Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-01 / 261. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 261. szám ÁRA: 1988. november 1., kedd 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Jelzések „A rendőrség a lakosság segítségét kérimegtalálásához. Nevezett ...-én távozott el ...-i lakásáról, s azóta ismeretlen helyen tartózkodik. Személyleírása:... cm magas, ... testalkatú, haja ... színű. A rendőrség kéri, hogy aki a személyleírás vagy a fénykép alapján felismeri, értesítse a legközelebbi rendőri szervet.” Ugye, mindannyiunk számára ismerősek ezek a ridegen csengő mondatok? Nem véletlen, hiszen alig telik el hét vagy hónap anélkül, hogy a lapokban ne olvasnánk, avagy a rádióban, televízióban ne hallanánk hasonló közleményt. Ilyenkor talán egy pillanatra megállunk, értetlenkedve megcsóváljuk a fejünket, sőt, talán néhány másodperc erejéig el is gondolkodunk. Aztán elfeledjük az egészet, szaladunk-roha- nunk tovább, intézzük ügyesbajos dolgainkat. Igen, az élet megy tovább. Z-t, Y-t, K-t majd megtalálja a rendőrség. Ha megtalálja... Hiszen nem csupán őket kell felkutatni. Az adatok megdöbbentőek: évente mintegy hétezren tűnnek el hazánkban, és — sajnos — számuk esztendőről esztendőre folyamatosan emelkedik. Az otthonukat az egyik napról a másikra elhagyóknak majd a fele gyermek-, illetőleg fiatalkorú. Mellettük azonban rengeteg idős, beteg ember indul útnak. S úgy lehet, éppen az utolsónak... A statisztika aligha képes kimutatni, ki és miért szánja rá magát erre a lépésre. Egyeseket — s itt szinte kizárólag az ifjabbakról van szó — egyfajta romantikus kalandvágy hajt, az ismeretlen világ felfedezésének óhaja. Másoknál már nehezebb meglelni a magyarázatot. Ahány személy, annyi szándék, annyi ok. Bizonyos azonban, hogy mindazok, akik vándorbotot fognak a kezükbe, elégedetlenek valamivel. Nem érzik jól magukat az adott helyzetben, úgy vélik, nincs más megoldás, menni kell. Mert az, hogy valaki otthagyja a családját, munkahelyét, ismerőseit, már nem tekinthető másnak, mint afféle végső — teljes elkeseredést tükröző, abból táplálkozó — kiútkeresésnek. Vagy éppen tiltakozásnak. Tiltakozásnak a minket körülvevők közönye, közömbössége ellen. Jelzésnek. Jelzésnek, hogy mi is élünk, létezünk, tessék ránk odafigyelni, tessék velünk törődni, tessék minket megérteni! Hiszem, vagy inkább csak remélem, hogy a szűkebb és tágabb környezet, a család, az iskola, a munkahely, a társadalom nem csupán akkor reagál e jelzésekre, amikór már késő, amikor már aligha van mit tenni, hanem akkor, amikor még nem nagy a baj. Amikor még senki sem csukta be véglegesen maga mögött az ajtót... Sárhegyi István Ötvenhét ú] gép működés közben — A lízing előnyt jelent — Számítógéppel vezérelt raktár — A tajvaniak is felfigyeltek rájuk — A közös érdekeltségben látják a jövőt — Világszínvonalon Piacra alapozott fejlesztés a Finomszerelvénygyárban Az elmúlt években többször is felhívta magára a figyelmet az egri Finomszerelvénygyár azzal, hogy megállás nélkül az újat keresi. A kollektíva alkotó, folyamatosan megújuló törekvését jelzi az a nagyszabású fejlesztés, amelyet most fejeztek be. A gyár jelentős nemzetközi tekintélyt szerzett nemcsak itthon, hanem a külpiacokon is, a világ- színvonalon gyártott hűtőgépkompresszorokkal. Nos, ennek újabb jelentős állomásához érkeztek. A piacra alapozott fejlesztés révén elérték, hgy 1988 végéig már közel fél millió kompresszort készíthetnek. Kócza Imre vezérigazgatótól arról értesültünk, hogy tavaly novembertől napjainkig olyan beruházást valósítottak meg, amely elősegítette, hogy a korábbi 400 ezerről ötszázezerre növeljék a kompresszorgyártást. Egy esztendő alatt összességében 120 millió költséget és 53 millió forint lízingdíjat fordítottak erre. Ötvenhét új gépet helyeztek üzembe, zömmel célgépeket, amelyek nagy részét saját tervezésben és kivitelezésben állították elő. Bérleti szerződés alapján pedig a Német Szövetségi Köztársaságból, Ausztriából és az Egyesült Államokból szereztek korszerű berendezéseket. Sőt, tovább is mentek, miután a közeljövőben saját pénzeszközeikből újabb gépet vásárolnak, amely lehetővé teszi, hogy jövőre már további 25 ezerrel több kompresszort gyárthassanak. Hatmilliós költséggel decemberben készül el az a számítógéppel irányított raktár, amely a szerelőüzem munkáját segíti. A gyár célgépeket előállító csoportja arra törekedett, hogy gyorsan üzembe