Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-03 / 236. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 236. szám ÁRA: 1988. október 3., hétfő 1,80 FORINT A Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke: Mihail Gorbacsov Szombaton soron kívüli ülést tartott a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa. Ennek napirendjén az államéletet érintő személyi kérdések szerepeltek. A 79 éves Andrej Gromiko, aki egy nappal korábban az SZKP Központi Bizottságának ülésén nyugdíjba vonulási szándékára te­kintettel kérte felmentését a politikai bizottsági tagság alól, szomba­ton a küldöttektől kérte, hogy mentsék fel a Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnöki tisztéből. Ezt a funkciót Gromiko 1985 óta töltötte be. A küldöttek eleget tettek az idős politikus kérésének. Helyébe Mihail Gorbacsovot, az SZKP KB 57 éves főtitkárát választották meg, aki a jövőben a két tisztséget egyidejűleg fogja betölteni. (Folytatás a 2. oldalon) Érdek­egyeztetés Nem új fogalom az érde­kegyeztetés, hiszen ennek már korábban is kialakult a gyakorlata. Régebben is hív­tak össze ilyen fórumokat. Ezek a maguk szintjén mű­ködtek is, ám mára kiderült, mégsem elég jól. Sok évtizeden át úgy gon­doltuk, elég, ha megteremt­jük a demokrácia felülről ve­zérelt intézményi szervezeti kereteit, s az már maga az egyéni és közösségi szem­pontok összehangolásához vezet, mindig a legméltá- nyosabb döntést vonva ma­ga után. Csakhogy időköz­ben ezek a szervezetek sok esetben öncélúvá váltak, tö­megbázisuk megcsappant. Nem bizonyult munkájuk hatékonynak, vesztettek mozgalmi jellegükből, sok helyütt formálissá váltak. Az, hogy manapság egyre több spontán alakuló, vagy eddig meglévő, de átformá­lódó csoportosulás jelentke­zik az érdekképviselet igé­nyével, ez nemcsak az emlí­tettek következménye. An­nak is, hogy a népgazdasá­got terhelő nehézségek új társadalmi s egyéni konflik­tusokat hoztak felszínre, melyek a régi formák között már nem vagy nehezen old­hatók meg. Az elmúlt napokban tar­tott tájékoztatót a MIOT, a Magyar Ifjúság Országos Tanácsa, amely célja szerint a hagyományos és újonnan létrejött ifjúsági szervezetek érdekegyeztető fóruma kí­ván lenni. Teljesen érthető az az idegenkedés, amely egyfelől a KISZ-tagok ré­széről megnyilvánul, csak­úgy, mint az a türelmetlen­ség, mely a fiatalság külön­böző alternatív mozgalmait jellemzi. A félelmek és a tü­relmetlenség alapja egya­ránt a nyíltabb, az élesebb politizálásban való járatlan­ság. Hallani olyan véleménye­ket is, hogy nem új fórumok­ra van szükség, elég csupán a i régieket megújítani. A gya­korlat, a társadalmi folya­matok ez ellenében hatnak. S azt hiszem, ez így is van jól. Az egyéni, csoport- és ré­tegérdekek összehangolása továbbhaladásunk alapfel­tétele. Könnyen belátható, f hogy a méltánytalan anyagi körülmények között élők nem fogják jó érzéssel és sé­relmek nélkül végezni mun­kájukat, előbbre vinni a kö­zösség ügyét. A lemondás a vélt közösségi érdek javára idejét múlt szemlélet. Az igazi demokrácia ha kell, ke­mény viták, harcok árán ala­kul ki. Munkálkodnunk kell te­hát, hogy minél jobb, moz- j gékonyabb kereteket hoz­zunk létre — újakat is -, ahol az érdekek ütköztetése után , megnyugtató kompromisz- | szumokat alakíthatunk ki. Ezért vállalnunk kell a kísér- i létezést is. Jámbor Ildikó í Hat esztendő után nem aszály sújtotta megye Heves — Na­gyobb termés ígérkezik kukoricából — Elégedetlenek a szőlős­gazdák — Vetik az árpát és a búzát — Kétezer traktor munkában Ősz a földeken, borvidékeinken Benne vagyunk az őszi csúcsban. Ez az időszak a mezőgazda­ságban szeptember közepétől november végéig a legnagyobb feladatokat jelenti. Ilyenkor a nappalok már rövidülnek, az idő­járás is változékony, így egy rövidre szabott időszakban kell a munkákat elvégezni. Ez egyrészt a termés betakarításából áll a szántóföldeken, a kertészetekben, a gyümölcsösökben, másrészt viszont a szőlő szüretelését jelenti az egri és a inátraalji történel­mi borvidéken. Ezek mellett igen fontos feladat a kalászosok, így az őszi árpa, illetve a búza vetése, illetve azt megelőző talaje­lőkészítése. Most a csúcsban Kocsis Gyulával, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetőjé­vel a jelenlegi helyzetképről beszélgettünk. Mint elmondta, szántóföldje­inken megyeszerte biztonságo­san halad a betakarítás. Gyűjtik a burgonyát, elsősorban a kis­üzemekben. Úgy tűnik, hogy jó a termés ebből a fontos növényből. Becslések szerint legalább negy­ven százalékkal többet takaríta­nak be, mint tavaly ilyenkor. Ko­moly erőpróbát jelent a nagyüze­mekben ezekben a napokban a napraforgó kombájnolása, hi­szen nagy területről, 20.400 hek­tárról takarítják be a termést. Az előző évihez hasonlóan hektá­ronként két tonnát ad az értékes olajipari nyersanyag. A kedvező időjárás nyomán úgy tűnik, ha­marosan végeznek is a gazdasá­gokban ezzel a munkával. Ugyancsak előrehaladott a siló­kukorica-betakarítás, amely megközelítőleg 8 ezer hektáron adott termést. A tavalyinál jobb terméssel kecsegtet a kukorica ezen az őszön. Ezt a fontos takarmány- növényt 18.200 hektárról gyűj­tik össze. Jelenleg csak a korai érésű fajták vannak olyan álla­potban, hogy kombájnolhatók. A közép és késői érésűek még csak a következő hetekben ke­rülnek betakarításra. Szeptem­ber első felének csapadékos idő­járása ugyanis lelassította az érési folyamatot. A szakemberek azonban úgy vélekednek, hogy ez nem baj, hiszen lényegesen nagyobb termés ígérkezik, lega­lább 30-35 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. Ebben természetesen benne vannak az úgynevezett szuperintenzív módszerrel termelt fajták is a fü­zesabonyi, a tarnamérai, a saru- di, a tiszanánai, a tarnaörsi ter­melőszövetkezetben és a Füzesa­bonyi Állami Gazdaságban. Eh­hez a nádudvari, illetve a bábol­nai termelési rendszerek nyújtot­tak jelentős szakmai segítséget. Várható, hogy tíz tonnát takarí­tanak be hektáronként. Kocsis Gyulától azt is megtud­tuk, hogy öt aszályos esztendő után az idei évben már nem tar­tozik Heves megye az aszály súj­totta vidékek közé. Átlagos, nor­mális csapadékmennyiség volt eddig, amely párosult a nagy és kisüzemekben a megfelelő szak­mai munkával, hozzáértéssel. Igaz, nem nagy területen, 2200 hektáron, de megkezdték sző­kébb hazánkban is a cukorrépa betakarítását. A Mátravidéki Cukorgyárakban pedig kezdetét vette a kampány időszaka. A becslések szerint a tervezettől valamivel nagyobb termés vár­ható, jobbnak ígérkezik a cukor- kihozatal. Komoly feladatot je­lent ezekben a napokban a szán­tóföldi zöldségfélék összegyűjté­se is. Különösen a paradicsomé, amely nagyobb termést adott. Ez utóbbi szedésének felén már túl vannak az üzemek, főként Heve­sen, Horton, Hatvanban, ame­lyek a legnagyobb termelők. Boldogon munkát ad a téli ká­poszta szedése is, amely október végéig eltart. Egerben és a Mátraalján teljes erővel szedik a napfényes időt kihasználva a borszőlőket. A ko­rai érésűek után most a középé­résűeket szüretelik. Szeptember első felében az 50-70 milliméte­res csapadék nagy riadalmat okozott a szőlőtermelők köré­ben, miután több helyen szürke­rothadást tapasztaltak. így min­denütt a termés mentésére össz­pontosítanak. Segít a tanuló ifjú­ság is, hétvégén pedig a családok is összefognak a háztáji szőlők szüretelésében. Az elmúlt na­pokban a napfény nyomán javult a minőség, és 16-19 cukorfokos mustokat is szűrtek. Nagy a ter­més, 8,5-9 tonnás az átlag. En­nek ellenére rossz a szőlősgazdák hangulata! Ennek két alapvető oka van. Az egyik, hogy a felvá­sárlók leszorították az átvételi árakat. Több helyen még tíz fo­rintot sem adnak kilónként a szőlőért. A másik pedig, hogy az átadott termés ellenértékének kifizetése is halasztást szenved. Arra sincs határozott állásfogla­lás, hogy év végéig az átvett ter­mésmennyiség ellenértékének felét garantáltan kifizetik a ter­melőknek. Sőt, az várható, hogy csak 1989 közepéig egyenlítik ki teljes egészében az átadott árut. Ez pedig a jövő évi termelésre is kedvezőtlenül hat. A következő hetekben tehát kemény tárgyalá­sok várhatók, és a pénzintézetek rugalmasabb magatartását vár­ják a termelők, a felvásárlók, a feldolgozók. Joggal reményked­nek ebben, miután nem lehet bi­zonytalanságban hagyni a gaz­daságokat. Felgyorsult megyeszerte az őszi vetéseket megelőző talaj­munkák sorozata. A nagyüze­mekben 68 ezer hektáron készí­tenek ágyat az őszi árpának, illet­ve a búzának. A szeptemberi csapadék kedvezően hatott erre. A kenyérnek valóból 60 ezer hektáron juttatják földbe a mag­vakat a gazdaságok október vé­géig, négyezer hektáron pedig az árpát is. Az őszi káposztarepcét 2800 hektáron már el is vetették. A búza vetése egyébként októ­ber első napjaiban gyorsul fel igazán, nagyobb ütemben. A jó minőségű magágykészítést a már említett csapadék nyomán költ­ségtakarékosán végzik megye­szerte. Természetesen az is fon­tos, hogy jó minőségű vetőmagot használjanak a gazdaságok. Eh­hez a vetőmagvállalat jelenleg is kínál jó fajtákat, az üzemek vá­sárlási szándékát várva. A vetések befejezése után 7000 hektáron folytatják majd az alapműtrágya kijuttatásával a tennivalókat, és 80 ezer hektár szántást végeznek gazdaságaink előreláthatólag december elejé­ig. Az őszi csúcs alatt megközelí­tőleg kétezer traktor, 900 teher­gépkocsi, háromszáz kombájn kukorica- és napraforgó-adap­terrel felszerelve, 12 önjáró cu­korrépa-betakarítógép, és húsze­zer ember vesz részt a munkák­ban. Összehangolt, nagy felada­tot jelent a betakarítás, a talaj- előkészítés, a vetés gondos meg­valósítása a vezetőktől, szakem­berektől. Meg kell ugyanis talál­ni a megfelelő ösztönzés feltéte­leit a minőségi munkára. Ez nem kis feladatot jelent, hiszen nem napi 8 óra tennivalóról van szó gyakran, hanem ennél többről. A jó termés azonban a gazdák­nak, a termelőknek mindenkép­pen jobb közérzetet biztosít. Ezért is fontos, hogy a nagyüze­meken kívül a munkákat segítő termelési rendszerek, az egri Ág- roker Vállalat, a szállítópartne­rek szervezetten, megfelelő szín­vonalon támogassák az őszi te­endők eredményes megvalósítá­sát és a jövő évi termést megala­pozó célkitűzések valóra váltá­sát- Mcntiis/ Károly Talajelőkészítés a hevesi homokháton A betakarított burgonya egy része zsákokba pa­kolva szállításra vár a Zöldért Vállalat egri hűtő­házában (Fotó: Perl Márton) ' Philipp Jenninger elutazott hazánkból Magyarországi tartózkodásá­nak utolsó napján Philipp Jen­ninger, az NSZK Szövetségi Gyűlésének elnöke kora reggel a Dimitrov téri vásárcsarnokot ke­reste fel, ezt követően pedig Bu­daörsre látogatott. Elsőként a helytörténeti gyűjteményt tekin­tette meg. Itt a Líra nemzetiségi hagyományőrző dalkör budaörsi sváb dalokkal köszöntötte a poli­tikust és kíséretét. A 24 ezer la­kosú város múltjáról és jelenéről Fehérváry János tanácselnök adott rövid tájékoztatást, mint mondotta, Budaörsön jelenleg mintegy 200-250 német nemze­tiségű család él. Ezek egyikéhez, Joósz József családjához el is lá­togatott Philipp Jenninger. Négynapos látogatásának be­fejeztével szombaton Philipp Jenninger — aki Stadinger Ist­vánnak, az Országgyűlés elnö­kének meghívására tartózkodott hazánkban — és kísérete eluta­zott Budapestről. Az NSZK par­lamentjének elnökét a repülőté­ren Stadinger István búcsúztatta. Jelen volt Hans Alfred Steger. New York Várkonyi Péter megbeszélései Várkonyi Péter külügyminisz­ter szombaton New Yorkban tár­gyalt Budomir Loncsar jugo­szláv külügyminiszterrel. A meg­beszéléseken egyetértettek ab­ban, hogy a két szomszédos or­szág közötti kapcsolatok baráti­ak, rendezettek és lendületesen fejlődnek. A nemzetközi helyzet . időszerű kérdéseiről folytatott eszmecserén megkülönböztetett figyelmet fordítottak az európai együttműködési folyamat témá­jára, és mindketten állást foglal­tak a bécsi utótalálkozó mielőb­bi, sikeres befejezése mellett. A magyar külügyminiszter ugyancsak szombaton, a New York-i székhelyű Kelet-Nyugati Biztonsági Tanulmányok Intéze­tében kerekasztal-beszélgetésen vett részt. Nyolc ország részvételével Nemzetközi televíziós tanácskozás Egerben Már hagyománynak számít, hogy Eger ad otthont az OIRT (a szocialista országok rádiós és te­levíziós szervezete) tanácskozá­sának. Ezúttal a városi tanács épületében ülésezett a szervezet oktatási munkacsoportja. A teg­napi megnyitón — amelyen két nemzetközi szervezet és nyolc ország televíziójának képviselői jelentek meg — elsőként Kele­men Endre a Magyar Televízió oktatási műsorainak vezetője köszöntötte a résztvevőket, majd Eger város nevében Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára adott tájékoztatót szűkebb ha­zánkról. Ezt követően Murai György, az MTV elnökhelyette­se méltatta a tanácskozás jelen­tőségét. Bezárt az őszi BNV Vasárnap este bezárta kapuit az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek nagy seregszemléje. A kedvező időjá­rást kihasználva a hét végén, szombaton és vasárnap is sókan megtekintették a nemzetközi pa­rádét. Bár az idén a korábbinál lényegesen kevesebb külföldi ki­állító mutatta be fogyasztási cikk-kínálatát, a nagyközönség ezen a hétvégén, a zárás előtt el­sősorban ezeket részesítette előnyben. A távoli országok nép- és iparművészeti remekei mellett főként a jugoszláv búto­rok, a csehszlovák bizsuk és ve­gyipari termékek, a svájci órák,a bolgár sportcikkek, az olasz ru­házati termékek arattak sikert. A nemzetközi oktatási munkacsoport eg)más új filmjeit tekin­tette meg vasárnap (Fotó: Szántó György) A kétnapos szeminárium fel­adata, hogy összefoglalják azo­kat az új törekvéseket, amelyek ebben az évben kezdődtek az ok­tatási és a népszerű tudományos műsorok terén. A résztvevőknek lehetőségük nyűik a szocialista országok le­gújabb műsorainak megtekinté­sére, valamint kölcsönös előadá­sok megtartására, amelyekben kitérnek a nemzetközi együtt­működésre, többek között a mű­sorcserékre és a kooprodukciók- ra is. A mai napon megállapodást kötnek a televíziós szervezetek egymás között, és megtárgyalják a jövő évben Pozsonyban meg­rendezésre kerülő munkatalál­kozó napirendjét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom