Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-24 / 254. szám
2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. október 24., hétfő Kelet-nyugati gazdasági tanácskozás Bécsben A kölcsönös előnyök és az egységes piac érdekében Nyugat-Európa és a Közös Piac sokat tehet Európa keleti felének gazdasági fejlődéséért, de ennek — túl a belügyekbe való be nem avatkozáson — vannak feltételei — mondotta Raymond Barre, volt francia miniszterelnök szombaton Bécsben. A politikus — egyszersmind neves közgazdász — a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű országok találkozóit szervező osztrákfrancia központ tanácskozásának zárónapján tartotta meg érdeklődéssel kísért előadását. Raymond Barre úgy vélte, akkor van esély az Európa két fele közti együttműködésre, ha nem két gazdasági logikát kell próbálni összehangolni. Nyugat-Európa bizakodóan várja a szocialista országokban megkezdett reformok kibontakozását — mondta, és hozzátette: e reformok csinálnak majd kedvet a növekvő nyugati befektetésekhez és az adósságprobléma rendezéséhez is. Ez utóbbiról még azt mondta, hogy nem híve a globális megoldásnak, a szocialista országok adósságainak esetről esetre való kezelése látszik reálisnak. A vitában Andrzej Wojcik, a lengyel gazdasági együttműködési minisztérium államtitkára nem zárta ki, hogy alkalmasint „új Marshall-segélyre” lehet szükség, ezúttal a kelet-európai országok számára. Úgy vélte, az adósságválság hatása nem sokkal kisebb, mint a világháború pusztítása volt gazdasági értelemben. Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a mai helyzet egészen más, mint a Marshall-segély folyósítása idején volt. Olyan megoldásokra van szükség, amelyek figyelembe veszik az egyes szocialista országok gazdasági törekvéseit és reformpolitikáját, és azt, hogy milyen mértékben integrálódnak a kölcsönös előnyök és az egységes piac érdekében a nemzetközi kereskedelembe. Szerinte a szocialista országokban megfelelő képességű vezetők dolgoznak, a feladat most olyan gazdasági környezetet teremteni, amelyben kifejthetik képességeiket a nemzetközi versenybe való beilleszkedés érdekében. Az új gazdasági környezet része az is, hogy Magyarország és általában a kelet-európai országok hatékonyan, jó menedzsermunkával fogadják be a nyugati tőkét. A tanácskozás szombaton befejezte munkáját. Kim De szovjet meghívása A legnagyobb dél-koreai ellenzéki párt vezetője meghívást kapott a Szovjetunióba. Kim De Dzsungot, a Béke és Demokrácia Párt elnökét Georgij Arbatov, az Egyesült Államokkal és Kanadával foglalkozó intézet igazgatója hívta meg Moszkvába — jelentette szombaton a Kyodo hírügynökség. Ez az első eset, hogy vezető dél-koreai politikus meghívást kapott Moszkvába. Mint ismeretes, a két ország között nincsenek diplomáciai kapcsolatok. A meghívólevelet harmadik ország közvetítésével juttatta el Arbatov Szöulba. A hírügynökségi jelentés szerint Kim De Dzsung a parlamenti ülésszak után kíván eleget tenni a meghívásnak. Akabai csúcs Az arab világ erőteljes, határozott álláspontja és békeüzenete „tudatosíthatja az izraeli választókban, hogy az arab fél minden pillanatban kész a tárgyalásokra” — ennyit tartalmaz az ammani királyi palota összefoglalója Hoszni Mubarak egyiptomi elnök, Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője és Husszein jordán uralkodó éjszakába nyúló szombati megbeszéléséről. Mint Mubarak elnök egyik munkatársa ehhez hozzátette: a három vezető politikus egyik célja az volt, hogy „ráébressze az izraeli szavazópolgárt igazi érdekeire”. Jordániái forrás szerint a PFSZ hamarosan üzenetet intéz Izrael arab választóihoz. A KNDK és Románia ellenzi „Keresztező elismerés” A KNDK és Románia ellenzi azt a javaslatot, hogy a Szovjetunió létesítsen diplomáciai kapcsolatot Dél-Koreával, miközben az Egyesült Államok hasonlóképpen cselekedne a KNDK- val — egyebek között ez áll abban a közös közleményben, amelyet a két ország vezetőinek találkozójáról adtak ki pénteken. A Nicolae Ceausescu román államfő KNDK-beli négynapos hivatalos látogatása végén kiadott közös közleményt ismertetve a Reuter hírügynökség kiemeli: Kim ír Szén, a KNDK elnöke és Nicolae Ceausescu minősítése szerint az ilyen lépések Korea mesterséges kettészakítá- sára, a „két Korea” létrehozására irányulnak, és ellentétesek a koreai nép alapvető érdekeivel. A „keresztben történő elismerésre” vonatkozó javaslat szerint a Szovjetunió és Kína diplomáciai kapcsolatokat létesítene Dél-Koreával, míg Japán és az Egyesült Államok elismerné a KNDK-t. Ennek a lépésnek az lenne a célja, hogy ezzel is csökkentsék a Koreai-félszigeten kialakult feszültséget. A TASZSZ szovjet hírügynökség — amely a „keresztben történő elismerésről” nem tesz említést — a közös közleményből kiemeli: a felek a feszültség csökkentése és a háború veszélyének kiküszöbölése érdekében a KNDK és az Egyesült Államok közötti békeszerződés aláírására, a KNDK és Dél-Korea közötti megnemtámadási szerződés elfogadására, valamint az amerikai csapatoknak Dél-Koreából történő visszavonására szólítottak fel. Trom Andrásnak, az MTI tokiói tudósítójának jelentése szerint a japán közvéleményt élénken foglalkoztatja a román államfőnek a KNDK-ban tett látogatása. Elmondja: A Jomiuri Simbun című lap szombaton a közös közleményből kiemelte, hogy Kim ír Szén és Nicolae Ceausescu „veszélyes blöffök”-nek bélyegezte a „keresztben való elismerést” , a „kereszt-érintkezést” , a kölcsönös ENSZ-tagsá- got, a két Koreát, és ezeket az elemeket „amerikai és dél-koreai körök manőverei”-nek tulajdonítják, amelyeket — szerintük — meg kell akadályozni. A Mainichi Daily News kommentálja arra mutat rá, hogy a román vezető látogatására akkor került sor, amikor a Szovjetunió és Kína gazdasági és egyéb — nem politikai — kapcsolatokra törekednek Dél-Koreával. Párhuzam az Egyesült Államok polgárháború előtti állapotával A világsajtó Jugoszláviáról A Jugoszláv kommunisták Szövetsége kli október lS-i ülésén liranko Mikulics kormányfő, Dusán Dragoszavac és Joszip Vrhovec, a kb tagjai, amelyen a résztvevők a gazdasági, társadalmi és politikai válság leküzdésének lehetőségeit vitatták meg Ezen a héten, nem egészen váratlanul, Jugoszlávia állt a világsajtó érdeklődésének homlokterében. Pontosabban a JKSZ KB plénuma, amelytől általában azt várták, hogy déli szomszédunknál lecsillapítja a kedélyeket, amelyek az elhúzódó gazdasági válság talaján, a lakosság számos rétege életkörülményeinek romlása közepette, a szerb tagköztársaság városaiban és községeiben a koszovói dráma és egyes vezetők magatartása elleni tiltakozás jegyében szervezett tömeggyűlések hatására alaposan felkorbácsolódtak. Az újságok hasábjain ezúttal neves politikusok és hivatalos személyiségek is kifejtették véleményüket. Á moszkvai Pravda idézte a szovjet külügyminisztérium szóvivőjét, aki hangsúlyozta, hogy a jugoszláviai események az ország belügyét képezik, s kifejezte óhaját, hogy a JKSZ és a jugoszláv vezetés találjon kiutat a politikai és a gazdasági válságból. Washingtonban a Fehér Ház szóvivője megállapította: véleményünk szerint a jugoszláviai forrongás gyökere gazdasági jellegű, s reméljük, hogy a belgrádi tanácskozáson a kivezető útról közös megoldás születik. A bonni kormány szóvivője arra helyezte a hangsúlyt, hogy Jugoszláviát most nem fenyegeti külső veszély, senkinek sem érdeke Jugoszlávia felbomlasztása. Mock osztrák külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy a konfliktushelyzet felszámolása a jugoszláv kormány belügye. Giorgo Napolitano, az Olasz KP titkárságának tagja a l,Unitának adott inteijújában felkérte a római kormányt, hogy a többi nyugat-európai kormánnyal együtt állapodjon meg a jugoszláviai válságot előidéző gazdasági nehézségek enyhítésében. Enzo Bettiza, az Európai Parlament képviselője azt mondta, hogy a hosz- szan tartó jugoszláv válság egyidejűleg gazdasági, politikai és nacionalista jellegű, s a politikai intézmény- rendszer is válságba jutott. Hozzátette: nem lehet látni, hogyan oldhatók meg az ellentétek. A hetvenes évek elejét a horvát nacionalizmus jellemezte, a nyolcvanas évek végére a szerb nacionalizmus elbutjánzása nyomja rá a bélyegét. A The New York Times azt írta, hogy ha Crna Gorát — amelynek népe közel áll a szerbekhez — Szerbiához csatolnák, akkor Tito rendszerének alappillérét, a nemzeti-nemzetiségi egyenjogúságot döntenék le, s a föderatív Jugoszlávia felbomlana. Megjegyezte: minden nacionalizmus veszélyes, de főleg az, amely primitív imperializmusként megkísérli, hogy a mítoszokat és a történelmi múltat a hatalom megszerzésére használja fel. Az UPI-hírügy- nökség véleménye szerint Jugoszlávia mai megosztottságát valamiképpen az Egyesült Államok polgárháború előtti állapotaihoz lehet hasonlítani, amikor az iparosított Észak szembeszáll a tőkeszegény Déllel, amely úgy véli, hogy gazdaságilag gyarmati helyzetben él. Az amerikai CNN- tévéhálózat tudósításában Stipe Suvar referátumának azt a megállapítását emelte ki, hogy Jugoszláviának egységre van szüksége gazdasági reformja végrehajtásához. A nyugatnémet Süddeutsche Zeitung úgy látta, hogy nyílt veszekedés folyik a szlovénok és a szerbek között, s a hadsereg igyekszik magát távol tartani mindenféle nacionalista összeütközéstől. A Frankfurter Allgemeine Zeitung értékelése: Stipe Suvamak a KB-ülésen elmondott vitaindítója leszámolt a múltban elkövetett hibákkal, de ezt a szöveget Jugoszláviában már évek óta ismételgetik. A plénum megmutatta, hogy a legfelső jugoszláv pártvezetésben a jövőben csak a radikális reformok híveinek lehet helye. A Tageszeitung első oldalas tudósításának címében ezt emelte ki: a belgrádi értekezlet a piacgazdálkodás mellett tört lándzsát. Bejelentették a JKSZ KB tagjai egyharmadának leváltását. A plénum alapján az a benyomásunk — írta a Frakfurter Rundschau -, hogy a szerbiai népakarat nyomása előtt az ország másik öt tagköztársasága nem hajlandó meghátrálni. A Die Welt szerint illúzióban ringatja magát az, aki azt hiszi, hogy a belpolitikai helyzet a párt soraiban végzett tisztogatással megjavítható. Ez a módszer Sztálinnál sem vált be. A sovinizmus zsákutcába vezet... az egymással szembe került nemzeti vezetőségek nem képesek a válság megoldására. A bécsi Die Presse legfontosabb dolognak azt tartja, hogy a plénu- mon a szlovénok erőteljesen szembeszálltak a totalitárius rendszerhez való visszatéréssel. A Neue Kronen Zeitung munkatársa úgy érzékelte, hogy Belgrád lakosságát felbosszantotta a KB tehetetlensége. A bécsi televízió hírmagyarázója kijelentette: a KB ülésén Milosevics szerb pártvezető szembetűnően hallgatott, mintha nem sikerült volna az a stratégiája, hogy a koszovói albán pártvezetőséget térdre kényszentse. A plénumon a szerbiai pártvezető először szenvedett vereséget, eredménytelen maradt a koszovói albán vezetésre gyakorolt nyomása. A BBC belgrádi tudósítója szerint a JKSZ KB plénuma keveset tett azért, hogy felszámolja a válság okait. Kiemelte: Szlobodan Milosevics mindinkább központi személyiséggé válik, ámde Cskrebics lemondása KB-elnökségi tagságáról azt jelenti, hogy fontos csatát vesztett a hatalomért vívott harcban. A The Times véleménye: a gyenge szövetségi pártvezetőség vajmi kevés jelét mutatta annak, hogy kész két vállra fektetni Milosevicset. Aligha valószínű azonban, hogy a szerb pártvezető személyében új Tito születik. Az angol The Independent így fogalmazott: a szerbek nevében Koszovóban indított kampány voltaképpen ügyes és leplezett kísérlet arra, hogy Jugoszláviában megváltozzon a nemzeti egyenjogúság politikája és kicseréljék az alappilléreket. Az olasz Republica nézete: a JKSZ KB azzal, hogy elnökségének szerbiai tagjától, Dusán Cskrebicstől megvonta a bizalmát, tulajdonképpen Szlobodan Milosevicset figyelmeztette. Bankhitel a „pere99 Kezdetben csak két megállapodásról beszéltek, a hétfői indulás előtt azonban már végleges a szám: Helmut Kohl kancellár szovjetunióbeli látogatása idején a vendégek hét kormányszintű megállapodást írnak alá a házigazdákkal. A Handelsblatt című gazdasági szaklap olvasói újságjuk címoldalán napok óta mégis inkább annak a bankhitelnek a részletei felől tájékozódhattak, amelyet majd magas rangú bankemberek látnak el ünnepélyesen kézjegyükkel. Egy konzorcium a Deutsche Bank vezetésével minden eddiginél nagyobb hitelt, három- milliárd márka kölcsönt nyújt a Szovjetuniónak a fogyasztási- cikk-ipar fejlesztésére és korszerűsítésére. Ez azonnal lehetővé teszi, hogy a jövő héten 12 nyugatnémet cég kereken 20 vállalkozásról írjon alá üzleti szerződéseket több száz millió márka értékben. Ezért egyáltalán nem a bulvársajtóra jellemző túlzás volt, hanem a valós tényeket hitelesen rögzítette az a szalagcím, hogy a szovjet ipar modernizálása az NSZK-t milliárdos üzletettel kecsegteti. S a vezércikk szerzője azzal tudta még érzékletesebben bemutatni a kirajzolódó szorosabb szovjet-nyugatnémet gazdasági kapcsolatok politikai jelentőségét.is, hogy írásának ezt a címet adta: „peresztrojkahitel”. A Szovjetunió belső helyzetét és a kétoldalú gazdasági viszonyban feltáruló lehetőségeket józan mértéktartással szemlélő nyugatnémet üzletemberek előtt ugyanis világos: Gorbacsov főtitkár és államfő reformpolitikájának sikerét is szolgálja, ha a hitel alkalmas felhasználásával viszonylag rövid időn, egy-két éven belül lényegesen javul majd a közellátás a Szovjetunióban. A nyugatnémet ipar nagy megrendeléseket kap élelmiszer-, textil-, cipő- és háztartásicikk-ipari gépek, üzemek szállítására. A hitel az NSZK számára sem éppen rossz üzlet. Sőt, a lehetőségek az NSZK számára oly kedvezők, hogy nem csoda: meg nem erősített hírek terjedtek el új szovjet gépkocsigyár felállításáról, illetve arról is, hogy ebben a Mercedesnek és a Volkswagennek jutna oroszlán- rész. Mindez jól mutatja az üzleti élet derűsen várakozó hangulatát. Annyi már bizonyos, hogy Moszkvában jelenleg is 200 nyugatnémet cég képviselői tárgyalnak vállalati kooperációról, és az eddig már megvalósult 13 közös vállalkozás mellett 35 újabbnak a lehetőségét mérlegelik, főként a gépiparban. A hiánygazdálkodás megszüntetése, a nem kielégítő keleteurópai gazdasági viszonyok jobbra fordítása nyugatnémet vélemény szerint az európai helyzet általános megszilárdítását is előmozdítófeladat. Kohl kancellár moszkvai tárgyalásain szeretné érzékeltetni azt a bonni törekvést, hogy Nyugat-Európa legnagyobb országaként és gazdasági hatalmaként elő akarja mozdítani a Szovjetunió és Nyugat-Európa kapcsolatainak erősítését is. Másfelől természetesen azt is óhajtja, hogy az NSZK és Nyugat-Európa fokozott mértékben kivehesse a részét a kelet-nyugati párbeszédből. Ehhez most jó esélyt kínál a földrész két legnagyobb országának közeledése, a tartósan jószomszédi kapcsolatainak megalapozása — előbb a mostani moszkvai szovjet-nyugatnémet csúcstalálkozón, majd Gorbacsov főtitkár és államfő bonni vi- szontlátogatása alkalmával. Az NSZK kormányfője a szovjet vezetőkkel természetesen beszél majd az európai és a ’’német megosztottság” , valamint Nyugat-Berlin problémájáról, a leszerelés és a biztonság időszerű kérdéseiről is. Ám a fő érdeklődés azokra az aláírandó megállapodásokra irányul, amelyek a kétoldalú kooperációt hivatottak elmélyíteni minden eddiginél szélesebb területen. A környezetvédelmi megállapodás a levegő, a vizek tisztán tartására és a talajvédelemre vonatkozik, a reaktorbiztonsági és sugárvédelmi megállapodás pedig az időben történő kölcsönös tájékoztatást írja elő. Ezeken kívül aláírják az 1973-as kulturális egyezményen alapuló kétéves munkaprogramot, a tengeri katasztrófák elhárítását célzó egyezményt, az élelmiszeripari kormánymegállapodást, nemkülönben egy olyan egyezményt, amely kétoldalú tárgyalófórumot biztosít közéleti személyiségek, képviselők és mások számára a nyugatnémet külpolitikai társulat és a moszkvai európai intézet szervezésében A világűrben való együttműködést előirányzó megállapodáson túlmenően megállapodnak a „Nyugatnémet gazdaság háza” nevű moszkvai intézmény létesítésében, és tárgyalnak a kulturális intézetek eljövendő cseréjéről és még sok egyébről. A gazdag programú látogatás sikerét eleve biztosítja az is, hogy a nyugatnémet parlament pártjai egyöntetűen helyeslik az elmélyült politikai, gazdasági, kulturális és humanitárius érintkezés útjának végleges szabaddá tételét Moszkva és Bonn között. Flesch István Hurrikán — Nicaraguában Nicaragua keleti partvidékén a készültség ellenére is tucatnyi halálos áldozatot követelt szombaton a Joan névre keresztelt hurrikán. A vihar szombat éjfél körül érte el a főváros, Managua körzetét, miután a hegyvidéken áthaladva ciklonná „szelídült” és a szél sebessége 80 km/órára csökkent. A főváros és a partvidék között nincs közúti összeköttetés, ami azt jelenti, hogy a katasztrófa áldozatai az ország belsejéből nemigen várhatnak segítséget egyelőre. Az Aprítógépgyár pályázatot hirdet az 1989. január 1 -jétől megüresedő termelési főosztályvezetői beosztás betöltésére. Feltételek: — felsőfokú gépipari végzettség — legalább ötéves gépipari termelésirányítási gyakorlat — korhatár 45 év Gépipari gazdasági mérnöki vagy mérnök-közgazdász végzettség előnyös. Éves bruttó kereseti lehetőség 400 ezer Ft fölött. Lakás megoldható. A pályázat határideje: 1988. október 31. A pályázatokat az Aprítógépgyár személyzeti osztályára (Jászberény, Pf. 65. 5101) kérjük eljuttatni.