helyezze a berendezéseket és azokat minél hamarabb a sorozatgyártásra készítse fel. A piaci körülmények arra késztették a Finomszerelvénygyár vezetőit, hogy az említett fejlesztést befejezve újakhoz kezdjenek. A növekvő hazai és külpiaci igények ugyanis ezt szorgalmazzák. A már hagyományosnak számító olasz, jugoszláv, dán megrendelések mellett Zimbabwébe is szállítanak kompresszorokat. Nemrég pedig egy tajvani cég is rendelt a finomszerelvény gyáriaktól, amely Kínába adjatovább a terméket. Ebben az évben százezer kompreszTakács Emilné új típusu szívószelepeket gyárt, speciális hidraulikus prés segítségével szórt kértek, és megelégedettségüket bizonyítja, hogy bejelentették: a következő öt esztendőben évi 300 ezret kívánnak vásárolni <tz egriektől, jó árat fizetve érte. Ezen túlmenően 1989-re az olasz Merloni, a dán Derby cég- gelés a zimbabweiekkel is kötöttek szerződést szállításra. Ugyanakkor arra is törekszenek, hogy az itthoni igényeket, elsődlegesen a Jászberényi Hűtőgépgyár, továbbá mások megrendeléseit teljesítsék kompresz- szorokból. Az a szándékuk, hogy további beruházással évente 750 ezret gyárthassanak. Törekvésüket a tajvani cég is támogatja. Elhatározták, hogy közös fejlesztést hajtanak végre,' amely biztos piacót és tőkebevonást jelent. A dél-kelet ázsiaiak ehhez máris 5 millió dollárt ajánlottak. Természetesen szükség lesz a Kereskedelmi Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank támogatására is. A finomszerelvénygyáriak ugyanis azt tervezik, hogy teljes rekonstrukciót valósítanának meg a kompresszorgyártás modernizálására. Erre vonatkozóan november első felében a gyár szakembereiből álló delegáció utazik Tajvanba, üzleti tárgyalásra. Amennyiben a fejlesztéshez szükséges anyagi fedezetet megteremtik, úgy még ez év végén megkezdhetik a közös beruházást, és 1990-ben be is fejezik- így lehetőség nyílik arra, hogy az évtizedforduló végére a mostaninál több kompresszort gyártsanak a biztos piaci partnereknek. Mindez maga után vonja a Finomszerelvénygyár pétervásári üzemének további fejlesztését is, amely a kompresszorgyártás ’’háttériparát” jelenti. Nyilvánvaló, hogy ott is felgyorsul ez a folyamat. , Egyébként a jövőt szolgálva, a gyárban még tavaly hozzáláttak egy új típusú, energiatakarékos kompresszorcsalád kifejlesztéséhez. Most pedig már egy még korszerűbb kidolgozását végzik, amely várhatóan az 1990-es évtized elején lehet majd a piaci igé-. nyék szolgálója. Az előrelátás és a közös gondolkodás eredménye az is, hogy nemrég több hazai üzemmel bővítették kapcsolatukat. így például az Ikladi Ipari Műszergyárral a kompresszorokhoz szükséges villamos motorok gyártására. Az EVIG-gel is vizsgálják ennek lehetőségét. A másik, a jó minőségű öntvények folyamatos biztosítása. Ehhez a Német Demokratikus Köztársaságból érkező mellett az egri, a kisvárdai és a szegedi öntödével, valamint a Salgótarjáni Tűzhelygyárral is szerződést kötöttek megfelelő alapanyag termelésére és szállítására. A finomszerelvénygyáriak tehát ismét kezdeményeznek. Az újra törekedve figyelemre méltó erőfeszítéseket tesznek munkájuk tökéletesítésére, elismertségük fokozására. A piachoz igazodó tevékenységük minden bizonnyal kamatozik majd a következő években is. Jelenleg termelésük 35 százalékát adja a kompresszorgyártás, amely a további fejlesztések révén 1990-re elérheti az 50 százalékot, értékben pedig az egymilliárd forintot. Mentusz Károly A kompresszor gyáregység forgácsoló üzemében, a hengermegmunkáló célgépet finom fúróegységgel egészítették ki a nagyobb teljesítmény érdekében (Fotó:Szántó György) Központi Bizottságát Amint arról már korábban hírt adtunk, mára összehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését. A Politikai Bizottság javaslatára a testület jelentést vitat meg a belpolitikai helyzetről és a párt feladatairól, illetve megtárgyalja a népgazdaság 1988. évi várható fejlődéséről, az 1989-90. évi gazdaságpolitika fő vonásairól és eszközrendszerérői szóló jelentést. A Központi Bizottság ülését követően — illetve már a napirendek vitája után — a közvélemény a sajtó útján részletes tájékoztatást kap a testület munkájáról, a vitáról, a kialakított állásfoglalásokról. Miniszterelnökünk tárgyalásai Összehívták az MSZMP Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Heinz Riesenhubert, az NSZK szövetségi kutatási és technológiaügyi miniszterét. A megbeszélésen jelen volt Tétényi Pál akadémikus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, valamint Hans Alfred Sieger, az NSZK budapesti nagykövete. Az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke fogadta Franz Schmidet, az Osztrák Köztársaság magyarországi nagykövetét. A látogást a diplomata kérte. Ötven éves a Videoton Grósz Károly Székesfehérvárott Televíziógyártásának megújításával ünnepeli fennállásának 50. évfordulójáta székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalat. A világszínvonalú színesté- vé-család gyártására 1.8 milliárd forintos költséggel létrehozott technológiai sor átadása és a félévszázados jubileum alkalmából hétfőn rendezett ünnepségen részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a kormány elnöke is. A főtitkár-miniszterelnök délelőtt érkezett Székesfehérvárba, ahol a Videoton központjában a vállalat vezetői — Kázsmér János vezérigazgató és Horváth Gáspár, a vállalati pártbizottság (Folytatás a 2. oldalon) Ülésezett a SZOT elnöksége Hétfőn ülést tartott a SZOT elnöksége. A testület november 4-re, péntekre összehívta a Szakszervezetek Országos Tanácsát. Javasolta, hogy a szaktanács következő ülésén foglalkozzék időszerű gazdasági, társadalmi témákkal; szervezeti és személyi kérdéseket vitasson meg; s döntsön az országos szakszervezeti tanácskozás összehívásáról, munkaprogramjáról. A szakszervezetek háromnaposra tervezett országos értekezletének időpontjául az elnökség december 2-4-ét javasolja. (Folytatás a 2. oldalon) Az őszirózsás forradalom évfordulóján Megemlékezés Kápolnán Az 1918 -as polgári demokratikus forradalom győzelmének 70. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést tegnap délután a kápolnai földosztási emlékműnél. Ünnepi beszédet mondott Farkas Pál, a helyi tanács elnöke, majd koszorúzásra került sor. A párt részéről dr. Asztalos Miklós, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára és Antal Lajos, az MSZMP Füzesabonyi Városi Jogú Nagyközségi Bizottságának első titkára, valamint Krisztián József, a helyi nagyközségi pártbizottság titkára, a tanácsok részéről Szo- kodi Ferenc, Heves Megye Tanácsának elnökhelyettese és Farkas Pál, a helyi tanács elnöke, a népfront képviseletében pedig Mészáros Albert, a HNF Heves Megyei Bizottságának titkára, valamint Krisztián István és Gerendái Zoltán, a HNF kápolnai bizottságának elnöke, illetve titkára helyezte el az emlékműnél a megemlékezés virágait. Pártértekezlet november 26-án Megkezdte munkáját a gyöngyösi jelölőbizottság Mint ismeretes, az MSZMP Gyöngyös Városi Bizottsága pártértekezlet megtartására készül, amelynek időpontja 1988”. november 26. Október 21-én megalakult a jelölést előkészítő bizottság, amely megkezdte munkáját. E bizottság elnöke: Nagy András, a nagyrédei Szőlőskert Termelő- szövetkezet elnökhelyettese. Tagjai: Chlumetzky Istvánná Dobos Ágnes, a gyöngyösi 6-os Számú Általános Iskola tanára, Czövek Ágnes, a Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat munkaügyi osztályvezetője, dr. Fejesnédr. Kriszten Éva, a gyöngyösi Bugát Pál Kórház orvosa, Krizsány Gyuláné Gór Eszter, Atkár község tanácselnöke, Barta István, a Mátra Füszért gyöngyösi fiókigazgatója, Boros László, a Gagarin Hőerőmű Vállalat művezetője, Csia László, a KISZ Gyöngyös Városi Bizottságának titkára, Csuzdi Tibor, a gyöngyösi ingatlankezelő vállalat főmérnöke, Hársszegi Tibor, a Mátraaljai Szénbányák Vállalat újítási csoportvezetője, Hiesz György, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Társadalomtudományi Kara Vállalat- gazdasági Üzemmérnöki Intézetének tanára, Kovácsszegi László, a Mikroelektronikai Vállalat gyöngyösi gyárának igazgatója, Martinecz János, az Országos Érc- és Ásványbányák gyön- gyösoroszi körzeti üzemének munkavédelmi vezetője, dr. Nagy János, a gyöngyöspatai Mátrai Egyesült Termelőszövetkezet műszaki osztályvezetője, Nádudvari György, a MÁV Kitérőgyártó Üzemének rendészeti vezetője, Plósz János, a Gyöngy- szöv Áfész szövetkezetpolitikai osAályának vezetője, valamint Vadász József nyugdíjas. A jelölést előkészítő bizottság kéri, hogy Gyöngyös város, továbbá vonzáskörzetének párttagjai, pártonkívülijei tegyenek javaslatot a városi pártbizottság tisztségviselőire (első titkár, titkárok), továbbá tagjaira, s ezzel is segítsék az érdemi személyi javaslatok kialakítását. Az észrevételeket, a javaslatokat a jelölést előkészítő bizottsághoz, illetve azok tagjaihoz Lehet eljuttatni.
