Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-15 / 221. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. szeptember 15., csütörtök GAZDASÁG - TÁRSADALOM 3. KISZ, MIOT, szervezeti pluralizmus Az ifjúság nagyobb bizalmat, önállóságot érdemel (II/2.) — Felerősödött az a korábbi vélemény, miszerint a KISZ nem látta el hatékonyan a tagjai érdekképviseletét. Ezt látványosan alátámasztja, hogy a különféle szerveződések az érdekvédelmi tevékenységet állítják a munkájuk középpontjába. Vajon nem afelé tartunk, hogy a korábbi és vitatható mozgalmi munkát teljesen háttérbeszorítja a kétségtelenül fontos létproblémák túlhangsúlyozása? Az ifjúság érdekeinek képviselete — Politikai intézményeink között — és nem elsősorban önhibájukból — ezen a téren csakugyan tapasztalható zavar. Normális helyzetben — remélem ez irányba haladunk — a politikai szervezetek nem hagyhatják figyelmen kívül a tagok érdekeit, függetlenül attól, hogy elsősorban azok politikai összefüggéseit tárják fel. S akkor védik jól az említett érdekeket, nevezetesen az ifjúság érdekeit, ha olyan kormányzati, társadalomirányítási viszonyokat segítenek létrehozni, amelyek a lehető legnagyobb mértékben biztosítják a fiatalok jog- és érdekvédelmét. A kifejezetten érdekvédelmi jellegű szervezetek, például a szakszervezetek, elsődleges feladata az, hogy tagjaik lét- és munkafeltételeit közvetlenül érintő ügyekben határozottan és gyakorlatiasan képviseljék, mind a csoportokat, mind az egyéneket. És hogy ez így is legyen, nos ehhez kell többek között az egyesülési,törvény, amely világos és egyértelmű viszonyokat tételez fel a különféle típusú szervezetek működéséhez. Úgy gondolom tehát, hogy például a munkahelyi bérügyekben nem elsősorban a politikai szervezeteknek, hanem az érdekvédelemre hivatott szakszervezetnek kell véleményt nyilvánítani. Nem lenne szerencsés, ha a KISZ ifjúsági szakszervezetté válna. Arra kell inkább törekedni, hogy az országban uralkodó társadalmi, politikai viszonyokat a fiatalok érdekeinek megfelelően, nagyobb hatásfokkal befolyásolhassa. Határozott és önálló véleménnyel. — Hogyan alakul majd a pártnak a MIOT-hoz való viszonya? — A Magyar Ifjúság Országos Tanácsa megalakításának alapja az a tény, hogy az elmúlt években kibontakozó folyamatok nyomán nem egyetlen, hanem különféle szervezetek képviselik az ifjúságot. Egy részüknek az volt az igénye, hogy — önálló arculata megtartása mellett — a közös ügyekben együttesen is felléphessen. Erre a modellre, vagy mechanizmusra Európa számos országában találunk példát, amikor is az az elv érvényesül, hogy minden szervezet megtartja önállóságát, közös fellépésre csak olyan ügyekben kerülhet sor, amelyekben teljes az egyetértés. Tehát a MIOT esetében nem egy újabb irányító központról és kiváltképpen nem egy újabb szervezetről van szó, hanem olyan fórumról, amely lehetőséget teremt az álláspontok összehangolására az ifjúságot érintő kérdésekben. Egy ilyen fórum megalakítása alapos — és bizonyára hosszan tartó — előkészítést igényel. Vitatott kérdés például, hogy milyen szervezetek lehessenek a MIOT tagjai. Valószínű, hogy az egyesülési törvénnyel összhangban a MIOT kötelékébe az egyéni tagsággal rendelkező, az ifjúsággal foglalkozó, országos hatáskörű és bejegyzett szervezetek léphetnek majd. Nyitott kérdés, hogy milyen lesz a kapcsolata az Országos Tanáccsal azoknak a kluboknak, köröknek, helyi szervezeteknek, amelyek nem szerveződtek országos mozgalommá. Ezek részére feltehetően helyi szinten kell inkább közös fórumot teremteni. — A MIOT előkészítő bizottságának elnöke egyik nyilatkozatában utalt arra, hogy a Szociáldemokrata Ifjúsági Fórum bejelentette megalakulási igényét. A dolgok pillanatnyi állása szerint létrejöhetne parasztpárti, liberális, vagy éppen kereszténydemokratafórum is. Adódik tehát a kérdés: meddig ifjúsági fórum és mikor alakul párttá? — Egy politikai párt léte vagy nemléte, megítélésem szerint nem deklaráció kérdése. Ez igaz úgy is, hogy nem feltétlenül párt az, amely önmagát annak kiáltja ki; de igaz úgy is, hogy lehet, hogy lényegében pártként működik egy csoport, még ha ezt tagadja is. Egy párt létének minimális követelménye, hogy tagsággal, megfelelő szervezeti hálózattal és pénzforrásokkal, valamint politikai programmal rendelkezzen. Fontos az is, hogy minden igazi párt — egyedül vagy másokkal együtt — kormányra akar kerülni. Politika, kormányzás, hatalom — ezek egymástól el nem választható fogalmak. Nos, az eddig alakult különböző társadalmi csoportok, állampolgári kezdeményezések esetében a felsorolt jellemzők egyike vagy többike hiányzik. — Mit jelentene a Népfrontjelleg az ifjúság, közelebbről a MIOT esetében? — Véleményem szerint két különböző dologról van szó. Az ifjúság egészét érintő nagy kérdésekben — foglalkoztatottság, lakás, oktatás, nemzetközi iljúsági cserék — lehetőség és szükség is van a tagságra is támaszkodó, ifjúsági szervezetek közös fellépésére. Ennek kerete lehet egy ifjúsági tanács. Más kérdés, hogy a Népfront jegyében —és esetleg keretében — az ifjúság képviselői rendszeres eszmecserét folytassanak a politika különböző ügyeiről, a kormányzásról, a törvénykezésről és keressék azt, ami összekötheti őket. Egy ilyen fórumon nemcsak országosan kiépített ifjúsági szervezeteknek van helyük, hanem kisebb, lazább csoportoknak, sőt szervezetekhez nem csatlakozott, érdeklődő egyéneknek is. — Mit vár a párt a KISZ tervezett konferenciájától? A párt befolyásának növeléséért — A pártnak az a természetes törekvése, hogy növelje befolyását az ifjúság körében. Ehhez bármilyen szervezeti' megoldás — rétegszervezet, vagy egységes politikai szevezet — keretet nyújthat. Az elmúlt évek során e befolyás nem növekedett. Most tehát joggal vátja el a párt az ifjúság körében dolgozó kommunistáktól, hogy találják meg e befolyás növelésének módját. Ha úgy ítélik meg, hogy ehhez szervezeti támogatásra van szükség, a párttagok többsége támogatni fogja a kommunista ifjúsági vezetőket. Ha úgy látják, hogy a pártnak, a kormánynak határozottabb lépéseket kell tennie az ifjúság különböző rétegei helyzetének javítására, az anyagi lehetőségek függvényében bizonyára ehhez is támogatást kapnak. A „hogyan tovább” semmiképpen sem egyszerűsíthető le arra, hogy egy, vagy több KISZ legyen. Beható programvitára, új kezdeményezésekre van szükség, amelyek biztosíthatják, hogy a már több éve bontakozó politikai versengésben a szocialista mozgalmak helytállnak és növelik hatásukat. (Vége) K. E. 45 fokos melegben is dolgoznak — Ki a felelős a szellőztetésért? — A szolgáltatások megfelelő színvonalúak Dobos, honira Belvárosi Manapság az idegenforgalom népgazdaságunk számára egyre fontosabb bevételi forrássá válik. Eger történelmi adottságai következtében jelentős turistaforgalmat bonyolít le. Országszerte szó esik arról, vajon hogyan emelhetnénk a hozzánk látogató vendégek számát. Jelentős feladatot kell vállalnia ebből a vendéglátóiparnak, elsősorban a szolgáltatások színvonalának emelésével, illetve megtartásával. Vajon mit tesznek ezért a megyeszékhely vendéglátósai? A választ keresve elkísértem szokásos ellenőrző kőrútjára a városi Köjál munkatársait. Kora reggel lévén először az impozáns piac épülete felé vettük utunkat. Miközben a büfésor felé igyekeztünk, Budavári Sán- dorné felhívta a figyelmemet az általában tapasztalható hiányosságokra. Nyomban szembetűnő volt, hogy a kiszolgáló személyzet nagy részéről hiányzott a kötelező fehér sapka, illetve némelyikükről a fehér köpeny. Az első egységbe belépve, pillanatok alatt szakadt rólunk a víz, a hőmérő higanyszála 45 fokot mutatott. Budaváriné a következő kérdést tette fel: — Miért nincs egyik dolgozón sem védősapka? Udvari Ferenc mentegetőzve mutatott a hőmérőre, ezzel indokolván a mulasztást. Emberileg talán érthető, azonban a szabály, az szabály. A kicsiny helyiséget végigjárva megállapíthattuk, hogy mindent az előírásnak megfelelően, jó színvonalon hajtanak végre. Csak az a fránya sapka ... Az üzletből kilépve ugyancsak meglepődtünk, hiszen lássanak csodát, kinek innen, kinek onnan, de a fejfedő mindenütt előkerült. Hiába, elterjedt a hír a piacon, itt vannak a köjálosok. A veszélyes hulladékok káros hatásai Környezetvédelmi tanfolyamsorozat Gyöngyösön A Természettudományi Ismeretterjesztő» Társulat Heves Megyei Szervezetének környezetvédelmi szakszolgálata szeptember 12—19. között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Vállalatgazdálkodási Üzemmémökképző Intézetében, Gyöngyösön tanfolyamot szervezett. Az előadások és a konzultációk a veszélyes hulladékokkal és levegőtisztaságvédelemmel kapcsolatosak. A résztvevők: a megye mezőgazdasági, ipari és közlekedési üzemeinek környezetvédelmi felelősei, akik többnyire osztott munkakörben látják el manapság egyre fontosabbá váló feladatukat. Szakmai képzésük ugyanakkor nem biztosított. A veszélyes hulladékok káros hatásainak elkerülésére ösztönző jogszabályok 1982- től, a levegő tisztaságának fokozottabb védelmét elősegítő rendeletek 1986-tól kötelezik a vállalatokat a környezetszeny- nyezés visszaszorítására. A gazdálkodó szervezetek a bírságokon keresztül napjainkban egyre inkább érzékelik, hogy a határértékek, jogszabályok betartása létszükséglet. Ezek pontos értelmezésében, konkrét feladatokra alkalmazásában lesznek a mostani képzés hallgatóinak segítségére az előadók, az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakemberei. A szakszolgálat a tanfolyamsorozat keretében valamennyi, a környezetvédelem által felölelt téma feldolgozását megszervezi a jövőben. Nem volt ez másként a halsütőnél sem, aki váltig állította, hogy ő bizony munkakezdés óta viseli a fehér sapkát. Közben a Köjál ellenőre megkérdezte: friss-e az áru? Mielőtt állást foglalt volna, még végignézte a hűtőpultokat is. Miután mindent rendben talált, további jó munkát kívánva, újabb állomáshelyünkre igyekeztünk. Közben az egyik büfés megszólított minket, s néhány percre türelmünket kérve, előadta társai nevében panaszukat. — Kérem, írja meg, hogy mi itt milyen körülmények között dolgozunk, mekkora a hőség, szellőzési lehetőség szinte egyáltalán nincs. Húszezer forintért vettük a helyiséget a helyi tanácstól, problémáink orvoslására azonban semmilyen konkrét lépést nem tesz. A piac gondnokságán érdeklődtünk a hallottakról, de biztatót ott sem tudtak mondani. Szerintük a tervezők és a kivitelezők egymásra mutogatnak, de cselekedni . . . Az óra mutatója már jócskán túl szaladt a kilencen, amikor a strand felé vettük utunkat. A jó idő ellenére kevesen voltak, így a vendéglátósok a szokásosnál is készségesebben álltak rendelkezésünkre. Vizsgálódásaink során semmilyen rendellenességre nem bukkantunk, így bírságolásra sem került sor. Meglátogattuk a Strand éttermet is, ahol Hargitai Dénes üzletvezető kalauzolásával folytatódott az ellenőrzés. Közben csatlakozott hozzánk dr. Körfy Péter is, a városi Köjál vezetője. Miután ő is megelégedéssel nyugtázta a látottakat, néhány szóban beszélt arról, mekkora változás ment végbe Egerben az utóbbi néhány évben, őket mindenki túl szigorúnak tartotta, de lassan megszokták, hogy az előírásokat bizony be kell tartani, ha tetszik, ha nem. Határozottan léptek fel a „visszaeső” bűnösökkel szemben, bár hangsúlyozta, hogy nem a büntetés mértéke a lényeges, hanem annak nevelő hatása. A harangok már delet ütöttek, így jó polgárhoz méltóan mi is kerestünk egy éttermet. A Belvárosi éttermet választottuk, persze nem éhségünk csillapítására. Már az első benyomások valami rosszat sejtettek, se az üzletvezetőt, se a helyetteseket nem találtuk. Az ellenőrzést azonban megkezdtük. A konyhába lépve Budaváriné a szokásos kérdéseivel faggatta a séfet, aki egyre bántóbb hangnemben válaszolt. Pedig haragra inkább másnak lett volna oka, mert kiderült, hogy közel tíznapos virslit és két- háromnapos belsőségeket talált a hűtőszekrényben. (A belsőségeket csak 24 óráig lehet tárolni!) Fokozatosan derült fény alapvető hiányosságokra, hiányzott egy-egy dolgozó egészségi könyve, a mosogatás nem volt szakszerű, a tojásfertőtlenítés nem történt megfelelően. Mindezek után indokoltan rendelték be a városi Köjálhoz az étterem vezetőjét. Kora délutánba hajló sétánkat a Dobos cukrászdában fejeztük be. Tregováné Kovács Mária üzletvezető-helyettes irányításával megismerkedhettünk a fagylalt- és sütemény készítés menetével, s a friss Rákóczi-túróst majszolva, elismeréssel bólogattunk az itt folyó munkáról. Végezetül jelen lehettünk az új lift átadásánál, ami az áru szállítását fogja megkönnyíteni a jövőben. Benyomásainkat összegezve megállapíthattuk, hogy megye- székhelyünk vendéglátóipara, illetve annak dolgozói kevés kivétellel megtesznek mindent azért, hogy a helyi lakosság mellett az idelátogató turisták igényeit is maradéktalanul kielégíthessék. (molnár) Szélmalom, pusztulóban Bakuivá András, az örménykúti Felszabadulás Tsz nyugdíjasa, szélmalomtulajdonos. A holland típusú szélmalmot a nagyapja építette 1870 körül, és fénykorában napi kilencven mázsa gabonát is megőrölt. 1914 és 1939 között nem működött, de azután tulajdonosa rendbehozatta és 1947-ig ismét forogtak lapátjai. A több mint 100 éves szélmalom napjainkban már használhatatlan, az idős gazda —a Bakulya család utolsó élő tagja — tehetetlenül szemléli pusztulását (MTI-fotó: B. Fazekas László)
