Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-26 / 256. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Testületek és apparátusok Elgondolkoztató történetet mondott el a minap a megyei pártbizottság testületének egyik tagja. Egy kis faluban po­litikai rendezvényen vett részt, melyen megjelent a település apraja-nagyja. A protokoll sza­bályai szerint ilyenkor köszön­teni szokták a meghívott ven­dégeket, mégpedig úgy, hogy a legmagasabb tisztséget viselő­vel kezdik a sort. Ez esetben vi­szont felborult a rend. Nem őt, a megye legmagasabb politikai testületének választott tagját ültették be az elnökség fő he­lyére, hanem a városi pártbi­zottság apparátusának egyik egyszerű politikai munkatársát, s őt is köszöntötték elsőként. Aligha hiszem, hogy ez a tör­ténet bárkinek is megdobogtat­ja a szivét, engem sem hozott lázba, viszont a benne megfo­galmazottak jól érzékeltetik: a legtöbb helyen, legyen az köz­ség vagy város, sőt, talán még ezeknél is magasabb szinteken tisztázatlan a testület és az ap­parátus viszonyának kérdése. Ezt jelzi az is, amit a már emlí­tett pártbizottsági tag a sztori­hoz hozzáfűzött: a faluban úgy tárgyaltak az apparátusbelivel, mintha legalábbis ő lett volna személyesen az MSZMP. A jámbor léleknek pedig impo­nált, hogy ilyen megkülönböz­tetett figyelemmel foglalkoztak vele a falusi vezetők. A hely­ségben — s ki tudja, hány ilyen van még az országban — nem a testületi tagság, hanem az ap- parátusbeliség alapján minősí­tették a meghívottakat, balgán arra gondolva, hogy annak na­gyobb szava lehet a települést érintő döntéseknél. S való igaz, nem járnak messze az igazság­tól. Ahhoz, hogy az apparátust (s most már engedtessék meg, hogy ne csak a párt, hanem a szakszervezeti, a KISZ, a taná­csi, vagy uram bocsá' a nép­frontban dolgozó „fizetett for­radalmárokra” gondoljak!) így értékeljék, abban nyilván nem kis érdeme van magának az ap­parátusnak. Kár lenne szépít- getni a dolgokat, aZ apparátus munkastílusa vezetett ahhoz a torz helyzethez, hogy tagjait majdhogynem istenként tisz­telték. Persze ebbe a történe­lem is besegített, különösen a sztálini évek játszottak ebben nagy szerepet. Az apparátus sokkal na­gyobb karéjt vágott ki magának a társadalmi élet kenyeréből, mint ami valósággal megillette. Előfordult már nem egyszer, például a tanácsi területen, úgy terjesztettek elő döntésre ügye­ket, hogy azzal csak formálisan avatták be a dolgokba a testüle­teket. A tartalmi rész ekkorra már eldőlt. Vajon hány döntés született, amelyet azzal az érv­vel csikartak ki, hogy a munkák olyan előrehaladott állapotban vannak, hogy csak igennel le­het voksolni a tanács tagjainak. S ha valaki ezt a metódust nem akarta elfogadni, akkor sem tu­dott mit tenni ellene. Manapság is léteznek ilyes­fajta gondok. Legfeljebb nap­jainkban már megszületett a j felismerés: nagyobb szerepet j kell adni a testületeknek, míg ■ az apparátusok arra valók, í hogy a testületeket kiszolgál­ják. ­A demokrácia megvalósítá- 1 sához lényegesen fontos, hogy ezt mindenki megértse. Homa János Heves megyei műszaki-közgazdasági hetek — A bér mint költség — Janu­ár 1 -tői munkanélküli segély — Vállalkozói tanácsadás — Módosításra vár a Munka Törvénykönyve Egy lépés a bérreform felé Dr. Halmos Csabának, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének előadása Egerben Foglalkoztatás-, bérpolitika. Napjaink izgalmas kérdései. Olyan témakör, ami szinte állandóan beszédtéma. Ezért is döntöttek úgy a Heves megyei műszaki-közgazdasági hetek szervezői, hogy e kérdéskör legszakavatottabb előadóját, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét, dr. Halmos Csabát kérik fel megyénk szakembereinek tájékoztatására. Erre teg­nap Egerben, a Heves Megyei Tanács nagytermében került sor. Mint azt dr. Domán László, a MTESZ Heves Megyei Szerveze­tének titkára bevezetőjében elmondta, mindezek a témák ez­úttal kiegészülnek a Munka Törvénykönyvének várható mó­dosításával kapcsolatos kérdésekkel is. Az államtitkár mindenekelőtt annak adott hangot, hogy ezúttal sokkal könnyebb, s hálásabb a feladata, mint egy évvel koráb­ban, amikor hasonló körben a MTESZ felkérésére a központi bérszabályozásról kellett elő­adást tartania. Mint elmondta, a kormány 1989-ben két területen érdemi liberalizálást kíván beve­zetni. Az egyik az import, amely­ről egy héttel korábban Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese részletesen szólt, s erről lapunkból is tájéko­zódhattak. A másik ilyen terület a bér. Az előadásból kitűnt, hogy reformértékű lépésről van szó. Nem egy esztendőre történő in­tézkedés, hanem egy hosszabb távú folyamat első lépése. Végre leírták, hogy a bérpolitikának a bérmechanizmuson keresztül pern a vásárlóerő-szabályozás a feladata. Ma is nagy vita folyik a tervhivatallal, mert a bérek sza­bályozása ellentmondásba ütkö­zik a liberalizálással. Az egész lé­nyege ugyanis az, hogy egy jól gazdálkodó vállalat akár a teljes adómentességet is elérheti, s ez alapján fejleszthető a bér. A kér­dés most már csak az, hogy lesz­nek-e valóságos teljesítmények a több bér mögött. Az államtitkár szerint ugyanis a kormány még mindig nem lép fel elég követke­zetesen a veszteséges vállalatok­kal termelő egységekkel szem­ben. A bér tehát költséggé válik. A végleges megoldások azonban még a szakszervezettel történő egyezkedéseken dőlnek el. A je­len esetben kérdés még, hogy a bérfejlesztéseket milyen módon hajtsák végre. Megszabjanak-e egy minimumot, amit mindenki­nek meg kell kapnia, vagy adja­nak oda egy bizonyos összeget a vállalatoknak, s azon belül diffe­renciálnak ők maguk. A kérdés­kört azzal zárta le az államtitkár, hogy a kemény központi bérsza­bályozást követően nem volt ne­héz egy liberálisabb rendszert létrehozni, de hangsúlyozta: ez csak egy lépés a bérreform irá­nyába. Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a kormányhoz be­nyújtott igény a 18-20-szorosa a jövő évtől rendelkezésre álló le­hetőségeknek. A foglalkoztatáspolitikával kapcsolatosan elhangzott, hogy 1989. január elsejétől bevezetik a munkanélküli segélyt. Látni kell ugyanis, hogy az a strukturá­lis átrendeződés, ami a magyar gazdaság kibontakozásának alapfeltétele, elhúzódik. így el­húzódik az az átmenet is, ami munkaerő-átrendeződést jelent, amikor egyszerre jelentkezik a munkaerőpiacon a kereslet és a felesleg. A foglalkoztatás ebben az időszakban nem lesz teljes és hatékony. A jelenlegi munkanél­küliek száma megkétszereződik, megháromszorozódik jövőre, el­éri az 50-100 ezres létszámot. Ezzel együtt csökken az álláskí­nálat, s nő az állást keresők tábo­ra. Ugyanakkor az államtitkár ezekhez hozzátette, hogy a jelen­legi munkanélküliek nyolcvan százaléka szakképzetlen, ötven százalékának pedig általános is­kolai végzettsége sincs. Hangsú­lyozta, hogy támogatni kell a vál­lalkozásokat, mert ez nemcsak gazdasági, hanem foglalkozta­táspolitikai érdek is. Éppen ezért a munkaerő-gazdálkodási iro­I)r. Halmos Csaba: „...a jól gaz­dálkodó vállalat akár a teljes adómentességet is elérheti” dáknál bevezetik a vállalkozói tanácsadást. Számolni kell azzal, hogy a munkanélküliek körében több kötődés szétszakad, így pél­dául, hogy egy munkahelyen dolgozza le valaki az életét, vagy egy szakmában, akár egy város­ban élve. Dr. Halmos Csaba ezt követő­en arról adott tájékoztatást, hogy decemberben a Parlament elé kerül a Munka Törvénykönyve módosításának javaslata. Ezt el­sősorban a korábbi feszültségek megoldásán túl az teszi szüksé­gessé, hogy várhatóan elfogadás­ra kerül a társasági törvény. A változás egyik érdekessége lesz, hogy kollektív szerződés megkö­tése nem lesz kötelező. Újrafo­galmazták a munkabeszüntetési jogra vonatkozó törvényterveze­tet, annál is inkább, mivel azt a kormány elfogadta, s széles körű társadalmi vitára bocsátotta. Az előadáson túl alkalmuk, volt a jelenlevő vállalati vezetők­nek, szakembereknek olyan kér­déseket is feltenni az államtitkár­nak, amelyek nemcsak a várható új rendelkezésekre vonatkoztak, hanem mindennapi munkájuk során hasznosíthatóak. Kis Szabó Ervin A hallgatóság — amely kérdéseket is feltett az államtitkárnak. (Fotó: Koncz János) A legmagasabb rangú politikus, aki a tűzszünet óta Teheránba látogat Grósz Károly Iránban Grósz Károly, a Miniszterta­nács elnöke Mir Hoszein Musza- vinak, az Iráni Iszlám Köztársa­ság miniszterelnökének meghí­vására kedden hivatalos látoga­tásra Iránba utazott. Kíséretében van Berecz Fri­gyes ipari miniszter, Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes, Ma­rosán György, a kormány szóvi­vője és Székács Imre, a TESCO vezérigazgatója. Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettes, Sós Gyula ipari miniszterhelyet­tes és Kázmér Zsigmond, ha­zánknak az Iráni Iszlám Köztár­saságban akkreditált nagykövete Teheránban csatlakozik a kül­döttséghez. A minisztertanács elnökét és kíséretét szállító TU-154-es kü- lönrepülőgép kedden helyi idő szerint pontosan egy órakor ért földet az iráni főváros nemzetkö­zi repülőterén. A magyar miniszterelnököt és kíséretét a legmagasabb rangú vendégeket megillető katonai tiszteletadással köszöntötték Iránban. Grósz Károly szemé­lyében először jár magyar mi­niszterelnök az Iráni Iszlám Köz­társaságban, s ő a legmagasabb rangú poütikus, aki az augusz­tusban hatályba lépett tűzszünet óta Teheránba látogat. Grósz Károly fogadására Te­herán Mehrabad repülőterén megjelent Mir Hoszein Muszavi iráni kormányfő, Ali Reza Moa- jeri miniszterelnök-helyettes, Isza Kalantari mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, Go- lam Reza Safei ipari miniszter, Muhammad Dzsalali honvédel­mi miniszter, valamint Keyvan Imani, Irán budapesti nagyköve­te. A repülőtér épületében Grósz Károly és Mir Hoszein Muszavi beszélgetést folytatott, majd a két kormányfő nyilatkozatot tett a sajtó képviselői előtt. Repülő­téri nyilatkozatában Grósz Ká­roly először megköszönte Mir Hoszein Muszavi iráni kormány­fő meghívását és örömét fejezte ki, hogy viszonozhatja az ő két évvel ezelőtti Budapesten tett út­ját. Megállapította, hogy a ma­gyar nép és a kormány mindig nagy érdeklődéssel követte nyo­mon az Iránban zajló eseménye­ket, és úgy érzi, hogy Iránban is figyelmet tanúsítanak Magyar- ország iránt. Grósz Károly hangsúlyozta: mostani látogatásával folytatni kívánja azt a rendkívül hasznos és konstruktív párbeszédet, amely az iráni miniszterelnöknek a két ország kapcsolataiban új fe­jezetet nyitó látogatásával két évvel ezelőtt megkezdődött. Grósz Károly és a magyar kül­döttség az ünnepélyes repülőtéri fogadtatás után szállására hajta­tott. A magyar kormány elnöke te- heráni látogatásának első napján zsúfolt programot bonyolított le. Grósz Károly vendéglátójával, Mir Hoszein Muszavival szűk körű megbeszélést folytatott, és a tárgyalóküldöttségükkel olda­lukon is megkezdték a megbe­széléseket. Az iráni kormányfő este díszvacsorát ad a magyar kormányküldöttség tiszteletére. Grósz Károly eközben időt szakított arra is, hogy megkoszo­rúzza Behesti ajatollahnak, az Iszlám Köztársasági Párt me­rénylet áldozatául esett első fő­titkárának síremlékét. A magyar miniszterelnök heli­kopteren érkezett a Teherántól mintegy 40 kilométerre fekvő Beheste Zahra temetőbe, ahol az iszlám forradalom mártíijai nyugszanak. Behesti ajatollah az Iszlám Köztársasági Párt nagy tekintélyű főtitkára volt, mielőtt 1981-ben a párt 71 más vezetőjé­vel együtt áldozatul esett a párt székházát felrobbantó bomba- merényletnek. Behesti ajatollah síremléke közelében temették el Radzsai köztársasági elnököt és Bahonar miniszterelnököt, akik­nek életét szintén merénylők ol­tották ki. (Folytatás a 2. oldalon) Levél Teng Hszlao-pinghez Az MSZMP döntéseiről tájékoztatás Kínában Hu Csi-li, a Kínai Kommunis­ta Párt KB Politikai Bizottsága Állandó Bizottságának és a Köz­ponti Bizottság titkárságának tagja kedden megbeszélést foly­tatott Lukács Jánossal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával és az általa vezetett magyar pártküldöttséggel. Lukács János és a küldöttség hétfőn érkezett Pekingbe a Kínai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának meghívására. A kül­döttség már megérkezése napján találkozott Hu Csi-livel. A talál­kozóról rövid beszámolót közölt a Zsenmin Zsipao keddi száma. A találkozón Lukács János részletesen tájékoztatta-Hu Csi­lit az MSZMP országos értekez­letén elfogadott fontos dönté­sekről és a pártvezetésben végre­hajtott személyi változásokról. Ismertette a magyar reform két évtizedes történetét, és kitért azokra a lépésekre és intézkedé­sekre, amelyek a reform tovább­fejlesztését célozzák Magyaror­szágon. . Lukács János a keddi találko­zón átadta Hu Csi-linek Grósz Károly Csao Ce-jang pártfőtit- kámak szóló üzenetét és azt a le­velet, amelyet Kádár János, az MSZMP elnöke küldött Teng Hsziao-ping kínai vezetőnek. Sajtótájékoztató a MÉM-ben Emelik a búza és a hús felvásárlási árát Kedden a MÉM-ben a mező- gazdasági termelés helyzetéről tájékoztatták az újságírókat, ösz- szefüggésben azzal, hogy befeje­zéshez közeledik a betakarítás és a termelők nagy érdeklődéssel váiják a jövő évi felvásárlási árak meghirdetését. Ezek ismereté­ben alakíthatják ugyanis 1989. évi terveiket, amelyekben tekin­tettel kell lenniük arra, hogy az állami támogatás csökkent, és mindinkább az elért árakban kell realizálniuk a nyereséget. Az Országos Árhivatal jelen­levő szakemberei bejelentették, hogy a nyár közepe óta tartó fő­hatósági egyeztetések után vég­legesnek tekinthető az úgyneve­zetthatósági áras mezőgazdasági termékek felvásárlási ára. Ami a részleteket illeti, eldőlt, hogy az első osztályú étkezési búza árát 16,6 százalékkal — tonnánként 3730 forintról 4350 forintra — , a másodosztályúét 13,7 százalékkal — tonnánként 4150 forintra —, a takarmánybú­záét és takarmányárpáét pedig 8,8 százalékkal emelik. A kuko­rica felvásárlási ára 7,9 százalék­kal nagyobb mint idén, tonnán­ként 4100 forint. A vágómarhá­ért átlagosan 30,5 százalékkal adnak többet, de egyidejűleg a kilónkénti 7 forintos termelői ár- kiegészítés megszűnik. A felvá­sárlási árat egyébként differenci­álták, eleget téve a termelők ké­résének. Az őszi mezőgazdasági mun­kák jó ütemben haladnak. A ta­valyinál több termést takaríta­nak be az üzemek, annak ellené­re, hogy nyáron aszályos volt az idő. Kedvezőtlen viszont, hogy a kukorica az előzetes várakozás­nál kevesebbet ad, hektáronként 5,5 tonnát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom