Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-20 / 251. szám

Javaslat az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó feladattervre (Folytatás a 2. oldalról.) — zetet a fiatalok (KISZ, vagy önszerveződési körök, csoportok képviselői) körében. — A pártbizottságban, különféle alkalmi mun­kabizottságokban, tanácsadó testületekben igényelni és biztosítani kell a fiatalok nagyobb arányú részvételét. a) A városi pártbizottság és a KISZ-bizottság együttes testületi ülésen vitassa meg az ifjúság helyzetét, határozza meg az új körülmények­nek megfelelően az ifjúsággal és a KISZ-szel kapcsolatos feladatait. Határidő: 1989. Felelős: PTO-s titkár, KISZ első titkár. b) A pártértekezlet javasolja, hogy a pártszer­vezetek közös párt—KISZ taggyűléseken, testületi üléseken vitassák meg az ifjúság helyzetét, határozzák meg a helyi feladatai- k.H.t Határidő: 1989. Felelős: pártszervezetek titkárai. c) A városi KISZ-bizottság személyi javasla­tai mellett minden lehetséges fórumon agitál­jon. Határidő: azonnal. Felelős: KISZ első titkára. 10. A tanácsi munka területén a járások megszün­tetését követően a kétszintű irányításra való átté­rés folyamata indokolatlanul elhúzódik. Ma is meghatározó a jogi túlszabályozottság, előfordul bürokratikus munkastílus. Határozatlanság ér­zékelhető a döntések végrehajtásában. A tanácstagok egy része nincs megfelelően in­formálva, felkészülve. Az önállóság hatásköri feltételei bővültek, míg anyagi feltételei reálér­tékben számottevően csökkentek. A továbblépés érdekében: — Egyértelműbb, határozottabb, gyorsabb és rugalmasabb tanácsi ügyintézést kell érvé­nyesíteni. — Erősíteni kell a testületek népképviseleti, ön- kormányzati szerepét. Több figyelmet kell fordítani a lakossági fórumok szervezésére, a- lakossággal való kapcsolattartásra. a) A városi pártbizottság tekintse át működési területén a kétszintű irányításra való áttérés társadalmi, politikai, gazdasági feltételeit, te- . gyen javaslatot e folyamat gyorsítására. Határidő: 1989. december. Felelős: PTO-s titkár. b) Ki kell dolgozni a városban szervezett taná­csi fórumok rendszerét, szervezésük gyakor­latát és tartalmi munkáját, úgy, hogy azok ér­demben segítsék a várospolitika tervezését és végrehajtását. Határidő: 1989. december. Felelős: városi tanács kommunista vezetői. 11. A párt politikájának érvényesítésében intéz­ményrendszerünk jelenlegi formájában a tömegszervezetek, mozgalmak közül fontos sze­repet vállal a szakszervezeti és népfrontmozga­lom. Közéletünk felélénkülésével területünkön is felgyorsul a különböző önszerveződő formák megalakulása. — Alakítsunk ki a területünkön működő nép­front- és szakszervezeti mozgalom, valamint a többi társadalmi és tömegszervezet, egyesü­let, szervezet és pártbizottságunk között új tartalmú partneri viszonyt. — A párttagok tartsák kötelezettségüknek a fel­készülést, a párt álláspontjának megismerését és agitatív képviseletét a közéleti fórumokon való részvétel alkalmával. — A jelentősebb döntések előtt városi szinten hívjuk össze a kommunistákat és adjunk tájé­koztatást a párt álláspontjáról. Politikai életünket jelentősebben befolyásoló mozgalmak, szervezetek, csoportok vezetői részvételével kerüljön rendszeresen megszer­vezésre koordinációs megbeszélés egymás ál­láspontjának megismerésére, a közös fellépés lehetőségeinek a feltárására. Határidő: 1989. januártól. Felelős: PTO-s titkár. II. Napjainkban a lakosság, a terület párttagsága köré­ben is élénk viták folynak a gazdaságról, a politiká­ról, a pártról, a megújulásról: magáról a szocializ­musról. A viták ma már nemcsak pártfórumokon, illetve tömegszervezeti rendezvényeken, hanem új egyesületekben, csoportokban, klubokban is foly­nak. Az életkörülmények romlása, a bonyolult társa­dalmi, gazdasági, politikai viszonyok sürgetik az eszmei-politikai nevelőmunka hatékonyságának fokozását. A tulajdonformákról kibontakozó vita, az ehhez kapcsolódó — esetenként szenvedélyes — szocializmusféltés területünkön is jelenlevő, a párt­tagságot komolyan foglalkoztató kérdés. A viták progresszív folytatása megköveteli az új jelenségek marxista értelmezését, a torzító nézetek elleni kon­zekvens fellépést, a politikai nevelőmunka eszköz- rendszerének megújítását. Eger közéletében meg­határozó tényező iskolaváros mivolta, a tanárképző főiskola, a tudomány és kultúra számos képviselő­jének jelenléte. A közelmúltban a szellemi élet te­rületén számottevő pezsgés indult meg. A városi pártbizottság e tényezőket fontosságuknak megfe­lelően az eddigieknél nagyobb figyelemmel kezelje. 1. A pártoktatás az elmúlt időszakban csak részben tudott megfelelni feladatának. Csökkent az ér­deklődés, a rendszeresség és a tervszerűség is kí­vánnivalót hagy maga után. A továbbfejlesztés érdekében: — A pártoktatás rendszerének változásában rej­lő lehetőségeket jobban ki kell használni. Az érdeklődésre és igényekre alapozott oktatás megszervezéséről a párt nem mondhat le. Ugyanakkor a propagandisták rendszeres fel­készítésére, az aktualitások előtérbe helyezé­sére, az elmélet és gyakorlat összehangolásá­ra nagyobb figyelmet kell fordítani. a) A tömegoktatásban 1988/89-ben egyik fő feladat a városi pártértekezlet helyzetelemzé­sének és feladattervének széles körű megis­mertetése, a végrehajtásra történő mozgó­sítás. — b) Megszervezzük a,,propagandisták konzul­tációs fórumát”. Újjászervezzük, a feladatok ellátására alkalmasabbá tesszük a városi „ elő­adói irodát”. c) A pártoktatás hallgatóiról, a propagandis­táktól kapott — az oktatás korszerűsítésére, az igényelt módszerekre és témákra vonatko­zó-javaslatokat eljuttatjuk az illetékes párt­szervekhez. A felsőbb pártszervek állásfogla­lását nem igénylő módosításokat bevezetjük. A tömegoktatás hatékonyságának növelése érdekében rugalmasabban kell kezelni a kü­lönböző formákat. A káderképzésben az igé­nyek prioritását hangsúlyozzuk és az ehhez jobban igazodó oktatási formák bevezetését kérjük az oktatási igazgatóságtól. Határidő: 1988. december 31., illetve folya­matos. Felelős: ideológiai titkár. :. Az agitáció a városi pártbizottság területén is — változó hatásfokkal látja el feladatát. A mozgó­sító erő gyengül. Az elmélet és gyakorlat között keletkezett ellentmondások rontják e munka hi­telét. Az utóbbi időszakban a tevékenység na­gyobbrészt csak a gazdaságpolitika területére korlátozódott, de ennek eredményessége sem kielégítő. — Az agitáció hatásfokát javítani, hatpterületét szélesíteni kell. Elsősorban a lakóterületeken jelentkező élénküléssel összhangban e terüle­tekre nagyobb erőket kell csoportosítanunk. a) Az eddig alkalmazott, jól bevált formák mellett ki kell alakítani a különböző szintű vi­tafórumok rendszerét, amelyek a politikai közgondolkodás színtereivé válhatnak. b) Az agitátorok felkészítését, a viták előké­szítését a városi pártbizottság vállalja. c) Az irányított agitációs és propagandafele- losök szervezett továbbképzésének tapaszta­latait hasznosítva a következő oktatási évben is megszervezzük az 1 éves speciális tanfolya­mot. Határidő: 1989. szeptember 1., illetve folya­matos. Felelős: ideológiai titkár. í. A párton belüli információ és tájékoztatás jclcn- légi formája nem elégíti ki az igényeket. A párt­tagság elsősorban az érdemibb válaszok és a gyorsaság igényét veti fel. Ezért a városi pártbi­zottság teremtse meg az elvárásoknak jobban megfelelő feltételeket. Kísérleteink — Népújság, közösségi televízió, célzott tájékoztatások — az utóbbi hónapokban, hetekben kezdeti sikereket hoztak, ezek továbbfolytatása indokolt. — Ki kell alakítani annak rendjét, hogy pártbi­zottságunk rendszeresen beszámoljon tevé­kenységéről a párttagságnak. A végrehajtó bizottság az alapszervezetektől kiinduló ja­vaslatokat folyamatosan a pártbizottság elé teijeszti és megszervezi a visszainformálást. — A testületek tagjaival szemben általános kö­vetelményként támassza a személyes agitá­ció, informálás, területi tájékoztatás vállalá­sát és gyakorlását. Ehhez biztosítani kell ré­szükre a párt, állami, társadalmi szervek in-r formatív tájékoztatóit. — Az egyes önszerveződő csoportok, egyesüle­tek fejlődési irányát, tevékenységét figyelem­be véve a mindenkori helyzetnek megfelelően rugalmas, de elvi állásponton alapuló vi­szonyt alakítunk ki, elutasítva a szélsőséges megnyilvánulásokat. a) A városi pártbizottság tűzze napirendre az információs rendszer korszerűsítésére vonat­kozó javaslatot. Határidő: 1988. november 30. Felelős: ideológiai titkár. b) A sajtó képviselőinek, tisztségviselőiknek testületi ülésekre, pártfórumokra való rend­szeres meghívásával, valamint az egyes napi­rendek nyilvánossá tételével biztosítjuk az in- formálódás direktebb lehetőségeinek ki­bontakoztatását. c) A területen élők, a párttagság minél széle­sebb körei igényeinek, kérdéseinek megisme­résére javasoljuk az oktatási igazgatóság bázi­sán közvélemény kutató-csoport, létrehozá­sát. Határidő: folyamatos Felelős: városi első titkár 1. A műveltség, iskolázottság, szakképzettség szín­vonala a társadalmi-gazdasági fejlődés meghatá­rozó tényezője. Politikai céljaink megvalósításá­nak alapvető feltétele e terület fejlesztése. A je­lenlegi helyzet nyugtalanító. Az oktatási törvény ugyan segíti a hosszú távú fejlesztést, az iskolai élet demokratizmusának kialakulását, a társa­dalmi kapcsolatok bővülését, de az oktatáspoli­tika alapvető változása, az oktatás és közműve­lődés anyagi feltételeinek fejlesztése nélkül nem érhetünk el eredményt. — A városi pártbizottság igényli és támogatja a területen működő oktatási-művelődési intéz­mények fejlesztési, fejlődési törekvéseit, a pe­dagógusok progresszív elképzeléseit és jogos követeléseit. Támogatjuk az intézmények belső életének további demokratizálódását, az önállóság és felelősség szélesítését, az együttműködés fejlesztését. — Nagy figyelmet kell fordítani a megnöveke­dett középiskolás korosztály nevelési-oktatá­si feltételeinek javítására, a vállalatok, intéz­mények munkaerőigényeinek figyelembevé­telére. — A város múltjának, rangjának megfelelő mű­velődéspolitikát kívánunk folytatni. A köz- művelődést a meglévő kulturális intézmény- rendszer hatékonyabb működtetésével, új le­hetőségek (a községekben általános művelő­dési központok) kialakításával kell fejleszte­ni. A művelődési és szabadidős igények kielé­gítéséhez jobban igazodjon az intézmények kínálata. Vállaljanak még nagyobb szerepet a lakótelepi iskolák a művelődési, sportolási közösségi igények felkeltésében és kielégíté­sében. Határidő: folyamatos — Felelős: ideológiai titkár. A városi párttestületek támogatják a művészek és a lakosság, valamint a vállalatok, intézmények kapcsolatának fejlesztését, a mecenatúra bővíté­sét. Szükségesnek tartjuk a városban és a terüle­tünkön élő művészekkel folytatott párbeszéd rendszeressé tételét. Az itt élő színészeket, alkotó művészeinket is jobban be kell vonni a város közéletébe. A városi pártbizottság építsen ki és tartson fel szoros kapcsolatot a tudományos műhelyekkel, támaszkodjon határozottabban az értelmiség, a szellemi közélet képviselőire. Határidő: folyamatos Felelős: ideológiai titkár A pártbizottság dolgozzon ki művelődéspoliti­kai feladattervet. Határidő: 1989. Felelős: ideológiai titkár. 5. Az eszmei-politikai nevelő munkában fontos szerep jut a politikai ünnepségeken, rendezvé­nyeken. — Szükséges a jelenlegi gyakorlat átértékelése, a merev formaságok feloldása, a résztvevők ak­tív közreműködésének, érzelmi azonosulásá­nak fejlesztése. — Támogatjuk az öntevékeny formák térhódítá­sát, az egyes emlékhelyek szervezetek, intéz­mények által történő gondozását. — Ki kell dolgozni és alkalmazni kell az üanep- ségek, rendezvények új — a tartalmi jegyeket előtérbe állító — rendszerét. Határidő: 1989. január 1., illetve folyamatos. Felelős: ideológiai titkár. 6. Az egészségügyi és szociálpolitikai feladataink­nak az elmúlt években nehéz körülmények kö­zött, de alapvetően eleget tudtunk tenni. A la­kosság egészségének megőrzése, az intézmény- rendszer működésének javítása, fejlesztése érde­kében a pártbizottság kezdeményezi, hogy az il­letékes állami és társadalmi szervek, valamint a területen dolgozó pártszervezetek — szorgalmazzák az egészségmegőrzés nemzeti programja végrehajtásának helyi feltételeit, — biztosítsák — a lehetőségek maximális ki­használása és fejlesztése mellett — a szükséges anyagi eszközöket. — segítsék az ellátás kulturáltságának fejlődé­sét, az etikai helyzet további javítását, az egyes intézmények együttműködését. — az egészséges életmódra nevelés érdekében szorosabbá kell tenni az egészségügyi és köz­oktatási intézmények kapcsolatait, — az időskorúak és a rászorulók számának nö­vekedése indokolttá teszi az egészségügyi és szociálpolitikai feladatok ellátását biztosító városi intézményrendszer korszerűsítését. Határidő: folyamatos. Felelős: ideológiai titkár. III. Gazdaságpolitikai céljaink megvalósítása, az eddi­gi eredmények az országos és megyei átlagot meg­haladóan a tervekhez közelállóak. A nem kellően megalapozott országos gazdaságpo­litikai célkitűzések, a gazdaságirányítási rendszer ellentmondásai, valamint saját munkánk gyengesé­gei miatt azonban a város és környéke gazdaságá­ban a tervezett fordulat nem következett be. A termelés több helyen elavult termékszerkezet bá­zisán bővült, így az export hatékonysága nem kielé­gítően alakult. A gazdálkodás minőségi tényezői­ben — pl: eszközhatékonyság, műszaki fejlesztés — a kívánt javulás nem következett be. A nagymérté­kű jövedelemelvonások miatt a gazdasági egységek beruházási lehetőségei tovább szűkültek. A bérsza­bályozás ellentmondásai csorbították a vállalati önállóságot, ugyanakkor a gazdasági egységek sem vállalták következetesen az egyéni teljesítmények szerinti jövedelem differenciálását. A lakosság pénzjövedelmei az országos átlaghoz közelállóan (évente 9—11 %-kal) emelkedtek, en­nek azonban egy jelentős hányada a főmunkaidőn túli tevékenységből ered. Ezzel együtt a reáljövede­lem csökkent, az infláció ismert üteme miatt. Az áremelkedések hatására, különösen a fiatalok és az időskorúak életfeltételei romlottak. A lakosság életkörülményeit befolyásoló tanácsi fejlesztések a csökkenő pénzügyi források miatt el­maradtak a tervezettől, a városi pártbizottságunk, ezeket az ellentmondásokat feltárva 1987. augusz­tus 