Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-19 / 250. szám

2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. október 19., szerda Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága A JKSZ KB ülése Jugoszlávia súlyos politikai és gazdasági válsággal küzd A JKSZ Központi Bizottságá­nak az ország belpolitikai válsá­gából kiutat kereső, hétfőn kez­dődött kibővített ülése kedden reggel folytatta tanácskozásait. A Stipe Suvar beszámolója feletti vitában hetvenen kértek szót, s közülük hétfőn a késő esti órákig harminchatan fejtették ki véleményüket — jórészt mérsé­kelt hangnemben. A légkör csak akkor forrósodott fel, amikor Milovan Popovics elvszerűtlen magatartással vádolta Stipe Su- vart, a KB-elnökség elnökét. Az ülésen elnöklő Marko Or la ti­dies, a KB-elnökség tagja indít­ványozta, hogy a plénum utasítsa vissza Pöpovics kijelentését. Ezt a javaslatot taps fogadta. Branko Mikulics, a szövetségi kormány elnöke felszólalásában áttekintést adott az elmúlt évti­zed jugoszláv gazdaságpolitiká­járól, a téves, vagy megvalósítat­lan lépésekről, majd megállapí­totta, hogy az ország jövő sorsa az idén májusban meghirdetett üj gazdasági reform következetes végrehajtásától függ. Veljko Kadijevics vezérezre­des, nemzetvédelmi miniszter felszólalásában kifejtette, hogy a mostani jugoszláv belpolitikai helyzetben két irányzat egészen világosan kirajzolódik. Az egyik arra törekszik, hogy reformok út­ján kivezesse az országot a vál­ságból, a másik viszont a szövet­ségi állam és a szocialista önigaz­gatás felszámolását tűzte ki célul. Ez utóbbi romboló erők külön­féle színezetűek — mutatott rá —, a nacionalistáktól kezdve egészen a polgári eszmék hirde­tőiig minden árnyalat megtalál­ható közöttük. A jugoszláv néphadsereg sze­repét illetően két végletes nézet A Palesztin Nemzeti Tanács — a PNT, az emigráns parlament — a tervezettnél később, várhatóan november 8. és ÍO. között Algír­ban tartja meg fontos ülésszakát — közölték kedden palesztin for­rások az algériai fővárosban. Jász- szer Arafat, a PFSZ VB elnöke — a zavargásokat követően az jelentkezik — folytatta Kadije­vics. — Az egyik szerint a hadse­regnek úgymond nagyobb szere­pet kell vállalnia, beleértve a ha­talomátvétel lehetőségét is. A másik szerint a hivatásos katoná­kat teljesen ki kell vonni, távol kell tartani a politikai élettől. Mindkét nézet elfogadhatatlan. A dolgozók joggal elégedetle­nek jelenlegi helyzetükkel, mert nem tudják maradéktalanul ér­vényesíteni a munkához és a be­csületes megélhetéshez való jo­gukat — állapította meg Mitan Kucsan, a Szlovén Kommunis­ták Szövetségének elnöke. Jugo­szlávia súlyos politikai és gazda­sági válsággal küzd. A modern világ egyre jobban maga mögött hagyja, egyre többen szakítják meg gazdasági együttműködésü­ket jugoszláv partnereikkel, a külföldi tőke másfelé fordul. A gazdag szocializmust mindaddig nem fogjuk elérni, amíg erőnket nem állítjuk a mélyreható válto­zások szolgálatába, nem össz­pontosítjuk a hatékonyabb, jobb munkára. Jakov Lazarovszki, a Make­dón Kommunisták Szövetsége elnöke hangoztatta: politikánk talpkövét a nemzeti-nemzetiségi egyenjogúságnak, a testvériség­egységnek kell képeznie. Ezen a szilárd alapon ingadozás nélkül, maradéktalanul végre kell hajta­ni a gazdaság, a politikai