Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-15 / 221. szám
2 NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. szeptember 15., csütörtök Lakbéremelés — a különböző rétegek anyagi helyzetétől függően? Reformpárti esték A Reformpárti esték rendezvénysorozata a lakáspolitika időszerű kérdéseinek megvitatásával folytatódott szerdán a MOM Csörsz utcai sporttelepének klubházában. Az érdeklődő fiatalok kérdéseire Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Fővárosi Tanács elnöke, Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter és Jendrolovics Pál, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztály- vezetője válaszolt. Az élénk — helyenként indulatoktól sem mentes — eszmecserén Somogyi László a kormány lakáskoncepciójának alapvelveit ismertetve elmondta: az elsődleges szándék az, hogy javuljon az első lakásra váró fiatalok helyzete. Szólt arról, hogy a jövőben a lakástulajdonosoknak, illetve -bérlőknek többlet terheket kell viselniük, ennek mértéke azonban még nem ismert. Fontos szempont azonban, hogy az alacsony jövedelmű rétegek, illetve a nyugdíjasok ne kerüljenek az eddiginél is hátrányosabb helyzetbe. Emlékeztetett arra, hogy a lakásgazdálkodás távlati koncepciójának kidolgozásáról a Központi Bizottság két évvel ezelőtt határozott, s alakult egy, a budapesti helyi sajátosságokkal foglalkozó bizottság is. A koncepció — amelyhez észrevételt fűzött egy független közgazdászokból és politológusokból álló szakértői csoport is — több helyen figyelembe veszi a KISZ elképzeléseit, néhány lényeges kérdésben azonban nincs egyetértés. A Politikai Bizottság szeptember 20-i ülésén tájékozódik arról, hogy hol tartanak jelenleg a munkálatok, s azt követően kerül a Központi Bizottság, valamint a kormány elé a koncepció. A miniszter kifejezte reményét, hogy még az idén széles körű szakmai vita bontakozik ki e kérdésről, a társadalmi vitát azonban szükségtelennek tartotta. Iványi Pál ezzel szemben a társadalmi vita mellett foglalt állást, mert a lakáskérdés a lakosság széles rétegeit érinti. Jendrolovics Pál a KISZ lakás- koncepciójára utalva annak a véleményének adott hangot, hogy a lakásgazdálkodás átalakítása során elsőbbséget kellene élvezniük a lakással még nem rendelkező családoknak, s a növekvő anyagi terheket a társadalmi csoportok között arányosan kellene megosztani. A lakások elosztásánál tehát a rászorultságot szükséges előtérbe helyezni. A fiatalok közül többen is firtatták: lesz-e lakbéremelés, s ha igen, milyen mértékű. Somogyi László és Iványi Pál egyaránt cáfolta a 300-400 százalékos emelésről elterjedt híreszteléseket. A Fővárosi Tanács elnöke ugyanakkor rámutatott: a cél az, hogy a lakbérek legalább a karbantartás költségeit fedezzék. Ez mintegy 200 százalékos emelést jelentene, természetesen nem egy lépésben. Az elképzelés, amely összecseng a KISZ lakáskoncepciójával, egyben azt is jelenti, hogy nem a lakást, hanem a lakásban élőt kell preferálni, szociális helyzete szerint. Somogyi László elmondta, hogy jövőre vagy nem lesz, vagy pedig az inflációval azonos mértékű lehet a lakbéremelkedés, az is differenciáltan, a különböző rétegek anyagi helyzetétől függően. Többen saját életkörülményeikre hivatkozva rámutattak: a mai jövedelmi viszonyok között a fiataloknak szinte semmi esélyük az önálló otthonteremtésre, lehetőségük a takarékoskodásra. Somogyi László a felvetésekre reagálva szólt arról, hogy mérsékelni kívánják a lakások vételi árának első részletét, az úgynevezett beugrót. Az elképzelés szerint nem szabják meg a felvehető hitelek felső határát, s megmaradnának a különböző támogatások is. A másik lehetőség: adókedvezménnyel ösztönöznék a vállalatokat arra, hogy például nyereségükből örök áron, kamatmentesen vagy kedvezményes kamattal az eddiginél magasabb összeget, 200-400 ezer forintot adhassanak az első lakásra váró dolgozóiknak. Piszkéstetőn is észlelték Szovjet — amerikai közös atomrobbantás Az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetének geofizikusai a piszkéstetői Földrengés- jelző Obszervatóriumban észlelték a szerda reggel magyar idő szerint 6 órakor a szovjetunióbeli szemipalatyinszki kísérleti területen végrehajtott közös szovjetamerikai föld alatti atomrobbantást. A nukleáris kísérletet Magyarországtól mintegy 5 ezer kilométer távolságban hajtották végre, s ennek rezgései 7 perc 19 másodperc alatt érkeztek a Piszkéstetőn felállított obszervatóriumba. A föld alatti atomrobbantás során felszabaduló energia egy része — a földrengésekhez hasonlóan — rugalmas hullámmá alakul, s ezek a hullámok a föld mélyébe hatolva több ezer kilométer távolságra is eljutnak. Ezeket a hullámokat észlelték a magyar geofizikusok a piszkéstetői obszervatóriumban elhelyezett digitális mérőállomás segítségével. A berendezés mágnesz- szalagon rögzítette a mérési adatokat, amelyeket a szakértők számítógéppel értékelnek ki. Először augusztus 17-én, az egyesült államokbeli Nevadában végrehajtott föld alatti atomrobbantást regisztrálták a geofizikusok. A szerda reggeli robbantás mérési adatait is világszerte feldolgozzák. (MTI) Fizet a Fehér Ház Telik Az Egyesült Államok azonnal megkezdi adósságainak törlesztését az ENSZ-nél és kifizeti minden hátralékát — jelentette be kedden a Fehér Ház. A döntés jelentős változás a Reagan-kor- mány ENSZ-politikájában, és egyben azt is jelzi, hogy hatékonyabb együttműködésre nyílhat mód a világszervezetben, általában csakúgy, mint Washington és Moszkva között. Áz amerikai kormány és a törvényhozás a hetvenes évektől mind hevesebben bírálta az ENSZ-t és annak szakosított szerveit azzal, hogy egyoldalúak, mivel Washington mind gyakrabban került szembe politikai és költségvetési kérdésekben a tagállamoknak a fejlődő és a szocialista országokból álló többségével. Washington utóbb azzal is érvelt, hogy az ENSZ-alkalma- zottak létszáma túl magas, ugyanakkor munkaerkölcsük és javadalmazásuk távolról sincs arányban. Mindezek után az amerikai törvényhozás 1985- ben úgy döntött: mindaddig felfüggeszti az ENSZ-hozzájárulá- sok fizetését, amíg a világszervezet nem módosítja gazdálkodását, s nem ad abba nagyobb beleszólást a fő fizetőknek. Washington az ENSZ-költségvetés 25 százalékát fizeti, a Szovjetunió 10,2 százalékát. Reagan szóvivője, Mariin Fitzwater keddi bejelentése szerint az amerikai kormány összesen 552 millió dolláros hátralékából azonnal folyósít 44 milliót, a többit pedig a következő 3-5 évben fizeti ki. A szóvivő méltatta az ENSZ szerepét az iraki-iráni viszály, az afganisztáni, illetve a dél-afrikai kérdés rendezésére irányuló erőfeszítésekben. Az amerikai hátralékok egy része az ENSZ békefenntartó erők költségeit hivatott fedezni. A Szovjetunió a közelmúltban ugyancsak megkezdte, főként utóbbi vonatkozású, mintegy 9 millió dolláros hátralékainak rendezését. (MTI) rC Külpolitikai kommentárunk )— Titkosszolgálati baklövés A HUSZONNÉGY ÓRÁS HATÁRIDŐVEL kiutasított kubai nagykövet Londonból való távozása után a munkáspárti ellenzék felszólította Margaret Thatcher brit kormányfőt, hogy kormánynyilatkozatban adjon magyarázatot az ügyre, amelynek hátterében egybehangzó értesülések szerint a CÍÁ és a brit titkosszolgálat kudarcba fulladt „közös vállalkozása” áll. George Foulkes, a Munkáspárt külügyi szóvivője szerint a brit kormány „monumentális slamasztikába” került és most ráhárul a kötelezettség, hogy nyilvános magyarázatot adjon erre az „intrika, kémkedés, árulás és megtévesztés titkos pókhálójával átszőtt ügyre, amelyhez képest egy James Bond-história vasűti menetrendhez hasonlatos olvasmánynak tűnik”. Az ellenzék szóvivője követelte, hogy a miniszterelnök egyértelműen jelentse ki: vajon valóban brit és amerikai titkosszolgálati ügynökök követték-e a kubai nagykövetség harmadtitkárát, és vajon a hétfőn délután lezajlott lövöldözési incedens hátterében nincs-e olyan ügy, amit a kormány egyszerűen nem mer bevallani? A BRIT KÜLÜGYMINISZTÉRIUM NEM HAJLANDÓ nyilatkozni a kubai kormánynak arra a vádjára, hogy a brit titkosszolgálat közreműködésével végrehajtott CLA-műveletről volt szó, amelynek során egy kubai dezertőr bevonásával próbálták disszidálásra kényszeríteni a kubai nagykövetség harmadtitkárát, aki végül is revolverlövésekkel riasztotta el üldözőit. A brit külügyi szóvivő csupán arra a hagyományos formulára szorítkozott, amely szerint a brit kormány „sohasem kommentál belbiztonságot érintő kérdéseket”. A londoni lapok viszont „mértékadó forrásokra” hivatkozó szerdai jelentéseikben megerősítik, hogy valóban a brit titkosszolgálat négy ügynöke „fedezte” a CIA-kezelésben lévő kubai dezertőrt, bizonyos Flo- rentino Azpillaga Lombardót, amikor az megközelítette Medina Perez harmadtitkárt, ez utóbbi londoni lakása előtt. „A CIA VAN a diplomata revolver-fiaskó hátterében” — jelentette első oldalas harsogó főcímében a Daily Mail. A konzervatív lap megállapítja: „brit és amerikai titkosszolgálati ügynökök elpuskázott művelete vezetett két kubai diplomata kiutasításához”. A The Guardian szerdai vezércikkében hihetetlennek találja azt a nem hivatalos magyarázatot is, amely szerint a brit titkosszolgálat egyszerűen „rutinszerű megfigyelés” alatt tartotta volna a kubai diplomatát. A lap fanyarul megjegyzi, hogy a közkiadásokkal való szigorú takarékoskodás idején aligha képzelhető el, hogy öt kémelhárítót állítsanak rá egy harmadtitkár megfigyelésére. „Kénytelenek vagyunk arra a következtetésre jutni, hogy Eggar űr (az ügyben nyilatkozó külügyminiszter-helyettes) keménykedő és megtévesztő kijelentések vegyülékével, továbbá egy nagykövet túlságosan is elsietett kiutasításával próbálja nagy bátran álcázni a titkosszolgálat baklövését.” Köves Tibor Parasztpárti minisztert követelnek a lengyel kormányba Kritika, párbeszéd, kerékasztal ^Kötvényárfolyamok^ „A lengyel ellenzékkel bejelentett párbeszéd napirendre tűzte az ország vezetésén belüli ellentétek, viták formájának, platformjának és határainak kérdését is. Üj politikai kultúra születését jelzi a Lengyel Népköz- társaságban, hogy immár a nyilvánosság elé kerülnek a párt vezető testületéiben, így a Központi Bizottságban is meglévő nézet- különbségek, mégpedig olyan alapvető kérdésben, mint például a jelenlegi kormány tevékenységének értékelése” — állapítja meg Ryszard Wojna lengyel publicista, a LEMP KB tagja, a Rzeczpospolita című kormánylap hasábjain. Wajna az országot jelenleg kormányzó hárompárti (LEMP, Parasztpárt, Demokrata Párt) koalíción belüli nézetkülönbségek jelének tartja a Parasztpárt legutóbbi központi bizottsági ülését is, ahol a testület elégedetlenségének adott hangot a hatalom jelenlegi gyakorlása miatt, több beleszólást, több parlamenti mandátumot és parasztpárti minisztert követelt, egyben a jelenlegi, szinte kizárólag LEMP- párti miniszterekből álló kormányra hán'totta a felelősséget az ország nehéz társadalmi és gazdasági helyzetéért, a reform megvalósításának kudarcaiért. Ugyanezt a problémát feszegeti a LEMP központi napilapja, a Trybuna Ludu hasábjain Mi- eczyslaw Rakowski, a LEMP KB PB tagja, a LEMP titkára, meglepetésének adva hangot amiatt, hogy a LEMP koalíciós partnerei, a párt egyes publicistái, sőt magas rangú pártfunkcionáriusok is átveszik az ellenzék által terjesztett és egyértelműen a LEMP teljes eddigi politikája ellen irányuló jelszót „a hét elveszett évről” (1982-88). Rakowski, aki az idén lett a Politikai Bizottság tagja, majd májusban a KB propaganda ügyekkel megbízott titkára, nemcsak a tények sokaságával bizonyítja „az elveszett 7 év” teóriájának igaztalan- ságát, de figyelmeztet az abban megbúvó veszélyes politikai töltetre is.” Amennyiben az elmúlt hét év a vezetés hamis látszattevékenységével telt el, azaz teljes kudarcot vallottak a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a köré tömörült politikai erők, a párt vezetése képtelennek bizonyult a tényleges változásokat inspiráló vezető erő lenni, a társadalom jogos várakozásának megfelelően, magától adódik az egyetlen lehetséges válasz..”. „Lengyelországban — folytatja Rakowski — 1988-ban éles politikai harc tanúi vagyunk, amelynek résztvevői közül sokan úgy vélik: a LEMP-et a falhoz lehet szorítani, és ha igen, akkor miért ne?” Ryszard Wojna a Rzeczpos- politában egy másik ellentmondásra figyelmeztet. A párt tömegeiben egyre erősebb azok hangja, akik szerint „elgondolkoztató, hogy a párt vezetése kész meghallgatni a „kerekasztal” mellett a politikai ellenfél véleményét, miközben saját tagságának hangja gyakran süket fülekre talál”. Wojna a Gazeta Krakows- ka című krakkói pártlapot idézi, amely szerint az ország „politikai vezetése elsőbbséget ad az ellenzék hangjának, a „kerékasztalnak” és közben a LEMP tagsága az ország életében, a hatalom gyakorlásában meglevő visszásságok megváltoztatását — bár e követelések nem egyszer egybeesnek az ellenzékével — nem tudja kikényszeríteni”. Wojna szerint a Lengyel Egyesült Munkáspárt soraiban jóval többen vannak olyanok, akik készek az aktív, határozott politikai harcra a gazdasági és politikai reformokért, mint ahogy azt a párt legfelsőbb vezetésében gondolják, azaz a pártnak jobban meg kellene becsülnie azokat a tagjait, akik az elmúlt időszakban hűségesen és becsületesen dolgoztak érte. „Annál is inkább tudatában kell lennie ennek — hangsúlyozza —, mert ez a párt mai helyzetében jelentős mértékben járulhat hozzá a LEMP manőverező képességéhez, hiszen a Lengyel Egyesült Munkáspárt történelmének legnehezebb helyzetében van, amikor átmenetet keres a hatalom parancsuralmi gyakorlásától a tényleges koalíció felé szövetségeseivel, de az ellenzékkel is”. Wojna tévesnek ítéli és visszautasítja azokat a véleményeket, hogy ma a párt ereje kizárólag „elnyomó szerveiben, szervezeteiben” létezik. Inkább a szövetséges pártokban, a szejmben képviselettel rendelkező keresztény szervezetekben és ezek igazi együttműködésében rejlő lehetőségeket kellene felszabadítani. Ehhez — állapítja meg — a párbeszédet nem lehet a vezetés és az ellenzék véleménycseréjére korlátozni. Az őszinte, nyílt vitához jogot kell adni a szövetségeseknek, a lengyel népfrontba tömörült erőknek, de mindenekelőtt magának a párt tagságának. „Ha nem így cselekednénk — írja a KB-tag publicista —, akkor a párt tagjai joggal kérdezhetnék: a párttagok szabad vélemény- nyilvánítását miért kötik gúzsba a demokratikus centralizmus pártszabályai, miközben teljes szabadságot kap bárki, aki kívülről kíván vitatkozni, polemizálni a párttal”. A lengyel belpolitikai élet képének teljességéhez tartozik az is, hogy hasonló kételyek, kétségek, véleménykülönbségek és éles viták tanúi lehetünk az ellenzék köreiben is. Tárgyalni, vagy nem? Mi legyen a minimális cél? Kik legyenek a résztvevők? őszinte-e a másik fél javaslata a koalícióban való részvételre? Megannyi kérdés itt is, ott is. A válaszokra azonban még várni kell és e válaszok aligha születnek meg éles viták, tényleges politikai harc nélkül. Az egyik fontos kérdésről, a kormány sorsáról valószínűleg már szeptember 19-én döntés születik. Erre a napra hívták össze a lengyel parlament rendkívüli ülését, ahol a gazdasági reform megvalósításáról, a rendkívüli felhatalmazás kihasználásáról kell a kabinetnek számot adnia. Egyelőre nem jósolható meg, mi fog történni, ám akár ilyen, akár olyan döntés születik, az meghatározó lesz a lengyel belpolitikai ősz szempontjából. Zsebesi Zsolt Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. kötvényárfolyamai szeptember 12-től szeptember 15-ig A kötvény megnevezése Kamatláb <%) Kamatfiz. dátuma Futam idő Középárfolyam (%) AMFORA íi 11.30 1984-91 104.50 Balaton Volán íi 10.30 1985-92 104.00 Borsodi Iparcikk II. íi 11.01 1985-91 104.50 Borsodi Ruh. Kér. V. íi 11.01 1985-91 104.50 Borsodi Sörgyár íi 01.31 1986-92 101.50 BUBIV 11+3 12.09 1986-91 104.50 DÉLKER-I. 11 03.20 1985-91 101.00 DOMUS 11 12.10 1984-90 104.50 DKV-Paraffin 11 11.14 1985-90 108.00 Győr-Sopron Iparcikk. 11 03.20 1986-93 98.50 Heves Megyei Iparcikk 11+2 03.17 1987-93 98.50 Kaposvári Volán 11 12.01 1985-92 103.00 Kecskeméti Városi T. KK-I. 11 01.06 1986-91 121.00 KSZE 11 12.15 1986-92 102.00 Mátra Volán-I. 11+2 02.17 1986-91 102.00 Napsugár Ruh. Szöv. 11+4.5 09.24 1985-91 107.00 PIERT-I. 11 06.30 1984-91 97.50 PIÉRT-II. 11 04.11 1985-92 99.00 Skála-I. 11 05.31 1984-91 98.50 Skála-II. 11 05.06 1985-92 99.00 Skála-III. 11 05.15 1985-92 98.50 Szabolcs Megyei Ipari KV. 11 10.15 1986-92 103.50 Szatmár Bútorgyár 11 10.29 1985-93 102.50 Gazdálkodó szervek által vásárolható kötvények: AGRÁR-I. 12 07.01 1985-93 88.00 AGRÁR-II. 11.5 04.01 1986-94 88.00 OKHB Rt.-I. 11 07.01 1987-94 86.00 OKHB Rt.-II. 11.5 07.15 1987-93 84.00 Kalocsai Paprika 19 89.08.01. 1988-93 99.00 Jelenleg kapható kötvények: Tartósítóipari Komb. 95.50 Tartósítóipari Komb. KK. 11+2 07.15 1987-93 107.00 Mátra Volán II. Eger 11+1+2 09.17 1987-92 103.00 Kalocsai Paprika 19 89.08.01. 1988-93 99.00 Az árfolyamok tájékoztató jellegűek a kereslet-kínálattól függően a megadott értéktől eltérhetnek. Az árfolyam középárfolyam, ezért vételnél -1 %-ot, eladásnál +1 %-ot felszámítunk. Tájékoztató terjedelme miatt nem teljeskörű. Bővebb felvilágosítás az OKHB Rt. egri és hatvani bankszervétől kérhető.
