Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-24 / 254. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 254. szám ÁRA: 1988. október 24., hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Erősíteni kell a szövetség mozgalmi, demokratikus vonásait MHSZ-aktívaértekezlet Egerben A beszámolóhoz dr. Pintér István alezredes tűzött szóbeli kiegé­szítést Gyász­kürtszó... Szívfájdító volt az a tizenöt másodperc. Gyászkürtökké váltak az autók hangjelzői, s akiért a gyászkürtök szóltak, az a taxisofőr az időnek ebben a töredéknyi részében fájdal­mas emlékké magasztosult. Utolsó űtján ez a tizenöt má­sodperc örökkévalóságnak tűnt... Egy egész országot döb­bentett meg, rázott fel a késő esti csendben a kegyetlen tett híre. Majd egy hazányi népet ragadott magával a volt kollé­gák humánus részvéte, össze­tartása. Azoknak a magán- és vállalati taxisoknak a jelképes felvonulása, akik egy erő­szakkal, bűnözéssel „köve­zett” útra kívánják kitenni a stoptáblát. Akik saját és má­sok nevében és védelmében megálljt szeretnének paran­csolni az esztelen támadások­nak, az emberi életek kioltá­sának. Azon a napon ők nyomták meg-az autók kürt­jeit, de a vészjelző hangorkán­ból egyértelműen következ­tetni lehetett, hogy nem kizá­rólag ö n ö s érdekből. Ott áll­tak mögöttük egy emberként a benzinkutak kezelői, a pénzintézetek dolgozói, az értékeket kézbesítő postások, a kisboltok kereskedői s a ma­gányos emberek tíz- és tízez­rei. Lelkűk mélyén azok a nők, akik az esti, éjszakai mű­szak után félve rohannak ha­za, s mindazok, akiknek így vagy úgy „kijutott” már az el­vetemült alakokkal, a garázda bandákkal, a lesből támadók­kal való találkozásból. Mind­mind felszabadult sóhajjal nyugtáznák, ha annak a bizo­nyos „megálljt” jelző táblá­nak érvényt is szerezne a bűn­üldözés ereje és szigora. Tévedés ne essék, senki sem próbálja a rendőrséget és az igazságszolgáltatást az egyedüli felelőssé tenni, kö­vetkezetességében és a na­gyobb szigorának súlyában, elrettentő példáinak statuálá- sában azonban erősebb kezet kér számon az állampolgár. Az az embertársunk, aki kö­telességének érzi a munkájuk segítését, támogatását önkén­tes rendőrként, bírósági ül­nökként, a társadalmi tulaj­don védőjeként, s a bűnözés minden fajtájának elítélője- ként. Állíthatom, ebben az országban az ilyen emberek­ből van több, s vallom: nem vagyok egyedül ezzel a ta­pasztalatommal. Számtalan­szor elhangzott már, hogy a bűnüldözés, a bűnmegelőzés társadalmi ügy, közös teendő. Útkeresők, vállalkozó szel­leműek — a taxisok példája is igazolja — akadnak szép számmal. Mondhatni, ahány ember, annyi ötlet, elképzelés az elmélet és a gyakorlat szintjén egyaránt, csak hatá­rozott kézzel kell — kellene — keményen és hatásosan ötvö­zetté formálni őket. A társa­dalmi realitások talaján ma­radva, túlkapások nélkül, s kiküszöbölve mindenféle bi- zottságosdi „játékot”, amely a papírízű döntéseivel csak las­sítaná a táblavivők lépteit. Ha topogunk, vajon kit bú­csúztat legközelebb a gyász­kürtszó...? Szilvás István Szombaton Egerben, a BM megyei rendőrfőkapitányság nagytermében rendezték meg az MHSZ megyei aktívaértekezle­tét, amelyen részt vett többek között dr. Molnár Gyula, a me­gyei pártbizottság osztályvezető­je, Szepesi József ezredes, az MHSZ Országos Vezetőség tag­ja, repülőfőnök, az MRSZ elnö­ke, dr. Nagy Imre, a megyei KISZ-bizottság titkára, Mészá­ros Albert, a Hazafias Népfront megyei titkára, Kovács János, a megyei tanács ifjúsági és sport­osztályának vezetője, Kalina Mária, a megyei úttörőelnökség elnöke, valamint a társ fegyveres erők és szervek vezető munka­társai. A Himnusz elhangzása után a megjelenteket az elnöklő Zagyvái Gábor őrnagy, az MHSZ megyei titkárhelyettese köszöntötte, mondott megnyitó beszédet, majd az aktívaértekez­let résztvevői megválasztották a munkabizottságokat. Ezt köve­tően dr. Pintér István alezredes, az MHSZ megyei titkára fűzött szóbeli kiegészítést a korábban kiadott, a megyei vezetőség munkájáról készült beszámoló­hoz és határozattervezethez. Az előadó bevezetőjében megállapította, hogy az MHSZ előtt álló feladatok összhangban vannak a PB határozatának ér­telmében a hazánkban végbeme­nő társadalmi, gazdasági válto­zásokkal, a politikai intézmény- rendszer átalakításával. A hatá­rozat értelmében a szövetség fel­adata megyénkben, hogy a poli­tikai intézményrendszer része­ként erősítse tevékenysége moz­galmi, demokratikus vonásait. — Tegyük tartalmasabbá a klubokban végzett politikai ne­velőmunkát úgy, hogy az itt folyó tevékenység igazodjon a fiatal korosztályok életkori sajátossá­gaihoz, segítve az öntevékeny mozgalmak kialakulását, fejlő­dését, a fiatalok műszaki, techni­kai érdeklődésének kielégítését — hangsúlyozta a szónok, majd arra is felhívta a figyelmet, hogy a honvédelmi jellegű szabadidős tömeg- és minőségi sportok te­rén törekedni kell az újszerű kez­deményezések elterjesztésére, és növelni kell a tömegeket vonzó, mozgósító helyi rendezvények arányát. Ezért a bekövetkezett változásoknak megfelelően mó­dosítani kell az irányítás rendjét és szervezeti struktúráját. — Mint később elmondotta, az elmúlt évtől mérhetően csök­kent rendezvényeik tömegmoz­gató ereje. A munkaidőalap vé­delmét szem előtt tartva, a verse­nyeiket, rendezvényeiket mun­kaszüneti napokon tartják, s mi­vel a klubokban az aktivisták je­lentős része családos ember, kö­zülük munkájukra, családjukra hivatkozva egyre többen mara- doznak el. A technikai sportok és eszközök iránt még nagyon sok fiatal érdeklődik, sajnos a klubok egy része kevés ilyen esz­közzel rendelkezik, így kevésbé tudják a területükön felkelteni a fiatalok érdeklődését. Ezért az elmúlt években növekedett a kis létszámú, gyengén vagy formáli­san működő klubok száma. A szövetség is érzi a társadalmi munka, a közösségért végzett munka leértékelődését. Alig van lehetőség arra, hogy lépést tart­sanak a fiatalok érdeklődésével, technikai igényeivel, amelyek között az igen drága rádiók, szá­mítógépek is szerepelnek. Szék­házaik, bázisaik állaga megfele­lő, de az egri lőtér gondját máig sem túdták megoldani. Néhány létesítményük pedig — a füzesa­bonyi, a hevesi lőtér — teljesen leromlott. Ezért a működéshez szükséges költségek állami biz­tosítása mellett az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítani­uk saját bevételük növelésére és a külső szervek támogatására. — Noha ezekben a napokban, az elkövetkezendő években munkánkat nehezebb társadalmi körülmények között kell végez­ni, szövetségünk négy évtized alatt megszerzett tekintélye, elis­mertsége az ifjúság, a lakosság, és a szülők előtt kivívott népsze­rűsége arra kötelez valamennyi­ünket, hogy jobban dolgozzunk. Ehhez az eszközök, a feltételek, ha szűkösen, de rendelkezésünk­re állnak. Munkánk sikerének záloga lehet, és lesz is az a sok ezer lelkes aktivista, és az a tíze­zer klubtag, akik célkitűzéseink végrehajtásáért dolgoznak. A szubjektív feltételekben rejlő erőt és tenniakarást kell okosan és célszerűen felhasználni törek­véseinkhez — állapította meg a titkár, majd a szövetségben dol­gozó kommunisták, valamint a célkitűzések végrehajtásában közvetlen résztvevő, függetlení­tett apparátus szerepéről, jövő­beni feladatairól, megnöveke­dett felelősségéről szólt. Végeze­tül az ideiglenes alapszabály főbb kritériumairól beszélt, amelyben vázolta az új megyei vezetőségre háruló követelmé­nyeket is. Ezután hozzászólásokra ke­rült sor. Ennek során tizenhatan mondtak véleményt az előter­jesztésekről, az MHSZ megyei tevékenységéről. Szót kapott Barna András (Heves), Tiszányi Barcsik Erzsébet (Domoszló), Lendvai Ferenc (Kál), Fekete La­jos r. alezredes (Gyöngyös), Hegymegi Zsuzsa (Eger, Gárdo­nyi gimn.), Bozalmre, Pintér At­tila, Borbély Attila, Holló Győ­ző, Fónad József (mind Eger), Viczián Mihály (Heréd). A Ha­zafias Népfront és az MHSZ szo­ros együttműködéséről, további lehetőségekről szólt felszólalásá­ban Mészáros Albert, a HNF me­gyei titkára, a KISZ és az MHSZ tevékenységéről számolt be dr. Nagy Imre, a megyei KISZ-bi- zottság titkára, míg a megyei ta­nács ifjúsági és sport osztályának, valamint az MHSZ-nek közös tevékenységéről s annak ered­ményeiről beszélt Kovács János osztályvezető. Az MHSZ Orszá­gos Központjának üdvözletét Szepesi József ezredes tolmá­csolta. A megyei pártbizottság és a megye kommunistáinak jókí­vánságait dr. Molnár Gyula osz­tályvezető adta át, aki felszólalá­sában sok aktuális kérdéssel is foglalkozott. A felszólalásokra adott titkári válasz után nyílt szavazással megválasztották a 29 tagú me­gyei vezetőséget, majd megtar­totta zárt ülés keretében első ösz- szejövetelét az új vezetőség, ahol döntöttek a tisztségviselőkről is. Az eredményt Szepesi József ez­redes ismertette. A végrehajtó tanács tagja lett: dr. Pintér István alezredes, akit megválasztottak megyei titkárnak is, Simon Béla és Zagyvái Gábor őrnagy, akiket titkárhelyetteseknek is megvá­lasztottak, továbbá Mákos Már­ton alezredes, Forgács László fő­hadnagy, Kiss László és Boza Imre. Az új vezetők nevében dr. Pintér István alezredes, titkár mondott köszönetét a bizalo­mért és ígéretet tett arra, hogy él­ni is fognak ezzel. Az aktívaérte­kezlet zárszó után a Szózat hang­jai mellett ért véget. Fazekas István Szavaz az aktívaértekezlet (Fotó: Perl Márton) Kommunista fórum Székesfehérvárott Nem egy esetleges pártértekezletet helyettesíthető „pótcselekvés” volt A Fejér megyei párttagságot foglalkoztató kérdések megvitatá­sára kommunista fórumot rendeztek szombaton Székesfehérvárott 823 alapszervezet küldötteinek, valamint a megyei pártbizottság, a városi pártbizottságok, tömegszervezetek, nagyvállalatok képvise­lőinek a részvételével. A Videoton Oktatási Központban összehí­vott eszmecsere munkájában részt vett Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Barts Oszkárné, a megyei pártbizottság első titkára vitain­dító előadásában hangsúlyozta: a fórum összehívásának az volt a célja, hogy a 25 ezernél több kommunistát képviselő küldöt­tek közösen vitassák meg az or­szágos pártértekezlet óta felvető­dött kérdéseket, s azt, hogy az alapszervezetek saját munkájuk korszerűsítésével, átalakításéval miként tudnak hozzájárulni a párt megújulási törekvéseinek megvalósításához. A pártde­mokrácia kiteljesítésének eszkö­zeként működő vitafórumot — mondotta — minden áttétel nél­küli kapcsolatnak szánták a me­gye alapszervezetei és a megyei pártbizottság között, s lehetősé­get teremtettek vele a közvetlen véleménycserére. Hasonló ta­nácskozást a jövőben rendszere­sen összehívnak majd, évente leg­alább egy alkalommal, arra ugyanis szükség van. A fórumon felszólalt Berecz János, az MSZMP PB tagja, a KB titkára. Bevezetésként hang­súlyozta: a kommunista fórum összehívása nem egy esetleges pártértekezletet helyettesíthető „pótcselekvés” volt, hanem hasz­nos, a közvetlen véleménycserére és vitára lehetőséget teremtő esz­mecsere. Hasznos volt azért, mert fontos, hogy napjainkban a párt is gyakrabban hallassa sza­vát. Az alkotó, szenvedélyes vi­tákra nagy szükség van. De köz­ben figyelni kell arra, ne kopjon meg az egymás iránt érzett fe­lelősség, a belső szolidaritás. A fórumon és másutt is felve­tették, hogy nagyon fontos, hogy a párt minél előbb visszaszerezze az elmúlt években iránta meg­rendült bizalmat. Azt azonban — hangsúlyozta Berecz János — csak akkor tudja visszaszerezni, ha van cselekvési programja és cselekszik is. A továbbiakban ar­ról szólt, hogy fel kell gyorsítani a reformfolyamatokat mind a gaz­daságban, mind a párton belül. A kibontakozás segítésének ha­tékony eszköze lehet, az Ország- gyűlés legutóbbi ülésén elfoga­dott társasági törvény, az lesz majd