Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-08 / 215. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. szeptember 8., csütörtök GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. Népújság-interjú dr. Kocsó lllásnével, a HVDSZ Központi Vezetőségének titkárával „Bizakodom, hogy szakmáink fontosságát nem a hiányuk igazolja” Az utcaseprőktől a Patyolatig,, a költségvetési üzemektől a szolgáltató kisvállalatokig. Szerteágazó mozgalmi terület. Megany- nyi szakma egy érdekképviseleti közösségben. A Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szak- szervezetében a sokrétű figyelem a jellemző. Olyan embereket tömörít, akik javarészt nem lehetnek igazán elégedettek körülményeikkel. Vajon a megújulás szele hogyan érinti őket? Mindenesetre a vezető testületekben határozottak az . elképzelések. Kulcsgondolat: az alulról építkezés. E folyamat elemzésére kértük meg dr. Kocsó Illésnét, a HVDSZ Központi Vezetőségének közgazdasági, gazdaságpolitikai titkárát.-Elsőnek arra kérem, tegye lehetővé, hogy olvasóink közelebbről is megismerhessék Önt. — Éppen 24 esztendeje vagyok résztvevője a mozgalomnak, voltam politikai munkatárs, osztályvezető-helyettes, álltam osztály élén, s tíz éve kaptam a titkári megbízatást. Mindig is a gazdaságpolitikával foglalkoztam. Vonzott a HVDSZ szakmai sokrétűsége. — Most, beszélgetésünk időpontjában időszerű: miként vélekedik a szakszervezeti vezető a mecseki bányászok sztrájkjáról? — A sztrájk végső védekezési eszköz, amikor a dolgozók úgy érzik, pillanatnyilag megfeneklett az előrelépés. Arra is utal ez az eset, hogy nem helyénvaló a halogatás a gondok orvoslásában. Nem szabad megengedni, hogy idáig fajuljanak a dolgok. Ez a vezetés hitelét csorbítja. Úgy tűnik, ma a kormányzati szervek nem érzékelik megfelelő gyorsasággal a munkavállalókra háruló terhek súlyát, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják az emberek hangulatát. — Térjünk rá a HVDSZ feladataira. Vajon hogyan illeszkednek elképzeléseik a SZOT februári állásfoglalásával elindított, s a májusi pártkonferencián is bátorított megújulási folyamatba? — A HVDSZ szerves része a magyar szakszervezeti mozgalomnak. Először is azt kívánjuk számba venni, milyen főbb kérdésekre kell válaszokat adnunk. Mi a valóságos helyzetünk? Ha a korábbi önmagunkhoz viszonyítunk, akkor elmondhatjuk, a IX. kongresszus óta is számos új vonás fedezhető fel. Öt ágazati és érdekképviseleti tanács működik. Fontos elvünk lett — az eddigiekkel szemben — az alulról építkezés. Vagyis igyekszünk megismerni a tagság véleményét, s erre alapozni tennivalóinkat. Amennyiben az új igényekhez méretkezünk, akkor bizony nem lehetünk elégedettek! Növelni kell szevezetünk aktivitását, mégpedig az akcióegység, az egymásrautaltság kibontakoztatásával. Fokozni kell szinte minden szinten az önállóságot, az ezzel együtt járó felelősséget. — Nyilvánvalóan a legfontosabb tartalmi kérdésekre is készek már a feleletek körvonalai? — Másképp szükséges értelmezni a szakszervezeti tagsági viszonyt, az érdekképviseletet. Világosan látni kell, kit is képviselünk. Idáig az volt a jelmondatunk: a lakosságért vagyunk, a lakosságot szolgáljuk. Ez a közszolgáltatásra továbbra is igaz. Ám nincs elég eszközünk, nem is feladatunk, hogy az egész lakosság érdekeit tekint- sük munkánk meghatározó részének. Valójában nekünk a szakszervezeti tagság szempontjait szabad csak előtérbe helyezni, minden erőnket, figyelmünket erre kell fordítanunk. Változást akarunk elérni a gazdaságot segítő tevékenységben is. Nem helyes magunkra vállalni azokat a teendőket, amelyek kifejezetten a gazdasági vezetőkre tartoznak. Inkább a döntésekben való részvétel, az ellenőrzés a feladatunk.-Melyek a lehetőségeik az elmondottak megvalósítására? Ehhez nincs túl sok fogódzójuk. Említette például az egységes törvény hiányát. — Úgy érzem, a legnagyobb gond, hogy az ágazati minisztériumokkal közösen se tudtuk elismertetni, megfelelő rangjára emelni a közszolgáltatást. Az ide sorolható vállalatok a kormány és a tanácsok között vergődnek, évről évre szűkül a pénzügyi mozgásterük. Már évtizednél régebbi szakállas témánk, hogy szorgalmazzuk béljavító intézkedések meghozatalát. Vagy: kértük, hogy az általános nyereségadó 100 százalékáig maradjon vissza a közszolgáltatásnál. Ez sem talált számunkra kedvező fogadtatásra. Mindez, véleményem szerint, azon múlik, hogy nem érzékelik kellően e terület fontosságát. Talán azért sem, mert az itt dolgozók többségükben áldozatkész, bizakodó emberek. Én nagyon bízom benne, hogy szakmáink fontosságát nem a hiányuk bizonyítja majd be. — Az önök munkájában elsősorban hol szükséges javítani? — Vannak e téren is negatív hatások. Például a bizalmatlanság: mindenki próbálja érvényre juttatni a maga kívánalmait, s ez olykor egymás kivédésére megy. Ahelyett, hogy a gazdálkodás hatékonyságának javítására fordítanák az energiákat. Sokan nem veszik figyelembe a realitásokat, és ez bizony az ésszerű kompromisszumra való hajlandóságot csökkenti. Munkamódszerünkön is módosítunk. A helyi elbeszélgetések után az szb- titkárokkal a tatai oktatási bázisunkon folytatunk ebben a hónapban közös eszmecserét. Ez is segíti a már említett alulról építkezést. — Nem kevésbé lényeges mércéje a mozgalomnak az átalakulás időszakában, hogy miként válik részesévé a bérreformnak. kapcsolatos álláspontját. — Ez munkánk középpontjában áll. Tervünk reálbércentrikus, bérarányjavító. Távlatban gondolkozunk, s ehhez már most el kell kezdeni a megfelelő lépéseket. Mindhárom szinten el kell végezni az egyeztetést. Arra is törekszünk, hogy a tagság ismerje meg elképzelésünket. Javaslatunk 170 millió forintos csomag a kommunális szolgáltatásban dolgozók számára.-Befejezésül újabb aktuális téma: mennyiben hoz változást a társasági törvény a HVDSZ életében ? — Új helyzetet teremt. Az elnökségünk így foglalt állást: nem képzelhető el, hogy ahol munka- vállaló van, ott ne legyen szak- szervezet! Új alapokra kell helyezni a magánmunkáltatóknál dolgozók viszonyát. Épp ezért — megint csak alulról kezdve — az egyes helyeken szervezők segítik ezt a tevékenységet, s a megyékben intéző bizottságok alakulnak. A HVDSZ-szövetségen belül pedig egy külön tagozat jön létre. Nagy figyelmet kívánunk fordítani az ipari szövetkezetekben lévőkre is. Szalay Zoltán Az őszibarack nagy riválisa Neck-ültetvények 12 ezer hektárról A Törökbálinti Gyümölcstermesztési Rendszer tudományos tanácskozásra és őszibarack-bemutatóra hívta meg a minap a csonthéjas gyümölcsökkel foglalkozó szakembereket. Magyaronzágon az elmúlt 15 év során az őszibarack-ültetvények 12 ezer hektárról ötezerre csökkentek. Noha e gyümölcsfaj termésével nem könnyű manapság versenyezni a világpiacokon, mégis növelni kellene a megcsappant termőterületeket. E tekintetben természetesen tudományos alapossággal szükséges megválasztani a fajokat, az éghajlati viszonyokat, valamint a talajadottságokat. A fajokat illetően a nálunk még kevéssé ismert nektarin, magyar nevén a szőrtelen, azaz kopaszbarack ígér hosszú távon sikereket. E különös csemegéről kérdeztük dr. Gergely Istvánt, a csonthéjas gyümölcsök neves kutatóját, a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató- intézet igazgatóját. — A nektarin Kínából származik, s bár kellemes az íze, zamatos és régóta ismerték más földrészeken is — sokáig nem mutattak iránta nagyobb érdeklődést. Elsőként az Egyesült Államokban honosították meg, ahol any- nyira megkedvelték, hogy ma már az ottani őszibarack-ültetvények fele nektarin. Ugyanez mondható el Olaszországról is. — Mi a különbség az őszibarack és a kopaszbarack között? — Tudományos nevén a nek- tarinnak egy génje más, mint a többi őszibaracké. Ebből következik, hogy nem növeszt pihés szőrzetet. Ennek nagy előnye, hogy nem okoz allergiát. Köztudott ugyanis, hogy elég sok ember nyálkahártyája érzékeny a pihés, szőrős gyümölcsökre. Külön említendő még a kellemes savösszetétele. Elsősorban nyersfogyasztásra kiválóan alkalmas. Egyenlőre kutatóintézetünkben,az érd-elvirai telepen ízlel- hetők, ahol 50 fajtával kísérletezünk, s az ott nevelt vírusmentes fák jövőre már termőre fordulnak. — A szakember milyen jövőt jósol ennek a gyümölcsnek? — Jóllehet, hazánkban még csak néhány hektár nektarint tartanak számon, szerintem rohamosan el fog terjedni. Az egyik nemzetközi tanácskozáson hallottam, hogy az ezredfordulóra világviszonylatban várhatóan 75 százalékra emelkedik a nektarin aránya a hagyományos őszibarackkal szemben. Színes programok Gyöngyösön Szeptemberben Mátrai Szüret Az immár 130 éves múltra visz- szatekintő szüreti felvonulás és mulatság hangulatát felidézve — a Szőlő és Bor Nemzetközi Városa rangjához méltón — szeptemberben tartják Gyöngyösön a Mátrai Szüret 88 elnevezésű ünnepi rendezvénysorozatot. Ezentúl minden évben sor kerül a nagy eseményre, mivel nemcsak Gyöngyösön, hanem a környékbeli szőlő- és bortermelő településeken is őrzik és ápolják a hagyományokat. A mátraalji város és a közeli községek gazdaságai, intézményei, az állami, társadalmi és tömegszervezetek már lázasan készülnek a fináléra. Többezer hazai és külföldi vendégre számítanak. Szeptember 17. és 25. között látható a legtöbb érdekesség. Kedvezményes vásár lesz a Fenyő és a Gyöngyszöv áruházban, a kirakatok szüreti ruhába öltöznek, sőt még versenyeznek is egymással. Utcabál színhelyéül szolgál majd a Kossuth Lajos utca, hasonló vigasságokat tartanak az Avar és a Mátra szállodákban is. A mátraalji borok házát, a Vinotékát 20-án avatják fel, itt állandó jellegű bormúzeumot alakítanak ki. Szeretnék a vidék nedűinek teljes skáláját bemutatni, kóstolóval egybekötve. Ezekben a napokban rendezik meg a nagyüzemek és kistermelők borversenyét, a mezőgazda- sági és élelmiszeripari szakkiállítást, a virágkötő versenyt, a kézművesek vásárát, a X. Északmagyarországi Néptáncfesztivált... A színes programok közül kiemelkedik még a Bugát Pál kórház alapításának 150. évfordulója tiszteletére szervezett Heves megyei Orvos- és Gyógyszerésznapok. Az intézményben a hónap közepén nyitják meg névadójuk emlékszobáját, majd azt követően leleplezik az épület falán elhelyezett Vezekényi-em- léktáblát. A csúcspontot jelentő felvonulásra 25-én délelőtt tíz órától kerül sor. Az útvonal: Vöröshadsereg u. — Jókai u. — Fő tér. Korcsog Béla Számitógépes tervező és gyártó rendszer vállalatoknak A Számítástechnika Alkalmazási Vállalat (SZÁMAIK) felkészül a számítógéppel segített tervező és gyártó rendszer hazai bevezetésére. A világszerte legkorszerűbb CAD/CAM-rend- szer létesítésére a vállalat 5 millió dollár világbanki hitelt kapott. Ebből az összegből számítógéprészegységeket, programokat, illetve olyan know-how-kat vásárol, amelyekkel az adott vállalati folyamatba a CAD/CAM-rend- szert be lehet illeszteni. Ugyancsak a hitelből fizetik a szakterület legkiválóbb nemzetközi szakértőit. A számítógéppel segített tervezést (CAD) minden olyan ipari területen lehet alkalmazni, ahol gépet, műszert vagy épületet kell tervezni. A módszer alkalmazásával a mérnökök megszabadulnak a fáradságos kézi tervezéstől. A számítógéppel segített gyártás pedig azoknál a vállalatoknál alkalmazható, ahol már működnek automatikus gyártási rendszerek. A CAD/CAM-rendszert a SZÁMALK a vállalatok számára szolgáltatásként működteti, s forintért vállalja a számítógéppel segített tervező és gyártó rendszer bevezetését. így a világbanki hitel — amelynek törlesztését a SZÁMALK 1994-ben kezdi meg — a magyar vállalatok jól exportálható, korszerűbb termékei révén térül meg. Ma már a nemzetközi versenytárgyalásokon esélytelen az a vállalat, amely a hagyományos módon készített tervekkel nevez be. A SZÁMALK a nagy-, valamint a közepes és kisvállalatok részére különféle szolgáltatáso- . kát nyújt. A nagyvállalatokat — amelyek saját erőből be tudják szerezni a CAD/CAM-rendszer bevezetéséhez szükséges gépeket — a SZÁMALK szaktanácsokkal segíti. A közepes és kisvállalatoknak pedig a számítás- technikai vállalat szakértői a vállalati szakemberekkel együttműködve elvégzik a tervezést. Az 5 millió dolláros hitelnyújtás előtt a Világbank szakértői több menetben tanulmányozták a SZÁMALK szakmai felkészültségét és gazdasági stabilitását. Megállapították, hogy a vállalat alkalmas arra, hogy a CAD/ CAM-rendszert hazánkban kiépítse, s ezzel hozzájáruljon az ipar technológiai színvonalának emeléséhez. A SZÁMALK 1991-re építi ki a számítógéppel segített tervező és gyártó rendszert, s a számítások szerint a világbanki hitel öt év alatt térül meg. A „szabotőr” elfogása „Bugac 88” munkásőrgyakorlat Bács-Kiskun megyében... Bács-Kiskun megyében szeptember 2-án és 3-án rendezték „Bugac 88” elnevezéssel a munkásőrök országos parancsnoki szemle gyakorlatait és sajtőbemutatóját. Ezt a kijelölt társ fegyveres testületekkel sikeresen hajtották végre. A nyilvános értékelésen Kiskunhalason megjelent Borbély Sándor, a Munkásőrség Országos parancsnoka, s jutalmakat adott át a kiemelkedő teljesítményt nyújtóknak. Borbély Sándor a szemlén (Fotó: Szabó Sándor MTI) Egy teherautó oltása