intéz­ményrendszer és a kommunista szövetség radikális reformját. Szlobodan Milosevics, a Szerb Kommunisták Szövetségének el­nöke minden téren gyökeres vál­tozásokat sürgetett és megállapí­totta, hogy a változásokat csak azok ellenzik, akik kiváltságaikat féltik. Elsőrendű feladatként a koszovói válság megoldását je­első külföldi politikusként — hétfőn járt Algírban, ahol Sadli Bendzsedid elnökkel és más al­gériai vezetőkkel tárgyalt. A források szerint az eredeti­leg október 31-re kitűzött dátu­mot külső okok miatt kell ké­sőbbre halasztani. A tervek sze­rint a PNT ülésén kizárólag a pa­lölte meg. Szerbiának nincsenek területi követelései az ország más tagköztársaságaival szem­ben, de igényt tart saját területé­re. Jugoszláviát nem az veszé­lyezteti, hogy Szerbia alkotmá­nyosan köztársaság akar lenni és megoldja a koszovói problémát. A szerbiai dolgozók nem fogad­nak el semmilyen tiltást, vagy jó­váhagyást erre vonatkozólag. Nem fogadnak el semmiféle gyámkodást, főként a szuverén jogaikat érintő területeken nem. A Központi Bizottság ülésétől Szerbiában mindenki azt váija, hogy napirendre tűzi azt a kér­dést: kik a felelősek azért, hogy Koszovóban veszélyben forog­nak az emberi jogok, hogy az au­tonóm tartományban élő szer- bek és Crna Gora-iak kitelepül­nek szülőföldjükről, hogy Ko­szovóban a XX. század talán utolsó népirtása folyik. Az auto­nóm tartomány meggyötört, megerőszakolt és megalázott la­kói nem várhatnak helyzetük rendezésére addig, amíg Jugo­szláviában sikerül megfékezni az inflációt, csökkenteni a munka- nélküliséget, érvényesíteni a de­mokratikus centralizmust, vala­mint a nemzeti, nemzetiségi és az osztályegyenlőséget — mondot­ta Milosevics, majd felszólalását így fejezte be: Az egész jugoszláv társada­lom számára jobb lenne, ha a dolgozó emberek akarata békés és demokratikus úton valósulna meg. A válságból való kilábalás egyedüli akadálya egy olyan — igaz, nem kis létszámú — cso­port, amelynek tagjai felett eljárt az idő. Jugoszláviának nincs szüksége rendkívüli intézkedé­sekre. Most rendkívüli erőfeszí­tések és eredmények kellenek. lesztin parlament választott tag­jai vesznek részt, valamint — megfigyelőként — a megszállt Ciszjordániából és Gázából a közelmúltban deportált 26 pa­lesztin. A források szerint külföl­di küldöttségeket nem hívnak meg a tanácskozásra. Folytatódik a dialógus Whitehead Szófiában Kelet-európai körútja során kedden Szófiába érkezett John Whitehead, az Egyesült Államok külügyminiszterének első he­lyettese. Az amerikai politikus idén januárban volt utoljára a bolgár főváros vendége, s akkor elégedetten nyilatkozott a Todor Zsivkovval és más vezetőkkel folytatott tárgyalásairól. Az Ál­lamtanács elnöke ezúttal is fo­gadja Whiteheadet. A két ország együttműködé­sének fejlődésével nagyjából elé­gedettek Szófiában. Bolgár rész­ről a januári tárgyalásokon szor­galmazták a legnagyobb kedvez­mény elvének a bolgár árukra történő alkalmazását is, s ez nyil­vánvalóan ezúttal sem marad el. A januári megbeszélések hom­lokterében a gazdasági együtt­működés fejlesztésének kérdései álltak, de — mint Whitehead nyi­latkozta — „közös erővel sikerült haladást elérni a humanitárius kérdésekről folytatott párbeszéd során,, is. Fejlődik az együttmű­ködés a terrorizmus és a kábító­szer-csempészet elleni harcban. Most folytatódik az a dialó­gus, amelynek legkiemelkedőbb pontja eddig Andrej Lukanov- nak, a külgazdasági kapcsolatok miniszterének idei amerikai útja, és Petar Mladenov külügymi­niszter néhány nappal ezelőtti tárgyalása volt Shultz külügymi­niszterrel. Kedden reggel Szovjet nukleáris kísérlet Moszkvai idő szerint kedd reggel 6 óra 40 perckor föld alatti nukleáris robbantást hajtottak végre a Szovjetunió szemipala- tyinszki atomkísérleti telepén. A szerkezet hatóereje nem haladta meg a 20 kilotonnát. A kísérlet célja a nukleáris robbantások fi­zikai jellemzőinek további kuta­tása volt. A jelentés hangsúlyoz­za, hogy a sugárzási viszonyok a kísérleti telep környékén nem térnek el a normálistól. (Folytatás az 1. oldalról) Áruforgalmunk a KGST-orszá- gokkal az eredeti elképzelések­nek megfelelően alakult. A Politikai Bizottság megálla­pította, hogy a gazdasági növe­kedés lényegében eléri a terve­zettet, a lakossági fogyasztás pe­dig — a kitűzött céloknak megfe­lelően — csökkent. Ami a belső pénzügyi egyensúlyt illeti: bár a költségvetés hiánya csökkenő tendenciát mutat, a támogatások szintje még mindig igen magas, s összességében gazdasági helyze­tünk változatlanul nehéznek mi­nősíthető. A testület mindezek alapján úgy foglalt állást, hogy a gazda­sági erőfeszítések kétségtelen ér­zékelhető eredményeket hoztak, ugyanakkor korai volna arról be­szélni, hogy minden feltétel adott a tartós stabilizációhoz, il­letve a gazdasági-társadalmi ki­bontakozás megalapozásához. A gazdaság idei teljesítménye mindazonáltal jó alapot nyújthat jövő évi tennivalóink megvalósí­tásához. 1989-ben változatlanul kö­zépponti feladat lesz — a stabili­zációs program keretein belül — fizetőképességünk megőrzése és a gazdaság minőségi jegyeinek erősítése, a termékszerkezet kor­szerűsítése. S tovább kell liberali­zálni a gazdaságpolitika eszköz- rendszerét, hogy a fejlődés köve­telményei megfelelően érvénye­sülhessenek. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi mi­niszterének elnökletével Prágá­ban október 17-18-án megtar­totta soros ülését a Varsói Szer­ződés tagállamai Honvédelmi Miniszteri Bizottsága. Az ülés munkájában részt vettek a Var­sói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei, az egye­sített fegyveres erők főparancs­noka és törzsfőnöke. A Honvé­delmi Miniszteri Bizottság az Thürmer Gyula kiemelte: a vita minden felszólalója elmon­dotta, hogy idei eredményeink mögött az állampolgárok nagy áldozatai, a nép erőfeszítései áll­nak. S mivel gazdaságpolitikai irányvonalunk folytatása a jövő­ben is feltételezi a lakossági fo­gyasztás csökkenését, olyan po­litikai munkára is szükség van, amely világosan megérteti az or­szág helyzetét, az előttünk álló feladatokat, a lehetséges alterna­tívákat. Ezért a Politikai Bizott­ság kérni fogja a párt alapszerve­zeteit, hogy vállaljanak részt a konkrét helyzet és az országos, il­letve helyi teendők tudatosításá­ban, politikai munkájukkal se­gítsék a felmerülő feszültségek megoldását. A tájékoztatóban elhangzott, hogy a Politikai Bizottság napi­rendjén - több más kérdés mel­lett - szerepelt az ifjúsági mozga­lom megújításával kapcsolatos tervezet is. Eszerint a párt a jövő­ben is igényli a cselekvő együtt­működést az ifjúsággal, s ehhez szükség van egy olyan tömeg­szervezetre, amely tömöríti a szocialista célokat elfogadó fia­talokat. Felmerült az a lehetőség, hogy ez a tőmegszervezet külön­böző rétegszervezetet összefogó szövetségként működjék. E na­pirendi pont vitájáról Thürmer Gyula nem tudott részletekkel szolgálni, hiszen az eszmecsere a tájékoztató időpontjában is tar­tott. egyesített fegyveres erők gya­korlati tevékenységével, a Var­sói Szerződésben részt vevő álla­mok által, a Politikai Tanácsko­zó Testület idei varsói ülésén elő- teijesztett békekezdeményezé­sek megvalósításával kapcsola­tos kérdéseket vitatott meg, és megfelelő határozatokat hozott. Az ülés tárgyszerű légkörben, a barátság és a kölcsönös megértés jegyében zajlott le. Vietnami visszautasítás Palesztin Nemzeti Tanács Elhalasztóit ülésszak. Befejezte munkáját a Varsói Szerződés tagállamai Honvédelmi Miniszteri Bizottsága Három hét választ el a novem­ber 8-i amerikai elnökválasztás­tól, és a helyi sajtó, a közvéle­ménykutatók lényegében lefu­tottnak tekintik a versenyt: amennyiben nem jön közbe vá­ratlan fejlemény, mondják, ak­kor George Bush alelnök, az ed­dig Reagan-vezette republikánu­sok jelöltje lesz az új elnök. A másik tábor, Michael Duka­kis demokrata párti jelölt gárdá­ja elismeri ugyan, hogy a felmé­rések ellenük szólnak, de — ter­mészetesen — nem adják fel a versenyt. Érvelésük: amennyi­ben sikerül többséget szerezniük az ország 50 állama közül 18- ban, amelyek részben már Duka­kis mellett vannak — megnyer­hetik a választást. A sajátos ame­rikai rendszerben az elnökvá­lasztás elvileg közvetett: az egyes államok elektorai szavaznak a je­löltekre. Minden államnak annyi elektora van, amennyi washing­toni képviselőinek és szenátorai­nak száma, így a gyakorlatban a szavazás mégis közvetlen: a je­lölt, aki az adott államban meg­kapja a lakosság szavazatainak többségét, valamennyi elektori szavazat birtokosa is. Ilyenfor­mán fontosabbak a nagyobb ál­lamok, hiszen (a többség elnye­rése esetén) több elektori szava­zatot biztosítanak. Dukakis ezért a hátralevő időben oly nagy álla­mokra összpontosít, mint Kali­fornia, New York, Pennsylvánia, Ohio, Michigan, Illinois, stb. A demokraták számvetése: ameny- nyiben emberük e 8 államban többséget szerez, végülis 272 elektori szavazatra számíthat (a győzelemhez legkevesebb 270 kell). George Bush és a republi­kánusok számítása szerint vi­szont ők viszont már túl vannak a bűvös 270-es határon, s így nem1 kell többet tenniük, mint hogy tartják pozícióikat — s nem kö­vetnek el nagyobb hibát... Őket segíti persze a sajtó, a rádió, a tv is, amely, szüntelenül beszámol­va a republikánusoknak kedvező közvéleménykutatások eredmé­nyeiről, akarva-akaratlan erősíti az irányzatot. Az amerikai kommentátorok egyúttal nem győzik ostorozni a választási kampányt, amelynek színvonala megítélésük szerint alacsonyabb, mint valaha. A je­lek szerint a fő, s a választást el­döntő kérdés végül is az, hogy Bush vagy Dukakis személye-e a rokonszenvesebb a tv-nézőknek. „Bárki lesz is az elnök, oly bo­nyolult gazdasági problémákkal kerül szembe, mint még egyik elődje sem Franklin D. Roosevelt George Bush (Italra) republikánus és .Michael Dukakis demokrata elnökjelölt október 13-án az elnökválasztás előtti tv-vitán találko­zott egymással óta,, (aki a gazdasági világválság idején, 1933-ban került a Fehér Házba) — írta vasárnap a The New York Times. E problémákról a kampány­ban vagy egyáltalán nem esik szó, vagy olyan felületesen, hogy azt „az átlagnéző,, megérthesse. Dukakis, aki egy sor konkrét szociális és egyéb javaslattal állt a nyilvánosság elé, ezeket megis­mertetni alig tudta — ugyanak­kor hűvös, „technokratának,, bélyegzett egyénisége előnytele­nül hat Bush közvetlenebb, sok választó szempontjából vonzóbb fellépése mellett. George Busht természetesen legalább annyira segíti a tény, hogy pártjának 8 éves kormányzása valóban nem lebecsülhető eredményeket ho­zott az amerikai gazdságban. A beválthoz való ragaszkodás ezért szintén jelentős tényezőnek ígérkezik az amerikai elnökvá­lasztáson. A demokraták ugyanakkor egyre bizonyosan számíthatnak: hogy megtartják, sőt, gyarapít­hatják is többségüket a törvény- hozás mindkét házában, így az amerikai politika alapállása lé­nyegében nem változik. Heltai András Vietnam visszautasítja az ASEAN-országoknak a kambo­dzsai kérdéssel kapcsolatos ENSZ-közgyűlésbeli határozat- tervezetét. Ezt közölte kedden a hanoi külügyminisztérium nyilatkoza­ta, amely emlékeztet: a világ- szervezet határozatai az elmúlt időszakban nem segítették, ha­nem gátolták a kambodzsai kér­dés rendezését. Ezért Vietnam és Laosz javasolta, hogy az ASE- AN-nal közös határozattervezet készüljön az ENSZ-közgyűlés- re, ezt azonban a délkelet-ázsiai tőkés országok szövetsége eluta­sította. Hanoi úgy véli, hogy az ASE­AN most beterjesztett indítvá­nya ellentétes a dzsakartai nem hivatalos találkozó szellemével, nem számol a kambodzsai reali­tásokkal és rágalmazza Vietna­mot. Ezért e tervezetet Vietnam visszautasítja. Hanoi megerősíti, hogy csakis az érintett kambodzsai és külső felek tisztességes tárgyalásai ve­zethetnek el a kérdés gyors ren­dezéséhez. Ezért üdvözöl min­den erre irányuló törekvést, el­sősorban azokat, amelyek meg­hiúsítják, hogy a népirtó Pol Pot- klikk visszatérhessen Kambo­dzsába. A r ulop-szigeteken levő ame­rikai támaszpontok további használatáról kötött hétfői meg­állapodás megerősíti a két ország közötti kapcsolatok tartósságát, hozzájárul a kétoldalú viszony fejlesztéséhez és javításához — nyilatkozta kedden Corazon Aquino Jtilöp-szigeteki államfő a helyi sajtó képviselőinek. Az elnökasszony bírálói ugyanak­kor azzal vádolták a kormányt, hogy kiárusítja az országot, mi­vel az eredeti követeléseknél jó­val kevesebbel is beérte. A Washingtonban George Shultzés Raul Magiapus külügy­miniszter által hétfőn aláírt egyezmény értelmében az Egye­sült Államok évi 481 millió dol­lár fejében újabb két évig — 1991-ig — használhatja a Subic Bay-i flottabázist és a Clark légi- támaszpontot. Manila eredetileg évi 1,2 milliárd dolláros bérleti dijat követelt. Ceausescu Phenjanban Hivatalos, baráti látogatásra kedden Pekingből Phenjanba érke­zett Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke. A román vezetőt, akinek kíséretében van felesége, Elena Ceausescu is, Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt KB titkárságának főtitkára, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnöke fogadta a phenjani repülőtéren. USA Elnökválasztási esélyek Fülöp-szigetek Az államfő nyilatkozata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom