Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-15 / 194. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 194. szám ÁRA: 1988. augusztus 15., hétfő 1.80 FORINT Saját kivitelezésben készült Új vetó'magüzem — a jobb minőségért Heréd-Újpusztán működik a hatvani Lenin Termelőszövetkezet űj vetőmagüzeme. Nemrég, ottjártunkkor a saját kivitelezésben meg­valósított beruházás akkori helyzetéről igyekeztünk tájékozódni, továbbá arról, mit remélnek a téesznél ettől az egységtől. A tudomány forinljai A legszolidabb számítás szerint a tudományba fekte­tett minden forint évente hét forint új értéket termel. Ezzel még a rövid távú becslések szerint is a legkedvezőbb be­ruházási területek közé tarto­zik. Ez a kijelentés nemrég hangzott el a Magyar Tudo­mányos Akadémia legutóbbi közgyűlésén. Elgondolkod­tató ez az adat, hiszen olyan korban, amelyben élünk, amikor mindenben pénzszű­ke van, visszafogottak a beru­házások, a tudomány ered­ményeire mégis érdemes ál­dozni. Sajnos, az elmúlt idő­szakban a tudományt támo­gató felső szintű állásfoglalá­sok, elvi nyilatkozatok és a mindennapi gyakorlat között nem egyszer hatalmas kü­lönbség alakult ki. Hiába a felismerés, ha a cselekvést a pénzszűkítő politika keresz­tezi. A tudomány képviselői méltán emelték fel szavukat, kifejezésre juttatva, hogy nem sikerült megállítani azt a gaz­dasági megszorítások nyo­mán immár egy évtizede tartó súlyos, sőt az idei esztendőre még tovább súlyosbodó rom­lási folyamatot, amely legin­kább a tudomány infrastruk­túráját sújtotta. Mint az Aka­démia elnökétől tudjuk, még a végzetes leszakadás elkerü­léséhez nélkülözhetetlen be­ruházásokat és beszerzéseket is korlátozták. Az MSZMP májusi orszá­gos értekezletének állásfogla­lásából egyértelműen kitű­nik : „A párt kiemelten kíván építeni a tudományos kuta­tásra, amely a társadalom előtt álló feladatok megoldá­sában, a népgazdaság műsza­ki megújulásában meghatáro­zó szerepet játszik. Minde­nekelőtt az előremutató, ma­gas színvonalú, a gazdasági és társadalmi fejlődés szem­pontjából fontos alapkutatá­sok támogatását indokolt fo­kozni. Tovább kell fejleszteni a tudományos eredmények vállalati hasznosítását segítő közgazdasági, jogi, pénzügyi és szervezeti feltételeket...” Noha nem csupán a tudo­mány az egyetlen olyan terü­let napjainkban, ahol a kény­szerűen visszafogott gazda­ságpolitika esetenként már veszélyezteti a folyamatos működést, az előrelépés felté­teleit. Ezért minimális cél, hogy jövőre, 1989-re a kor­mány biztosítsa a kutatásfej­lesztés állami támogatásának szinten tartását. Az is ismert, hogy az Akadémia költségve­tése az elmúlt két esztendő­ben 150 millió forinttal csök­kent. Ám az Országos Tudo­mányos Kutatási Alapból si­került annyi pénzt kapni, ami pótolta az elvonásokat. Fontos tehát, hogy ezen az igen lényeges területen a kö­vetkező esztendőkben elő­nyösebben változzon a hely­zet. Ellenkező esetben ugyan­is komoly veszélybe kerülhet a tudomány. Mentusz Károly — Tudvalévő — mondja Ké­pes Eszter, a vetőmagüzem veze­tője —, hogy nálunk sokéves ha­gyományokra tekint vissza a ve­tőmag-előállítás. A régebbi ilyen üzemünk három esztendeje ke­rült át Kerekharasztról ide, mert ott összevonták a műszaki főága­zathoz tartozó szférákat. Itt pe­dig korábban szarvasmarhatelep volt. E helyen pillanatnyilag még a régi gépek dolgoznak, ugyanis az újak startja még nem történt meg. — Milyen gazdasági szem­pontok vezették önöket, amikor úgy döntöttek; belevágnak ebbe a vállalkozásba? — A régi berendezéseinkkel mindössze 2000 tonna vetőma­got produkáltunk évente, s az sem mellékes, hogy a megköve­telt minőséget csak kevéssé haté­kony munkával, rengeteg fáradt­ság árán biztosíthattuk. Az a technológia számottevő, kézzel végzett tevékenységet kívánt meg, arról már nem is szólva, hogy milyen körülmények kö­zött. Meg kell jegyeznem, hogy koros masináink is igencsak el­avultak, a szükséges alkatrészek beszerzése már komoly akadá­lyokba ütközött. Ám a legfonto­sabb tényező az volt, hogy szö­vetkezetünk vezetősége — az el­múlt időszakok pozitív tapaszta­latai alapján — úgy vélte, hogy feltétlenül gazdaságos vetőmag­gal foglalatoskodni — arról nem beszélve, hogy ez bizonyos ran­got is jelent —, azaz, ez jobb üz­let, minta kommersz áruk terme­lése. Már csak azért is, mert vala­mennyi közös gazdaság célja, hogy növekedjenek a hozamai, továbbá javuljon a minőség. Ezt elérni viszont nem utolsó sorban jó vetőmaggal lehet. Tény, hogy a téesz korábbi vezetőségei is fon­tolgattak ilyen lépést, ám csak a jelenlegi irányítás tudott ennyit áldozni az üzem kialakítására. — Ha azonban ezt ennyire megéri csinálni, akkor nem ér­tem, miért nem fognak hozzá máshol is? — Nos, sok helyen nincsenek hozzánk hasonló hagyományai a dolognak. Aztán arról sem sza­bad elfeledkezni, hogy nem min­denütt teszik ezt lehetővé az ég­hajlati körülmények, illetőleg egyéb viszonyok. Vannak, akik­nél mindezt egyszerűen nem le­het beleilleszteni a vetésforgóba. Megemlíthetném azt is, hogy ez a technológia szigorú végrehajtá­sát, betartását igényli, amit kü­lönben a Vetőmagtermeltető Vállalat vizsgálhat is. Ráadásul e ténykedés nem kevés munkát követel meg, s berendezések is szükségeltetnek. Úgy tudom, megyénknek csak három részén folyik ilyesmi:Hevesen, a Füzes­abonyi Állami Gazdaságban és nálunk. — Mikor kezdődtek meg a munkálatok? — A szarvasmarhatelep át­alakítása ilyen célokra már 1984-ben megindult, azóta fo­lyamatosan haladt minden, s az istállókból raktárak lettek. Ab­szolút új viszont az a 240 vago- nos gabonatároló, amelyet az in­tenzív gabonaprogram keretében hoztunk létre. A tárolótér egyéb­iránt hozzávetőlegesen 800 va- gonnyi, vagyis 8 ezer tonna, ám ténylegesen ennél kevesebb, hi­szen — vetőmagokról lévén szó — az elkülönítésre is gondolni kell. Az új egység kivitelezéséhez már tavaly ősszel hozzáfogtak építőipari ágazatunk dolgozói, idén tavasszal pedig folytatták e tevékenységet. Szerettük volna már a terményt e beruházással fogadni, s bízunk benne, hogy a tisztítást az új gépsoron végezhet­jük. S ha már itt tartunk... A ma­sinákat — az Agrokeren keresz­tül —javarészt az NDK-ból vásá­roltuk. Az alapegységek: a K 523-as előtisztító —, valamint a K 548-as tisztítógép, továbbá a K 236-os triőr. Ezekhez tartoz­nak még továbbító szalagok, csi­gasorok, zsákolok, automata mérleg, stb. — Most milyen stádiumában van a dolog? — Az elektromos munkák zajlanak, illetve a berendezések beállítása. Az alapgépek már „megmozdultak”, de még össze kell kötni azokat. Ha minden si­kerül, egy sor területen előrelé­pünk. így jó minőségű vetőmag­gal állhatunk elő, s kevesebb em­berre is lesz szükségünk.Akik pedig itt keresik majd a kenyerü­ket, a korábbinál jobb körülmé­nyek közepette tehetik ezt. Utal­hatnék a kézi lapátolás megszű­nésére, a porelszívók meglétére, avagy a balesetveszély csökkené­sére. — Mennyi pénzt „emésztett fel” e beruházás? — Az esztendők folyamán 30-32 milliót fordítottunk az egészre. Az idei tervekben 10 mil­lió forinttal számoltunk, ám a va­lóságos összeg 12 millió körül van. A növekedést az építőanya­gok árainak emelkedése okozta, de ugyanezt mondhatom el a gé­pekről is. Az új üzem évente 5 ezer tonna vetőmagot képes elő­állítani. A legnagyobb részese­dése ebből a gabonának van — mintegy 3000-3500 tonna —, de ott van még a borsó, valamint az aprómagvak, így a kapor, kö­mény, stb. Jó lenne, ha olyan pia­ci viszonyok alakulnának ki, hogy a teljes kapacitásunkat ki kellene használni, vagyis 5 ezer tonna vetőmagunk találna gaz­dára. A betárolás már július 7-én kezdetét vette. Az idén a szapo­rítóterület 1700 hektárnyi. — Mikorra térülhetnek meg a befektetett forintok? — Nos, tíz-tizenöt esztendő alatt, persze, ez annak függvé­nye, hogy a következő években mekkora lesz a vetőmag-kibo- csájtásunk, amit viszont az előbb említett piaci körülmények hatá­rolnak be. Ez tehát pénzben mérhető. Az már nem — ám igen fontos —, hogy mivel mi ilyesmi­vel foglalkozunk, előbb jutunk hozzá a jobb szaporítóanyagok­hoz, ami viszont előfeltétele a nagyobb termésnek. Meg kell je­gyeznem, hogy nem utolsó sor­ban a Vetőmagtermeltetővel va­lójó kapcsolat miatt határoztunk az üzem kialakításáról. — Mit hozhat tehát a jövő? — Hiszem, hogy jó minőségű, keresett áruval jelentkezhetünk majd,.s hogy azok a társgazdasá­gok, akikhez ez eljut, elégedettek lesznek velünk... Sárhegyi István Munkában az építők... Marjai József megbeszélése Günther Kleiberrel Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese vasárnap megbe­szélést folytatott a hazánkban magánlátogatáson tartózkodó Günt­her Kleiberrel, az NDK miniszterelnök-helyettesével, az NDK KGST-beli állandó képviselőjével. A baráti légkörű találkozón a ma­gyar-NDK gazdasági kapcsolatok, valamint a KGST-együttműködés egyes időszerű kérdéseivel foglalkoztak. (MTI) Elutazott a Kuvaiti szakszervezeti küldöttség Elutazott Budapestről a Ku­vaiti Szakszervezeti Szövetség küldöttsége, amely a SZOT meghívására egyhetes látogatást tett hazánkban. A delegáció a SZOT-ban megbeszélést folyta­tott a két ország szakszervezeteit kölcsönösen érdeklő kérdések­ről és a kétoldalú kapcsolatokról, amelyek fejlesztéséről együtt­működési megállapodást írtak alá. A küldöttséget fogadta Nagy Sándor, a SZOT főtitkára. A kuvaiti vendégek ipari és mezőgazdasági létesítményeket is megtekintettek. (MTI) A lesothói pénzügyminiszter hazánkban Maijai József, a Miniszterta- re érkezett Evaristus Retselisit- nács elnökhelyettese, kereske- soe Sekhonyana, a Lesothói Ki- delmi miniszter meghívására va- rályság pénzügyminisztere. A sámap delegáció élén Budapest- tárgyalások megkezdődtek. Felülvizsgálják az alkotmányt Az alkotmányi szabályozás el­veinek kialakításával, illetve az alkotmány szövegtervezetének kidolgozásával munkabizottsá­gok foglalkoznak. Ezekben jog­tudósok, állami és társadalmi szervezetek képviselői vesznek részt. A legfelsőbb államhatalmi szervekre vonatkozó szabályo­zás és az alkotmányosság to­vábbfejlesztésének kérdéseivel foglalkozó munkabizottság fel­adatairól Kilényi Géza, az MTA Államtudományi Kutatások Programirodája és e munkabi­zottság vezetője az MTI munka­társának elmondta: feladatuk a többi között az Országgyűléssel, a Népköztársaság Elnöki Taná­csával, illetve az alkotmánybí­ráskodással kapcsolatos alkot­mányi elvek, majd a későbbiek­ben az alkotmány ezekre vonat­kozó szövegének kidolgozása. Állást kell foglalniuk abban, hogy egy vagy kétkamarás le- gyen-e a magyar országgyűlés. Összetételében ugyanis jelenleg a területi érdek érvényesül. Egyes jogtudósok véleménye szerint létre kell hozni a második kamarát, amely intézményesen megjeleníti a különböző társa­dalmi rétegek érdekeit. A jogtu­domány más képviselő viszont úgy vélik, hogy egykamarás rendszeren belül is meg lehet te­remteni az érdekek intézményes képviseletét. Mindkét álláspont képviselői tanulmányban fejtik ki véleményüket. A bizottság megvizsgálja azt is, hogy megmaradjon-e a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa, amelynek jogköre ez év január 1-től — a jogalkotásról szóló tör­vény kapcsán elfogadott alkot­mánymódosítás eredményeként —jelentős mértékben szűkült. A tudományos kutatók jelentős ré­sze szükségtelennek véli, hogy konszolidált viszonyok között az Elnöki Tanács helyettesíthesse az Országgyűlést. Az a vélemé­nyük, hogy az Országgyűlés ma­ga gyakorolja jogosítványát! Né­melyek az egyszemélyi államfő, nevezetesen a köztársasági elnök funkciójának létrehozása mellett voksolnak. Erre vonatkozóan több elképzelést fogalmaztak meg. Ádám Antal egyetemi ta­nár tanulmányában négy variáci­ót vázolt: az Elnöki Tanács fenn­tartása a jelenleginél lényegesen szűkebb hatáskörrel, az Elnöki Tanács meghagyása úgy, hogy bizonyos feladatait egyszemély- ben a tanács elnöke gyakorolja, miként jelenleg, az Elnöki Ta­nács meghagyása és a köztársa­sági elnöki intézmény létrehozá­sa, az Elnöki Tanács megszünte­tése és a köztársasági elnöki in­tézmény bevezetése. Több mint nyolcvanan kaptak diplomát Befejeződött az egri Filmművészeti Nyári Egyetem Kilenc napon át tartott és teg­nap fejeződött be Egerben az ez­úttal tizenötödik alkalommal megrendezett filmművészeti ta­gozatú nyári egyetem. A kurzu­son tizenhét ország több mint nyolcvan szakembere vett részt, hogy ismerkedjen az elmúlt idő­szak hazai filmtermésével. A rég­óta visszajárok most újdonsággal is találkozhattak, hiszen az idén nem egy-egy rendező pályaképét villantották fel a szervezők, ha­nem aköré alakították a progra­mot, hogy miként jelentkezik a magyar falu képe a celluloidsza­lagon. Ehhez kapcsolódóan sze­mináriumok is várták az Egerbe látogatókat, ahol megbeszélhet­ték a vásznon látottakat, s azok­hoz háttérinformácókat szerez­hettek. Az eltelt időszakban olyan klasszikus alkotásokat vetítet­tek, mint például a Talpalatnyi föld, vagy Gaál István műve, a Holt vidék. Látható volt Kosa Ferenc Cannes-i nagydíjas pro­dukciója, a Tízezer nap, s az idei Karlovy Vary-i fesztivál győztes munkája, a Sára Sándor rendez­te Tüske a köröm alatt. A legú­jabbak közül bemutatták többek között a Tiszta Amerika, A má­sik ember, A Dunánál és a Miss Arizona című filmeket. Honi filmművészetünk számos egyé­nisége is megyeszékhelyünkre látogatott, a vendégek faggathat­ták Bacsó Pétert, Kosa Ferencet, Kezdi Kovács Zsoltot és az Os- car-díjas Szabó Istvánt. A tegnapi zárónapon a részt­vevők előbb Szántó Erika Kül­detés Evianba című legújabb munkáját tekintették meg, majd az évfordulóhoz kapcsolódva vetítették le a Krónika a legen­dák Szent Istvánjárólcímű rövid­filmet. Ezután Csata Károly tar­tott előadást a magyar film 1988- as helyzetéről, betöltött szerepé­ről. Délután tartották a záróün­nepséget, amelyen a Magyar Filmintézet tudományos igazga­tóhelyettese, dr. Veress József ér­tékelte a rendezvénysorozatot, külön kitérve arra, miként vált be az új tematika. Végezetül Herná­di Ferenc,a nyári egyetem ez év­ben kinevezett új titkára adta át a több mint nyolcvan résztvevő­nek a kurzus eredményes elvég­zését igazoló diplomát. Meglepetés azonban ezutánra is maradt, a hagyományokhoz híven a szervezőknek az idén is sikerült gondoskodniuk cseme­géről. Ezt ezúttal a már második filmjével jelenkező író-költő, Bereményi Géza alkotása szol­gáltatta. A Tanítványok című si­keres munkája után a művész most a Jelenkor című folyóirat tavalyi számaiban folytatások­ban megjelent regényét, az Eldo- rádót vitte filmre, s ezt láthatták most a nyári egyetem résztvevői a hivatalos bemutató előtt mint­egy fél évvel. Ekkor még álltak az állványok (Foto: Perl Márton)

Next

/
Oldalképek
Tartalom