a jövő tavaszra kidolgozás­ra kerülő bér-, költségvetési és tervgazdálkodási reform és az új szociálpolitikai terv. Elvégzik az adórendszer módosítását is, bár — hangoztatta a KB titkára — annak megítéléséhez, hogy ez a gazdasági eszköz mennyire haté­kony, még rövid az idő. A továb­biakban arról beszélt Berecz Já­nos, hogy a párt megújulásában nagy szerepük van az alapszer­vezeteknek, annál is inkább, mert a politikai munkának a la­kóterületeken is mind nagyobb jelentősége lesz. Napjainkban sok kínlódással, vívódással keresi a párt a meg­újulás útját, s az, hogy ezt min­den pártszervezet a maga igényei szerint végzi el, jó dolog. A kommunista fórumon fel­szólalók többsége arra keresett választ, miként tudnak megújul­ni, megnövekedett feladatuknak eleget tenni, a párt politikáját se­gíteni az alapszervezetek. Ah­hoz, hogy igazán aktívan politi­záló egységekké váljanak, meg kell tanulniuk az önállósággal él­ni. De ugyanakkor elvárják azt is, hogy érezzék: a párt számít rá­juk, segít megteremteni megúju­lásuk feltételeit. Olyan pártra van szükség — hangsúlyozták a felszólalók -, amely önálló plat­formmal rendelkezik, nem ra­gaszkodik a dogmákhoz, vállalja a tévedés lehetőségét, azt be is meri vallani, s egyenrangú part­nerként kezeli a párttagságot és a tömegszervezeteket. A fórumon a székesfehérvári párttagok egy csoportja levelet adott át az elnökségnek, amely­ben kérték, hívják össze soron kívül a székesfehérvári városi pártértekezletet. Úgy ítélték ugyanis meg, hogy az országos pártértekezlet óta kívánatos és lehetséges változások Székesfe­hérvárott nem következtek be. Az eszmecsere során 214-en csatlakoztak aláírásukkal a ja­vaslathoz, amelyet a városi párt- bizottság testületé vitat majd meg. A delegáció tagja volt Rajki Sándorné is Lukács János Mongóliában tárgyalt Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára a Mongol Népi Forra­dalmi Párt Központi Bizottsága meghívására 1988. október 20- 23-án látogatást tett a Mongol Népköztársaságban. Kíséreté­ben volt Rajki Sándorné, a KB tagja, a Gagarin Hőerőmű Vál­lalat PB titkára, Kovács Jenő és Szókai Imre, a KB osztályveze­tő-helyettesei. Az MSZMP küldöttségét fo­gadta Dzsambin Batmönh, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitká­ra, a Nagy Népi Hurál Elnöksé­gének elnöke. Lukács János nyílt, őszinte, elvtársi megbeszélést folytatott Cerendasin Namszrajjal, az MNFP KB Politikai Bizottságá­nak tagjával, a kb titkárával. A tárgyalásokon tájékoztatták egy­mást az országukban folyó szo­cialista építés eredményeiről és időszerű kérdéseiről, a két párt előtt álló legfontosabb felada­tokról, valamint áttekintették az MSZMP és az MNFP kiegyen­súlyozott kapcsolatait. A meg­beszéléseken részt vett Szapora Sándor, hazánk ulánbátori nagy­követe. A magyar pártküldöttség Ulánbátorban megtekintett több vállalatot, a magyar közreműkö­déssel épített ruhagyári egyesü­lést, valamint vidéki látogatás keretében megismerkedett a mongol párt által indított re­formfolyamat helyi tapasztalata­ival, eredményeivel. (MTI) Gép- és Elektronikai Ipari Munkacsoportot hoz­tak létre Erősödő kapcsolatok Kínával Vasárnap hazaérkezett Be­recz Frigyes ipari miniszter, aki Cou Csia-hua államtanácsos, gép- és elektronikai ipari minisz­ter meghívására tartózkodott a Kínai Népköztársaságban. A miniszterek értékelték a két or­szág gép- és elektronikai ipara közötti együttműködés helyze­tét, valamint irányelveket fogad­tak el a szerszámgépgyártás, a hír­adástechnika, a közútijárműipar, a számítástechnika és az elektro­nikai alkatrészek gyártása terü­letén történő kooperáció to­vábbfejlesztésére. Az együttműködés fejleszté­sével összefüggő feladatok ellá­tására Gép- és Elektronikai Ipari Munkacsoport létrehozását ha­tározták el. A munkacsoport működési szabályzatát a tárgyalások során aláírták.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom