Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-14 / 220. szám
2 NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. szeptember 14., szerda Visszhang A kormány az A-változatot támogatja Áthatol a föld felszínén Reformpárti esték Konzultáció Marjai Józseffel „A kék zöld vitatéma” Nyugat-Európában kedden számos tekintélyes napilap számolt be a nagymarosi vízlépcső megépítése ellen rendezett hétfői budapesti tüntetésről. A szocialista országokban kedden a jugoszláviai Vjesnik és a csehszlovák sajtó adott hírt a megmozdulásról. A francia lapok közül a L,hu- manité és a Párizsban megjelenő amerikai International Herald Tribune rövid tényközlő hírre szorítkozott, a Liberation viszont saját munkatársától közölt budapesti tudósítást. Ebben kitért arra, hogy a tiltakozók között voltak az osztrák zöldek képviselői, akik ellenzik kormányuk és vállalataik eljárását a magyar gátépítési tervekkel kapcsolatban. Szerintük az építkezés sérti az osztrák környezetvédelmi törvényt, ezért is le kellene állítani az osztrák részvételt. A hamburgi erőműépítés meghiúsult terve után a Donaukraftwerk kapva kapott a kínálkozó alkalmon — írja a Liberation munkatársa. Több vezető brit napilap is helyszíni tudósítást közölt kedden a budapesti tüntetésről. A The Times és a The Guardian kiküldött tudósítója egyaránt kiemeli, hogy a több tízezres tüntetés résztvevői népszavazást követeltek a vízlépcső ügyében, a The Independent pedig „A kék Duna zöld vitatéma,, című jelentésében hangsúlyozza, hogy „a megmozdulást hivatalos engedéllyel szervezték, az MTI tudósított róla, a rendfenntartó erők jelenléte visszafogott volt,,. „A magyar hatóságok példátlan készséget mutattak a vízlépcső kérdésének nyilvános megvitatására,, — úja a The Times tudósítója, majd hozzáfűzi: „Grósz Károly magyar vezető ismételten kijelentette, hogy a magyar nép véleményét figyelembe kell venni, s megfigyelők vélekedése szerint esetleg valóban lehet népszavazás,,. A The Guardian budapesti tudósítása a vízlépcső bírálóinak azt az érvét idézi, amely szerint az építkezés nem csak környezetvédelmi szempontból előnytelen, hanem „ráadásul veszteséges monstrum, amely gazdasági fejfájást is okozna,,. A zágrábi Vjesnik keddi számában „Magyarországi zöldek a vízierőmű ellen” című kommentárjában kifejtette, hogy a bősnagymarosi vízierőmű megépítésének terve a magyar környezetvédő mozgalom bírálatának tüzébe került. A magyarországi liberalizálási folyamat kibontakozásával az utóbbi időben a zöldek egyre erőteljesebben hangoztatják ellenvéleményüket — jegyezte meg a lap. A vízierőmű rendszer építését a kommentár szerint meg kellene szakítani és a lakosság részletes tájékoztatása alapján népszavazást kellene tartani. A Reformpárti esték rendezvénysorozatát kedden gazdaság- politikai előadással és konzultációkkal folytatták a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán. Maijai József miniszterelnök-helyettest, kereskedelmi minisztert elsősorban jelenlegi gazdasági gondjainkról, s a kormány véleményéről kérdezték a fiatalok. Maijai József elmondotta, hogy bár a szerkezetváltás terén továbbra sem sikerült számottevő eredményt elérni, az idei esztendő a konvertibilis export mutatóit tekintve kedvezően alakult. A legfőbb gond azonban az, hogy ez az eredmény nem a struktúraátalakulás felgyorsulásából származik, jelentős szerepük van az átmeneti tényezőknek, a világpiaci konjunktúrának, valamint a cserearányok számunkra kedvező alakulásának. így továbbra is hiányoznak a tartós stabilizáció eszközei. A kormány alapvető törekvése, hogy a jövőben mindenképpen biztosítsa az átütő struktúraváltáshoz szükséges feltételeket. Az ehhez szükséges intézkedések meghozatalánál mindenképpen figyelembe kell venni, hogy miként alakul a társadalom teherviselő képessége, milyen feszültségek keletkeznek egyes rétegeknél. Ehhez kapcsolódva többen is megkérdezték Maijai Józsefet, mi a véleménye arról, hogy az infláció meghaladja a tervezettet. Ó azt válaszolta: nemcsak az árak nőnek gyorsabban, hanem a bérek is. Maijai József — utalva arra, hogy sokan keveslik a kormány reformintézkedéseit — elmondta, hogy a reform gyorsítása, az állami támogatások leépítése, az árak felszabadítása, a piaci viszonyok kiépítése a mai viszonyok között mindenképpen erősíti az inflációt. A kormány hároméves támogatási leépítési programmal rendelkezik, arról azonban, hogy jövőre mekkora legyen a támogatás-leépítés mértéke — 25 vagy 40 milliárd forint —, még jelentős a vita. A jelenlegi elképzelések szerint ugyanis a fogyasztói áremelkedés üteme 1989-ben nem haladhatja meg az ez évit. A fiatalok azt is tudakolták, hogy a pénzügyi szigorítások vajon érintik-e a kormányzati kiadásokat is. A miniszterelnökhelyettes elmondotta, hogy a kormány működési kiadásai is csökkenni fognak 1989-ben, s ebbe bele kell érteni a védelmi ráfordításokat is. Várható, hogy tovább csökken a minisztériumok száma, és a jelenleginél kevesebben fognak dolgozni az államapparátusban. A jövő évi gazdasági elképzelésekről elmondotta, hogy a kormányzat a Központi Bizottság legutóbbi ülésére beteijesztett programok közül az úgynevezett A-változat megvalósítását támogatja. Ki kell építeni a szocialista piacgazdaságot, biztosítva a termelési tényezők árainak szabad alakítását, az import liberalizálását, a munkaerő, a pénz és a tőke szabad mozgását. Ezeket a célokat tartalmazza az A-változat, amelynek megvalósítása azonban két területen kérdéses. A reform felgyorsítása ugyanis a fogyasztói árak további emelkedésével járna, s jelenleg úgy tűnik, hogy a szükséges külső források sem biztosíthatók teljes mértékben. Ezért a szakemberek az A-változat részleges módosításán dolgoznak. Fegyvert használt, autóra lőtt a diplomata Kiutasították Londonból Kuba nagykövetét A harmadtitkárt körülfogták és dezertálásra szólították fel Hétfőn este berendelték Kuba londoni nagykövetét a brit külügyminisztériumba, és közölték vele a kormány döntését: őt és egyik diplomáciai beosztottját — ez utóbbi által hétfőn délután elkövetett tiltott fegyverhasználat miatt — azonnali hatállyal kiutasítják Londonból. Oscar Fernandez Mell nagykövetnek és Medina Perez harmadtitkámak 2 órát adtak a távozásra. A kiutasítási döntést Timothy Eggar külügyi államminiszter közölte a kubai nagykövettel. Ezt követően Eggar a BBC televíziónak adott nyilatkozatában hangoztatta: a brit kormány a diplomáciai státusszal való „megengedhetetlen visszaélésnek” tartja, hogy egy diplomata bármilyen körülmények között fegyverhasználathoz folyamodjék. „Nem mindennapos egy nagykövet kiutasítása 24 órás határidővel, s ez is mutatja, milyen erős érzelmeket táplálunk ebben az ügyben” — jelentette ki a külügyi államminiszter. Eggar utalt arra is, hogy a múlt szombaton kiutasítottak egy beosztott vietnami diplomatát is, aki nagykövetségének bejáratánál pisztolyt emelve próbált elriasztani fenyegetően fellépő tüntetőket. A kubai diplomatát érintő hétfői incidens pontos részleteiről nem adtak hivatalos tájékoztatást. Egyes szemtanúk állítása szerint a London diplomáciai negyedében lakó Medina Perez egy őt nyomon követő és a Cambridge Square-en lévő háza előtt megálló gépkocsira öt pisztolylövést adott le. A lövésektől senki sem sérült meg. A diplomáciai képviseleteket biztosító rendőrügyosztály helyszínre küldött egysége a lakásán őrizetbe vette és a közeli őrszobára kísérte a kubai diplomatát. Ott azonnal szabadon engedték, amikor igazolta diplomáciai mentességét. Medina Perez állítólag arra hivatkozott, hogy élete veszélyben forgott, amikor fegyverhasználathoz folyamodott. A kedd reggeli londoni lapok első oldalas szenzációként számoltak be a brit kormánynak arról a hétfői döntéséről, hogy nemcsak egy tiltott fegyverhasználattal vádolt alacsony beosztású diplomatát, hanem a beosztottja magatartásáért felelősnek tekintett kubai nagykövetet is azonnali hatállyal kiutasítja Londonból. A kubai külügyminisztérium önkényesnek és igazságtalannak minősítette Kuba londoni nagykövetének kiutasítását. A Havannában kedden kiadott nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a nagykövetnek semmi köze sem volt a hétfői incidenshez, amikor is a nagykövetség harmadtitkára, Carlos Medina Perez önvédelemből fegyvert használt. A nagykövet kiutasítása csak arra szolgál, hogy elterelje a figyelmet az amerikai és az angol titkosszolgálatnak az ügyben játszott szégyenletes szerepéről — hangzik a nyilatkozat. A dokumentum szerint hétfőn lakása mellett Medina Perezt öt személy körülfogta és fenyegető- leg dezertálásra szólította fel. A harmadtitkár az egyik illetőben felismerte Florentino Azpillaga Lombardot, aki korábban maga is kubai diplomata volt, de 1987 júniusában megszökött prágai állomáshelyéről, és a CLA szolgálatába állt. A magát veszélyben érző harmadtitkár a fenyegető fellépés hatására vette elő és használta fegyverét. Teljességgel lehetetlen — hangoztatja a kubai külügyminisztérium —, hogy ez a CIA markában levő személy a brit titkosz- szolgálat és a hatóságok tudta és közreműködése nélkül utazhatott volna Londonba, és tehette volna, amit tett. A brit hatóságok eddig — azaz a nyilatkozat kiadásáig — nem is tettek emh'tést Azpillagáról, aki pedig feltehetőleg megsérült a lövésektől — jegyzik meg Havannában. A nyilatkozat végkövetkeztetése, hogy a nagykövet kiutasításával kavart diplomáciai botránya nyal a két titkosszolgálat kínos akcióját akaiják leplezni Londonban. Két óra alatt átúszható határ Eszkimó együttműködés Moszkva és Washington földrajzilag igen messze esik egymástól, így azután ritkán jut eszünkbe, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok határos egymással: a szovjet Távol-Kelet északi csücskét, a Csukcs-félszi- getet, és az Egyesült Államokhoz tartozó Alaszkát mindössze egy szűk tengerszoros választja el egymástól. A Bering-szoros közepén kijelölt határvonal két oldalán található „utolsó” szovjet, illetve amerikai sziget között mindössze öt tengeri mérföld a távolság. Olyannyira kicsiny ez a táv, hogy tavaly nyáron Lynne Cox amerikai úszónő röpke két óra alatt úszott át az amerikai felségterületnek számító Kis Dio- mede-szigetről a határ túloldalán lévő Ratmanov-szigetre. A térségben egyazon népcsoport képviselői, az eszkimók élnek, mindkét országban főként bálnavadászatból. A közös gyökerek, a földrajzi közelség ellenére a „kishatárforgalom” évtizedeken át szünetelt, noha a két part lakói az ősi idők óta termékeny együttműködést folytattak egymással. A szovjet és az amerikai eszkimók — bár bizonyára gyakran látták egymás bálnavadász-csónakjait a vizek fölé terülő ködfüggönyön keresztül — a nagypolitika határozott tilalma miatt még csak szót sem igen válthattak egymással. Alaszkát 1741-ben orosz hajósok fedezték fel és vették birtokukba a cári Oroszország nevében. Az amerikai földrész nyugati csücskén elterülő félsziget egészen 1867-ig tartozott Oroszországhoz, amikor a cári kormány 7 millió dollárért eladta az Egyesült Államoknak. Alaszkának akkor még semmi gazdasági haszna nem volt, de már a század elejére kiderült: a félsziget földje hatalmas aranykészleteket rejt magában. Alaszka azonban különösen a II. világháborút követően értékelődött fel, amikor a korszerű nukleáris rakéták egyik amerikai támaszpontjává vált. A határ mentén élő eszkimók pedig kénytelenek voltak fokozatosan eltávolodni egymástól. A két ország egy 1938-ban kelt szerződése értelmében ugyan még szabadon átléphették a határvonalat, miközben bálnákra vadásztak, tíz esztendővel később, a hidegháború éveiben azonban mindkét ország eszkimóinak megtiltották, hogy kövessék a nemzetközi határokat nem ismerő tengeri emlősöket a másik ország felségvizeire. A Bering-szoros két partján élők kapcsolatainak a felmelegítése csak a legutóbbi években vált lehetővé, és ez a folyamat elképesztő gyorsasággal halad előre. Tavaly óta megsokasodtak az egymás országaiba ellátogató küldöttségek. Tavaly szeptemberben egy alaszkai kutatóhajó érkezett a Csukcs-félszigeten Provigyenyi- ja kikötőbe, majd idén júniusban az Air Alaska nevű légitársaság egyik gépe röpített népes küldöttséget a néhány kilométerrel arrébb lévő szovjet településekre. Most szeptember elején a Dmitrij Laptyev hajó fedélzetén szovjet bálnavadászok viszonozták az amerikaiak korábbi látogatásait. A fogadtatás mindkét oldalon szívélyes volt, hiszen találkoztak olyan egymással rokonságban álló bálnavadászok, akiket a több évtizedes szembenállás szakított el egymástól. Az „egymásra találás” nem ment nehezen. Új amerikai nukleáris fegyver A föld felszínén áthatoló amerikai nukleáris rakéta kifejlesztése a fegyverkezési hajsza újabb szakaszának kezdetét jelenti — állapította meg egy magas rangú szovjet katonai szakértő kedden. Ez az első nyilvános szovjet reagálás a Washington Times című amerikai lap hétfői számában megjelent hírre, amely szerint az amerikai védelmi minisztérium jóváhagyta egy olyan nukleáris fegyver kifejlesztését, amely képes föld alatti célpontok megsemmisítésére. Az amerikai lap értesülései szerint az új fegyvert már egy év múlva rendszerbe lehet állítani. Gelij Batyenyin tábornok, az SZKP KB katonai szakértője a TASZSZ-nak adott nyilatkozatában kijelentette: az új típusú robbanófejjel felszerelt rakéta támadófegyver, amely alkalmas az ellenséges infrastruktúra, parancsnoki központok, hírközlési rendszerek megsemmisítésére, megfosztja az ellenséget a válaszcsapás megszervezésének lehetőségétől. Miközben az egész világ újabb szovjet-amerikai rakétaleszere- lési lépést vár, az amerikai védelmi minisztérium vezetője új nukleáris rakétafegyver kifejlesztését rendeli el. Ezt csak úgy lehet értékelni, hogy az Egyesült Államok nem Idvánja a nukleáris fegyverzetek csökkentését, húzta alá a szovjet katonai szakértő. Kurdok: kérés az ENSZ főtitkárához Az Egyesült Államok, az NSZK, Nagy-Britannia és Japán állandó ENSZ-képviselői hétfőn kérték az ENSZ főtitkárát, a világszervezet küldjön bizottságot annak kivizsgálására, hogy Irak valóban használt-e vegyi fegyvert az ország területén élő kurd lakosság ellen. A kérést a nagykövetek Javier Pérez de Cuellar főtitkárral hétfőn New Yorkban tartott megbeszélésükön tolmácsolták. A négy ország képviselői javasolták, hogy a vizsgálóbizottság Irakba és Törökországba látogasson el. Irak tagadja, hogy vegyi fegyvert alkalmazna a kurd lakosok ellen. Ismeretes, hogy az utóbbi időben több tízezer kurd lakos menekült el Irakból a szomszédos Törökországba. A menekültek között állítólag olyanokat is találtak, akik vegyi fegyverekkel végrehajtott támadások áldozataivá váltak. Vallási rendelettel támogatják Születésszabályozás Egyiptomban A közel egymilliárdos iszlám világ demográfiai jövőjét érintő alapvető kérdésben dolgozott ki merőben új álláspontot a kairói A1 Azhar Egyetem, a muzulmánok többségi szunnita ágának teológiai központja. A hétfőn megjelentetett közleményben a nagy nevű teológusok kijelentették: az iszlám szellemével megegyezik, ha „gazdasági, szociális vagy egészségügyi okokból a terhességek elkerülését, vagy meghatározott időszakra a megszakítását szolgáló eszközökhöz folyamodnak”. Indoklásában az A1 Azhar megállapítja: „Azokban az országokban, melyeknek erőforrásai összeegyeztethetetlenek a nagy népességszámmal, s ezért élelmiszerszükségletük nagy részét importálni kénytelenek, a születések korlátozása kívánatos, mi több, kért dolog.”. Á teológiai központ állásfoglalása egyben megerősíti Egyiptom főmuftijának, Mohammad Szejed Tantaui sejknek egy nappal korábban kiadott vallási rendeletét, melynek nyíltan hirdetett célja, hogy támogassa az ország kormányzatának a születésszabályozás elfogadtatására irányuló igyekezetét. Egyiptomban — főként a vidéki lakosság mélyen vallásos tömegei felfogása miatt — rendkívül magas a születésszám. Egyre gyorsuló ütemben, immár szűk 9 hónap alatt egymillióval nő a jelenleg 54-55 millió körüli népesség. Egyiptom területének alig 4,5 százaléka alkalmas mezőgazdasági termelésre, így a legnagyobb erőfeszítések ellenére is rohamosan csökken — immár harmadára-negyedére — az országban megtermelt élelmiszernek a szükséglethez viszonyított aránya. Az iszlám, mint az a történelemből is ismert, kifejezetten tiltja a terhességmegszakítás bármely formáját. EEEQ GÁCDCN fel I9 iá IS föl lel ÍS fa fa iá fa fa fa fa iá fa iá fa iá iá fa iá fa SZÍNHÁZ GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ EGER, 1988/89. VÁLTSON ÖN IS SZÍNHÁZBÉRLETET! Az évad műsorterve BÉRLETI ELŐADÁS: Az alábbi művek közűi ötöt mutatunk be: 1. Osztrovszkij: Tehetségek és tisztelők 2. Déry—Presser—Adamis—Pós: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról 3. Schiller: Haramiák 4. Katajev—Romhányi—Aldobolyi: Bolond vasárnap 5. Fényes Szabolcs: Maya 6. Sütő András: A szuzai menyegző 7. Bródy Sándor: A tanítónő BÉRLETEN KÍVÜLI ELŐADÁSOK: Gyermekszínházi előadás: Adam Bahtaj—Zahora Mária: A fekete esernyő STÚDIÓSZÍNHÁZI ELŐADÁSOK: Az alábbi művek közűi hármat mutatunk be: 1. Aiszkhülosz: Eumeniszek 2. Boris Vian: Tábornok uzsonna 3. Peres Zejtuncjan: A legszomorűbb ember 4. S. Mrozek: Emigránsok MŰSORON MARAD: Shaw: Pygmalion Rozewich: Fehér házasság Goldoni: Két űr szolgája Jékely—Kocsár: Mátyás király juhásza B. Thomas: Charley nénje Bérletvásárlás a színház előcsarnokában augusztus 23-szeptember 23-ig. Hétköznap délelőtt 9-13-ig, délután 15-19 óráig. Szombaton: 9-13-ig. Cím: 3300 Eger, Lenin tér 11. Telefon: 36/10-026. A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk! El EJ EJ EJ EJ EJ EJ EJ EJ EJ El
