Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-19 / 250. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 250. szám ÁRA: 1988. október 19., szerda 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A határainkon kívüli magyarság hagyományainak ápolásáért Országos néprajzi konferencia Egerben Balassa Iván: — Szaktudományi értékű, de népszerű tanulmányokat kell készítenünk. Történelmi idők Az ember, ha egyszerű halandó — általában az —, a történelmet csak elbeszélésekből, könyvekből ismeri. Hiszen ritkán adódik meg egy- egy generáció számára, hogy jelen legyen a nagy sorsfordulóknál: háborúknál, forradalmaknál. Igaz, néha ez a jelenlét inkább szenvedést hoz, mint magasztos pillanatokat, önfeledt ünnepet, lobogást és örömtüzeket. Dehát ez már ilyen dolog. Vannak azonban korszakok — megvallom, én inkább ezekkel szimpatizálok —, amelyben a változások nem robbanásszerűen zajlanak; tehát nem folyik vér, nincs csatazaj. Mikor az új fokozatosan épül be mindennapjainkba, bár nyilvánvalóan nem simán, zökkenőmentesen, hanem rengeteg ellentmondással, vitával, de mégsem erőszakkal. Ha mindezeket végiggondoljuk, meg kell állapítanunk: bizony, történelmi időket élünk. (Ha még valaki nem vette volna észre...) Szóval itt vannak ezek az évek, mi pedig benne: a nagy idők tanúi. Emlékszem a hetvenes évek KISZ-gyűléseire, ahol arról folyt a szó, hogyan is lehetnénk forradalmiak (abban a nagy és nyugodt békében) és hogy mit is tegyünk. Hétköznapi forradalmiság — ezzel a kifejezéssel jellemeztük (jellemezték) a kívánatos magatartási formát. így kellő távlatból ma már bevallhatjuk, igencsak bárgyú terminológia volt ez, mondhatni: fából vaskarika. Most azonban tényleg létezik ez a probléma — tudniillik, hogy mit is tehetünk —, nem erőltetett a kérdésfeltevés. Persze ebben a helyzetben (sem) teljesen azonos a felelősségünk, vagyis tetteink nem mindig azonos súllyal esnek latba. Más feladatok hárulnak a hatalomra, a sajtóra, az irodalomra, megint mások az új szerveződésekre, az egyesületekre vagy éppen a szakszervezetekre. Ép elméjű ember ma nem vonhatja ki magát a történések alól. Hogy nincs befolyása a dolgok menetére? De van! Minden szó, minden megnyilatkozás, minden „kis” ügy (legyen az követelés, kritika, vélemény) része az úgynevezett nagy folyamatoknak. Jelenlétünk, részvételünk és szavunk az egyedüli garancia arra, hogy az elkövetkezendő időszak tényleg demokráciát, jobb életet és igazi szocializmust hozzon. Azt hiszem, ebben a helyzetben minden elhallgatott mondat, lemondó legyintés bűnnek számít. A mai szituáció egyszerűen nem tűri el ezt a magatartásformát. Nem csupán magunk miatt: bár a jövő közvetlenül is érdekeltté tesz minket. Hanem például azért is, mert az utókor bizonyára „felüti” majd az akkori történelem- könyveket. Azt hiszem, nem lehet közömbös számunkra — mit ta- ! Iái ott... Havas András „Politikai hétköznapjaink — akarjuk vagy nem akarjuk — tele vannak a nemzeti kérdés elemzésével, együtt élünk, s fogyasztói vagyunk a témát érintő pozitív, de zömmel mégis negatív híreknek. Megélénkült az érdeklődés a világban a nemzeti kisebbségek sorsa iránt, s mi magyarok, szándékainktól függetlenül bőven szolgáltatunk anyagot e témában a világ hírügynökségeinek” — e szavakkal nyitotta meg Bodó Sándor, a TIT Heves Megyei Szervezetének elnöke, a Dobó István Vármúzeum igazgatója az október 17-én és 18-án Egerben, a helyőrségi művelődési otthonban megrendezett országos néprajzi konferenciát, melynek témája ezúttal a határainkon kívül élő magyarság néprajzi kutatása volt. A politikai aktualitás ellenére a tanácskozás tudományos szempontból is időszerű, hiszen egy sorozatnak immár a harmadik alkalma — mutatott rá a szónok. Hiszen korábban, 1975 táján, majd 1982-ben tekintették át e témát. Ezúttal a tudományos találkozót a Magyar Néprajzi Társaság, a TIT Országos Néprajzi Választmánya és Heves Megyei Szervezete, a Magyarságkutató Intézet és a Heves Megyei Múzeumok Igazgatósága hívta össze. A rendező intézmények célul tűzték ki, hogy a legutóbbi öt esztendő elméleti tanulságait összegezzék a szakemberek, és kitűzzék az elkövetkezendő évek feladatait. ”A nemzetiségek bármely országban éljenek is, joggal igényelnek támogatást anyanyelvűk megőrzéséhez, kultúrájuk fejlesztéséhez, az anyanemzethez fűződő kapcsolataik ápolásához. A helyzetükkel felmerülő problémákat csakis a humanizmus érvényesítésével, az egyetemes emberi jogok és a demokrácia szavatolásával lehet rendezni” — idézte az MSZMP májusi pártértekezletének állásfoglalásából az előadó azokat a gondolatokat, amelyek ennek a szakmai fórumnak is a szellemét meg kellett, hogy határozzák. A kétnapos találkozóra szép számmal érkeztek tudósok a környező szocialista országokból, így Jugoszláviából, Szovjetunióból, Csehszlovákiából is. A romániai meghívott csupán üzenetét küldte el tudóstársainak nyílt levelezőlapon: ’’Sokat lehetne alkotni. Igyekszem tudásomat kamatoztatni. Idővel majd beérnek ezek is.” A sort a Jugoszláviából érkezettek kezdték meg. Jung Károly a vajdasági néprajzi kutatásokról és ott megjelenő kiadványokról számolt be, Tripolszky Géza a Tisza és a Krivaja vidékén megőrzött hagyományokról szólt, míg Lábadi Károly a Horvátországban szerzett tapasztalatokat ismertette. A szlovéniai magyarság néprajzának újabb eredményeit Ke- recsényi Edit, a jugoszláviaiakét pedig Katona Imre összegezte. Bár a Romániában élő magyarok gazdag folklórját számon tartó ottani szakemberek nem lehettek jelen, mégis két felszólalás hangzott el ebből a témából: Gunda Béla A moldvai magyarság újabb irodalma, Lackovits Emőke pedig Néprajzi kutatások Erdélyben címmel foglalta össze mondandóját. A Kárpát-Ukrajnában élő magyarok szokásainak, tárgyi emlékeinek feltárásáról és megőrzéséről beszélt Petro Lizanec. A szlovákiai magyarok körében végzett vizsgálódások intézményi kereteiről, különböző formáiról s eredményeiről is több nézőpontból értesülhettek a jelenlevők. így Újváry Zoltán hazai, valamint Liszka József és Méry Margit külföldön élő tudósoktól. Bár létszámában viszonylag kisebb csoport a burgerlandi magyarság, népi értékeiknek megőrzése különösen az utóbbi esztendőkben egyre erőteljesebb, sokszínűbb. Ez kitűnt Gráfik Imre elemzéséből is, aki először a távol lévő Gaál Károly, Ausztriában élő néprajzos tanulmányát ismertette, majd ezt követően az Őrvidék területén a nyolcvanas évek második felében végzett munkákról szólt. Érdekes színfoltot nyújtott a tanácskozáson Bakó Ferenc beszéde, akinek alkalma volt már tíz esztendővel ezelőtt is vizsgálódásokat folytatni a kanadai magyarok körében, ottani gyűjtésének tapasztalatairól rövidesen könyve is jelenik meg. A tartalmas eszmecserét tegnap délben Balassa Iván, a Magyar Néprajzi Társaság és a TIT Országos Néprajzi Választmányának elnöke összegezte. Záróbeszédében először is örömét fejezte ki, hogy mintegy nyolcva- nan jöttek el erre a találkozóra. S a résztvevő szakembereknek több mint fele a pályán most induló fiatal. ”- Az utóbbi két-három évtizedben hazánkban az önálló néprajzi kutatás kezdett kialakulni, egységes formát ölteni” — mondotta. Majd kiemelte, hogy míg nálunk, Magyarországon, az elmúlt időszakban ezt egyfajta kettőség jellemezte — tehát külön készültek tanulmányok a szakembereknek s külön a nagyközönségnek —, addig a határon kívüli kollégák szaktudományi értékű, de a széles közönség számára is könnyen befogadható, hozzáférhető elemzéseket készítettek. Sokat tanulhatunk ezektől a szerzőktől! — hívta fel a figyelmet. Majd hozzátette: a tudományág egyre gyarapodik, de a népszerű közlésmódot még nem mindenki sajátította el. A jövőre vonatkozóan leszögezte, hogy a Magyar Néprajzi Társaság több kiadvány, könyv megjelentetését szorgalmazza e témában, s szó esett az egyetemi oktatásban még rejlő lehetőségekről. Végezetül köszönetét mondott a házigazdáknak, elsősorban a TIT Heves Megyei Szervezetének és a Heves Megyei Múzeumok Igazgatóságának a görT dülékeny szervezéséért. Jámbor Ildikó A Politikai Bizottság tárgyalta Az idei tervteljesítés és a jövő évi elképzelések Kedden ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. Az esti órákban még tartó tanácskozásról Thürmer Gyula, a Központi Bizottság munkatársa adott tájékoztatást a sajtó képviselőinek, a távol lévő Major Lászlót helyettesítve a szóvivői tisztségben. Mint elmondotta, a testület elsőként beszámolót hallgatott meg az idei népgazdasági terv teljesítéséről, és áttekintette a jövő évi terv koncepcióját. Ezzel egyben előkészítette a Központi Bizottság novemberi ülésének ezzel kapcsolatos napirendi pontját, ez a fórum lesz ugyanis hivatott állást foglalni a terv politikai céljait illetően, mielőtt a konkrét elképzelések az Országgyűlés ülése elé kerülnek. Hangsúlyozta, hogy a sokszínű, szerteágazó, csaknem hat órán át tartott véleménycsere során a júliusi KB-ülés szellemében tekintették át a gazdasági folyamatokat. Egyetértés alakult ki abban, hogy a főbb idei tervmutatók alapvetően teljesíthetők, tervcéljaink elérhetők. A vitában kiemelték, hogy javult a tőkés külkereskedelmi egyensúly, csökkent a konvertibilis import, miközben a tőkés országokba irányuló export dinamikusan növekedett. Ugyanakkor fizetési mérlegünkben továbbra is hiány mutatkozik, bár mértéke a tavalyinál kisebb. Ez összefügg azzal, hogy változatlanul nagy az ország adósságállománya, jelentősek az adósságszolgálat terhei, és a világútlevél bevezetésének köszönhetően ugrásszerűen nőtt a lakosság devizafelhasználása. (Folytatás a 2. oldalon) Grósz Károly Iránba látogat Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke Hoszein Muszavinak, az Iráni Iszlám Köztársaság miniszterelnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatást tesz Iránban. Elutazott Budapestről John C. Whitehead Kedden elutazott Budapestről John C. Whitehead, az Egyesült Államok külügyminiszterének első helyettese, aki több keleteurópai országot érintő körutazása keretében tett látogatást hazánkban. Budapesti programjának második napján az amerikai vendéget fogadta Villányi Miklós pénzügyminiszter, akivel megbeszélést folytatott a magyar-amerikai pénzügyi kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeiről. Whitehead elutazása előtt rövid látogatást tett az értékpapírpiacon. Ülést tartott az MSZMP Heves Megyei Bizottságának Végrehajtó Bizottsága A testület a megyei tanács elnökének, Schmidt Rezsőnek elő- teijesztése alapján megvitatta a megye területén működő tanácsok káderhelyzetéről szóló jelentést. A végrehajtó bizottság döntése alapján e témára a lap hasábjain visszatérünk: interjút készítünk Schmidt Rezsővel, a megyei tanács elnökével. A testület a különfélék keretében foglalkozott az újonnan megválasztott végrehajtó bizottság munkamódszerével, munkastílusával Barta Alajosé lső titkár előterjesztésében, továbbá szervezeti, személyi kérdéseket tárgyalt. Ennek keretében hatáskörében állást foglalt a megyei párt- bizottság munkatársának nyugdíjazásában, hathetes vezető-továbbképzőre történő beiskolázásban, pártból való törlés megerősítésében, végrehajtó bizottság nélküli pártbizottság létrehozásában Hatvan városban és Gyöngyösön. Csuvas vendégeink programja Ismerkedés a kultúra kincseivel Felvételünkön a vár történeti Mint hírül adtuk, hétfőn a Szovjet Kommunista Párt Csuvas Területi Bizottságának háromtagú küldöttsége érkezett egyhetes látogatásra megyénkbe. A delegáció tagjai Sz. D. Fi- lippovics, a Csuvas Területi Bizottság ideológiai titkára, G. Ny. Iljinecsna, a Csuvas Színházi Szövetség elnöke és P. Mitrofanov, Csuvasia Minisztertanácsának titkára kedden ellátogattak az egri Dobó István Vármúzeumba, majd látogatást tettek a kiállításával ismerkednek. (Fotó: Szántó György) 12. Számú Általános Iskolába. Ezt követően megismerkedtek az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának munkájával. Délután fogadta őket Schmidt Rezső, Heves Megye Tanácsának elnöke. Este az egri Gárdonyi Géza Színházba mentek, ahol megnézték a Színház születik című kiállítást, amelyet a Népújság és a teátrum közösen rendezett, majd megtekintették Osztrovszkij: Tehetségek és tisztelők című darabját. A konferencia résztvevői (Fotó: Perl Márton)
