Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-04 / 237. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. október 4., kedd GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. Pártoktatás a megújulás segítéséért Közeledik az évnyitás a pártoktatás tömegtanfolyamain is, ezért időszerű az elmúlt évi tapasztalatok számbavétele, értékelése, valamint a következő évi pártoktatási feladatok átgondolása, megtervezése. A közelmúltban ezt a munkát a megyei párt-végrehajtóbizottság és a megyei pártbizottság agitációs és propaganda-munkabizottsága elvégezte. Értékelésük alapján készült ez a tájékoztatás, illetve figyelemfelhívás. A pártoktatás rendkívül ellentmondásos, eseményekkel és feladatokkal teli, mozgalmas politikai környezetben zajlott az elmúlt időszakban, és ez várható a mostani oktatási évben is. Az egyre nehezedő társadalmi, gazdasági, szociális körülmények között a társadalom politikai érzékenysége fokozódott, erősödött a kritikai szemlélet, a feszültségtűrő képesség csökkent, tért hódított az elbizonytalanodás. Ilyen körülmények között vállalta a tömegoktatás a párt politikájának elméleti alapjait jelentő marxista—leninista ismeretek propagálását, politikai elhatározásaink végrehajtásához szükséges tudati feltételek kedvező alakítását. Ezen túlmenően igyekezett hiteles, meggyőző választ adni a párttagságot, a közvéleményt foglalkoztató kérdésekre is. Sőt azt is mondhatjuk, hogy a korábbi évekhez mérve erőteljesebb volt a napi politikai kérdésekkel való foglalkozás. A gazdasági és társadalmi élet folyamatai, történései tehát erőteljesen befolyásolták az oktató-nevelő munka végzését. így a pártoktatás nem tudta az elvárható színvonalon végezni a marxista-leninista ideológia terjesztését, a politikai képzést. Ugyanakkor a napi életet meghatározó politikai eseményekkel szoros kölcsönhatásban kedvező irányba befolyásolta a tudati feltételek alakulását. Ezáltal az alapszervezetek munkáját jobban tudta segíteni. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a tudományos-elméleti magyarázatok, amelyek a napi munkához szükségesek, amelyek fejlesztik a fel- készültséget, többször összezsugorodtak, és a felszabaduló időt és energiát az aktuális politikai, társadalmi kérdések megvitatására, a jelenségek magyarázatára fordították a tanfolyami csoportok, vagyis a propaganda és az agitáció összemosódott, átrendezve az elméleti-tartalmi munkát, és megnövelve a pártoktatás politikai funkcióját. Ezt a sajátos helyzetet az élet kényszerítette ki, esélyt adva arra, hogy kialakuljon az ideológiai és a politikai munkaformák szervesebb kapcsolata. A tapasztalatok azonban azt is bizonyítják, hogy a szemléletformáló, a politikai munkát eszmei eszközökkel támogató feladatokat sem tudta a pártoktatás maradéktalanul teljesíteni. A nagyon tisztességes munkát nyújtó propagandistáinknak nem tudtunk a meggyőző munkához megfelelő elméleti támogatást nyújtani. így sokszor magukra hagyva birkóztak a magas színvonalú politikai fel- készültséget, tájékozottságot igénylő kérdések megválaszolásával. Az elmúlt oktatási év nagy tanulsága számunkra, hogy feltétlenül szükség van az aktuális elméleti és politikai kérdésekben a párt álláspontjának megismertetésére, illetve az orientáló, e- gyéni véleményalkotást segítő információk időbeni eljuttatására. És ezzel már át is tértem a következő oktatási év feladataira, amelyek semmivel sem lesznek egyszerűbbek, könnyebbek, mint az elmúlt éviek. Sőt! A társadalmi-gazdasági körülmények, a romló közhangulat, a fokozódó türelmetlenség és aggodalom előrevetíti azt a komoly és felelősségteljes munkát, amelyet a pártoktatásban el kell végeznünk. Nevezetesen segítenünk kell a gazdasági-társadalmi kibontakozási program végrehajtását, az ideológiai megújulást, a politikai intézményrendszer fejlesztését, a párt vezető szerepének erősítését. Ezt akkor tudja hatékonyan megtenni a pártoktatás, ha folyamatosan elemzi és értelmezi a társadalmi folyamatok törvényszerűségeit és összefüggéseit, ha a mai feladatok megoldásához alkotó módon alkalmazza a marxizmus—leniniz- mus klasszikusainak torzítástól mentes tanításait. Csak így tud a tömegpropaganda hozzájárulni az elhatározások végrehajtását segítő tudati feltételek kialakításához. Részletezve a feladatokat: a Legfontosabb dolog, hogy minden pártalapszervezet, pártbizottság, de az egyes párttag is gondolja végig, hogy a májusi pártértekezletből és a megyei pártbizottság határozataiból számára milyen feladatok adódnak. Értelmezzék azt, hogy mit kell tenni a reformfolyamat továbbviteléért, a megjelölt változások helyi feltételeinek biztosításáért, a szemlélet és. az akarat kellő irányba történő változásáért. Ebben a pártoktatás kell, hogy vállalja az ideológiai-politikai tisztázó szerepet. Foglalkozni kell a tanfolyamokon a párt szerepének, megújulásának kérdéseivel is. Várhatóan megkezdődnek az ezzel kapcsolatos munkák központi szinten, amelyhez véleményt, javaslatot kérnek majd. Ahhoz, hogy a döntés előkészítéséhez alkotó módon tudjunk majd hozzájárulni, szükséges az ez irányú feladatok betervezése is. Szükséges, hogy a pártoktatás helyes irányba formálja az emberek gazdasági szemléletét, mutassa be a szocialista fejlődési utak sokszínűségét, a cselekvő ember közreműködésének fontosságát. Segítse a pártoktatás a korszerű ideológiai felkészültség kialakulását. Mutassa be a szocializmus építésének történelmi tanulságait, és járuljon hozzá ezek hasznosításához. Annak bizonyításához, hogy képesek vagyunk — tévedéseinkkel szembenézve — a megújulásra. Ösztönözzön a társadalmi folyamatok elemzésére, ideológiai értékelésére. Foglalkozzon a világnézet és az erkölcs formálásával. Szükség van arra is, hogy a különböző témák feldolgozása során a pártoktatás sokoldalúan és elméleti igényességgel továbbra is folyamatosan elemezze a nemzetközi helyzetet, és bemutassa a Magyar Népköztársaság külpolitikáját. Reálisan értékelje a jelenkori kapitalizmust, lépjen fel a felületes szemléletek ellen. Mutassa be a békés együttélés új vonásait, ismertesse a Szovjetunió és más országok szocializmust építő munkájában végbemenő megújulás tapasztalatait. Változatlanul fontosnak tartjuk azt is, hogy az elméleti alapok megértetésével, propagálásával együtt a pártoktatás adjon hiteles, meggyőző választ a párttagságot, a közvéleményt foglalkoztató elvi, politikai, ideológiai kérdésekre. Ösztönözze a hallgatóságot a nyílt, őszinte vélemény- nyilvánításra, az alkotó eszmecserékre. Kérjük a pártszervezeteket arra, hogy a különböző politikai döntésekből adódó propaganda- feladatok végrehajtására ügyeljenek, kiemelten a megyei testületek határozatainak feldolgozására, elfogadtatására, helyi alkalmazására. A helyi feladatok elfogadtatására, azok végrehajtásának segítésére kell a legnagyobb gondot fordítani a tanfolyamokon, hiszen a legfontosabb feladat e teendők maradéktalan ellátása, mert ebből felépülhet a „nagy egész ”, a társadalmi szintű kibontakozás. Tanfolyamaink széles választékot kínálnak az érdeklődőknek. Indul,,A marxizmus—leni- nizmus alapjai” és a „Megújuló szocialista gyakorlatunk” című tanfolyam, de az „ Életünk és az erkölcs”, „A szocializmus építésének történelmi tapasztalatai”, ésa„ Gazdaságpolitikánk a gyakorlatban ” című tanfolyamokra is lehet jelentkezni. Reméljük, hogy tájékozódni, eligazodni kívánó párttagjaink és a pártonkí- vüliek is megtalálják az igényük szerinti tanfolyamot, ahol lesz módjuk gondolkodni, elmélkedni, vitázni, és ez alapján pedip. dönteni és cselekedni. Mindany- nyiunk javára. Haffnerné dr. Miskolczi Margit, a megyei pártbizottság osztályvezetője Területrendezés a lakosság közreműködésével Gondolatok a NÉPÚJSÁG 1988. szeptember 16-i „Itt kérem, emberek élnek ... ” c. cikke nyomán Mai politikai és társadalmi gyakorlatunkban egyre nyilvánvalóbb, hogy az állampolgárok nem csupán érdeklődnek, hanem bele is kívánnak szólni az őket érintő döntésekbe. Természetes tehát, hogy a területrendezés is a közérdeklődés körébe tartozik. A rendezési tervek — amióta ilyenek készülnek — egyesek számára anyagi és közérzeti előnyöket, mások számára hátrányokat okoznak. Az építési tilalom az adott tulajdonosra nyilván hátrányos. Ha azonban a tilalom azt a célt szolgálja, hogy a telken majd élelmiszerüzlet épül, az egy tulajdonoson kívül mindenki más örülni fog. Ez nem anyagi előny, de kérdezzük csak meg a fájós lábú nyugdíjast. Az út megnyitása hátrányos annak, akinek a telkét kisajátították, de akinek a tulajdona az útnyitás következtében beépíthetővé válik, többszörös értékű lesz, ez megfogható anyagi előny. E példák is rámutatnak arra, hogy egyhangú egyetértés ritkán érhető el a területrendezésben, s ez nem is lehet célunk. Itt is cél azonban, hogy a jogos egyéni érdek figyelembevételével a közérdeknek kell érvényesülnie. E helyen nem térek ki annak boncolgatására, hogy hol az a határ, amikor a jogos egyéni érdek fölé kerül a közérdek. A NÉPÚJSÁG cikke azonban felvetett olyan kérdéseket, amelyek általánosak, nem csupán Kerecsendre vonatkozóak. A területrendezési tervek készítésének három szakasza van: 1. Vizsgálat E szakaszban a szaktervezők megvizsgálják a kialakult állapotokat, és megállapítják a normatívák és az adottságok alapján a szükségleteket. 2. Programjavaslat E szakaszban a szakhatóságok és a tanácsi szervek előzetes véleménye alapján a szaktervezők javaslatot dolgoznak ki a tervezési programra, s felvetik az esetleges variánsokat. Egyeztetés után a jóváhagyásra illetékes tanácsi testület határozattal megállapítja a tervezésirendezési programot. 3. Tervezés E szakaszban történik a véglegesnek szánt terv kidolgozása. Egyeztetés után a testület a tervet határozatilag jóváhagyja. A felsorolásból kitűnik, hogy a programjavaslat is, s a terv is egyeztetésre kerül. Nem untatom a kedves olvasót az egyeztetésbe bevonandó szakhatóságok felsorolásával. Nem ez most a célom. Kötelességem azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a tanácsi szerveket jogszabály kötelezi a lakossági vélemények beszerzésére, a társadalmi vitára. A társadalmi részvétel mértéke és hatékonysága jelentős mértékben attól függ, hogy az előzetes tájékoztatás mennyire képes az érdeklődést felkelteni, s az információk mennyire tudnak a társadalmi véleményformálás alapjául szolgálni. Az információk adására szolgálhat a tervi anyagok közszemlére tétele, tervbemutató, tervismertetés, lakossági tájékoztató anyagok készítése (és közreadása), s a sajtó bevonása. Tapasztalatból tudom, hogy a területrendezési tervezési folyamatban a lakosság közreműködő részvétele számos olyan jó megoldásra vezetett, amely nem született volna meg a lakosság nélkül. Sajnos, a lakosság bevonása ma még több esetben formális, e téren is sok a javítani való. Kifejezetten örülök tehát, hogy Kere- csenden felizzott a hangulat. Nem szeretném azonban, ha ilyen fontos kérdésben hangulati elemek félrevinnék az ügyet. Barta Katalin cikke kétségkívül jó szándékú, emberek nagyobb csoportja mellé álló, s a tárgyi tévedések ellenére a helyes megoldás felé ösztönző. A tárgyi tévedésekről: Az építész generáltervező neve helyesen: Dr. Veres Zoltán. Nem volt sem jogszabálysértő, sem hiba, hogy a szaktervezők a lakosság véleménye nélkül tettek javaslatot a tervezési programra, hiszen a lakossági részvétel éppen most kezdődik. Nem volt sem jogszabálysértő, sem hiba, hogy az év elején a tanácselnök még nem tudott tájékoztatást adni. Még néhány megjegyzés: Nem tartom elítélendőnek, hogy Elek István szervezkedett és társadalmi bizottságot hozott létre. Magára maradt volna, ha csak a saját egyéni érdeke vezette volna. Nem esett csorba a tanács és a tervezők tekintélyén, hogy a lakosság szembehelyezkedett egy tervezett elgondolással. A falugyűlésnek az volt a célja, hogy megismerjék a lakosság véleményét. Nos, megismerték! Döntsön tehát a tanácsülés ennek ismeretében. A tanácsülési döntés után következik — a már ismertetettek szerint — a tervezésifolyamat, s a jóváhagyás előtt az újabb lakossági vita. Mindkét — már hivatkozott — tanácsülés (mint ahogy a többi is) nyilvános, ott Elek István is részt vehet, felszólalhat, a döntés azonban a választott tanácstagok joga. Azt a tanulságot azonban le kell vonnunk, hogy a lakossági egyeztetésekre jobban kell felkészülni, szükség esetén külön tájékoztató anyagokkal, alternatív megoldások közreadásával, az egyeztetések módszertanának javításával. Végül megjegyzem: jó, hogy a sajtó is bekapcsolódott egy településfejlesztési vitába. Nem baj, hogy rámutatott a hibákra. Kár, hogy azt is hibának rótta fel, ami nem az. Bár ez sem baj, ha a másik fél is meghallgatásra talál. Ott László Heves megyei főépítész Programok tükrében Nagyközségi KISZ-körkép Nehézzé vált napjainkra a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség helyzete. Csökken az anyagi támogatás, a párt nem vállalja „a gondoskodó atya” szerepét. Vajon, hogy sikerül talpon maradni, fenntartani a bizalmat megyénk nagyközségeiben? Beszélgetőpartnerem Vincze Ferenc, a pétervásári KlSZ-bizott- ság titkára. — A mezőgazdasági szakiskola mellett a környék 24 alapszervezete tartozik hozzánk. A tagok száma közel ötszáz, de ez változó. Függ attól, hogy hányán fejezik be iskoláikat és hányán kezdik a tanévet. — Milyenek az idei már lezajlott rendezvények tapasztalatai? Mit terveznek még? — Márciusban a Forradalmi Ifjúsági Napok programsorozata két ágon futott. A helyszíneken, Tarnaleleszen és Pétervásárán sem hiányzott az érdeklődés. Két hónap múlva a május elsejei utcabál hatalmas sikert aratott. Itt nem rendeztek még ilyet. Talán ennek köszönhető, hogy nemcsak a fiatalok, hanem szinte mindenki részt vett rajta. Közben támogatásunkkal megalakult az Ifjúsági Szabadidős Egyesület, amely egy önálló társaság, saját anyagi keretéből gazdálkodik. A gyermeknapra már ők biztosították a színvonalas szórakozást. Ami mondhatnám megbukott: a júliusi úgynevezett „kánikulai sportrendezvények”. Jelentkezők htján elmaradt. A programok összességét nézve viszont nem panaszkodhatunk. — Az ifjúsági klubok hogyan kapcsolódnak be a KISZ munkájába? — Tizenegy községben beszélhetünk klubéletről, leginkább Ivádon és Váraszón jelentős, mozgósító erejű a tevékenység. Utóbbi helyen például a fiatalok társadalmi összefogásban tisztították ki a patak medrét. Véleményem szerint, ha olyan a cél, amit a fiúk-lányok is fontosnak éreznek, és valóban önkéntes a vállalás, akkor szívesen dolgoznak. A pétervásári Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Munkás- továbbképző Intézetben keresem fel Patkós István KISZ-pat- ronáló tanárt. — Most az iskolában három alapszervezet működik, a két elsős osztály leendő tagfelvételét sok előadás előzi meg. Olyan gyerekek tanulnak itt, akik máshová nemigen mehettek volna. Nagyon fontos, hogy emberi módon, egyenrangú félként kezeljük őket, csak így számíthatunk rájuk. — Ön huszonegy éve fő szervezője az Ifjú Gárdának. Emellett jut ideje a KISZ-re is? — Ha néha a pihenés rovására megy is, örömmel foglalkozom vele. Becsülöm, szeretem a fiatalokat, munkájukat tekintve elégedett vagyok. Füzesabony városi jogú nagyközség. KISZ-bizottsága ennek megfelelően nagyobb hatáskörű. A gondok viszont a pétervásári- akhoz hasonlóak. Erről szólt Berkes Lászlóné politikai munkatárs. — Egy igazán kiemelkedő esemény volt ebben az évben: július elején a Mátravidéki Fémművek siroki szabadidőparkjában az ifjúsági találkozó. A többi terv pénz és érdeklődés hiányában nem úgy valósult meg, ahogy szerettük volna. Kiderült például, hogy a hagyományos május elsejei futballt ezentúl nem területi, hanem helyi szinteken kell rendezni. Az ifjúsági klubok közül Sarud és Poroszló klubját most szervezik újjá, mások — az aldebrői vagy a besenyőtelki — aktívan tevékenykednek, az igényeknek megfelelően tartanak kulturális vagy szabadidős programokat. — Még nincs vége az évnek. A továbbiakban mi várható? — A művelődési központban lesz egy politikai fórum, remélhetőleg sokakat érintő kérdésekkel. Utána őszi túra következik, majd november 7-én politikai vetélkedő. Ez tavaly sikeres volt. Hogy idén? Meglátjuk... (rénes) Aranyérmes szarvasbikát lőttek Pier Carlo Tucci olasz vadász Zalakaroson a galamboki Kis- Balaton Vadásztársaság területén szeptember 3-án. egy hatalmas szarvasbikát ejtett el. Az állat agancsának a súlya 14,87 kg. Ezzel az aranyérmes trófeával előreláthatólag a nemzetközi versenyben a 9. helyezést éri el. Pier Carlo Tucci az aranyérmes trófeájával (MTI-fotó: Cseke Csilla) Ha jön az egér... Mit tesz egy vásárló, ha jön az egér? Természetesen sikolt egyet. És mit tesz egy boltvezető... ha jön az egér? No ez már fogasabb kérdés. Mert ugye több lehetősége van. Történetesen a jó formájú szürke kis jószág, a minap egy élelmiszerboltban a kiflik közül bújt elő. Gyanítom, jobban meg volt rémülve, mint az, akinek véletlenül, péksütemény helyett, majdnem a markában kötött ki. így hát el is iszkolt gyorsan a közel eső pult alá. Mindez még hétköznapi eset. Egér van. S neki is meg kell valahol bújnia, s miért ne éppen ott, ahol adva van az eledel... A történet itt kezd fordulatot venni. Merthogy normális esetben az üzletvezető, mondjuk hozat egy kosarat és a kiflit úgy ahogy van belecsomagolja, és villámsebességgel eltünteti, ha már arról kiderült, hogy kár fehér zacskóba csomagolni, hiszen úgysem tiszta. Esetleg megnyugtatja a vásárlókat. És így tovább... Tehát intézkedik. Igen ám, de ezzel elismeri a malőrt. Kézenfekvőbb ugye, ha képzelgőbbnek nézi a kedves vevőt. Már azt, aki sikoltott, sőt még a$t is, aki látta. Siet s kijelenti, márpedig itt egér nincs. A többiek ezt hiszik is, nem is. Később már elhiszik, hiszen kiflire ugye szükség van. Váija a család . . . Tehát vesznek belőle. Az a sikoltós, meg egyszerűen hisztis volt ... ?! Különben is, lehet hogy nem is volt ott egér... Mindenesetre, aznap nem ettünk kiflit... (jámbor)
