Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-12 / 192. szám
2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. augusztus 12., péntek Új kormány Ecuadorban Rangidős brit diplomata repült Teheránba Irán igazságszolgáltatást követel Rodrigo Borja, Ecuador szerdán beiktatott elnöke nyilvánosságra hozta az új kormány névsorát. A 13 tagú új kabinet kilenc minisztere a kormányzó demokratikus baloldal (ID) tagja. Az ID alapítója (1968) és szellemi vezére Rodrigo Borja. Az új külügyminiszter Diego Cordovez, a hadügyminiszter Jorge Feliz nyugállományú tábornok lett, a belügyminiszteri tárcát Andres Vallejo kapta. A kormány főtitkári posztjára Washington Herrerat nevezték ki. Rodrigo Borját szerdán ünnepélyes külsőségek között iktatták be államfői tisztségébe. Az eseményre érkezett George Shultz amerikai külügyminiszter a sajtó képviselői előtt úgy nyilatkozott, hogy szívélyes megbeszélést folytatott az új elnökkel. Egyúttal kifejezésre juttatta nemtetszését a beiktatási ceremónia színhelyéül szolgáló ecuadori kongresszus épületének egyik falfestménye miatt. A faliképen ugyanis egy náci egyen- sapkát viselő halálfej is látható, rajta a felirat: CIA. Shultz szerint a festmény ’’sértő üzenet az Egyesült Államoknak Sőt mi több, lehet — mondta -, hogy a beiktatáson való részvételtől akarták őt ily módon eltántorítani, csakúgy, mint ahogy a bolíviai merénylet célja is a körút megszakítása volt. Moszkvai rádió lengizi ügyelet A moszkvai rádió magyar nyelvű szerkesztősége ismét ten- gizi ügyeletet tart: a Tengizben dolgozó magyar szakemberek hozzátartozói, barátai, ismerősei augusztus 16-17-én, budapesti idő szerint reggel 7-től 12-ig küldhetnek telefonüzenetet szeretteiknek. Az érdeklődőknek a 00- 7095-ös előhívószám tárcsázása után a 233-73-16-os telefonszámot kell hívniuk. Ezen a számon rölgzítik hangos üzeneteiket, amit a szerkesztőség munkatársai már másnap eljuttatnak Ten- gizbe. Irán továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Irákot, mint agresz- szort büntessék meg, és ’’súlyos következményeket” helyezett kilátásba, ha a világszervezet elmulasztja ezt az igazságszolgáltatást. Hasemi Rafszandzsani, az iráni fegyveres erők főparancsnoka szerda este Teheránban tartott sajtóértekezletén hangsúlyozta: ’’világosan leszögeztük, hogy igazságtevést kívánunk, s azt, hogy a minden alapelvet felrúgó agresszor nyerje el büntetését”. ’’Azért fogadtuk el a tűzszünetet, mert reméljük, hogy a felelősség kérdésével foglalkozó bizottság komolyan veszi a dolgát” — mondotta Rafszandzsani, majd hozzáfűzte: ’’bízunk abban, az események nem azt fogják mutatni, hogy Iránt félrevezették a felelősség megállapításának kérdésében. Ha Irán úgy érzi, hogy félrevezették, ez súlyos következményekkel járhat az egész térségre” — mondotta a teheráni vezető. A BT 598-as határozata pártatlan testület létrehozását irányozza elő annak tisztázására, hogy melyik felet terheli a felelősség a háború megindításáért. Irán eredeti álláspontja szintén az volt, hogy addig nem fogadja el a tűzszünetet, amíg agresszor- ként meg nem hélyegzik Irakot. Irán ENSZ-küldötte szerdán tiltakozását jelentette be amiatt, hogy iraki repülőgépek iráni városok fölött repültek át. A küldött kijelentette, hogy az iráni légtér megsértése ellentétes a két félhez intézett, és az augusztus 20-i tűzszünet előtt maximális önmérsékletet sürgető felhívással. Mohammad Dzsafar Mahal- lati ENSZ-küldött Pérez de Cuellar főtitkárral tartott találkozója után újságírók előtt hangoztatta: Irán a legerélyesebb formában tiltakozott amiatt, hogy iraki gépek iráni városok fölött repültek át. Hozzátette, hogy az iraki lépés ’’rossz nyitánynak” bizonyulhat. A főtitkár és a BT elnöke a biztonsági tanács hétfői ülésén szólította fel a két felet, hogy tanúsítsanak maximális önmérsékletet. Pérez de Cuellar ezen az ülésen jelentette be, hogy augusztus 20-án életbe lép a tűzszünet. Rangidős brit diplomata repült csütörtökön Teheránba, miközben az iráni külügyminisztérium magas rangú képviselője Londonban folytat megbeszéléseket az anglikán egyházfővel. A két ország diplomáciai kapcsolatainak egy éve történt befagyasztása óta a brit kormány most először küldi el hivatalos képviselőjét az iráni fővárosba a farszi nyelven folyékonyan beszélő David Reddaway személyében. Reddaway, aki Khomeini ajatollah iszlám forradalmának győzelme idején diplomáciai beosztott volt Teheránban, két-há- rom hétre tervezett felderítő tárgyalásai alapján tesz majd jelentést külügyminiszterének a teljes értékű diplomáciai kapcsolatok helyreállításának lehetőségeiről. A brit külügyminisztérium megerősítette, hogy Londonban tartózkodik Reza Szaid Moha- medi, az iráni külügyminisztérium nyugat-európai osztályának vezetője. Mohamedi szerdán a Lambeth Palace-ban, az anglikán egyházfő londoni rezidenciáján találkozott dr. Robert Runde canterburyi érsekkel. ’’Mohamedi érkezésének és Reddaway elutazásának egybesése súlyt ad azoknak a találgatásoknak, amelyek szerint a két ország diplomáciai kapcsolatainak teljes helyreállítására sokkal hamarabb sor kerülhet, mint azt korábban gondolták” — állapította meg a The Times csütörtöki jelentésében. Jól tájékozott londoni források szerint a Libanonban Irán- barát csoportok által fogva tartott három brit túsz szabadsága áll a ’’titkos” megbeszéléseik homlokterében. Nicaraguái ellenforradalmárok Csak humanitárius segély Csak humanitárius segélyt volt hajlandó megszavazni az amerikai szenátus demokrata párti többsége a nicaraguai ellenforradalmároknak. A rendkívül heves vita után elfogadott határozat csaknem 27 millió dollárértékű élelmiszer, gyógyszer, ruha beszerezését engedélyezi. A republikánusok, a Fehér Ház ösztönzésére és támogatásával, katonai segély megszavazását is el akarták érni, s mikor ezt a többség elutasította, nem voltak hajlandóak még a humanitárius segély megszavazására sem, noha a többségi javaslat nyitva hagyja a kaput az előtt, hogy Reagan szeptemberben javasolhassa a katonai segélyek felújítását is. Az újabb segélyösszeg a szeptember végén lejáró jelenlegi— ugyancsak kizárólag nem katonai tételeket tartalmazó — segélyprogram felváltását szolgálja majd. Belgrádi értelmiségiek nyilatkozata a Mladinában A ljubljanai Mladina, a Szlovén Szocialista Ifjúsági Szövetség központi lapja közzétette 19 ismert belgrádi értelmiségi — tudós, akadémikus, író, művész — levelét, amelyet ’’Javaslat Joszip Broz Tito szerepének szabad és bíráló ellenőrzésére” címmel a jugoszláv államelnökséghez és a parlamenthez intéztek. A Mladina ”Ki volt Joszip Broz Tito?”, címmel ismertette ezt az állás- foglalást. A levél aláírói ” A szabad gondolkodás és véleménynyilvánítás védelmezőinek bizottsága” nevében támadják a néhai párt- és államfőt egyebek között a koszovói helyzet, az albán nacionalizmus kialakulásáért, az ország 1974-es alkotmányának elfogadásáért, a Goli Otok-i szigetbörtön létrehozásáért (1948-ban), a ’’reális szocializmus jugoszláv alternatívájának szerencsétlen eredményeiért”. Több jugoszláv lap erélyes hangú kommentárban utasította el a bizottság levelét, amelyet a zágrábi Vjesnik a történelem elleni ármánykodásnak és cselszövésnek nevezett. Az újságok élesen elítélték a Mladinát is. Az elindít négy évtized legsúlyosabb természeti katasztrófája sújtja a szudáni fővárost. Kartuinban megbénult a víz- és áramszolgáltatás, valamint a tömegközlekedés. Az elmúlt heti özönvíz szerű esőzések miatt mintegy egymillió ember vált hajléktalanná az országban. (Népújság telefoto MTI) Világkiállítás: Bécsi helyszín A tervezett 1995-ös Bécs-Bu- dapest világkiállítás bécsi helyszínéről folyó vita megoldására eredeti elképzelés vetődött fel. Eszerint részben egy, a bécsi Du- na-szakaszon átívelő új híd szolgálhatna kiállítási területül, mintegy kézzelfoghatóan jelképezve a kiállítás mottóját: „Hidak a jövőbe”. Az ötletet mind a világkiállítási egyesület építésze, Gustav Pe- ichl, mind pedig az egyesület főtitkára, Gerhard Félti elragadó- nak és megfontolásra érdemesnek tartja. Mindenekelőtt az elképzelés műszaki megvalósíthatóságát, költségoldalát, környezeti hatásait és városrendészeti kihatásait kell megvizsgálni. A híd építési költségeit a máskülönben szükséges telekköltségek és pótlólagos beruházási költségek megtakarítása ellensúlyozná. Félti szerint a híd az egész világkiállítás és Bécs vonzó jelképévé válhatna, így későbbi hasznosítására is számos lehetőség kínálkozik. A belga sajtó Romániáról A liberálisokhoz közel álló igen tekintélyes brüsszeli Le So- ir, a legnagyobb példányszámú francia nyelvű belga lap csütörtökön háromhasábos cikket közöl ”az ENSZ-be delegált román szakértőket sújtó járványról”. Emlékeztet rá a cikk: ezelőtt három évvel Liviu Botát, aki 1985-ig az ENSZ leszerelési kutató intézetének igazgatója volt Genfben, konzultációra hazarendelték Bukarestbe. Bota ott — a hivatalos jelentés szerint -megbetegedett. Valójában — írja a lap — a román titkosrendőrség, amely szerint túlságosan független volt, kémkedéssel vádolta és őrizetbe vette. Az ENSZ nyomására később kiengedték, de házi őrizetben tartották és csak az ENSZ ismételt követelésére engedték vissza két évvel később Genfbe, ahol már nem mert semmilyen nyilatkozatot tenni. Csak annyit mondott, hogy ki- szabadulását az amerikai külügyminisztériumnak köszönheti. Nem kizárt — folytatja a Le Soir — hogy Washingtonnak most újból interveniálnia kell. Az emberi jogok Genfben székelő ENSZ-bizottságának román szakértője, Dumitru Mazilu ’’kapta el a betegséget”, és egy éve nem engedik vissza Genfbe. Most Bukarest Ion Diaconu személyéhen mást küldtek a hclyébe. Az ENSZ követeli, hogy adják vissza Mazilu mozgási szabadságát. Ezután a lap így folytatja: ’’ÉrthetőMazilu betegsége abban az értelemben, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása nem erős oldala Ceausescu elnök kormányzatának. A szakértők eltűnése román specialitás lett, mivel Mazilu, akárcsak korábban Bota, nem volt elég buzgó a román álláspont támogatásában. Igaz, a szakértők feladata Ceausescu politikájának támogatásában lehetetlenné válik, amikor a területrendezésnek, azaz a falvak lerombolásának és az erőszakos urbanizációnak képtelen programja a megvalósítás szakaszába lépett”. Ugyanezzel a témával foglalkozik csütörtökön a La Libre Belgique, a másik igen tekintélyes francia nyelvű belga lap. A cikk szerint a héten Genfben az Emberi Jogok Bizottságában titokban egy levelet adtak kézről kézre. Ebben Dumitru Mazilu leírja, hogy amióta nem engedélyezik visszatérését Genfbe, erős nyomás nehezedik rá és családjára, zaklatják őket. Minisztériumi beosztásából visszahívták, és éjjel-nappal 20 titkosrendőr tartja őt szemmel. A levélben — fejezi be cikkét a La Libre Belgique — szó sincs szívbajról, amelyre a román hatóságok hivatkoztak. A jugoszláviai „petőfisek ” A második világháború viharában a jugoszláv népfelszabadító hadsereg kötelékében, Szlavóniában 45 évvel ezelőtt alakult meg az első magyar egység: a Petőfi Sándor zászlóalj, amelynek még élő harcosaival együtt az utókor most büszkén emlékezik az évfordulóra. 1943 nyarán, azokban az emlékezetes napokban a jugoszláv partizánhadsereg magyar tagjai a 2. hadtest parancsnokságának döntése alapján Szlatinszki Dre- novacnál, a Jankovac-patak mentén gyülekeztek. Augusztus 15-én a zászlóalj létrehozását bejelentő ünnepélyes parancshirdetésre vártak, amikor a csendet váratlan fegyverzaj verte fel. Egy fasiszta osztag rajtaütött a falun. A partizánok szétszóródtak és a tűzre tűzzel válaszoltak. A tűzharc nyomán a hitleristák visszavonultak, a partizánok pedig — még ugyanazon a napon — a ri- jenci szénbányánál ismét összegyűltek./« olvasták fel a hadtest 127/43. számú parancsát a Petőfi Sándor magyar zászlóalj megalakulásáról. Két századot kiegészítettek az ugyanakkor életre hívott Ernst Thalmann német századdal. A ’’petőfisek” tevékenységének színteréül a Dráva-menti területet jelölték ki. A parancs szerint az ottani német- és magyarlakta területeken állomásoztak, s ha kellett, fegyverrel csaptak le a fasisztákra. Ezért a zászlóalj 16 hónapos működése alatt több dandár alárendeltségébe került — mindig az alá, amely éppen Szlavóniában harcolt. A zászlóalj első parancsnoka Kis Ferenc százados volt. A szlavóniai Cabunán élt, borbélymesterként dolgozott, 1930-ban vették fel a Jugoszláv Kommunista Pártba. Kezdettől fogva részt vett a jugoszláv antifasiszta fegyveres harcokban. Az egykori dokumentumok megemlítik, hogy büszke volt magyar mivoltára és kommunista meggyőződésére. A nehéz körülmények között hamar kitűnt szervezői és kitűnő vezetői készsége. 1943 májusában léptették elő századossá. A Petőfi zászlóalj híre nemsokára túljutott a Dráván, az országhatáron. Kapcsolatot teremtett a Barcson és környékén dolgozó magyar antifasisztákkal, akik ezt a kontaktust használták fel arra, hogy politikai üldözötteket és zsidókat menekítsenek át a jugoszláv néphadsereg soraiba, vagy tovább, biztonságos területekre. A Vajdaság felszabadulása után a bácskai és a bánáti magyarok tömegesen jelentkeztek a jugoszláv népfelszabadító hadseregbe. Újabb három magyar zászlóaljat hoztak létre, s a Petőfi Sándor zászlóalj 1944. december 31-én Sellyén brigáddá bővült, amelynek parancsnokává Kis Ferencet nevezték ki. A brigád legnagyobb ütközetét Bolmannál vívta. Ez a csata 1945. március 21-én győzelmesen befejeződött, de a magyar dandárt súlyos veszteség érte. Egy Dráva-menti fán rejtőzködő német mesterlövész Kis Ferenc százados életét is kioltotta. A Petőfi Sándor magyar brigád hős fiainak emlékét Szlatinszki Drenovacon és Bolmannál emlékmű őrzi. Márkus Gyula
