Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-26 / 282. szám
NÉP ÚJSÁG, 1988. november 26., szombat FCS-YTATTA MUNKÁJÁT Ál ORS2UfcGHOnr«JlJÉS 3. (Folytatás a 2. oldalról) • Kovács András (Heves m.), a Selypi Cukorgyár főmérnöke, a terv- és költségvetési bizottság előadója elmondotta, hogy a bizottság újabb módosító javaslatokat fűzött a törvénytervezethez.. A képviselők a Pénzügyminisztériummal közösen vettek részt a törvényjavaslat előkészítésében. Kovács András: „A törvényjavaslat fő elemeiben előnyére változott...” Az újraszerkesztés eredményeként megszűnt a háromlépcsős szabályozás, az új törvényjavaslat ugyanis a korábbi végrehajtási rendelet minden lényeges elemét magában foglalja, míg az átmeneti rendelkezéseket törvényerejű rendelet helyett ugyancsak a törvény szabályozza majd. Érdemi változás, hogy a gazdálkodók a veszteséget legfeljebb két évre elhatárolhatják, és kiegészült az adókedvezményben részesülők köre is az élelmiszerrkiskereskedelmi tevékenységgel. A továbbiakban Kovács András beszámolt a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, valamint a terv- és költségvetési bizottság november 17-i együttes ülésének főbb megállapításairól. Emlékeztetett arra, hogy Tallóssy Frigyes (Budapest) több módosító indítványt tett, amelynek egy része bekerült a terv- és költségvetési bizottság anyagába. Ezeken túl javasolta a 40 százalékos nyereségadó felső sávhatárának emelését 3 millióról 10 millió forintra. Ezt a javaslatot a vita után az együttes ülés elvetette, mivel a költségvetésnek 7-8 milliárd forint forráskiesést okozna. Szabó Kálmán (Budapest) folytatta egyoldalú küzdelmét a reális hazai vagyonértékelés bevezetése érdekében. Bár ebben a törvényben ez nem fogalmazódott meg, mégis fordulat várható e kérdésben, mert a társasági törvény életbe lépése ezt kikényszeríti. A legélesebb vitát az adó kulcsának mértéke váltotta ki. A terv- és költségvetési bizottság az eredeti 50 százalékos adókulcscsal javasolja a Parlamentnek elfogadásra a törvényjavaslatot. Ennél magasabb adókulcs bevezetése nem indokolt, hiszen a vállalkozások többségét megfosztaná a szerkezetváltoztatás esélyétől. További indok, hogy újabb adóemelésre a termelő szféra ár(Munkatársunk telefonjelentése) Itt a Parlamentben gyakran hallani, hogy tanulni kell a demokráciát. Nemcsak azt, a tudósítói munkát is tanulni kell, már csak azért is, mert a régebbi ülész- szakokkal szemben most rendkívül zsúfolt az újságírók élete. Gyakran rendeznek sajtótájékoztatókat jeles előadókkal, s nemcsak az ülésteremben, de a szünetekben is rendkívül fontos gondolatok hangzanak el. Az újságíró pedig mindezt nehezen tudja követni. A tegnap elhangzottakból szeretnék némi ízelítőt adni. A reggeli órákban Árvái Lász- lónéörömmel újságolta: Stadin- ger István, az Országgyűlés elnöke tájékoztatta, hogy egyetértenek augusztusi kérelmével, s az Országház homlokzatára nemsokára véglegesen felkerül máj da nemzeti színű zászló. Most már az épület stílusához leginkább illő lobogót k»ll megterveztetni. Az egyik szünetben interjút kértem Barta Alajostól, a megyei pártbizottság első titkárától. Mint országgyűlési képviselőt kérdeztem: milyen gondokkal küzdenek «- választókerületében élők ? Mint ismert, a megye északi részén lévő jelentős területet, a Pétervásárától Szilvásváradig terjedő részt képviseli a Parlamentben. — E térségben nagyon szorgalmas emberek élnek — mondta Barta Alajos. — Lényegesnek tartom, hogy megfelelően értelmezzék a kormány stabilizációs programjából, a párt programjából és az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó feladatokat. Lényeges, hogy megfelelő intézkedések szülessenek a választókerület ipari és mezőgazdasági üzemeiben a gazdaságos termékszerkezet kialakítása érdekében. Ugyanakkor a termékszerkezet-váltás magával hozhatja a munkaerőgondokat, hiszen akadhatnak olyanok, akik munka nélkül maradnak. Ezeknek munkaalkalmat kell teremteni. Ezt rendkívül fontosnak tartom. — E térségben zömmel kis települések találhatók, s ez is sajátos gondokat vet fel. — Fontos az is, hogy a kereskedelmi ellátás a jövőben is színvonalas legyen ezeken a helyeken. Hogy alapvető élelmiszerekhez hozzá lehessen jutni az üzletekben, hogy a legfontosabb iparcikkeket is kínálják ezek a boltok. Jogosnak érzem, hogy ezekben a boltokban legyenek hűtőpultok, a kiszolgálás figyelmesebb legyen, s számolják fel a súlycsonkításokat. Ezzel együtt jogosnak találom, hogy a kereskedelmi — különösen az élelmiszer-kereskedelmi — dolgozók bérét emeljék, hisz rendkívül alacsony. — E térségben néhány település országosan is jegyzett idegenforgalmi hely. — Fejleszteni kell az idegen- forgalom fogadási feltételeit, például szálláshelybővítéssel, megfelelő programokkal, folklórműsorokkal, s természetesen a környezet értékeinek védelmével. Ezáltal növelhető a valuta- bevétel, de természetes, hogy a belföldi vendégeket megfelelően kell kiszolgálni. — Mely területekre kell még nagy figyelmet fordítani ? —A fogadóórák tapasztalatai szerint jobban kell törődni a nyugdíjasréteggel. Ők nagyon szerények, ha kérésről van szó. Ugyanakkor nem feledhetjük, , hogy sokat tettek ezért az országért. így hát meg kell becsülnünk őket. A fogadóórák tapasztalatai szerint oda kell figyelni az iskolák építésére, korszerűsítésére, a közutak állagának óvására, korszerűsítésére, a víz-, a gázvezeték-hálózat építésére. Ezek napi gondok. Szerencsére megoldásukhoz jó partnerekre találtam a tájegység idegenforgalmával foglalkozó bizottságában, áfé- szekben és kereskedelmi vállalatokban. Ugyancsak jelentős segítséget nyújt a megyei pártbizottság apparátusa. — Bizonyára akadnak olyanok is, akik csip-csup ügyeikkel keresik fel. ■ — Valóban, akadnak, akik saját gondjaik megoldásához kérEzután határozathozátal következett. Elsőként a képviselők 28 tartózkodással és 12 ellenszavazattal a terv- és költségvetési bizottság javaslatát fogadták el — a kormányéval szemben — az adómértéket illetően. így a nyereségadó az évi 3 millió forintos árbevétel felett 50 százalék. Tallóssy Frigyes javaslatát viszont, hogy a 3 millió forintos küszöbértéket emeljék fel 10 millió forintra — elvetették. Ezután arról szavaztak, hogy valamennyi sporttevékenységre kitetjedjen-e az adókedvezmény, vagy a szabadidősport kivétel legyen ez alól. A szavazás előtt Tallóssy Frigyes a kedvezmény megvonását a vállalkozásszerűen űzött sporttevékenység esetén látta indokoltnak, s ezt az indítványt fogadták el. A következőkben a terv- és költségvetési bizottság módosító indítványát — amellyel a kormány egyetértett — a képviselők elfogadták. Végül a vállalkozási nyereségadó-törvényt általánosságban és a már elfogadott módosításokkal együtt — 14 tartózkodással és 17 ellenszavazat mellett — elfogadták a képviselők. Ezután Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke terjesztette elő a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvényjavaslatot. Az Országgyűlés ülésszakának második munkanapja ezzel véget ért. Szombaton ugyanennek a napirendnek a vitájával folytatja munkáját. (MTI) emeléssel reagálna, s ez az inflációt geijesztené és az állampolgárok helyzetét rontaná tovább. A terv- és költségvetési bizottság úgy értékelte, hogy fő elemeiben a törvényjavaslat előnyeire változott, a törvényerejű rendelet és a végrehajtási utasítás elmaradásával pedig példa értékű munka. Ezért a törvényjavasla-. tot a terv- és költségvetési bizottság nevében — a bizottsági jelentésbe foglalt módosító javaslatok figyelembe vételével, az 50 százalékos adókulccsal — elfogadásra javasolta. A vita lezárása után Villányi Miklós pénzügyminiszter válaszolt az elhangzott észrevételekre. Elmondotta, hogy kormányzati döntés született a vállalkozásokat érintő összes jogszabály felülvizsgálatáról. Ezt három ütemben kívánják elvégezni. A korlátozó jogszabályok egy részét még az idén, a többit jövőre, illetve az utána következő évben fogják kiiktatni. Villányi Miklós hangsúlyozta: a tervezett nyereségadó-törvény fontos része a reformfolyamatnak. Az új adó bevezetésével négy-öt más adóformát lehet megszüntetni, és 20 milliárd forinttal csökken a vállalkozók terhelése. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy az új törvény nagyban csökkenti a le- irati úton történő szabályozás lehetőségét. Azért javasolt a pénzügyi kormányzat 55 százalékos nyereségadót, mert csak ebben az esetben lehet biztosítani a költségvetéstervezet bevételeit. Alacsonyabb mérték esetén viszont más elvonási formára, az osztalékfizetés alkalmazására lenne szükség, amely kedvezőtlenül érinti a vállalati gazdálkodást. Eszmecsere az ülésteremben az új miniszterelnök és helyettese között (Fotó: Szántó György) NSZK visszhang: „két reformer _ gyűr kőzik egyszerre...” Az NSZK hírközlésében pénteken az egyik kiemelt téma volt az Országgyűlés ülésszaka, illetve Németh Miklós miniszterelnökké történt megválasztása. A tévéállomások, a ZDF- és a WDR-adók, már előző esté beszámoltak az eseményről, jelezve: a Minisztertanács új elnöke országát továbbra is megbízható szövetségesként kötelezte el a Szovjetunió mellett, egyidejűleg meghirdetve a Nyugat irányában való nyitást is. A ZDF-tévéállomás azt is idézte, hogy Németh Miklós folytatni kívánja az elődje, Grósz Károly által megkezdett reform- programot, s piacgazdasági elemeket honosít meg Magyarország szocialista rendszerében. A Handelsblatt, a pénzügyigazdasági körök lapja — akárcsak a többi újság — fényképpel illusztrált cikkben gazdasági szakértőként és reformpolitikusként mutatja be a fiatal magyar államférfit, akinek érdeméül tudja be: az utóbbi hónapokban fontos feladatot látott el az új gazdaságpolitika megformálásában. A Stuttgarter Zeitung tudósítója szerint a fiatál politikus belpolitikai tapasztaltságának viszonylagos hiánya ellenére is kétségtelenül biztos kézzel tartja majd a Grósz Károlytól átvett gyeplőt. A tekintélyes stuttgarti lap, felidézve, hogy Németh Miklós kiváló egyetemet végzett, s egy szemesztert még a Harvardon is hallgatott, emlékeztet az országban felhalmozódott súlyos gazdasági és társadalmi bajokra. A Münchenben megjelenő liberális Süddeutsche Zeitung budapesti tudósításában úgy véli, hogy Németh Miklós miniszter- elnök és Nyers Rezső gazdasági államminiszter személyében két reformer gyürkőzik egyszerre, hogy segítsen kivezetni Magyar- országot a válságból. A befolyásos Frankfurter Allgemeine Zeitung budapesti tudósításában megállapítja, hogy a demokratikus feltörekvés színterévé vált magyar Országgyűlésben a szocialista pluralizmust és társadalmi szolidaritást ígérő új miniszterelnök máris teljesen egyértelművé tette: véget kíván vetni a párt és a kormány, valamint a hatáskörök egybemosá- sának. A lap részletes elemzésében úgy ítéli meg, hogy a vezető társadalom-reformernek tartott Pozsgay Imre jelölését Keleten és Nyugaton egyaránt úgy fogták volna fel, mint egyértelmű elfordulást a gazdasági konszolidáció elsődleges feladatától a demokratikus indulás irányába. Noha e két cél nem választható el egymástól, az országnak a nemzetközi kapcsolatok hálózatába való-szoros beilleszkedése a gazdaságban jelöli ki a súlyponti tevékenységet. Ezt a körülményt érzékelteti az, hogy Nyers Rezső személyében a gazdaság elméleti kiválósága tért vissza a vezetésbe, és egyenrangú partnerévé tették az állami reform végrehajtásával megbízott Pozsgay Imrének. sajtótájékoztatót tartott. Többek között megtudtuk, hogy a kormány egyik legfontosabb feladatának tekinti az új alkotmány előkészítésének meggyorsítását. A alkotmány előkészítése a jövő fél évben befejeződik. Pozsgay Imre utalt arra is, hogy nincsenek előírott parancsok, így az sem, hogy ebben az MSZMP vezető szerepét deklarálják. Olyan alkotmány szükséges, amely nem okoz csalódást a nép számára. Ezért az előkészítésbe bevonják az ország valamennyi állampolgárát. A kormány stabilizációs gazdasági programjának végrehajtásáról és a jövő évi gazdaságpolitikai feladatokról szóló beszámoló elfogadása után dr. Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke és dr. Puskás Sándor, e téma bizottsági előadója sajtótájékoztatót tartott. Ennek keretében Hoós János kifejtette, hogy azokat a támogatásokat már zömmel leépítették, amelyek nem tartoznak a fogyasztói árakhoz. Amennyiben a termelőknél újabb támogatásleépítésre kerülne sor, automatikusan magával hozná a fogyasztói árak emelkedését. Egyébként a tervezett 35- 40 milliárd forintos áremelés helyett 25 milliárdnál azért álltak meg, mert nem óhajtanak egy 12-15 százalékosnál nagyobb inflációt. Dr. Puskás Sándor egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a tulajdonosi szerepkör hiánya miatt a vállalatoknál az indokoltnál jóval nagyobb a hiteligény, s nem viselhető el a jelenlegi 18 százalékos kamat. Emellett kifejtette, hogy az inflációt s az ezt előidéző tényezőket jobban kezében kell tartsa a kormány. A sajtótájékoztatón azt is bejelentették, hogy az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem diákjai és oktatói nevében egy háromtagú küldöttség petíciót fogalmazott mega Parlament elnökének, aki helyett, Stadinger István elfoglaltsága miatt Horváth Lajos, a Parlament alelnöke vette át a dokumentumot. A kérdés, hogy a képviselők ismerjék meg a felsőoktatás jelenlegi nem éppen rózsás helyzetét. Ehhez hasonló levelet juttatott el Stadinger Istvánhoz korábban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem és a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem. Zsúfolt napot zárt pénteken a Tisztelt Ház, s a jelek szerint ma is hasonlóan feszes program vár a honatyákra. Homa János nek támogatást. Előfordul, hogy lakásügyeikkel, vagy olyan vitás problémáikkal keresnek fel, amelyeket hosszabb ideig nem tudtak megoldani. Van úgy, hogy segítséget kémek, mert nem tudnak megegyezni a szomszéddal a telekhatár kérdésében. Ez utóbbi ügyek sokszor már a bíróságot is megjárták, érthető, hogy az ember nem mindig tud segíteni. A legtöbb esetben meghallgatás, a jó szó az, amire a képviselő vállalkozik. — Az elmúlt napokban tanúi lehettünk a parlamenti demokrácia kiszélesedésének. Hogyan értékeli ezt a folyamatot? — Amikor a májusi országos pártértekezleten elhatároztuk, hogy nemcsak a gazdaságban, hanem a társadalomban is tovább visszük a reformot, akkor még nem tudtuk, hogy ez milyen gondokkal, járhat. Nem tudtuk, hogy például a parlamenti demokráciát menetközben kell kikínlódnunk, megtanulnunk. Az elmúlt hónapokban egyTe inkább érzékeljük, hogy a parlamenti képviselők érzékenyen odafigyelnek a napirendi pontok vitáira, kezdenek egymással is polemizálni. Ennek még az elején járunk. Bizonyos mozzanatok már most is jól érzékelhetők. A csütörtöki ülésen például kritizálták az Országgyűlés elnökét, hogy az októberi ülésszakon nem megfelelően vezette a szavazást a bős-nagymarosi vízlépcső építésének ügyében. Vita bontakozott ki. Voltak, akik Stadinger Istvánnal egy véleményt képviseltek, s akadtak, akik azt mondták, hogy hibát követett el. Én azt a következtetést vonom le, hogy a Ház szabályának betartása az ülések levezetésénél az elnök irányításával történik, de a képviselők már akkor igyekezzenek közreműködni, ha netán hibát tapasztalnak. En úgy vélem, hogy Stadinger István az elmúlt hónapokban egyértelműen bebizonyította, alkalmas erre a tisztségre, határozott, odafigyelő vitára. Nem sokkal később Zsidei lst- vánnéval váltottunk szót, aki arról beszélt, az ipari bizottság ülésén is szóvá tette, mi lesz a bükkábrányi hőerőművel, illetve a recski ércbányával. — Ott azt mondták, hogy a tervek szerint elkezdődik a paksi erőmű Il-es nagyberuházása, de az energetikai koncepciót újra tárgyalják, s s ekkor döntenek Bükkábrány sorsáról — mondta Zsidei Istvánná. — Ami Recsket illeti, azt mondták, hogy jelenleg nincs huszonhét milliárd forint az ottani érc kitermelésére. Éppen ezért vizsgálják az ügy egyértelmű lezárását. Ez a kérdés azért húzódik el, mert eddig mintegy hat és fél milliárd forintot invesztáltak e bányába. Mint hangsúlyozták, tízszer is meg kell gondolni, hogy mit csináljanak vele. Az azonban már világosan látszik, hogy gazdaságosan ez a bánya nem üzemeltethető, mondták nekem az ipari bizottság ülésén. Érdekes színfoltja volt a tegnapi napnak, hogy Nagy József- nébemutatta vendégét, Vágó Józsefet, a hatvani Lenin Tsz elnökét Grósz Károlynak, a párt főtitkárának, akivel elbeszélgetett. A nap során Pozsgay Imre, a Politikai Bizottság tagja, államminiszter és Kereszti Csaba, az Alkotmányjogi Tanács titkára Parlamenti tudósítónknak nyilatkozik Árvái Lászlóné egri országgyűlési képviselő
