Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-15 / 221. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 221. szám ÁRA: 1988. szeptember 15., csütörtök 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A mennyiség, a minőség és a jövedelmezőség érdekében A gabonaforgalom Heves megyében Aktíva Vámosgyörkön A gabona, ezen belül is a búza termelési jövedelme alapvetően meghatározó egy-egy szövetkezet gazdálkodásában. Kihatással van a termelés eredményessége a nagyüzem pénzügyi helyzetének stabilizálásában. Ellenkező esetben viszont súlyos gondokat is okozhat. Hogy mennyire volt eredményes az idei gabona- termelés, és milyen tapasztalatokat szereztek az előbbre lépés érdekében, arról tartottak megyei aktívát szerdán délelőtt Vámosgyörkön, a Barátság Temelőszövetkezet központjában. Az eseményen részt vett dr. Asztalos Miklós, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára, Tóth Mihály, a megyei párt vb- tagja, a Teszöv elnöke, valamint Jurányi János, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője^ is. Ott voltak a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, az élelmi- szeripari és kereskedelmi vállalatok vezetői, képviselői. Emberségből példát Üljünk le számolni egy kicsit: vajon hány és hány olyan jelesebb napot jegyzőnk a kalendáriumban, amelyen tisztelettel fejet hajtunk valamilyen sorsforduló, történelmi esemény jubileumát köszöntve, vagy adózunk haladó eszmét, humanitárius példamutatást gyö- kereztető elődeink emléke előtt. S ha sorba vesszük valamennyit, szorítsunk helyet köztük még egynek... Lehetne ízlelgetni a nevét — véradónap, a piros kincs napja, netán a véradók napja. Hajlok rá, ez utóbbi fejezi ki legképletesebben mindazt, amit az emberség, az önzetlen segítőkészség ünnepévé lehet tenni. Nem mai keletű ennek az országos igénynek a megfogalmazása, annak ellenére, hogy a konkrét javaslat csupán az elmúlt évi vöröskeresztes kongresz- szuson hangzott el. S hogy nemcsak határainkon belül keltett kedvező visszhangot, arra bizonyítékot szolgált a fővárosunkban a napokban megrendezett nemzetközi tanácskozás elismerése is a kezdeményezésről. A részt vevő 28 ország szakembereinek véleménye — túlzás nélkül állíthatjuk — nem volt alaptalan: a magyarországi önkéntes véradói rendszer szinte példátlan eredményekre képes. Lássuk csak: ahhoz, hogy a hazánkban évente szükséges hatszázezer egység gyógyító vér eljusson a rászorulókhoz, több mint 32 ezer önkéntes vöröskeresztes aktíva szervező munkája, s nem kevesebb mint 637 ezer önkéntes, térítés nélkül áldozatot vállaló donor kell. Nehéz elkerülni, hogy az ember ebben az örökzöld témakörben ne bocsátkozzék ismétlésekbe. Észrevehették, hiszen ezúttal sem sikerült, szinte mondatonként tért visz- sza a nemes mozgalom lényegét tükröző szó: önként e s. Jellemzője ez azoknak az embereknek, akik hívás nélkül is kopogtatnak a véradóállomások ajtajain, akik éjjelnappal mozgósíthatóak, ha rájuk, speciális vércsoportú- akra van szükség az — Életért. Akik nem a „dobogóra” jutás megszállottái akkor, amikor tizedszer, huszadszor, ötvenedszer tartják oda a karjukat, s akik szerényen jegyzik meg: miért jár ezért kitüntetés. Mert megkapta az emberségből példát mutatásért járó érmet, s a köszönő szót megyénk számos önkéntes donorja is, mint az ostoro- si 174-szeres véradó, Bolla Károly, vagy a 123-szoros egri Juhász István, illetve a 61- szeres szintén egri dr. Keresztes Pálné és még sokan mások a csaknem húszezer rendszeres segítő közül. Értük is szólt hát a javaslat, miszerint a társadalmi ünnepek sorába kerüljön be a véradók napja. Hogy az a nap ne csupán „egy” legyen a háromszázhatvanöt közül... Szilvás István I A nagy érdeklődéssel kísért aktíván Sramkó László, a Teszöv titkára tartott bevezető előadást. Részletesen elemezte a gabonaprogram megyei tapasztalatait. Kiemelte, hogy ezzel összefüggésben a műszaki fejlesztések voltak a legsikeresebbek. Megyénkből 23 termelőszövetkezet 314 millió forinttal kapcsolódott be a programba. Két évvel ezelőtt újabb világbanki hitelek igénybe vételével lehetővé vált, hogy a növénytermelés komplex fejlesztési programját meghirdessék, amelyhez húsz szövetkezet csatlakozott pályázat alapján, 433 millió forintos költséggel. Ennek több mint fele tőkés országokból beszerzésre kerülő eszköz. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy tavaly ősszel a közös gazdaságok 55 ezer 896 hektáron vetettek őszi búzát. A növényállomány jól fejlett állapotban minimális károsodással vészelte át a telet. A betakarítás adatai azt igazolják, hogy az eddigi legnagyobb területről több mint 283 ezer tonna gabona került magtárakba. Ez a mennyiség közel három és félezer tonnával kevesebb, mint az 1984. évi rekord volt. Bár nem sikerült elérni az országos 5,4 tonnás hektáronkénti átlagot, a megye gazdaságai nem sokkal maradtak el ettől a teljesítménytől. Ennek értékét csak növeli, hogy szőkébb hazánkban a talaj- és éghajlati viszonyok az országos átlag alattiak. Sramkó László kiemelte, hogy megvan minden esély arra, hogy megyénk gazdaságai további igényes szakmai munkával, a megfelelő fajtaválasztással, tápanyag-utánpótlással elérhessék az országos szintet. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évben előbbre lépést jelentett a gabonatermelésben a folyékony műtrágyát felhasználó üzemek körének bővülése, az úgynevezett művelőutas technológia alkalmazása. Szólt arról is, hogy a gabonaágazat másik igen fontos növénye a kukorica. Bár megyénk adottságai nem igazán kedveznek ennek a növénynek a termeléséhez, jelentősége viszont évről-évre nőtt, elsősorban az állatállomány fenntartása érdekében. Sajnos, 1984 óta veszteséggel termelik. A felhasznált anyagok árai ugyanis dinamikusan emelkedtek, a felvásárlási árak viszont ezt nem követték. Mindezek ellenére a termelési rendszerek közreműködésével Füzesabonyban, Tiszanánán, Sarudon, Tarnaőrsön, Tarnamérán jelentős öntözésfejlesztési tevékenységet valósítottak meg a kukoricatermelés fejlesztésére. Ezek minden bizonnyal kedvező eredményeket hoznak a következő napokban, hetekben a betakarításnál. Befejezésül arra is kitért, hogy a learatott termények egy részét a gazdaságok saját raktáraikban helyezték el, míg nagyobbik hányadát átadták a Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnak. A búzák minősítése alapján megállapítható, hogy az előző évitől gyengébb. Héktoli- ter súlyuk 78-84 kilogramm között változott, ami jónak mondható. Ezt azonban gyakran alacsony sikértartalom kísérte, amely élénk minősítési vitákat váltott ki az érintett szövetkezetek, valamint a gabonaforgalmi vállalat között. A vita korántsem zárult le, az északi térség temelő- üzemeit különösen érzékenyen érinti az étkezési búzák átminősítése takarmány kategóriába. Ami pedig a gabonatermelés, értékesítésjövedelmezőségét illeti, Sramkó László rámutatott, hogy 1980-84-ig növekedett, azonban 1985-től kezdve évről-évre csökkent. Sőt, a kukorica 1984- től, az őszi árpa pedig 1986-tól veszteséget okozott. Hozzájárult ehhez a több éve tartó aszály, amely csak szerényebb termést tett lehetővé. A másik ok, hogy csökkent az ártámogatás, megszűnt a külön árkiegészítés is. 1985 -1987 között a gabonaágazatban az egy hektárra jutó költségek 5-6 százalékkal nőttek, a bevétel viszont csökkent. Aláhúzta, hogy a gabonaprogram további fejlesztése kulcskérdés megyénk gazdaságaiban. A bevezető előadáshoz Farkas Béla, a nádudvari Kukorica és Ipari Növények Termelési Együttműködésének ágazatvezetője kapcsolódott. Elmondta, hogy a Heves megyei partnergazdaságok országosan is elismerésre méltó munkát végeztek az idén a gabona gyomirtásában. Kérte, hogy a termelési rendszer tapasztalatait hasznosítsák a fajtaválasztás során. Hegedűs András, a szolnoki Gabona és Iparinövények Termelési Rendszerének igazgatóhelyettese azokról a törekvéseikről szólt, hogy mit tesznek a partnergazdaságokban a környezethez igazodó gabonafajták kiválasztásában, a vetés modernizálásában. Újdonságaik közé tartozik hamarosan a konténeres búzaforgalmazás is. Nagy Ignác, a Bajai Kukoricatermelési Rendszer Fejlesztő Közös Vállalat igazgatóhelyettese azt emelte ki, hogy partnergazdaságaiknak kedvezőtlen termőhelyi adottságok között dolgozták ki a úgynevezett művelőutas technológiát, műtrágyázási rendszert a gabonatermeléshez. Ezek ebben az évben eredményt is hoztak. A vitában tizenketten mondtak véleményt tapasztalataikról, gondjaikról. Többek között szó esett a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutató Intézetének árpa és búzafajta nemesítéséről, a gabonaminősítés módszeréről, a piaci lehetőségekről és az árakról, a termelők és a felvásárlók érdekeltségének megteremtéséről. Dr. Asztalos Miklós, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára szőkébb hazánk párt- és állami vezetése nevében mondott köszönetét a gabonatermelés idei sikeréért az üzemeknek. Kiemelte a 6 tonnát meghaladó, valamint a 6 tonnát elért üzemeket, így a hevesi, a poroszlói, a kerecsendi, a viszneki, az erdőtelki, a komlói, a nagyrédei termelőszövetkezetet, valamint a Füzesabonyi Állami Gazdaságot. Egyben a szakmai munka további tökéletesítésére, a korszerű eljárások és fajták átvételére szólította fel a gazdaságokat, amelyhez kérte a termelési rendszerek további segítségét. Az aktíva Sramkó László ösz- szegző zárszavával ért véget. Mentusz Károly Ez a nyári felvételünk a betakarított és tárolásra előkészített „búzahegyet” örökítette meg (Fotó: Perl Márton) Tíz szocialista ország képviselői a mozgalom szerepéről Budapesten tanácskoznak a baráti társaságok képviselői A szocialista országok baráti társaságai, illetőleg a szovjet kultúra és tudomány házai együttes munkájának tapasztalatait és fel- adatait megvitató tanácskozásnak ad otthont a közeli napokban Budapest. Szeptember 20- 21-én a Béke Szállóban találkozik tíz ország — az európai szocialista országok mellett Kambodzsa, Kuba, Mongólia és Vietnam — baráti társaságainak képviselője, hogy véleményt cseréljen a gyorsan változó körülmények között folytatandó tevékenységről, a barátsági mozgalom szerepéről a Szovjetunió és a többi szocialista ország szerteágazó kapcsolatrendszerében, a népeink közötti barátság elmélyítésében, valamint a testvéri országok együttműködésében jelentkező új vonásokról. Hazánkban 43 évvel ezelőtt alakult meg a két nép barátságát ápoló, a baráti nép eredményeit népszerűsítő Magyar-Szovjet Művelődési Társaság. Jogutóda, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság 1971 óta működik olyan tömegpolitikai mozgalomként, amelynek tevékenysége kiterjed az egész magyar társadalomra. A népeink közötti baráti szálak erősítése hazánkban — miként azt számos dokumentum is rögzíti — a párt és a kormány politikájának alapvető eleme, az egész társadalom ügye, népünk nemzeti érdeke. Napjainkban a társadalom fejlődését hosszú időre meghatározó fordulat megy végbe hazánkban és a Szovjetunióban egyaránt. E felgyorsuló változások kihatnak a magyar-szovjet kapcsolatok alakulására is. Éz a körülmény is jelzi, hogy az MSZBT a megújulásra törekszik. Az MSZBT fő feladatának természetesen továbbra is az MSZMP politikai céljai megvalósításának segítését tartja. E tekintetben fokozni kívánja kezdeményezőkészségét, öntevékenységét, munkájában ugyanakkor az eddiginél is jobban építve a tagcsoportok javaslataira, észrevételeire. Tennivalóinak középpontjában a sokoldalú magyarszovjet kapcsolatok itthoni népszerűsítése, a Szovjetuniónak — a szocialista közösség más országaival együttesen kifejtett — a béke és a népek biztonsága megőrzését célzó tevékenységének bemutatása, a baráti ország politikai, társadalmi, gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális életében végbemenő átalakítás folyamatának megismertetése áll. Ugyanakkor feladatának tekinti a hazánkban folyó szocialista építőmunka, a kibontakozás tapasztalatainak a Szovjetunióban történő ismertetését is. E kettős feladat ma különösen nagy felelősséget ró a mozgalomra; eredményes megoldása elképzelhetetlen lenne a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségével és a Szovjet-Magyar Baráti Társasággal kialakított együttműködés nélkül. E partnerekkel a társaság 1981 óta öt évre szóló megállapodás és 1 éves munkaterv alapján működik együtt. A kétoldalú tanácskozásokon túl rendszeressé váltak a politikai delegációk, előadók, kiállítások és propagandaanyagok cseréi. A gyümölcsöző kapcsolatokat jelzi a barátságturizmus programjának kölcsönös megszervezése, a baráti találkozók, szakmai tapasztalatcserék rendezése. Az MSZBT képviselői mindezekről a tapasztalatokról és a tennivalókról számot adnak majd a nemzetközi tanácskozáson, a baráti társaságok együttműködésének újabb, fontos állomásán. (MTI) Tájékozódott a Bős-nagymarosi építkezésről is Amerikai vízépítő professzor látogatása Szerdán elutazott hazánkból dr. Karádi Gábor egyetemi tanár, a Wisconsini Állami Egyetem (USA) Építőmérnöki Intézetének vezetője, nemzetközi tekintélyű vízépítő mérnök, aki a Budapesti Műszaki Egyetemmel kötött együttműködési megállapodás keretében látogatott Budapestre. Tájékozódott a Bősnagymarosi vízlépcső építéséről is. Fogadta Őt Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes, Pozs- gay Imre államminiszter és Marót hy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter. 1989 tavaszan Értelmiségi fórum Értelmiségi fórum megrendezését határozták el a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos elnökségének szerdai ülésén. Az elképzelések szerint a fórumon a társadalmat leginkább foglalkoztató kérdéseket tárgyalják meg, és lehetőséget kívánnak adni a különféle nézetek nyilvánosság előtti ütköztetésének. A jövő év tavaszi rendezvényt megelőzően a helyi TIT-szerveze- tekben vitaülések zajlanak le, s egyidejűleg megkezdődhet a társulat szerepének, tevékenységének újragondolása is. Münchenben már olyan hagyománnyá vált az évenként megrendezésre kerülő sörfesztivál, hogy a németek ugyanúgy beírják a naptárakba már jó előre, mint egyéb más jeles napokat. Bár a magyar nem igazán sörivó nemzet, azért szerte e hazában is rendeznek kisebb-nagyobb sör- fesztiválokat. A Borsodi Sörgyár először próbálkozik ennek a rendezvénynek reklámhatásaiból kellő hasznot húzni. Mint a nemrégiben a miskolci sportcsarnokban megtartott sajtótájékoztatón dr. Bognár Gyula kereskedelmi igazgatóhelyettes hangsúlyozta: bár a müncheni fesztivállal nem kívánnak versenyre kelni, de mindenképpen szeretnének hagyományt teremteni. Csütörtöktől öt napon keresztül színes program várja a miskolci városi sportcsarnokba látogatót. Lesz Polka-Party, gyermekműsor, s koncertek sokasága. Olyan jeles együttesek, színművészek lépnek a közönség elé, mint Halász Judit és a Bojtorján zenekar, vagy Eszményi Viktória a 100 Folk Celsius együttessel, de a sort folytatva, az első Borsodi Sörfesztiválon részt vesz Kern András, Zorán, Bodrogi Gyula, Kibédy Ervin, Kovács Kati, Koncz Tibor, Keleti Pál, itt lesz a teljes Rádiókabaré ’’személyzete”. Láthatják a népszerű tv-be- mondót, Tamási Esztert, hallhatnak sramlizenét. Divatbemutatón ajánlanak őszi, téli viseleteket. A programok hétköznap a kora délelőtti órákban kezdődnek, míg hét végén délelőtt 10- től várják a kikapcsolódni vágyókat. S közben persze sört kínálnak a szomjazóknak, ahhoz illő ételeket az éhezőknek. Lesz tombola, aminek fődxja egy 25 ezer forintos utazási utalvány, s további igen értékes nyereményeket is kisorsolnak. Hagyományteremtők Sörfesztivál Miskolcon
