Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-10 / 190. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 190. szám ÁRA: 1988. augusztus 10., szerda 1,80 FORINT Az eső haszna — a vihar kára Szorgos napok a mezőgazdaságban A napokban megérkeztek a várva várt esőfelhők. Igaz, a reméltnél kevesebb csapadék hullott a szomjűhozó földekre, de a szakemberek szerint ez a „kicsi” is megváltás volt a növényeknek. Sajnos, az örömbe üröm is vegyült: az égi öntözést hirtelen jött vihar, orkánszerő szél kisérte, itt-ott jelentős károkat okozva a közös gazdaságoknak, a növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozóknak. Körképünkben annak néztünk utána: mi volt az eső haszna, s mi a vihar kára, illetve melyek napjainkban a legfontosabb munkák a földeken. Valóság A szocialista országok többsége — benne hazánk is — a nagy átértékelések korát éli. Olyan, mondhatni hagyományos illúziókat voltunk — és vagyunk — kénytelenek felszámolni, amelyekre hosszú időn át támaszkodtunk. Néhány ilyen: a szocializmusban nincsenek érdek- különbségek, és megszűnik a bűnözés. Itt nem létezhet munkanélküliség, ugyanakkor megvalósul az emberiség régi álma, az egyenlőség. Aztán rá kellett jönnünk arra: amire rá „kellett” hogy jöjjünk. Tulajdonképpen nem volt olyan nagyon nehéz, hiszen a tapasztalatok és a tények kérlelhetetlenek. De mégis, hatalmas erő kell nem csak a felismeréshez, de az új kimondásához és elhatározásához is. Túlzás nélkül azt mondhatjuk, hogy — bár voltak megtorpanások is — Magyarország ezen a téren élen járt. Egyes vélemények szerint nem is elveszett illúzióról van szó, hanem valamiféle meghátrálásról, és továbbra is sokan azt hangoztatják: nonszensz és megengedhetetlen, hogy munkanélküliség vagy sztrájk legyen egy közösségi társadalomban. Ez egy igen szép gondolatsor, de csak az. A valóságban a teljes foglalkoztatásért meg kell fizetni, és az érdekkülönbségek bizony valódi feszültségeket okoznak a különböző rétegek között. Ezekről nem venni tudomást persze lehet, de mindez attól még létezik. S ha kezelni akarjuk ezeket a problémákat, és segíteni kívánunk magunkon, először is tudomásul kell venni azokat. Persze, ha nem valljuk be magunknak ezt, megmaradhat az illúzió. De azzal meg magában mit is kezdhetnénk...? Igaz, az eszmélés fájdalommal jár. Emberek milliói éltek abban a hitben, hogy társadalmunkban egyszer s mindenkorra eltűnnek a feszültségek, a jövő pedig csodás lesz. Vajon elszabad-e vennünk az emberektől ezt a hitet? — tehetnénk föl a kérdést. A szebb jövő reményét természetesen nem. De csupán ettől még nem fogunk jobban élni. Ezt — azt hiszem — elég kézzelfoghatóan érzékelhetjük manapság. Mert semmilyen elgondolás, terv és elképzelés nem pótolhatja az emberibb életkörülményeket; például a lakást, a jó anyagi helyzetet. Hosszú távon a mérce csak ez utóbbi lehet. Gondjaink megoldásának első számú feltétele valószínűleg az, hogy világosan lássunk, és pontosan feltérképezzük helyzetünket. És ebben a munkában nem támaszkodhatunk illúziókra, csakis egy dologra, ezt pedig úgy hívják — valóság. A jelen kérdéseire tehát most kell választ adni, hiszen a tények kegyetlenek. Az a legfőbb sajátosságuk, hogy nem „tűrnek” mellébeszélést. Havas András EGRI CSILLAGOK TERMELŐSZÖVETKEZET (EGER): Körkérdésünk válaszadója a tsz szőlészeti telepvezetője, Kovács Gábor, aki mindenekelőtt arról informált bennünket, hogy területükön mintegy 25 mm mennyiségű eső esett. Mint mondotta: a legjobb időben jött a kevéske csapadék, hiszen hatására ugrásszerűen meggyorsul a szőlőszemek érése, duzzadása. Korábban 2-3 hete nem esett, így már-már a szárazság jelei kezdtek mutatkozni a 450 hektáros termő, és az új telepítésű szőlősökben. A szakemberek megítélése szerint ahhoz, hogy megfelelően alakuljon a termés, nagyon kellett és kell is még a csapadék. A vihar az egri szövetkezet területén főként a szőlőtáblák tám- rendszerében okozott kárt, egykét területen a gazdaság dolgozói egy-egy hetes munkával tudják helyreállítani a tartóoszlopokat. A szövetkezetben szorgos munkával telnek ezek a napok: a 600 hektáros gabonaterületről a termés nagyja már a magtárakban van. Pillanatnyilag a szalma összegyűjtése, a beszállítása, illetve a tarlóhántás folyik. A szőlőben a talaj- és növényvédelmi munkákat végzik, s permetezik a késői fajtákat, így a Cabeme-t, a Kékfrankost, illetve az Olaszriz- linget. LENIN TERMELŐSZÖVETKEZET (HAT\AN): A fejlődés stádiumában kapta a hozzávetőlegesen 30 mm-nyi csapadékot az ezer hektáros cukorrépa-ültetvény — tájékoztatott Kepes János főkönyvelő —, de igencsak hasznát vette az esőnek a 300 hektáron lévő kukorica is. A cukorrépánál, mint megállapították a határszemlén, ez a harminc milliméter hektáronként tonnákat jelenthet. Úgy számítják, hogy a répa szedését körülbelül egy-másfél hónap múlva megkezdhetik. A vihar a hatvaniakat sem kerülte el, szerencsére jég nem volt, így a határban nem okozott gondot. A környéken végigsöprő szél letépte viszont az egyik raktár hullámpalából készült tetejét, s ez azért okozott kárt, mert az ott tárolt vetőmagnak megfelelő gabona egy része elázott. A tetőszerkezet helyreállítását a szövetkezet építőbrigádja a lehető leghamarabb megkezdte. Az elkövetkezendő napok, hetek feladata az őszi vetések alá történő műtrágyázás, valamint az esedékes talaj munkák — tárcsázás, mélyszántás — folyamatos elvégzése mintegy hétezer hektáron. MÁTRAVÖLGYE TERMELŐSZÖVETKEZET (MÁRKÁZ): Csapadék szempontjából talán a legszerencsésebbek voltak a markaziak: a szövetkezet földjeit csaknem 50 millimétemyi eső áztatta. Hasznos volt ez, mert a folyamatos öntözés sem tudta pótolni a szőlőterületek „szomjúságát”. A mostani eső nagyban kedvezett a fürtök növekedésének, a számítások szerint akár tíz százalékkal nagyobb termést is jelenthet a szüretkor. Nem elhanyagolható a hatása a korai érésű szőlőfajtáknál a cukorképződésnél. A viharral jött jégeső 30 hektár háztáji szőlőterületen okozott mintegy 20 százalékos kárt. A hetven hektáros napraforgó termőterületen a viharkár meghaladja az 50 százalékos arányt: a szél megtörte a szárakat, így a tányérok a földre kerültek. Ezek beérése bizonytalan, a géppel való betakarítása szinte lehetetlen. A kisebb épületkárok mellett — mondta Márkus János főagronómus — a vihar a borászati üzemet sújtotta a leginkább: felborította a szüretre előkészített ezer hektoliteres acéltartályokat, javításuk időveszteséget okoz a felkészülésben. A markaziak legfőbb teendője jelenleg, hogy befejezzék az utolsó növényvédelmi munkákat a 150 hektáros szőlőültetvényen, már a tervek szerint a hónap utolsó hetében megkezdhetik a korai érésű fajták — Zefir, Gyöngyrizling, Bianca, Irsai — szüretelését. S még egy betakarítási hír: várhatóan két nap múlva befejezik a fénymag aratását, a várható termésátlag 1,9 tonna hektáranként. RIMAMENTE TERRME- LŐSZÖVETKEZET (MEZŐ- SZEMERE): Nagy János elnök tájékoztatása szerint a gazdaság területén 20 milliméter csapadékot mértek. Az eső sokat segített abban, hogy a korábban kiszáradt talajt eredményesebben munkálják meg, javult a szántás minősége is. Az átvonuló vihar elsősorban a még lábon álló búzatáblákban okozott károkat, a szakemberek a búza megdűléséről számoltak be a határszemle után, s azt is tapasztalták, hogy jelentős volt a szempergés. Az Állami Biztosító kárszakértői hozzávetőlegesen 500 ezer forintra taksálták a szövetkezet veszteségét. Aminek viszont kimondottan használt az eső, az a 800 hektáron termesztett kukorica volt. Mezőszemerén is — mint megyénk valamennyi gazdaságában — a jelenlegi és a közeljövő feladatai közé tartozik a műtrágyázás, a szántás, illetve az őszi vetésűnövények alá történő talajelőkészítés. Az Eger környéki szőlőkben a talaj- és növényvédelmi munkákat végzik (Fotó: Szántó György) • • Ülést tartott a Politikai Bizottság Megkezdte működését az MSZMP KB szóvivői intézménye: kedden Major László, a KB Iroda vezetője, a Központi Bizottság szóvivője tájékoztatta a sajtó munkatársait a Politikai Bizottság aznapi üléséről. A tájékoztatón részt vett Kovács Lász- ló külügyminiszter-helyettes, valamint Thürmer Gyula, a Központi Bizottság munkatársa. Major László az ülésről elmondta: a testület megvitatta és elfogadta a magyar párt- és kormányküldöttség jelentését a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének július 15-16-i varsói üléséről. Hangsúlyozta, hogy az alapvető kérdésekben folytatott rendszeres és érdemi konzultáció, az álláspontok demokratikus összehangolása a nemzeti és a közös érdekek érvényesítését segíti elő. A Politikai Bizottság fontosnak tartja, hogy a tagállamok korábbi javaslatainak és a most elfogadott nyilatkozatának megfelelően, mielőbb tárgyalások kezdődjenek az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentéséről. Hazánk érdekelt abban, hogy a csökkentéseknek már az első szakasza az országunk területén lévő erőkre is kiterjedjen. A Politikai Bizottság rendkívül fontosnak tartja azt a törekvést, hogy az emberi jogi és humanitárius kérdések a jövőben nagyobb hangsúlyt kapjanak a szocialista országok együttműködésében, s a Varsói Szerződés keretében létrejöjjön az ezzel foglalkozó különbizottság. A testület tájékoztatást hallgatott meg a VSZ-tagállamok pártvezetőinek július 16-i varsói munkatalálkozójáról. Üdvözölte a megbeszélések rendszeressé válását, az együttműködés fejlesztését érintő érdemi, kötetlen vélemény- és tapasztalatcsere folytatását. A Politikai Bizottság nagyra értékelte Grósz Károly és Wojci- ech Jaruzelski varsói munkatalálkozóját. A megbeszélés megmutatta, hogy az MSZMP és a LEMP egyaránt érdekelt a szocializmus nemzetközi méretű megújulásában. Mindkét ország a szocializmus korszerűsítésére, átfogó politikai és gazdasági reform következetes megvalósítására törekszik, nemzeti sajátosságainak figyelembe vételével. A problémamentes politikai kapcsolatok jó alapot jelentenek az ideológiai tapasztalatok cseréjének bővítéséhez, továbbá a gazdasági kapcsolatainkban eddig elért eredmények megőrzéséhez, illetve a lehetőségek jobb hasznosításához. A Politikai Bizottság ugyancsak meghallgatta és jóváhagyta Grósz Károly beszámolóját az Egyesült Államokban és Kanadában tett látogatásáról. Nagy jelentőségűnek tartja a Ronald Reagan-nel tartott találkozóját. Megállapította, hogy az Egyesült Államok vezetőivel folytatott megbeszélések jól szolgálták egymás álláspontjának kölcsönös, jobb megismerését, a bizalom erősítését, s ezzel a magyaramerikai kapcsolatok továbbfejlesztéséhez szükséges politikai feltételek megteremtését. A testület a kapcsolatok fejlesztését elősegítő, fontos eseményként értékelte az első magyar-kanadai kormányfői találkozó létrejöttét, a Brian Mulro- ney-val folytatott megbeszéléseket. A Politikai Bizottság üdvözölte, hogy a küldöttség az Egyesült Államokban és Kanadában találkozott a magyar emigráció képviselőivel, kiemelkedő személyiségeivel. Kifejezte azt a véleményét, hogy a magyar származású külföldi állampolgárok fontos szerepet játszhatnak Magyarország és új hazájuk kapcsolatainak erősítésében. A testület a továbbiakban a személyzeti munkával, a hatáskörökkel, valamint személyi ügyekkel kapcsolatos előteijesz- téseket vitatott meg, fogadott el. A bonni főpolgármester Budapesttel ismerkedett Hans Daniels, Bonn főpolgármestere — akilványi Pálnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Fővárosi Tanács elnökének meghívására tartózkodik hazánkban — kedden reggel a Deák téri metrómúzeum megtekintésével folytatta magyarországi programját. Majd metróra szállt, s az új magyar szerelvénynyel az észak-déli vonal harmadik szakaszának építkezéséig utazott. Innen a IV. kerületi tanácshoz vezetett az útja. A városrész életéről Fekete János tanácselnök tájékoztatta a vendéget. Ezután a főpolgármester a Rezi Károly utcai nyugdijasházba látogatott, majd a káposztásmegyeri lakótelepet kereste fel, ahol megtekintett egy gyógyszertárat is. Hans Daniels délután újságírókkal találkozott a Fórum szállóban. Kérdésekre válaszolva elmondta: — Nagyon kevés időt töltöttem Magyarországon, s ez mindössze arra volt elég, hogy általános információkat gyűjtsék. Mély benyomást gyakorolt viszont rám az az erőteljes megújulásiszándék, amely a magyar politikát jellemzi. Meggyőző erejű az arra irányuló készség, hogy a korábbi hibákat kijavítsák, korrigálják, s ne tekintsék megváltoztathatatlannak a mostani intézkedéseket sem. Minden társadalomban, struktúrában az a legfontosabb alapelv, hogy ha szükséges, kellő rugalmassággal javítani lehessen az adott helyzeten. A két város közötti irányításbeli különbségről szólva először is a nagyságrendileg eltérő lélek- számra és a társadalmi viszonyok különbözőségére utalt. Mint mondotta, Budapesten a sok magánkezdeményezés ellenére egy sereg dolgot központilag igazgatnak a város ellátásában. Bonnban más a helyzet: csak akkor avatkoznak be központilag, ha a magáncégek, magánvállalkozók bizonyos feladatokat nem tudnak megoldani. A főpolgármester végezetül szólt Paskai László bíborosnál tett látogatásáról, a Bonn fennállásának 2000. évfordulóját köszöntő jövő évi ünnepségekről. A sajtókonferenciát követően az NSZK-beli politikus a Gel- lért, majd a Király fürdőt tekintette meg. Konferencia az atomtámadás évfordulóján A Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás 43. évfordulója alkalmából konferenciát tartottak kedden a MTESZ székházában. Az Országos Béketanács, valamint a „Magyar orvosmozgalom a nukleáris háború megelőzéséért,, és a „Mérnökök a békéért,, mozgalom rendezvényén neves szakemberek, közéleti személyiségek hívták fel a figyelmet az atomfegyver-kísérletek veszélyeire, betiltásának lehetőségeire, emlékeztettek a 25, illetve a 20 évvel ezelőtt aláírt részleges atomcsend- és az atom- sorompó-egyezményre. Szentágothai János akadémikus, az Országos Béketanács tudományos és kulturális bizottságának elnöke megnyitó beszédében elmondta: a Hirosimát és Nagaszakit romboló atomtáma- (Folytatás a 2. oldalon)
