Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-24 / 254. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. október 24., hétfő GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. Részvénytársaságban folytatja — Növekszik a gyártás — Heves megyében is érezhetjük — A bécsi tőzsdére készül Szélesedik a Skála skálája Rohánszky Ferenc a változásokról Egy kicsit ugyan „átfestették” a cégtáblát, de a régi név, a Ská­la-Coop, maradt. „Csupán” annyit történt, hogy az eddigi S. C. Országos Szövetkezeti Be­szerző és Értékesítő Közös Vál­lalat ezentúl részvénytársasági formában működik tovább. — Mi tette szükségessé a vál­toztatást? — kérdezem Ro­hánszky Ferencet, az egyik rész­vényes, a Gyöngyszöv Afész el­nökét. — Semmiképpen sem az, hogy bajban vagyunk — vála­szolja. — Az átalakulás eszten­dejének, vagyis a mostaninak a háromnegyedéről ugyan még csak most készül a hivatalos mér­leg, ám az már biztos, hogy a gaz­dálkodással nincs baj, a nagyvál­lalat nyeresége a tervezettnél mintegy 10 százalékkal maga­sabb. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a korábbi ütemet sze­retnénk a kétségkívül számunkra is nehezebb gazdasági körülmé­nyek között folytatni. Pontosab­ban: ha lehet, az eddiginél is na­gyobb lendülettel kívánunk ha­ladni. Ám elképzeléseinknek ke­vésbé kedveztek az eddigi szer­vezeti keretek, a vállalkozása­inkhoz szükséges közös tőkéből bármelyik tagunk, úgyszólván bármikor kivehette a pénzét, visz- szaléphetett ha a kockázatot nagynak ítélte. Nos, a részvény- társaságban — mint ismeretes — egészen más a helyzet. Itt egy- egy tőkerész legfeljebb gazdát cserélhet, de végső soron a többi­ben marad s tovább funkcionál. Ugyanekkor, természetesen még sok más előnyét is látjuk, remél­jük az október közepén történt átalakulásnak. — Rohánszky Ferenc a Skála- Coop Kereskedelmi és Ipari Részvénytársaság — egyelőre tíz­tagú — igazgatóságának is tagja, egyben pedig a vezetőség, illetve a részvényesek közötti koordináci­ót végző konzultatív tanácsadó testület elnöke. Ennélfogva a „beavatottak” értesültségével beszélhet a változásokról, törek­vésekről. — Viszonylag egyszerűnek tűnő „átszervezés”, persze ko­rántsem volt pusztán elhatározás kérdése — mondja beszélgeté­sünk alkalmával, Gyöngyösön. — Elég sokáig tartottak az előké­születek, s az igyekezetei sem mindenki támogatta. Egy válla­latunk — a FOTK — s a monori áfész például kilépett sorainkból. Szerencsére nem jelentett ez sú­lyosabb „vérveszteséget”, az alaptőkénk ugyanis 2,27, a ki­egészítő pedig — s ez a lényeges — további 1,2 milliárd forintos maradt, amivel a továbbiakban is kezdhetünk „valamit”. Az pe­dig, hogy a szabad részvényérté­kesítéssel nyitbttabbá váltunk, új társak egész sorához jutunk, még inkább növeli lehetőségeinket. Vállalkozásban éppenséggel már eddig sem volt hiány, de a te­vékenységi kör már az indulásnál lényegesen tovább bővült. Az igazgatóság gyöngyösi tagjától olyanokat hallani, hogy a Skála- Coop ezentúl foglalkozik példá­ul épülettervezéssel,' építkezés­sel, állami bérlakások és egyéb ingatlanok kezelésével, taxiköz­lekedéssel, garázstevékenység­gel, jármű-megőrzéssel, biztosí­tási szolgáltatásokkal, intenzí­vebb idegenforgalmi munkával, hangfelvételek, műsoros videók, könyvek, zeneművek kiadásával s — több más mellett — nemcsak fogyasztási cikkek, hanem ter­melőeszközök kölcsönzésével, lízingjével is. Csupán robbanó­motorokból évi 40 ezer darabos gyártásra készül egy NSZK-beli céggel közösen. Hasonló vegyes vállalatban máris piacon van a te­letexttel, s jövőre —, hogy még egyre utaljunk a törekvésekből — 40 ezer színes televíziós készü­lékkel, 30 ezer képmagnóval kí­vánnak jelentkezni. Külföldi együttműködéssel talán az or­szágban már elég régóta mutat­kozó fagyasztóláda-hiányon is változtatni tudnak rövidesen. A már érintett idegenforgalmi vállalkozások során friss terv az M1 —M7 autópályák közös sza­kaszához csatlakozó területen felépítendő motel, amelyen 35 nagyobb és 10 kisebb bungaló várja majd a — főleg nyugati — turistákat étteremmel, bárral, szaunával. Az ellátás sokoldalú javítása a célunk ezután is — magyarázza az új, hivatalosan még be sem jegyzett részvénytársaság igaz­gatóságának tagja — s természe­tesen azon vagyunk, hogy ezt az ország minden részén megérez- zék. Ilyenformán Heves megyei részvényeseink, a Gyöngyszöv mellett a füzesabonyi, parádi, pé- tervásári, hatvani, hevesi, tarna- mérai, egri, ludasi áfészek körze­tében is növekedjék a kínálat, változatosabb legyen az áruská­la. Ennek érdekében folyamato­san kutatjuk a piacot, tekintélyes gyártással is színesítjük, szélesít­jük a választékot. . . Elképzelé­seink valóra váltásához — említi befejezésül Rohánszky Ferenc — egyebek között nem titkolt szán­dékunk az sem, hogy jövőre megjelenünk a bécsi tőzsdén. Gyóni Gyula A fejőházi berendezé­seket világbanki kölcsönből... Új szarvasmarhatelep Mezőtárkányban A Mezőtárkányi Aranykalász Termelőszövetkezetben a ked­vező időjárás nemcsak a talajelő­készítést és a betakarítást segíti, hanem kedvező körülményeket teremt egy most folyó beruházás számára is. A szarvasmarhatelep előkészítő munkái idén május­ban kezdődtek és a fővállalkozó a Hevesi Vízgazdálkodási Társu­lat szakemberei szerint az előírt határidőnek megfelelően halad, így valószínű, hogy a december 20-i műszaki átadásra minden készen áll majd. Kihasználva a jó időt, hétvégeken is folyik a mun­ka, így elkészült már a silótér és a szárító is. A 46 millió forintos beruházás készültségi foka 50— 60 százalékos. Az üj építkezéssel egyidejűleg fajtaváltást is végre­hajtanak. A hűsmarhák helyett a jól tejelők kerülnek előtérbe. A 240 állatot befogadó telep ma- gasfokúan gépesített lesz, igye­keznek kiváltani az élőmunkát. A fejőházi berendezéseket világ­banki kölcsönnel is támogatják. Különösen akkor van nagy je­lentősége ennek a beruházásnak, amikor tudjuk, az ország több gazdaságában veszteségre hivat­kozva felszámolják a tehenészeti telepeket. Ezáltal pedig vészesen csökken mind a tej-, mind a hús­termelés. Mezőtárkányban azért áldoznak nem kis összeget e munkálatokra, hogy bizonyít­sák: a jelen körülmények között is lehet gazdaságosan szarvas- marhát tartani. Hálátlan, de hasznos munka,, amivel a Mátravidéki Cukorgyá­rak Vállalat szakszervezeti bi­zottsága segíti a két üzem dolgo­zóit, túl az érdekvédelmi, a moz­galmi munka alapvető vonásain. Ezúttal nem bérkérdésről, de nem is különböző munkajogi, netán SZTK-ügyek tisztázásáról van szó, hanem igen közvetlen módon az itt dolgozók háztartá­sának jobb, gazdaságosabb áru­ellátásáról. — Három éve vált nálunk rendszeressé, hogy az üzemi bi­zottságok bevonásával megszer­vezzük, lebonyolítjuk a két gyár­telep, Hatvan és Selyp munkás­családjainak kedvezményes áru­akcióját, amely a zöldségekre éppen úgy kiterjed, mint külön­böző kötöttcikkekre, vagy éppen a vágótyúkra, amelyből hétszá­zat minap az átányi termelőszö­vetkezettől vettünk át, s mértünk szét jelentős kedvezménnyel —mondja kackiás bajsza alól Horváth Vilmos vállalati szb-tit- kár, aki éppen fülünk hallatára bonyolított le egy telefonbeszél­getést. Mint kiderült: minden pillanatban várható 60 mázsa al­ma a fényeslitkei szakcsoporttól, s ezt kilónként mindössze 8—9 forintért tudják eladni a gyáriak körében. Kardigán és felelősség Mint későbbiek során meg­tudtuk: a MÉK és több magán­termelő biztosította ezen az őszön az igényelt burgonyameny- nyiséget. Ötszáz mázsányit vit­tek szét belőle a gyári munkások, műszakiak és tisztségviselők, s mindössze 7 forintot fizettek ki­lójáért. Jászkisérről 80 mázsa igen szép vöröshagyma is érke­zett, amiért Keviczki Gyula szál­lító, Orgovány István raktáros éppúgy elégedetten „szúrta le” a 8 forintos vételárat, ahogyan a garázsos Kurják József, az admi­nisztrátor Hegyaljai Istvánná, vagy a nyugbéres Puskás Józsi bácsi mindössze 20 forintot fize­tett — bolti 26 helyett! — a szin­tén akciós cukor kilójáért. — Ami pedig az egyéb ipar­cikkeket illeti? Nos, szervezett dolgozóink körében különösen a pólóingek, kardigánok, női és férfipulóverek iránt mutatkozik fokozott érdeklődés, mivel eze­ket termelői áron hozzuk Hat­vanba, Selypre a pásztói kötött­áruüzemből. De olykor segít eb­béli gondjainkon a Bizományi Áruház is, amelynek a raktárait így nem terheli annyi elfekvő cikk — teszi korábbi mondandó­jához Horváth Vilmos. — Persze, nem kicsi a szakszervezeti bizott­ság-felelőssége ebben a vállalko­zásban. Mert, csak hogy egyetlen példát említsek, tavaly néhány csányi maszek nagyon átvágott bennünket. Megfizettük kint a szép almát, aztán mire beszállí­tották, akár dobhattuk ki, csupa lé volt. Emiatt törekszünk állan­dó partnerekre, akikben vakon is megbízhatunk... Szakcsoport alakul? A vállalat szakszervezeti titká­rában bujkál azért egy kis kese­rűség is, miközbén a sikeres akci­ókat számbavesszük. Tavaly a Lenin Termelőszövetkezet jó­voltából harmincán egy répaka- pálási akció révén is kiegészítő keresethez jutottak, ami egy-egy családra bontva meghaladta a hétezer forintot. Az idén már nem kerülhet sor erre, mivel a közös gazdaságot szintén szorít­ják a takarékossági szempontok, s amit akkor engedhetett, ez év­ben az olcsóbb gépekre bízta. Horváth Vilmosék ennek ellené­re nem adták fel az ügyet. A kö­zeli napokban répatermesztési szakcsoportot kívánnak létre­hívni, amely önálló jogi személy­ként, s térítés ellenében bérelne a Lenin Termelőszövetkezettől földet. Ugyancsak fizetné a köl­csönvett földművelő eszközö­ket! A vetőmaghoz, vegyszere­zéshez kért gyári hozzájárulást, előleget pedig visszafizetné a vál­lalatnak, amikor ősszel jön be a jövő esztendei cukorrépater­més. Vagyis bátran kimondhat­juk ezek hallatán, hogy olyan ter­mesztési vertikum alakul ki las­san a szakszervezeti bizottság se­gítőkészsége révén, amelyen be­lül szántástól, vetéstől, az új cu­korgyártásáig minden munkafá­zis föllelhető. . . Moldvay Győző Nyinia György, a pneumatika gyáregység helyettes vezetője Hócza Tibor szakmunkás beosztottjának segít Déligyümölcs — választékcserében Az idén a szokásosnál koráb­ban kezdték árusítani a déligyü­mölcsöt, s a továbbiakban is jobb ellátást ígér a Délker, mint az utóbbi 2—3 esztendőben. Mint elmondották, az idén összesen várhatóan 8 500 tonna kubai grape-fruit érkezik, s ez fo­lyamatos kínálatot tesz lehetővé. Rövidesen megjelenik a boltok­ban a kubai narancs is. így a kö­zeli hetekben nemcsak a főváro­si, hanem a vidéki boltokban is lehet vásárolni kubai narancsot, s novemberben további szállítmá­nyok is érkeznek. A kubai na­rancs azonban teljesen érett álla­potban nem szállítható, ezért úgynevezett lénarancsként hasz­nálható fel, kifacsarva igen ízle­tes, s magás vitamintartalma mi­att rendkívül egészséges. Banánból többet ígér a Dél­ker, mint tavaly, a szállítmányok Nicaraguából és Kolumbiából érkeznek. A mennyiségről még folynak a tárgyalások, az azon­ban már biztos, hogy november második felében megkezdődik a jó minőségű közép-amerikai ba-. nán árusítása. A mediterrán narancstermés az idén igen jó volt, s bár az ártár­gyalások még nem fejeződtek be, a hazai vásárlók számíthatnak arra, hogy jóval Mikulás előtt vá­sárolhatnak e kedvelt gyümölcs­ből. A Délker arra törekszik, hogy a szállítmányok ne egy idő­ben érkezzenek, ne legyen gond a tárolással, viszont az ünnepek idején mindenütt kielégítő le­gyen az ellátás. Mandarinból is többet ígér­nek, mint tavaly. A hazai üzle­tekben kapható mandarin nagy része a Szovjetunióból, kisebb mennyiségben Törökországból érkezik. A Délker a déligyümölcsök nagy részét árucserében szerzi be. Elsősorban a kedveltebb ter­mékekből, például banánból és a mediterrán citrusfélékből igye­keznek nagyobb mennyiséget beszerezni. Nem lényegtelen az sem, hogy mennyiért vásárolhatjuk meg az idén a déligyümölcsöket. Az e termékek 80 százalékát forgal­mazó Délker Vállalat azt ígéri, hogy a citrusfélék ára — lega­lábbis az idén december 31-ig — nem változik, a banán ára viszont 51 forintról, 57 forintra emelke­dik. Bálint /.sigmondné gépmunkás több mint három évtizede dolgozik a Finomszerelvénygyár pneumatika gyáregységénél Arcok a Finomszerelvény­gyárból Számos újságcikk és képri­port számolt már be az egri Finomszerelvénygyár kollek­tívájának tevékenységéről. Vizsgáltuk már a hatalmas gyár exporttevékenységét, a termékszerkezet átalakításá­val járó feladatukat, bemu­tattunk már vezető tisztségvi­selőket, újítókat és társadal­mi munkásokat, és niég sorol­hatnánk tovább. Most e né­hány portréval tisztelgünk azok előtt, akik nap mint nap tisztességesen „csak” a mun­kájukat végzik. (Fotó: Perl Márton) Farkas Lajos üzemmérnök a galvanizáló üzem helyettes vezetője nem ódzkodik a fizikai munkától sem Tóth János művezető a kompresszorok működését vizsgálja Vetőmagtól a kristálycukorig Avagy: üzemi vásár Hatvanban, Selypen

Next

/
Oldalképek
Tartalom