belső és külső pénzügyi egyensúly fenntartása tulajdonképpen egyensúlyi költségvetést követelne meg. Ez azonban a gazdaság és a lakosság egészét érintő, nehezen elviselhető intézkedéssorozattal lehetne elérhető, ami most nem reális alternatíva. így olyan lépéseket kell tenni, amelyek elősegítik az 1989. évi gazdasági célok elérését, ugyanakkor a társadalom számára még elfogadhatóak. A kormány tudatában van annak, hogy a vállalatokat, vállalkozásokat terhelő összes jövedelemelvonás magas. Hosszú távon kifejezett szándéka az adóterhelés — a gazdaság reális lehetőségeivel összehangolt — mérséklése. Meg kell teremteni az előfeltételeit az elvonás mérséklődésének. A költségvetési reform és ezzel összehangoltan az ár-, bér- és szociálpolitikai reform gyorsított ütemű végrehajtása, a költségvetési jövedelem újraelosztó szerepének csökkentése, a kiadások valóban radikális mérséklése ad erre lehetőséget. Ehhez kérte Villányi Miklós a Parlament hatékony támogatását. A képviselők — mondotta — írásos anyagot kaptak az ülésszak megkezdése előtt, az úgynevezett „csengőszámokról”. Az idei állami költségvetésről szóló törvény néhány költségvetési előirányzat és a költségvetési tartalék felhasználását külön szabályokhoz kötötte. Az említett előirányzatok közé a központi költségvetési szervek és a tanácsok állami támogatása, a szénbányászat, a vaskohászat, a hústermelés és -értékesítés, a Magyar Államvasutak, a Szanálási Alap és a Foglalkoztatási Alap támogatásai tartoznak. A pénzügyminiszter végül arra kérte az Országgyűlést, hogy az írásos anyagban leírt összegben és célokra a kért felhatalmazást a kormánynak adja meg. * A képviselőkhöz eljuttatott anyag az Országgyűléstől arra kért felhatalmazást, hogy a költségvetési tartalék terhére terven felül az igazságszolgáltatási, a műszaki, az egészségügyi dolgozók bérrendezésére, a felső szakirányú végzettséggel rendelkezők alsó bérhatárának fölemelésére, valamint a Magyar Televíziónál, a Magyar Rádiónál és a Magyar Távirati Irodánál foglalkoztatott újságírók és szerkesztőségi alkalmazottak béremelésére összesen 105 millió forintot használhassanak fel. Ugyancsak felhatalmazást kért arra, hogy a Kereskedelmi Minisztériumnál, a Külügyminisztériumnál, valamint a Szociális és Egészségügyi Minisztériumnál a forintleértékelés miatt 130 millió forinttal, az egyházaknál pedig 40 millió forinttal növeljék a költségvetési támogatásokat az előirányzathoz képest. Annak jóváhagyását is kérte, hogy a pedagógusok bérbruttósítás miatti bérfeszültségeinek megoldására 302 millió forintot, az igazságszolgáltatásban és az egészségügyben dolgozók bérrendezésére, a felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezők alsó bérhatárának felemelésére 129 millió forintot fordítsanak. A júliusi forintleértékelés miatt szükségessé vált továbbá az egészségügyben 42 millió forinttal, a szociálpolitikai keretnél pedig 200 millió forinttal felemelni a támogatásokat a költségvetési tartalék terhére. (Folytatás a 3. oldalon) Arcok, pillanatok a szünetben
