Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-08 / 188. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 188. szám ÁRA: 1988. augusztus 8., hétfő 1,80 FORINT Próbakő Bűcsúestet tart az ismerősöm, hosszú útra, távoli tájra veti a sorsa. Könnyedén veszi a baráti társaság élcelődését, mondván: megfontolta, amit tesz. Önerejéből küzdötte fel magát a toronydaru üvegkalitkájáig, ahol mindenki által elismerten tette a dolgát. Tudta, hogy az elsők közé sorolják, lenézni mégsem nézett le senkit, sem a toronyból, sem a két talpán állva idelenn. Az utolsó koccintáskor csak annyit mondott: „próbára akarom tenni magam, fiatal vagyok, tehetem...” A távoli „próbakövet” manapság a szovjetunióbeli Tengizben, vagy Észak-Afrika egyes országaiban keresik a fiatalok, idősebbek egyaránt. Korábban Orenburg, Uszty-Ilimszk, Vietnam, Kuba, s ki tudná sorolni, hány és hány építkezés bábeli „zűrzavara”, sejtelmes csábítása hatott ellenállhatatlanul a vállalkozó szellemű szakemberekre. De — a teljesség kedvéért tegyük hozzá azonnal — az itthoninál jóval magasabb jövedelem sem volt elhanyagolható tényező a több évre szóló szerződés aláírásakor. Okkal és joggal állítható: egy-egy ilyesfajta útrake- lésnek, próbatételnek ezernyi motivációja van. S ugyancsak ezernyi gyötrő pillanata a honvágy óráiban, örömkönnyei a természet feletti győzelem érzésének. Aki belevág — s eleget is tesz vállalásának -, jogos részese lehet az Élet egy felejthetetlen darabjának. Ezt a szeletet azonban nem holmi könnyedséggel lehet kihasítani a nagy egészből. Alappillér az elvitathatatlan szaktudás, a szakma szeretete. Ez teszi alkalmassá az embert arra, hogy idegenben, más élet- és természeti körülmények között is megállja a helyét. Mi több - számos náció képviselőivel együtt dolgozva -, a mesterség fortélyainak gyarapítása is megadatik a szorgalma- sabbjainak, az érdeklődőbb típusúaknak. Mi hát ez, ha nem egy jó — kemény és szigorú — iskola emberségből, akaraterőből, tudásvágyból egyaránt. Akik itthon is példát mutattak — legyenek azok értelmiségiek vagy szakmunkások, adminisztrátorok -, ott a vétkek vétkének tudnák be a meghátrálást, az önbizalom elvesztését. Hacsak nem valami súlyos hazai gond, vagy nem várt betegség miatt törik meg a kezdeti lendület. Napjainkban számos alkalommal hallani: nincs példaképük a mai fiataloknak. Nem is lesz, ha nem néznek szét maguk körül, mert lehet, hogy karnyújtásnyira vannak azok, akikre fel lehet nézni c s u p á n a munkájuk eredményei, sikerei miatt is. A próbakő megkeresése itthon és távol e hazától egyaránt adott mindenki számára — az önismeret alapján... Szilvás István Aranymenyegző a Bazilikában — Ki mit tud? a Dobó téren és a Szépasszony-völgyben — Békéscsabára került a hordó bikavér Az ország nyugdíjasai találkoztak Egerben A város központjában, a Dobó téren nagy tömeg gyűlt össze az ünnepélyes megnyitóra (Fotó: Szántó György) Ritkán látható nagy tömeg özönlött az egri Dobó térre szombaton délelőtt tíz óra tájt. Ekkor tartották a III. Országos Nyugdíjas Találkozó megnyitóját. A városba érkezők autóbuszai megtöltötték a parkolókat, s bizony a későn jövők már nehezen találtak helyet járműveiknek. A Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsának, továbbá Eger Város Tanácsának, valamint a Népszava Barátság Klubnak e rendezvényét megtisztelte részvételével — többek között -Schmidt Rezső,a. megyei tanács elnöke, Diószegi Lajosné, a Hazafias Népfront megyei titkárhelyettese, Sós Tamás, a megyei KISZ-bizottság első titkára, Farkas József,a. városi pártbizottság titkára és Békési József, a város tanácsának általános elnökhelyettese is. Farkas Sándor, az SZMT vezető titkára megnyitó beszédében üdvözölte az ország valamennyi részéből idesereglett több ezer embert. — Szeretnénk ezt az alkalmat a nyugdíjasok számára felejthetetlenné tenni, olyan élményeket biztosítani, amelyek szebbé, gazdagabbá, ünnepibbé teszik napjaikat — mondotta szónoklatában. — A nehezebb gazdasági körülmények, a sokszor feszítő szociális gondok, a nehezebbé váló életviszonyok ellenére sem szabad elfelejteni, hogy hazánkban az elmúlt évtizedekben hatalmas értékek születtek, melyekhez az idősek szellemi és fizikai munkája döntően hozzájárult. Mindezek alapján a szak- szervezeti mozgalomban is kiemelten kezeljük az önök sorsát, törekedve arra, hogy könnyít- sünk helyzetükön, segítsük szebbé, emberibbé tenni éveiket. A köszöntőt követően megkezdődött a Ki mit tud? Elsőként az Öcsödi Asszonykórus lépett pódiumra, s népdalösszeállításukkal nagy sikert arattak. Mivel e vetélkedőre mintegy százan jelentkeztek, ezért ez idő tájt a Szépasszony-völgyben is megindult a Ki mit tud? Mindkét helyen citeraegyüttesek, versmondók, népdalkörök, s hajdani színjátszók adtak ízelítőt tudásukból. A Dobó téren már reggeltől zajlott a kézművesmesterek országos kiállítása és vására. Fafaragók, bőrdíszművesek, hímzők, továbbá amatőr képzőművészek, mézeskalácsosok és tojás- patkolók kínálták portékáikat. Első ízben került sor e program keretében arra az aranymenyegzőre, amelynek a Bazilika adott helyet. Itt huszonkét, 50 esztendővel ezelőtt örök hűséget esküdött pár házasságát erősítette meg áldásával dr. Seregély István egri érsek. Volt közöttük például egri, gyöngyösi, kiskörei, budapesti, gyomaendrődi, mátészalkai és miskolci is.Az idős párok a Líceum aulájából indultak a Székesegyházba, kéz a kézben, a nénikék virágcsokrot szorongatva. Akadt, aki görbebotra támaszkodva tette meg ezt az ötvenöt lépcsőnyi utat, de volt olyan is, aki legényesen lépkedett. Dr. Seregély István szentbeszédében elmondta, hogy e jubileumban ötven esztendő vesződ- sége van benne, majd azokat az értékeket vette számba, amelyek nélkül erre a mostani ünnepségre nem nyílt volna lehetőség. A mise után a párok a Belvárosi étteremben ülték meg aranylakodalmukat, fiaik, lányaik, unokáik társaságában. — Mindig vidáman fogtuk fel az életet— világosított fel az étteremben jubiláló egri Koncz Sán- - A hosszú házasság másik a férj viselje a kalapot. Erzsiké néni, a felesége mosolyogva bólogatott minderre. A délutáni órákban a Ki mit tud? egyre népesebb közönség előtt folytatódott a Szépasszony- völgyben. A kellemes meleg időben sokan a fűbe heveredve élvezték végig a színvonalasabbnál színvonalasabb produkciókat. Többen felfigyeltek egy mezítlábas, cigányruhába öltözött csoportra. — Lehár: Cigányszerelem című operettjéből mutatunk be egy részletet — tudtuk meg Tihanyi Sándornétól. — A Fejér megyei Csapdról jöttünk. — Nem fáradtak el? — érdeklődtem. — Gyönyörű ez a mai nap, s ha az utcabálon megtáncoltat, akkor még szebb lesz—tréfálkozott a nénike. Sokan várták már ekkor a tombolasorsolást, melyet délután 4 órakor tartottak, a parádi nyugdíjasklub nagy sikerű palóc lakodalmasa után. A fődijat, az Egervin ajándékát, azaz egy hordó /több mint 50 liter/ bikavért a békéscsabai Szabó Mihályné nyerte. — Mi lesz a bor sorsa? — Nem tudom — válaszolta, majd a körülöttük állók nagy ámulatára így folytatta: — sem én, sem a férjem nem szeretjük a bort. A nap ismert fővárosi művészek, közöttük Gaál Gabriella és Madarász Kaía/innótázásával folytatódott. Fellépett még a Fel- sőtárkányi és az Egri Néptáncegyüttes is. A programot az este tíz óráig tartó utcabál tette még emlékezetesebbé. Homa János Akik ütvén éve kötöttek házasságot, dr. Seregély István előtt erősítették meg hűségüket Grósz Károly nyomdászfiatalok között Szombaton Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Miniszter- tanács elnöke a II. Országos Nyomdász Ifjúsági Találkozó alkalmából Békéscsabára látogatott. A vendég elsőként a Kner Nyomdát kereste fel, ahol Háromszéki Pál vezérigazgató tájékoztatta az évente mintegy kétmilliárd forint értéket előállító vállalat munkájáról, s a tízmillió dollár értékű világbanki beruházás helyzetéről. Ezt követően az MSZMP főtitkára üzemlátogatáson ismerkedett a Kner Nyomda új csomagolástechnikai és könyvnyomtató gépsoraival, s elbeszélgetett a gépeket irányító nyomdászokkal. A nyomdabeli látogatást fórum követte a Békéscsabai Tanítóképzőben az ország 35 nyomdájából az ifjúsági találkozón résztvevő félezer fiatallal. Itt Szabó Imre, a Kner Nyomda KISZ-bizottságának titkára köszöntötte a vendéget, majd Grósz Károly beszédet mondott a fórum hallgatósága előtt. A világpolitikai és gazdasági helyzetről, a szocialista országokban történő változásokról, és a hazai gazdasági és politikai megújulás halaszthatatlan feladatairól szólt a nyomdászfiataloknak a főtitkár-miniszterelnök. A fórum résztvevői egyebek közt az átképzés és a családalapítás nehézségeiről, valamint a vidéki nyomdák nem könnyű helyzetéről mondták el véleményüket. A fiatalok szót ejtettek mindarról, ami a szombaton megtartott alágazati iljúsági parlamenten is foglalkoztatta őket. Magyar falukép — celluloidszalagon Megnyílt a filmművészeti nyári egyetem Marx József előadását tartja, mellette dr. Tóth Vilmosné és Hernádi Ferenc Régi ismerősök és új vendégek egyaránt benépesítették szombaton délután az egri Ifjúsági Ház nagytermét. Az idén már tizenötödik alkalommal rendezték meg a filmművészeti nyári egyetemet. Erre Európa számos országából érkeztek résztvevők, hogy részesei legyenek az első új temetikájú eseménynek. Most először ugyanis nem egy filmrendező életútja van terítéken, hanem a magyar film faluképét tekintik át. Ez új hagyományt teremt, hiszen ezentúl is egy-egy időszerű kérdéscsoport köré épül fel a kurzus. A megnyitón előbb dr.Tóth Vilmosné, a TIT megyei szervezetének titkára köszöntötte a megjelenteket, közöttük szű- kebb hazánk párt- és állami vezetőit. Egyúttal bemutatta a nyári egyetem új titkárát, Hernádi Ferencet, aki az egri Dobó István Gimnázium igazgatóhelyettese, s az Ifjúsági Ház Prizma mozijának a vezetője. Ezután Marx József, a Magyar Filmintézet igazgatója tartotta meg nyitóelőadását. Kiemelte, hogy az Egerbe látogatók az idén is megismerkedhetnek az elmúlt időszak magyar filmtermésével, s emellett fedezhetik fel maguknak a honi falut. Azért éppen ezt a témakört választották elsőként, mert hazánk történelmében egészen más a kisebb települések élete, mint máshol. Ezeken a területeken hatalmas emberi drámák zajlottak 1945 előtt és után is. Emellett máig húzódó ellentét van az ősi falusi kultúra és a külföld által erősen befolyásolt városi jövevénykultúra között. Filmművészetünk ezekre a jelenségekre állandóan reagált, s feldolgozta azokat. Ezzel a korábbi időszakokban sajátos képi világot és elbeszélésmódot alakított ki, az úgynevezett parasztbarokkot. Ezzel együtt nem tükrözik híven a valóságot, felületes politikum, áttetsző ideologikum figyelhető meg bennük. Emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunióban nemrégiben mutatták ki, hogy a harmincas években az orosz muzsik hátán épült a szovjet iparosítás. Mi még nem fedeztük fel teljes egészében, hogy mi az, ami a magyar paraszt hátán épült. Újabban a falusi életmód elsősorban dokumentumfilmekben tükröződik. Ezekben az alkotásokban az ott élők demoratikus megszólalási lehetőséget kaptak. Ez a forma pedig tönkretette, vagy éppen szomorúan jelezte a parasztbarokk megszűnését. így olyan képet kapunk, amelyet nem bizos, hogy szeretünk. A lényeg mégis az: hogyan lehetne megőrizni a kulturális örökséget úgy, hogy az ne skanzen legyen, hanem a fiatalok számára is megfelelő életkörülményeket kínáljon. Nem beszélhetünk felzárkózásról a világhoz, ameddig ez a helyzet meg nem oldódik. A nyári egyetem jövő vasárnapig tart. Ezalatt az alkotások megtekintése mellett a vendégek rendezőkkel is találkoznak, így többek között Kása Ferenccelés- Kézdi Kovács Zsolttal. Az Ifjúsági Ház előtt kiadványokat és fihnplakátokat vásárolhatnak az érdeklődők (Fotó: Szántó György) mm