27-én feladattervet fogadott el a gazdasági-tár­sadalmi kibontakozás helyi programjára. A gazdasági építőmunka és az életkörülmények ja­vításának érdekében megfogalmazott fő célkitűzé­sek ma is érvényesek: — Valamennyi gazdasági egységben halaszthatat­lan tennivaló a termelési szerkezet korszerűsíté­se vagy átalakítása, a gazdaságos export növelé­se, a műszaki fejlesztés felgyorsítása. — Szükséges, hogy a vállalatoknál és szövetkeze­teknél már a stabilizációs időszakban erőtelje­sebben javuljanak a gazdálkodás minőségi té­nyezői. — Az anyagi ösztönzés rendszerét minden terüle­ten a valós teljesítményekre kell alapozni. Ennek érdekében fel kell vállalni a jövedelmek teljesít­mény szerinti differenciálásából adódó feszült­ségeket. — Fel kell készülni a várhatóan felszabaduló kisebb létszámú munkaerő és a pályakezdők foglalkoz­tatásával kapcsolatos új feladatokra. — Változatlanul fontos feladat a települések inf­rastrukturális ellátottságának további növelése. Rövid távon az ellátottsági szintkülönbségek mérséklésére, a gazdaságilag elmaradott térsé­gek felzárkóztatására kell a hangsúlyt helyezni. A cél érdekében tovább kell növelni a tanácsok önállóságát. A lakossági igényeket elsősorban a saját erős hozzájárulás függvényében kell figye­lembe venni. — A tanácsoknak, de a munkáltatóknak is kiemelt feladatot kell, hogy jelentsen a fiatalok hathatós segítése az otthonteremtésben. — Kapjon súlyának megfelelő rangot az idegenfor­galommal való foglalkozás. Javuljon a tanácsi koordinációs munka és az idegenforgalmi szer­vezetek összehangolt propagandája. Továbbra is fontos érdekünk a kulturált fogadási feltételek bővítése. A végrehajtás eredményességét azonban néhány tényező gátolja, így például: — A népgazdasági tervezésből, a szabályozás­ból és a szervezeti döntési-jogi rendszerből következő helyi érdekeltség gyakran ellent­mond a politika által megfogalmazott priori­tásoknak. — A központi célkitűzések érvényre jutását tor­zítja a helyi sajátosságok esetenkénti túlérté­kelése, amire hivatkozva több gazdasági egy­ségünk központi támogatást igényel és kevés­bé koncentrál a gazdálkodás színvonalának növelésére. — A feladatok bonyolultsága, valamint az eze­ket esetenként kísérő szélsőséges jelenségek — mint pl. a szerkezetátalakítás pénzügyi for­ráshiánya, a munkaerő hatékony foglalkozta­tásából adódó konfliktusok, „a párt vonuljon ki a gazdaságból” — megfogalmazott véle­mény — a pártszervezetek gazdaságpolitikai munkáját nehezítették. — A továbbfejlődés irányainak keresése során vitatott kérdéssé vált a politikai és a gazdaság közötti viszony helyes értelmezése. A gazdasági-társadalmi kibontakozási prog­ram eredményes végrehajtása sürgetően igényli a városi pártbizottságunk és a munka­helyi pártszervezetek gazdaságpolitikai mun­kájának továbbfejlesztését. Ennek érdekében az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó további feladataink a gazdasági építő­munka területén a következők: 1. A városi pártbizottság és a munkahelyi pártszer­vek munkájában alapvető követelmény, hogy: — területünkön érvényesítsék a párt gazdaság- politikáját, — a gyakorlati tapasztalatok alapján legyenek annak befolyásolói. Ennek az elvnek úgy kell eleget tenni, hogy a munka operatív jellegének csökkentése mel­lett nagyobb hangsúlyt kapjon az elvi-politi­kai irányítás, a kommunisták személyes pél­damutatása, továbbá az ellenőrzés. 2. A városi pártbizottság testületi döntéseiben a fő hangsúlyt a helyes gazdasági és területpolitikai stratégia kialakítására, az alsóbb pártszervek eredményes tevékenységéhez szükséges politi­kai feltételek megteremtésére helyezze. Az opti­mális döntések meghozatalához fokozottabban kell használni a gazdálkodási folyamatokról is­meretekkel rendelkező helyi adatszolgáltató és pénzügyi intézetek információit. A döntés-előkészítő munkába igény szerint pár- tonkívüli szakértőket is vonjunk be. 3. Jelenlegi körülményeink között nagy jelentősé­ge van a gazdasági vezetőkkel, vállalati taná­csokkal, a választott vezetőségekkel való együtt­működésnek, munkájuk segítésének. A helyi gazdálkodás stratégiai kérdéseinek el­döntése előtt — szükség esetén — a munkahe­lyek vezető testületéinek párttagjai alakítsák ki a párt egységes álláspontját. 4. A végrehajtás során keletkező feszültségek ke­zelésében a munkahelyi pártszervezetek legye­nek önállóbbak, keressék a rugalmas megoldá­sokat. Szükség esetén kezdeményezzenek köz­ponti intézkedést, vagy politikai döntést. 5. A városi és munkahelyi pártszervek adjanak tá­mogatást a szocialista piacgazdaság helyi műkö­dési feltételeinek kialakításához. A szemlélet formálásával segítsék elő a gazdálkodás új szer­vezeti kereteinek bővítését, a magánvállalkozá­sok elterjedését és a külföldi működő tőke foko­zott bevonását. 6. A pártellenőrzés során a városi és munkahelyi pártszerveknek elsősorban a saját határozataik végrehajtásának tapasztalataira kell visszatérni. Fokozottabban kell hasznosítani az állami, társa­dalmi szervek ellenőrzésének tapasztalatait, a törvényességi felügyeletet gyakorló szervek megállapításait. A tervezés időszakában hangolják össze az elle­nőrzés témáit, módszereit, kerülve a párhuza­mosságokat. 7. A városi pártbizottság kezdeményezze a terüle­tünk gazdasági egységeinek a termelésben és ér­tékesítésben való együttműködését és ehhez ad­jon politikai támogatást, (termelési kooperáci­ók, mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek együttműködése stb.) Ennek érdekében:a) Ki kell dolgozni a városi szintű gazdasági szervező munka fórumrendsze­rét, működésének rendjét. Határidő: 1989. Felelős: gazdaságpolitikai titkár b) Kerüljön bevezetésre egy új, a gazdálkodási folyamatokat jellemző, a meglévő adatszolgálta­tó és pénzügyi intézményi feldolgozásokra épülő információs rendszer. Határidő: 1989. január 1. Felelős: gazdaságpolitikai titkár. Pártbizottságunk úgy látja, hogy a kibontakozási rogram eredményes végrehajtása érdekében — a elyi feladatok következetes és felelősségteljes vég­zése mellett — a kormányzati és államigazgatasi munkában következetesen kell érvényesíteni az alábbiakat: — Stabil, kiszámítható, szektorsemleges szabá­lyozórendszer szükséges, amelyet magas szintű jogszabályok rögzítsenek. — Halaszthatatlan feladat a bérreform megvaló­sítása, amely összhangban az árrendszerrel, figyelembe veszi a munkaerő újratermelésé­nek valós költségeit. Mielőbb meg kell valósí­tani egy átfogó szociálpolitikai reformot is. — A KGST-n belül szükségesnek tartjuk a gaz­dasági és .pénzügyi kapcsolatok radikális megújítását. — Fontosnak tartjuk a szőlő-bor vertikum fi­nanszírozási gyakorlatának felülvizsgálatát. — Szorgalmazzuk a nagyjelentőségű recski réz- ércvagyon sorsának, a jelenlegi állagmegóvá­si munkálatokban érdekelt dolgozók további foglalkoztatásának mielőbbi eldöntését. — Továbbra is szorgalmazzuk a gazdaságilag el­maradottabb északi térség gyorsabb ütemű felzárkóztatását, az ehhez szükséges központi pénzeszközök rendelkezésére bocsátását. — Kéijük a segítséget Pétervására várossá nyil­vánítása feltételeinek megteremtéséhez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom