Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-14 / 220. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 220. szám ÁRA: 1988. szeptember 14., szerda 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ne csak szavak... Gondolom, semmi újat nem árulok el azzal, hogy ma szinte minden változik, semmi sem állandó. Mindezzel együtt kell élnünk. Ha tetszik, ha nem, alkalmazkodnunk szükséges ehhez a — valljuk meg — cseppet sem könnyű állapothoz. Szakítani megrögzött, beidegződött szokásainkkal igazán nem egyszerű feladat. Ráadásul, mire az újat be- vagy elfogadnánk, mielőtt igazán belénk rögződhetne, máris megállapíthatjuk: elavult. Nem egyszer istentelenül kapkodhatjuk hát a fejünket, s jó néhányszor elbizonytalanodunk. Szorongást okoz, hogy mit tartogat a holnap, képesek vagyunk-e ezzel a meglehetősen felgyorsult világunkkal lépést tartani. Ugyanakkor mi űzzük, hajszoljuk a történéseket, idegesen számon kérve a peresztrojkát, a glasztnosztyot. Megyei, városi pártértekezleteket követelünk, mert hogy májusban a párt országos fórumán olyan dolgaink kerültek a felszínre, amelyek addig tisztázatlanok voltak, vagy csak egyszerűen nem beszéltünk róluk. Mintha egyszeriben minden tabut száműztünk volna. Bérről, adóról, a Bősnagymarosi építkezésről, s egyéb beruházásokról vitatkozik az ország. Újra tanuljuk s értelmezzük a gazdaságpolitikát, ideológiánkról filozofálunk, felépített rendszereket szervezünk át, vagy szüntetünk meg. Ennyi politikust még soha ’’nem foglalkoztatott” ez az ország. Egyszeriben-mindenkinek ötlete van, amit úgy érez, ha nem valósítjuk meg: egy lehetőséggel kevesebb bajaink orvoslására. Már nemcsak a labdarúgáshoz ért az egész ország — a téma ezúttal nem is aktuális -, hanem a külkereskedelemhez, a pénzügyekhez, a reformhoz, a tervezéshez, a végrehajtáshoz, a kül- és belpolitikához, szóval életünkkel összefüggő dolgainkhoz kivétel nélkül. Mindezt igazolja, hogy az eddigieknél sokkalta nagyobb érdeklődés kíséri a parlament soros üléseit, s jóval többen kísérik figyelemmel, hogy miről váltottak szót hivatalban lévő politikusaink a különböző fórumokon. Minden túlzás nélkül állítható, hogy arcot öltött a politika. S már ez önmagában egy olyan eredménynek könyvelhető el, ami reményre jogosít a jövőre nézve. Ugyanakkor mintha elsik- lanánk egy lényeges dolog felett. Nevezetesen pedig a gyakorlatiasság kérdésén. Azon, hogy vitáink mércéje csak az azt követő cselekvéseken mérhető le. Nem elegendő tudnunk dolgainkról, terveinkről, nagy elhatározásainkról. Azokat meg is kell valósítanunk! Ne csak a szavak, hanem a tettek országává váljunk, mert a széles körű demokrácia csakis eszköz, de nem több... Kis Szabó Ervin Mérsékelten bővült az ipar termelése — Visszesés a Gagarin Hőerőmű Vállalat rekonstrukciója miatt — Lassan halad a Tárná menti komplex melioráció — Csökkent a lakosság létszáma Lassult a fejlődés, a korszerűsítés üteme A megye VII. ötéves tervének időarányos teljesítéséről A megye VII. ötéves tervének félideji teljesítéséről volt szó a Heves Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának közelmúltban tartott ülésén. A beszámoló foglalkozott a gazdasági élet fejlődésével, a lakosság életkörülményeinek alakulásával, s a településhálózat változásaival. Megállapították, hogy a tervidőszak első felében a megye gazdaságában nagy részt a korábbi tendenciák folytatódtak. A fejlődés, a korszerűsítés üteme összességében valamelyest lassult, ágazatonként, területenként jelentős eltérésekkel. A helyenként éleződő feszültségek mellett lényeges módosulás a korábbi egyensúlyi viszonyokban, életkörülményekben nem történt. Válságágazatok, területek nem alakultak ki. A VI. ötéves tervidőszakhoz képest mérsékeltebben bővült az ipar termelése. Két év alatt a termelés 3,6 százalékkal, a termelékenység 6 százalékkal nőtt, s ez mindkét esetben meghaladja az országos átlagot. A termelés és a termelékenység növekedése az építőanyag-iparban volt a legdinamikusabb, a halmajugrai gáz- betongyár termelésfelfutása és az építőanyag-ipari termékek iránti kereslet növekedése miatt. A bányászat és a villamosenergia termelése a Gagarin Hőerőmű Ka7/ű/aí rekonstrukciója, a gyön- gyösoroszi ércbánya bezárása, valamint a recski ércbánya csökkentett termelése miatt tizenkettő, illetve hat százalékkal visszaesett. A könnyűipar termelése két év alatt négy százalékkal csökkent, a gépipari a megyei átlaggal azonos arányban emelkedett. A megye iparszerkezetében, az ipar területi elhelyezkedésében érdemleges módosulás nem történt. Említésre méltó az is, hogy az idei első félévben 6,7 százalékkal esett vissza a szocialista ipar termelése az elmúlt év hasonló időszakához képest. Ezt befolyásolta a Gagarin Hőerőmű Vállalatnál és a Mátraaljai Szénbányáknál — a GHV rekonstrukciójának hatására — bekövetkező nagymértékű visszaesés. Jelentős mértékben nőtt viszont a megyei székhelyű iparvállalatok külkereskedelmi értékesítése, és ezen belül is 34 százalékkal lett több a nem rubelelszámolású export. Az ipar szervezeti rendszere lényegesen nem változott, a szabályozók hatására több ipari szövetkezet alakult át kisszövetkezetté. Lényegében változatlan a kisvállalkozások száma, míg egyenletesen gyarapszik a kisiparosok tábora. Várható, hogy a szabályozó rendszer módosítása további ösztönzést ad a korszerű piaci igényeknek megfelelő termékszerkezet kialakítására. A megye iparszegény északi és déli térségeiben elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemek már meglévő infrastruktúrájának fel- használásával kell keresni a munkahelyet teremtő beruházások lehetőségeit. A kezdeményezések, pályázatok felkarolása, megyei támogatása továbbra is indokolt. Jelentős figyelmet érdemel a bányászat jövője. A Mátraaljai Szénbányák új déli bányamezőjének nyitását készíti elő, melynek vízgazdálkodási, környezetvédelmi és közlekedési hatásaival is számolni kell. A mezőgazdasági termelés növekedésének üteme is elmaradt a tervezettől. A kedvezőtlen időjárás miatt 1986-ban, és még inkább tavaly a növénytermesztés előiíányzott hozamát nem sikerült teljesíteni. Az idén viszont kiemelkedő eredményekre számítanak. Az állattenyésztés elmúlt években tapasztalt stagnálása az idén is folytatódik. A szarvasmarha és a juhállomány az idei első félévben kis mértékben növekedett, azonban a sertés- és a baromfiállomány kisebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A mezőgazdasági nagyüzemek alaptevékenységének aránya 69,4 százalékról 68,5 százalékra mérséklődött, s a változás az állattenyésztésben történt visszaesést takarja. E nagyüzemek beruházásai folyamatosan növekedtek, s a fellendülés elsősorban a világbanki hitelből származó tehenészeti telepek rekonstrukciójának köszönhető. A tervezettnél lassúbb a 40 ezer hektárt érintő tar- namenti komplex melioráció. Megtudhattuk azt is, hogy a lakásellátási, lakásgazdálkodási feladatok végrehajtása a VII. ötéves terv első felében összességében a középtávú terv szerint alakultak. Az első két esztendőben a tervezettet meghaladóan 3890 lakást építettek, ugyanakkor tovább bővült azoknak a rétegeknek a köre, akik saját erőből nem képesek lakást építeni, illetve vásárolni. Az igénylők száma 2440-ről 3451-re emelkedett azzal együtt, hogy 1800 család gondját oldották meg az említett időszakban. Az egészségügyi és a szociális ellátás színvonalában, csakúgy, mint az óvodai ellátásban, valamint az általános és a középiskolai tanteremépítésben jelentős előrelépés tapasztalható. Közel az elképzeléseknek megfelelő ütemben javulnak a közműves ivóvízellátás feltételei is, míg az energiaellátáson belül a legegyenletesebben a gázszolgáltatás fejlődik. A területi fejlődést a korábbi tendenciák — némileg tompított — továbbélése jellemezte, a településhálózat arányosabban fejlődött. A demográfiai folyamatok alakulása összességében a prognosztizálthoz közel álló. Igaz, a megye lakónépessége két év alatt mintegy három és fél ezer fővel csökkent, melynek oka, hogy 1985-ben és 1986-ban kirívóan magas volt az elvándorlás, amely tavaly mérséklődött. Megfogalmazták azt is, hogy a megye kedvezőtlen adottságú északi és déli részein a borsodi és a nógrádi foglalkoztatási feszültségek erősítik a megyénkben is tapasztalható kedvezőtlen folyamatokat. Bár Heves nem került be a kedvezőtlen adottságúként elismert, központilag támogatott hét megye közé, de egyértelművé vált, hogy az északi és a déli térségek felzárkóztatása csak hosszabb távon lehetséges, és a megyei lehetőségek mellett központi forrásokat is igényel. Biztató, hogy központi támogatással már néhány új munkahelyet alakítottak ki ezeken a részeken. Iráni parlamenti delegációt fogadott Grósz Károly Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke kedden az Országházban fogadta Mohammad Szadeg Halhali hodzsatoleszlá- mot, az Iráni Iszlám Köztársaság parlamentje külügyi bizottságának elnökét. A megbeszélésen jelen volt Korom Mihály, az Alkotmányjogi Tanács elnöke. Korom Mihály a nap folyamán ugyancsak megbeszélést folytatott a Mohammad Szadeg Halhali hodzsatoleszlám vezette iráni parlamenti küldöttséggel. Az iráni politikus részletes ismertetést adott országa belpolitikai helyzetéről, s külön kitért az iráni-iraki konfliktusra. Kérte Magyarország támogatását is, hogy a nemzetközi fórumokon — mindenekelőtt az ENSZ-ben — segítse élő a Biztonsági Tanács 598-as, az iraki-iráni háború befejezésére felszóh'tó határozatának megvalósítását, amely megítélésük szerint a tartós békét hivatott szolgálni. Utalt arra, hogy a genfi tárgyalásokat minden bizonnyal New Yorkban folytatják majd, s ezek eredményes befejezése tartós békét biztosíthat a térségben. Nagyra értékelte az országaink közötti kapcsolatokat, s ezen belül is a parlamentek közötti együttműködést. Hangsúlyozta, hogy politikai, gazdasági, tudományos, kulturális, valamint más területeken tovább bővülhetnek a már eddig is meglévő kapcsolataink. A tárgyaláson Korom Mihály — a vendégek kérésére — részletes tájékoztatást adott az Országgyűlés munkájáról, választási rendszerünkről s belpolitikai helyzetünkről. A delegációt kedden fogadta Várkonyi Péter külügyminiszter és Berecz Frigyes ipari miniszter. A küldöttség programjain részt vett Keyvan Imani, az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) A jemeni külügyminiszter Budapesten Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter kedden megbeszélést folytatott Abdel-Aziz ed-Dalival, a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának tagjával, külügyminiszterrel, aki átutazóban rövid látogatást tett Budapesten. A megbeszélésen áttekintették a két ország közötti kapcsolatok helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit, s a közel-keleti térség legutóbbi fejleményeit. (MTI) A piacgazdasági rendszer felé haladásról Befejeződött a közgazdász-vándorgyűlés átfogó, a kibontakozási program koncepcionális elemeire épülő, részletesen kifejtett gazdaságpolitikai stratégia részeként lehet eredményesen megvalósítani, s ennek a stratégiának a kimunkálásában mindenki váija a következő lépéseket. A vitában hangsúlyozták, ' hogy nem szabad kimaradni a nemzetközi tőkemozgásból. Eddigi kimaradásunk oka a szakemberek véleménye szerint az, hogy nem vagyunk felkészültek, a bürokrácia nehézkessége akadályozza részvételünket e folyamatokban. Mint mondották: a társasági törvény remélhetően elősegíti majd bekapcsolódásunkat. A világbanki hitelekkel kapcsolatban a szekcióban az a vélemény alakult ki, hogy az ezek révén elért fejlesztés szinte másodlagos jelentőségű, fontosabb a külföldi szakemberek jelenléte, a magyar gazdaság „önfényképezéséhez” nyújtott segítség. Ez utóbbi alapján jöhet csak létre a valódi vállalati szerkezetátalakítás. A munkacsoportok vezetőinek beszámolói után Csikós Nagy Béla akadémikus, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke mondott zárszót, amelyben elemezte a magyar gazdaságpolitika alakulását a felszabadulástól napjainkig. A megoldandó kérdések közül elsősorban a szellemi tőke hasznosítását, a forint konvertibilissá tételét és a vállalatok információs rendszerének megteremtését emelte ki. (MTI) Szekcióülésekkel folytatódott, s a vitát összegező plenáris üléssel befejeződött kedden Gyulán a 26. közgazdász-vándorgyűlés. Az Erkel Ferenc Művelődési Házban megtartott tanácskozás előadásai és hozzászólásai főként a piacgazdasági rendszer felé haladás szükségességét és lehetőségeit elemezték elméleti, politikai és gyakorlati vonatkozásokban. Az eszmecseréből is kitűnt, hogy a gazdaság jelenlegi nehéz helyzetéből csak átfogó és következetesen végrehajtott reform révén lehet kiemelkedni. Az állami irányítás és a vállalatok együttműködése, a gazdálkodó szervek önállósága, a piac változásaira válaszolni képes magatartás, a tulajdon- formák egyenjogúsítása és más tényezők együttes hatására alakulhatnak ki azok az életképes stratégiák, amelyek a magyar gazdaság megújhodását szolgálhatják. Nagy hangsúllyal foglalkoztak a vállalati, mikrogazdasági szint és a gazdaságirányítás makroszintje közötti kapcsolatrendszerrel. Az a vélemény alakult ki, hogy ha a vállalatoknál nincs elmozdulás, akkor a gazdaságirányításnak nincs más lehetősége, mint a restrikció. A gazdaság liberalizálásával kapcsolatos szándékok szimpátiát keltettek a résztvevők között, ám többen megjegyezték, hogy a liberalizálás önmagában nem elégséges. Ezt csak egy Kistermelők országos borversenye Az összes hazai borvidék képviselteti magát a kistermelők szeptember 23-án Szekszárdon megrendezendő első országos borversenyen — jelentették be kedden az esemény sajtótájékoztatóján. A versenyt a Kertbarátok Szövetsége rendezi a Hazafias Népfront közreműködésével, valamint a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium anyagi támogatásával. Eredményhirdetés szeptember 24-én lesz. Az átadáshoz közeledve... Büszkeségünk tesz Munkatársunk a napokban készítette felvételeit az Egerben épülő új gyógyszállóról, amelynek a Heves Megyei Állatni Építőipari Vállalat a kivitelezője (Fotó: Perl Márton) * Í '-'Xi '%
