Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-04 / 185. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. augusztus 4., csütörtök CSALÁD — OTTHON — ISKOLA 5. Ribizkeleves habgaluskával Hozzávalók: 1 liter ribizke, 15 dkg cukor, 1 dl tejföl, 1 dkg liszt, 2 egész tojás, 1 liter víz, só. A ribizkét megtisztítjuk, száráról leszedjük, egy pohár vízzel főni tesszük. Tizenöt percig főzzük, azután szitán áttörjük. A vízzel felhígítjuk és ismét főni tesszük 10 dkg cukorral, egy csipetnyi sóval. A liszttel, tejföllel habarást készítünk, ezzel a levest beha- baijuk és felforraljuk. A két to­jássárgát levesestálba tesszük, a fehéijéből kemény habot ve­rünk, hozzáadunk két kanál cuk­rot, simára verjük és a fővő leves­be kanállal galuskákat szagga­tunk, mindkét oldalát belefor­gatjuk, majd kiszedjük. A levest a tojássárgákra szedjük, azzal el­keverjük és a habgaluskát óvato­san a leves tetejére helyezzük. Lehűtve tálaljuk. Burgonyafelfujt sonkával Hozzávalók: 20 dkg burgonya, 4 egész tojás, 4 dkg vaj, 25 dkg sonka, 4 dkg sajt, só. Négy dkg vajat habosra keve­rünk, egyenként hozzáadunk 4 tojássárgát, 20 dkg áttört főtt vagy sült burgonyát és 20 dkg fi­nomra vágott főtt sonkát, végül a tojások keményre vert habját. Kikent formában 40 percig gőz­ben főzzük, vagy sütjük. Tálalás­kor leöntjük 4 dkg olvasztott vaj­jal, és megszóljuk 4 dkg reszelt sajttal vagy apróra vágott sonká­val. Karalábés csirke Hozzávalók: 1 csirke, 1/2 kg ka­ralábé, 3 evőkanál olaj vagy 5 dkg vaj, 1 evőkanál liszt, 1 dl tej­föl, 1 csokor petrezselyemzöldje, só, csipet törött bors. A csirkét feldaraboljuk, és a megforrósított zsiradékon élénk tűzön néhány percig pirítjuk. Megtisztítjuk és hosszúkás, vé­kony szeletekre vágjuk a karalá­bét, a csirkéhez adjuk, megsóz­zuk, megborsozzuk, és nagyon kevés vízzel, időnként megke­verve, az egészet puhára párol­juk. Végezetül zsírjára sütjük, a liszttel elkevert tejföllel behabar- juk, meghintjük a finomra vágott petrezselyemzölddel, és még 5 percig, állandóan kevergetve pá­roljuk. Különösen a tavaszi, zsenge karalábéból jó ez az egy­tálétel. Adhatunk hozzá párolt rizst is körítésnek. Csokoládébomba Hozzávalók: 25 db babapiskóta, 15 dkg porcukor, 20 dkg vaj, 3 tojássárga, 3 dkg kakaó, 1-2 evő­kanál rum. Tejszínhab. A tojássárgákat habosra kever­jük a vajjal meg a cukorral, közé- kevetjük a kakaót, végül a tojá­sok kemény habbá vert fehérjéjét és rummal ízesítjük. Ebből a krémből egy réteget terítünk egy mély üvegtál aljára, erre egy sor babapiskóta kerül, majd ismét krém, és ezt addig folytatjuk, míg a hozzávalókból tart. Tetejét krémmel vonjuk be. Egy napig hűtőszekrényben tartjuk, és köz­vetlenül tálalás előtt 3 deci tej­színből vert kemény édes habbal vonjuk be. Őszibarackbólé Egy kilogramm érett őszibarac­kot meghámozunk, vékony sze­letekre vágjuk, 20 dkg porcukor­ral lehintjük, egy órán át állni hagyjuk, hogy levet engedjen. Hozzáadjuk egy citrom levét, egy liter fehér, egy liter vörös csemegebort, esetleg 1-2 dl fi­nom likőrt vagy konyakot. Ösz- szekeverve 1-2 órán át hidegen vagy jégen tartjuk. Tálaláskor öntünk hozzá egy üveg hideg szódavizet; pezsgőt vagy habzó­bort. Szabadidőnadrág Otthonra, kirándulásra, üdü­léshez érdémes ilyen nadrágot varmi a hozzáértőknek. A nad­rághoz 80 centi széles anyagból kétszer a szabásminta szerinti hossza, és a felhajtáshoz + 5 cen­ti szükséges. A szabásmintát 10x10 centi­méter négyzethálós csomagoló­papírra rajzoljuk fel, a megadott méret 102-es csípőbőségig alkal­mas, a derékbőséget gumírozás szabályozza. Mivel nincs külső oldalvarrás, a szabásminta alapján két dara­bot szabunk ki: a nadrág jobb és bal oldalát. Mint rajzunk is ábrá­zolja, többféle zsebet is tehetünk rá. A kiszabásnál másfél centit hagyunk a varrásokra a krétavo­nal mellett. Először készítsük el a zsebeket, és gépeljük a helyére. Ezután varijuk össze a nadrág­szárakat. Vasaljuk szét a varráso­kat, majd állítsuk össze a két részt. A gumiházat a nadrág de­rekára úgy készítsük el, hogy a szaggatott vonal mentén vissza­hajtott anyagot a belső oldalon legépeljük. Rövid cipzárat csak akkor tegyünk az eleje varrásba, ha a csipőbőség 102 centiméter­nél nagyobb. Végezetül a nad­rágszárak alsó szegélyét is begu­mizzuk, lehetőleg — mint a dere­kánál — másfél centi széles gu­mival. Egyszínű nadrágra más, elütő színű és mintájú zsebet, mintázott nadrágra egyszínű zse­bet is varrhatunk. Rajz és szöveg: Bányai Katalin Egészséghigiéne Nyári „veszedelmek” A nyári rovarcsípések elleni vé­dekezésre és a csípések kezelésé­re nagy gondot kell fordítanunk. Jó időben sokat tartózkodunk szabadban, a kellemes időtöltést igen gyakran megzavarják a kü­lönböző rovarok támadásai. Leggyakoribb „támadó” — a szúnyog. (Szerencsére a legve­szedelmesebb szűnyogfajtákból nálunk kevesen vannak!. A szú­nyogcsípés a bőr irhájáig hatol, és a vele bejutó szúnyognyál mi­att vörösödik a bőr, duzzad és erősen viszket. Ha a csípés helyét felvakarjuk, könnyen elfertő­ződhet és nagyobb baj származ­hat belőle. A szépségünket sem emeli, ha szúnyogcsípte piros foltokkal jelenünk meg. A rova­rok támadása ellen védekezzünk szúnyogriasztóval. (Szuku, Ano- mars). Ha mégis megcsípett a szúnyog, ne vakarjuk, hanem hűsítő mentolos ecseteléssel, gyógyszertárban kapható rázó­keverékkel, Irixszel, hintőporral vagy almaecetes lemosással eny­híteni lehet a fájdalmat. Egy kis idő múlva megszűnik a kellemet­len viszketés, a csípés helye ha­mar gyógyul, ha nem gyötörjük vakarással. A méhcsípés már komolyabb következményekkel járhat. A méhméreg bonyolult szerves ve­gyi anyag, amely egészségügyi panaszokat és allergiát okozhat. A csípés helye erősen megduz­zad. Első teendő: a fullánkot óvatosan távolítsuk el, utána te­gyünk hideg vizes borogatást vagy alkalmazzunk kloroformos bedörzsölést, majd szórjunk a csípés helyére hintőport. Ugyan- így járjunk el ha pók, vöröshan­gya, vagy vérszívó rovarok (bö­kőlégy, tetű stb.) csípnek meg. Ezekben az esetekben is a helyi panaszokat kell megszüntetni. Mossuk le a csípés helyét alko­hollal, jódoldattal vagy egyéb szeszes fertőtlenítő szerrel, utána tegyünk rá hideg vizes boroga­tást. Abban az esetben, ha fejfá­jás, hányinger, hányás, légszomj, láz, szívpanaszok lépnek fel, azonnal forduljunk orvoshoz. Szabadban védekeznünk kell a kullancs támadása ellen is. Köztudott, hogy az igazi veszélyt nem a kullancs jelenti, hanem az általa — szerencsére ritkán — terjesztett betegség. A kullancs vérszívó rovar, a növények levéi- zetének fonákján, tisztások alj­növényzetében fordul elő leg­gyakrabban. Tulajdonképpen a testszag készteti támadásra. Minden elővigyázatosság elle­nére előfordulhat, hogy kirándu­lás után veszélyes „vendéget”, kullancsot fedezünk fel a bőrön. Nem szabad ettől kétségbeesni, hanem azonnal el kell távolítani. Következőképpen: étert, kö- römlakklemosót, kölnit, ha egyik sincs kéznél,-akkot étolajt csepegtessünk vattára és ezt he­lyezzük a kullancsra körülbelül 5 percig. Ettől az élősdi rovar elká­bul vagy elpusztul. Ezután csi­pesszel megfogjuk és óvatos, az óramutató járásával ellenkező irányban történő csavaró mozdu­latokkal könnyen eltávolíthat­juk a bőrből. A kullancsot nem szabad erő­szakkal kitépni, mert a feje a bőr­ben marad, és gyulladást okoz­hat. Kevéssé ismeretes, hogy a betegséget okozó kullancscsí­pést az Állami Biztosító baleset­ként kezeli, és a biztosítottnak baleseti kártérítést fizet, ameny- nyiben orvos igazolja, hogy be­tegsége a kullancs csípésétől ke­letkezett. Fási Katalin Kiskerttulajdonosoknak Növényvédelmi előrejelzés A gyümölcs- és szőlőültetvé­nyek, zöldségfélék növényvédel­mi tennivalói közül a követke­zőkre hívom fel a figyelmet. Al- mástermésűek gombabetegségei ellen, a korábban alkalmazott készítmények mellett, a rovar- kártevők ellen hatásos kezelések szükségességét emelem ki. Meg­kezdődött ugyanis a kaliforniai pajzstetvek rajzása, a levélakná­zómoly lárváinak a kelése és in­tenzív a piros gyümölcsfa-ta- l&tcsatkák felszaporodása. Az utóbbiak ellen a Mitac 20 EC (0,2-0,3%), Neoron 500 EC (0,2%) ad megfelelő védelmet. Szüret után a cseresznye-és meggyfákat feltétlenül kezeljék le moníliás betegség és a levélfol­tosság ellen. Orthocid 50 WP (0,2-0,3%), Buvicid K (0,2- 0,3%), Dithame M-45 (0,2%), Ch. Fundazol 50 WP (0,1%) ké­szítmények egyikével. A málna szüret utáni növény- védelmi teendőihez tartozik a le- termett és károsodott vesszők el­távolítása. Mint ismeretes az utóbbi években egyre több gondot okoz a meglévő károsítok mellett a leptoszfériás megbetegedés a vesz- szőkön, ami nagy kiterjedésű, barna foltokról ismerhető fel. A beteg vesszők tőből történő eltá­volítása után Ch. Fundazol 50 WP (0,2%) vagy Rézoxiklorid 50 WP (0,3-0,4%) oldatával permetezzék ültetvényeiket. A szőlőben továbbra is gondot okoz a lisztharmat, de egyré gya­koribbak a szőlőperonoszpóra levél tünetei és újból támad a botritisz. D. A. Jó vágással, szép frizura Azoknak is ajánlható, akiknél nem valami szép a homloknál a haj kiindulása, vagy túlságosan magas a homlokuk. Ez a frizura kortól függetlenül sok archoz illik, lágyan keretezi az arcot, fiatalos, csinos és könnyű kezelni. Erős és vékony szálú hajból egyaránt jól fésülhető, de a vágás­nak nagyon sikerültnek és lépcső­zetesnek kell lennie. Hátul a nyak­nál spiccben végződik, akinél ez nem oldható meg, annál félkör alakban vágva. A frizura aszim­metrikus. Mosás után felül vastag csavarokra tekerjük a hajat, a fruf- rut a homlok fölött ferdén fésüljük, és csipesszel tűzzük meg, s csipesz­szel rögzítjük berakáskor hátul a nyak tájékán Ls a hajunkat, mint a rajz is mutatja. Rajz és szöveg: Bányai Katalin Családi kör Előítéletek az egyedül álló nőkről Az egyedül álló nők társasági életével kapcsolatban általában két vég­letes vélemény alakult ki. Az egyik szerint a magányos nő szabad préda, ezért jól teszi, ha óvakodik mindenféle társas összejöveteltől. Más véleke­dések szerint az egyedül élő nő csakis azért jár társaságba, hogy ismer­kedjék. Vajon mi rejlik e vitatható nézetek, megkövesedett előítéletek mögött? Mert bizonyos, hogy a közhiedelemnek mindig van valamilyen igazság- magva. Mindenki hallott már társasági botrányokról, „elcsábított” férjek­ről vagy „elcsábult” asszonyokról. E történetek főszereplője szinte ki­vétel nélkül a magányos nő. Nem ta­gadható, hiszen valóban előfordul, hogy némelyik egyedül álló nő szin­te kapva kap egy-egy meghíváson, abban a reményben, hátha „véletle­nül összehozza a sors valakivel”. Különösen áll ez azokra, akik túlsá­gosan régen elszigetelődtek. A tár­saság és a társ utáni vágy fokozottan munkál bennük, és nem akarnak el­szalasztani egyetlen kínálkozó lehe­tőséget sem. A magány valóban gyötrő álla­pot, s természetes, hogy mindenki igyekszik kilábalni belőle. Nem mindegy azonban, hogyan. A baj akkor kezdődik, amikor a magá­nyosság megszüntetésére csak egyetlen lehetséges utat, az intim kapcsolat létesítését tudjuk elkép­zelni. Vitathatatlan, hogy a nőknek sokkal inkább szükségük van gyen­gédségre, megértésre, támaszra, mint a férfiaknak. Talán ezért fa­kad fel bennük könnyebben és sür­getőbben a panasz, hogy egyedül vannak, hogy nincs hova járniuk, hogy szoronganak a magánytól. Az ilyen asszonyi panaszkodást a fér­fiak közül sokan kihívásnak érzik, és szinte lovagias kötelességüknek tartják, hogy megvigasztalják bol­dogtalan ismerősüket. Az érdeklő­dést, a megértést a nők olykor in­dokolatlan hálával viszonozzák. Előfordul, hogy zaklatott érzelmi állapotukban könnyebben enged­nek ß kísértésnek, anélkül, hogy a következményekkel számolnának. Egy kis figyelem, törődés, megér­tés, s lám, a vigasztaló szavaktól új reményre gyúlit asszony könnyen válhat valóban szabad prédává. Az egyedül maradástól való fé­lelem nagy úr! A nők közül sokan, miközben jogosnak érzik — és hangoztatják is —, hogy „nekem is jogom van a boldogsághoz”, „mégiscsak tartozni kell valaki­hez”, egy idő után elveikkel együtt feladják hiú reménynek hitt házas­sági vágyukat is, s a várakozásba be­lefáradva előbb-utóbb beérik egy- egy hosszabb-rövidebb kapcsolat­tal vagy futó kalanddal. Az alkalmi partnereknél pedig nem igen nyom a latba, hogy nősek-e vagy sem. Az ideig-óráig tartó látszatmegoldá­sok hajszolása szinte észrevétlenül oda vezet, hogy a magányos nő va­lóban partnervadásszá lesz. A megkövesedett előítéletek hátterében tehát valós tapasztala­tok állnak, mégsem indokolja sem­mi az általánosítást, hiszen az egyedül álló nőket — kevés kivétel­től eltekintve — nem az alkalmi is­merkedés, a párszerzés lehetősége űzi az emberek közé. őket is, ép­pen úgy, mint minden egészséges embert, elsősorban a társasélet nyújtotta élmények utáni vágy sar­kallja. El kell fogadni, hogy az egye­dülálló nőben — éppen mert keve­sebb Tehetősége van arra, hogy na­pi gondját, örömét megossza vala­kivel — mohóbb kívánság él arra, hogy társaságban beszélgessen. Tudnia kell azonban, hogy a vele szemben élő, előítéletekből táplál­kozó idegenkedést avval tudja a leginkább feloldani, ha mértéktar­tó, és nem árasztja el közlendőivel — hányatott magánéletének és csalódásainak részletes ecsetelésé­vel — a társaságot. Annál nagyobb az esélye arra, hogy szívesen fogad­ják őt a társaságban, minél kevésbé mámorosodik meg attól, hogy vég­re módja nyílik „kiönteni a szívét”, s legalább annyi figyelmet és ér­deklődést tanúsít mások iránt, amennyit önmaga számára óhajt. Dr. Flamm Zsuzsa Balmain-modell — őszre Pierre Bal­main francia divatház 1988/89 őszi­téli divatkol­lekciójának bemutatóján Erik Morten- sen dán divat- tervező egyik modellje: zöld gyapjú kiska- bát rövid fe­kete szoknyá­val és vastag dzsörzé öv ki­egészítővel, amelyet feke­te rókaszőrme díszít. (Telefotó — MTI Külföldi Képszerkesz­tőség) Nyári ízek Receptsarok

Next

/
Oldalképek
Tartalom