Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-21 / 277. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 277. szám 1988. november 21., hétfő ÁRA: 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Jelkép... A közelmúltban rendezett műszaki-közgazdasági könyvnapok ismét bebizonyították, hogy szükség van rájuk. Manapság nem kell különösképpen bizonygatnunk, mennyire fontos szerepet játszik a tudományos-műszaki haladás a társadalom és a gazdaság fejlődésében. Egyértelművé vált, hogy egy-egy nemzet boldogulása nagyban függ a műszaki és közgazdasági kultúra színvonalától, a technikai felkészültségtől és a megvalósítás gyorsaságától. Nos, ma a hazánk előtt álló kérdés sajnos nem az, hogy a világranglistán elfoglalt közepes helyünket javíthatjuk-e, hanem, hogy az erőfeszítések árán meg tudunk-e maradni ezen a helyen! A kormány stabilizációs munkaprogramjának központi gondolata a szerkezetátalakítás a gazdaságban. Ezt viszont csak modernizációval és ehhez kiművelt emberfőkkel leszünk képesek megvalósítani. Az elmúlt 40 esztendőben alapvetően változott a helyzet a világban. Míg az 1950-es években az volt a jellemző, hogy az előállított egységnyi termékben 80 százalékot jelentett az anyagköltség és 20 százalékot a szellemi erő. A fejlett ipari államokban ez a folyamat az 1960-as évtizedben megváltozott. Manapság az említett nemzeti gazdaságokban előállított termékek árában egyre növekszik a szellemi hányad és csökken az anyagköltségre, illetve a fizikai munkára fordított hányad. Hazánkban viszont még ma is a régi a jellemző, hiszen rendkívül magas a fajlagos anyag- és energiafelhasználás, holott szinte az említettekből behozatalra szorulunk. Tehát egyértelműen pa- zarlunk, amely azt bizonyítja, hogy még mindig anyag- és energiaigényes szerkezetű a gazdaságunk. Termékeinkben pedig kevés a szellemi részarány. A közelmúltban éppen egyik politológusunk, Ágh Attila bírált, amikor azt fejtegette, hogy napjainkban is jelkép a kalapácsos ember, aki erejét, energiáját adja a munkadarab megformálásához. A szerkezetátalakítás tehát nélkülözhetetlen a takarékos, ésszerűen gazdaságos cikkek létrehozásához. Ehhez egyre nagyobb szükség lesz a hőn óhajtott műszaki fejlesztésre, arra, hogy a szakkönyvekben rejlő ismeretek is mihamarabb kamatozzanak a gyakorlatban. A kilencedik alkalommal sikerrel megrendezett műszaki-közgazdasági könyvnapok vezérgondolata is ezt szolgálta, tulajdonképpen a szerkezetátalakítás ügyét. Nagy hangsúlyt kapott a fejlődés, valamint a sokirányú gazdasági, társadalmi kérdések egymásrahatásának érzékeltetése. Minden bizonnyal hozzájárul majd mozgásban lévő életünk jobbításához. Mentusz Károly Szaporodnak az élelmiszerboltok a falvakban is — Folytatódik a „Szö- vosz-program” — Iparcikkek: Hatvanon és Gyöngyösön a sor — Új éttermek, gyorsabb kiszolgálás — Még mindig hosszú sorok a pénztárgépeknél... Kiskereskedelem — a vásárlókért és a jövőért Bár manapság ugyancsak meggondoljuk, mikor és milyen mélyen nyúlunk bele a pénztárcánkba, azért boltba nap mint nap járunk, és ugyanilyen gyakran módunk van „saját szemüvegen keresztül” megmérni a kereskedelem színvonalát, ellátottságát. Amit látunk — az nem mindig szívderítő. Éppen ezért talán hasznos, ha szólunk néhány szót megyénk kiskereskedelmi hálózatának helyzetéről, technikai feltételeinek alakulásáról. A fejlesztés legfontosabb feladatait a megyei tanács testületé által elfogadott középtávú terv szabja meg. A VII. ötéves terv a hálózat 15-17 ezer négyzetméteres bővülését irányozza elő. Meglepő talán, de ez közel 10 ezer négyzetméterrel kevesebb, mint amely az előző 5 évben megvalósult. Ennek oka — s talán mindenki tudja már a magyarázatot —, hogy figyelembe vették a forgalom, a gazdaságosság és a pénzügyi források várható alakulását. Panaszra úgy tűnik, még sincs okunk, hiszen az országoshoz képest megyénk hálózati területtel való ellátottsága a bolti kereskedelemben átlagos, a vendéglátásban annál jobb, az egységek forgalmi leterheltsége kisebb. A tervidőszak első két évében 19 új létesítmény nyűt. Ezen túl a boltok körülbelül 15 százalékában, a vendéglátóhelyek egytizedé- ben volt intenzívebb fejlesztés: például rekonstrukció, az eladótér vagy a raktár bővítése, kisebb boltok összevonása. Természetesen a kereskedelem színvonalára nagyon jellemző, hogy mennyire folyamatos és kiegyensúlyozott a lakosság ellátása a naponta keresett, alapvető fontosságú cikkekből. Ezért is örvendetes, ha megszaporodnak az ábécék, s nemcsak a városokban, a megyeszékhelyen, hanem a kisebb falvakban is. így például nemrégiben kapott új élelmiszer- boltot Makiár, Aldebrő, Átány, Pély, Visonta, Zagyvaszántó és Petőfibánya. Többek számára talán ismert tény, hogy a Szövosz, valamint a Kereskedelmi Minisztérium kezdeményezésével és támogatásával 5 éve indult meg a kistelepülések kereskedelmi hálózatának rekonstrukciós programja. Az eddigiek során közel száz boltot már korszerűsítettek, bővítettek. Az üzemeltetők — zömében áfé- szek — 39 millió forint támogatásban részesültek. A program évenkénti pályázat alapján jelenleg is folytatódik. A központi támogatás azonban csökken, és jóval elmarad az igényektől. Az iparcikkhálózat az elmúlt időszakban számottevően fejlődött. A tervek szerint Gyöngyös és Hatvan ilyetén való ellátása most a legfontosabb. A Zagyvaparti városban jelenleg épül egy új iparcikk áruház, a Mátra kapujának nevezett településen pedig bútoráruház kialakításának előkészítése kezdődött meg. A kereskedelem mellett „érzékeny pontunk” a vendéglátás. Ennek jegyében említhetjük meg, hogy új étterem nyűt Egerben, Hatvanban, Pétervásárán és Karácsondon. Felújították a sík- főkúti, a felsőtárkányi és a verpeléti vendéglőt. A városokban alapvető feladat az egyedi karakterű, a gyors és olcsóbb étkeztetést végző üzletek kialakítása. Ennek jó példája a Domus áruház alatti Expressz étterem, amely nemrégiben nyűt meg újra — csinosabban és zökkenőmentesebben kiszolgálva a vendégeket. A szocialista kereskedelem mellett fokozódik a jelentősége a magánvállalkozásoknak. Szőkébb pátriánkban közel ezer magán-kiskereskedő van, számuk az utóbbi öt évben majd négyszázzal nőtt. Az ellátásban betöltött szerepük kedvező, hiszen nem ritkán hiányt pótolnak. A hálózat fejlesztésére fordított kiadások megyénkben is csökkennek. A megelőző ötéves periódusban üzembe helyezett új beruházások értéke 240 millió forint volt, rekonstrukcióra, bővítésre 26 milliót fordítottak. Az elmúlt 2 és fél évi felhasználás 69, illetve 20 millió forint volt. Ez a mérsékeltebb ütemű bővítés, a működés gazdaságossága és a vásárlási körülmények szín vonalának növelése egyaránt igényli a munkaszervezés és a gépesítés javítását. Ezen a területen a kialakult helyzet ellentmondásos, és több tekintetben egyáltalán nem kielégítő. Kevés például az éjszakai áruszállításra, -átvételre alkalmas, illetve az ilyen rendszert követő ABC-áruház a városokban. Erre pedig közlekedési problémák miatt különösen a megyeszékhelyen lenne szükség. S bár örvendetesen nőtt a pénztárgép-ellátottság és javult a belső munka szervezettsége, még mindig bosszantó, hogy csúcs- időszakban sokat kell várakozni a pénztáraknál, és nem gördülékeny az üvegvisszaváltás sem. Csaknem általános gond, hogy a vállalatok, szövetkezetek nem rendelkeznek az elavult gépek cseréjéhez, az ellátottság javításához szükséges anyagiakkal. Az intenzív fejlesztést olykor bizony szemléletbeli problémák is hátráltatják. Legnagyobb a feszültség az élelmiszer-kiskereskedelemben, ahol a nehéz fizikai munka miatt az átlagosnál jobban igényelnék a megfelelő technikai színvonalat. Eredményes tárgyalások után Grósz Károly hazaérkezett Párizsból Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke —. aki Francois Mitterrand köztársasági elnök meghívására hivatalos látogatást tett Franciaországban — szombaton este hazaérkezett Párizsból. A magyar pártfőtit- kár-miniszterelnök párizsi látogatása előtt eleget tett Felipe González spanyol miniszterelnök meghívásának. Kíséretében hazaérkezett Major László, az MSZMP KB Irodájának vezetője, a Központi Bizottság szóvivője, Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Bartha Ferenc államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Gecse Attila, az MSZMP KB Külügyi Osztályának helyettes vezetője, Kovács László külügyminiszter-helyettes és Gombocz Zoltán kereskedelmi miniszterhelyettes. A pártfőtitkár-miniszterelnök a látogatás harmadik, befejező napján kereste fel a Loire-völgyi Blois-ban működő Sligos céget, az egyéni, illetve a bankközi hitelkártya-fizetések francia számítógépközpontját amelynek forgalma tavaly meghaladta a 76 milliárd francia frankot. Gyárlátogatás után a folyó túlpartján elterülő vadasparkba vezetett Grósz Károly és kíséretének útja, ahol megtekintették Franciaország egyik legszebb műemlékét, a Chambord-i kastélyt. Egy jellegzetes francia vendéglőben elfogyasztott ebéd után Grósz Károly visszatért Párizsba, ahol délután a nagykövetségen találkozott a franciaországi magyar emigráció képviselőivel. Mintegy nyolcvanan töltötték meg a nagykövetség dísztermét — a tudományos, a művészeti, a gazdasági és bankélet, a sajtó és a könyvkiadás jeles személyiségei. Eljött Fejő Ferenc történész, Victor Vasarely, a világhírű festőművész, Michel Gyarmathy, a Folies Bergere művészeti vezetője, Pierre Székely szobrász, Nyéki Lajos nyelvész-professzor, André Kosztolányi bankszakember, Thomas Ferenczi, a Le Monde kritikusa, Lovas Margit, a magyar nyelv és kultúra baráti körének elnöke. Valamennyien megkapták írásban Grósz Károly személyes üdvözletét, amelyben a magyar államférfi megerősítette a Magyarok Világszövetsége fennállásának 50. évfordulója alkalmából a szervezethez intézett üzenetének főbb gondolatait. A nagykövetségről, az emigrációval való jó hangulatú találkozóról az Orly repülőtérre vezetett Grósz Károly és kísérete útja. A francia kormány nevében Hubert Curien, a kutatási és technológiai ügyek minisztere vett búcsút a magyar pártfőtit- kár-miniszterelnöktől. Az új első titkár: Nagy Imre A KISZ országos értekezlete 1989 áprilisában kongresszust tartanak A hajnalig tartó szekcióülések után szombaton délelőtt plenáris üléssel folytatódott a KISZ országos értekezlete Székesfehérvárott, a Videoton oktatási központjában. A szekcióüléseken elhangzott, illetve írásban beadott észrevételeket, javaslatokat az országos KISZ-értekezlet szerkesztőbizottsága beépítette a korábban beadott előterjesztésekbe. Egyetértés alakult ki abban, hogy mélyreható változásokra van szükség a társadalomban, valamint az ifjúsági szövetségben. Többé-kevésbé azonos nézetet vallottak a küldöttek e változások legfőbb irányait tekintve is. Elfogadásra ajánlották azt az indítványt is, amely szorgalmazza: március 15-elegyen piros betűs munkaszüneti ünnepnap. Javaslat hangzott el egy kétszáz- millió forintos KISZ-lakásalap létrehozására. Erről a szerkesztőbizottság ajánlása szerint az ifjúsági szövetség költségvetésének függvényében a közeljövőben döntenek majd. Határoztak arról is, hogy a KISZ a párt ifjúsági szervezeteként az MSZMP- vel stratégiai szövetségben, közvetlen pártirányítás nélkül önállóan tevékenykedik. Deklarálták, hogy a KISZ-hez nem csatlakozó fiatalokkal, közösségeikkel, szervezeteikkel a Kommunista Ifjúsági Szövetség egyenrangú és érdemi párbeszédre, érdek- és akciószövetségre törekszik. Döntés született arról is, hogy a KISZ kongresszusát 1989. április közepére hívják ösz- sze. Az országos KISZ-értekezlet Hámori Csabát központi bizottsági, intézőbizottsági és titkársági tagságából, valamint első titkári funkciójából felmentette. A késő esti órákban 386 szavazattal Nagy Imrét választották meg a KISZ KB első titkárának. A szavazás eredményének kihirdetése után Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára meleg szavakkal mondott köszönetét Hámori Csabának munkájáért, majd sok sikert, eredményes tevékenységet kívánt Nagy Imrének, az új első titkárnak. Számítógép a borászatban Jelentős termelési és kereskedelmi tevékenységet végez az Egervin 2-es számú borászati üzeme, amely az egri vasútállomás mellett található. Ebben az esztendőben 140 ezer hektoliter bort palackoztak, amelyből közel ötmilliót szocialista piacra exportáltak. A többi a hazai vásárlók asztalára kerül. A gyors és pontos ügyintézést segíti az ebben az évben munkába állított Olivetti számítógép. (Fotó: Szántó György) 380 csoport, hat és félezer tag A Magyar Demokrata Fórum nagygyűlése A Magyar Demokrata Fórum most elsősorban lakóhelyi csoportok, szervezetek létrehozását szorgalmazza, hogy felkészülhessen az országgyűlési és hely- hatósági választásokra — többek között ezt hangsúlyozta Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum ideiglenes elnökségének tagja az MDF szombati, budapesti nagygyűlésén a MOM Sza- kasits Árpád Művelődési Központjában. A nagygyűlés szünetében tartott nemzetközi sajtótájékoztatón Kiss Gy. Csaba úgy jellemezte a szervezetet, hogy a 380 csoportnál és szervezetnél, hat és félezer tagnál már többet számláló MDF tágabb is, szűkebb is, mint egy párt. Tágabb, mert mindig hangsúlyozza koalíciós jellegét, szűkebb, mert tudatosan lemondott arról, hogy harcot vívjon a politikai hatalom megszerzéséért. Hetek kérdése, hogy a tízezres létszámot elérjék, s akkor megtartják első kongresszusukat.
