Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-15 / 194. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 194. szám ÁRA: 1988. augusztus 15., hétfő 1.80 FORINT Saját kivitelezésben készült Új vetó'magüzem — a jobb minőségért Heréd-Újpusztán működik a hatvani Lenin Termelőszövetkezet űj vetőmagüzeme. Nemrég, ottjártunkkor a saját kivitelezésben megvalósított beruházás akkori helyzetéről igyekeztünk tájékozódni, továbbá arról, mit remélnek a téesznél ettől az egységtől. A tudomány forinljai A legszolidabb számítás szerint a tudományba fektetett minden forint évente hét forint új értéket termel. Ezzel még a rövid távú becslések szerint is a legkedvezőbb beruházási területek közé tartozik. Ez a kijelentés nemrég hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia legutóbbi közgyűlésén. Elgondolkodtató ez az adat, hiszen olyan korban, amelyben élünk, amikor mindenben pénzszűke van, visszafogottak a beruházások, a tudomány eredményeire mégis érdemes áldozni. Sajnos, az elmúlt időszakban a tudományt támogató felső szintű állásfoglalások, elvi nyilatkozatok és a mindennapi gyakorlat között nem egyszer hatalmas különbség alakult ki. Hiába a felismerés, ha a cselekvést a pénzszűkítő politika keresztezi. A tudomány képviselői méltán emelték fel szavukat, kifejezésre juttatva, hogy nem sikerült megállítani azt a gazdasági megszorítások nyomán immár egy évtizede tartó súlyos, sőt az idei esztendőre még tovább súlyosbodó romlási folyamatot, amely leginkább a tudomány infrastruktúráját sújtotta. Mint az Akadémia elnökétől tudjuk, még a végzetes leszakadás elkerüléséhez nélkülözhetetlen beruházásokat és beszerzéseket is korlátozták. Az MSZMP májusi országos értekezletének állásfoglalásából egyértelműen kitűnik : „A párt kiemelten kíván építeni a tudományos kutatásra, amely a társadalom előtt álló feladatok megoldásában, a népgazdaság műszaki megújulásában meghatározó szerepet játszik. Mindenekelőtt az előremutató, magas színvonalú, a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából fontos alapkutatások támogatását indokolt fokozni. Tovább kell fejleszteni a tudományos eredmények vállalati hasznosítását segítő közgazdasági, jogi, pénzügyi és szervezeti feltételeket...” Noha nem csupán a tudomány az egyetlen olyan terület napjainkban, ahol a kényszerűen visszafogott gazdaságpolitika esetenként már veszélyezteti a folyamatos működést, az előrelépés feltételeit. Ezért minimális cél, hogy jövőre, 1989-re a kormány biztosítsa a kutatásfejlesztés állami támogatásának szinten tartását. Az is ismert, hogy az Akadémia költségvetése az elmúlt két esztendőben 150 millió forinttal csökkent. Ám az Országos Tudományos Kutatási Alapból sikerült annyi pénzt kapni, ami pótolta az elvonásokat. Fontos tehát, hogy ezen az igen lényeges területen a következő esztendőkben előnyösebben változzon a helyzet. Ellenkező esetben ugyanis komoly veszélybe kerülhet a tudomány. Mentusz Károly — Tudvalévő — mondja Képes Eszter, a vetőmagüzem vezetője —, hogy nálunk sokéves hagyományokra tekint vissza a vetőmag-előállítás. A régebbi ilyen üzemünk három esztendeje került át Kerekharasztról ide, mert ott összevonták a műszaki főágazathoz tartozó szférákat. Itt pedig korábban szarvasmarhatelep volt. E helyen pillanatnyilag még a régi gépek dolgoznak, ugyanis az újak startja még nem történt meg. — Milyen gazdasági szempontok vezették önöket, amikor úgy döntöttek; belevágnak ebbe a vállalkozásba? — A régi berendezéseinkkel mindössze 2000 tonna vetőmagot produkáltunk évente, s az sem mellékes, hogy a megkövetelt minőséget csak kevéssé hatékony munkával, rengeteg fáradtság árán biztosíthattuk. Az a technológia számottevő, kézzel végzett tevékenységet kívánt meg, arról már nem is szólva, hogy milyen körülmények között. Meg kell jegyeznem, hogy koros masináink is igencsak elavultak, a szükséges alkatrészek beszerzése már komoly akadályokba ütközött. Ám a legfontosabb tényező az volt, hogy szövetkezetünk vezetősége — az elmúlt időszakok pozitív tapasztalatai alapján — úgy vélte, hogy feltétlenül gazdaságos vetőmaggal foglalatoskodni — arról nem beszélve, hogy ez bizonyos rangot is jelent —, azaz, ez jobb üzlet, minta kommersz áruk termelése. Már csak azért is, mert valamennyi közös gazdaság célja, hogy növekedjenek a hozamai, továbbá javuljon a minőség. Ezt elérni viszont nem utolsó sorban jó vetőmaggal lehet. Tény, hogy a téesz korábbi vezetőségei is fontolgattak ilyen lépést, ám csak a jelenlegi irányítás tudott ennyit áldozni az üzem kialakítására. — Ha azonban ezt ennyire megéri csinálni, akkor nem értem, miért nem fognak hozzá máshol is? — Nos, sok helyen nincsenek hozzánk hasonló hagyományai a dolognak. Aztán arról sem szabad elfeledkezni, hogy nem mindenütt teszik ezt lehetővé az éghajlati körülmények, illetőleg egyéb viszonyok. Vannak, akiknél mindezt egyszerűen nem lehet beleilleszteni a vetésforgóba. Megemlíthetném azt is, hogy ez a technológia szigorú végrehajtását, betartását igényli, amit különben a Vetőmagtermeltető Vállalat vizsgálhat is. Ráadásul e ténykedés nem kevés munkát követel meg, s berendezések is szükségeltetnek. Úgy tudom, megyénknek csak három részén folyik ilyesmi:Hevesen, a Füzesabonyi Állami Gazdaságban és nálunk. — Mikor kezdődtek meg a munkálatok? — A szarvasmarhatelep átalakítása ilyen célokra már 1984-ben megindult, azóta folyamatosan haladt minden, s az istállókból raktárak lettek. Abszolút új viszont az a 240 vago- nos gabonatároló, amelyet az intenzív gabonaprogram keretében hoztunk létre. A tárolótér egyébiránt hozzávetőlegesen 800 va- gonnyi, vagyis 8 ezer tonna, ám ténylegesen ennél kevesebb, hiszen — vetőmagokról lévén szó — az elkülönítésre is gondolni kell. Az új egység kivitelezéséhez már tavaly ősszel hozzáfogtak építőipari ágazatunk dolgozói, idén tavasszal pedig folytatták e tevékenységet. Szerettük volna már a terményt e beruházással fogadni, s bízunk benne, hogy a tisztítást az új gépsoron végezhetjük. S ha már itt tartunk... A masinákat — az Agrokeren keresztül —javarészt az NDK-ból vásároltuk. Az alapegységek: a K 523-as előtisztító —, valamint a K 548-as tisztítógép, továbbá a K 236-os triőr. Ezekhez tartoznak még továbbító szalagok, csigasorok, zsákolok, automata mérleg, stb. — Most milyen stádiumában van a dolog? — Az elektromos munkák zajlanak, illetve a berendezések beállítása. Az alapgépek már „megmozdultak”, de még össze kell kötni azokat. Ha minden sikerül, egy sor területen előrelépünk. így jó minőségű vetőmaggal állhatunk elő, s kevesebb emberre is lesz szükségünk.Akik pedig itt keresik majd a kenyerüket, a korábbinál jobb körülmények közepette tehetik ezt. Utalhatnék a kézi lapátolás megszűnésére, a porelszívók meglétére, avagy a balesetveszély csökkenésére. — Mennyi pénzt „emésztett fel” e beruházás? — Az esztendők folyamán 30-32 milliót fordítottunk az egészre. Az idei tervekben 10 millió forinttal számoltunk, ám a valóságos összeg 12 millió körül van. A növekedést az építőanyagok árainak emelkedése okozta, de ugyanezt mondhatom el a gépekről is. Az új üzem évente 5 ezer tonna vetőmagot képes előállítani. A legnagyobb részesedése ebből a gabonának van — mintegy 3000-3500 tonna —, de ott van még a borsó, valamint az aprómagvak, így a kapor, kömény, stb. Jó lenne, ha olyan piaci viszonyok alakulnának ki, hogy a teljes kapacitásunkat ki kellene használni, vagyis 5 ezer tonna vetőmagunk találna gazdára. A betárolás már július 7-én kezdetét vette. Az idén a szaporítóterület 1700 hektárnyi. — Mikorra térülhetnek meg a befektetett forintok? — Nos, tíz-tizenöt esztendő alatt, persze, ez annak függvénye, hogy a következő években mekkora lesz a vetőmag-kibo- csájtásunk, amit viszont az előbb említett piaci körülmények határolnak be. Ez tehát pénzben mérhető. Az már nem — ám igen fontos —, hogy mivel mi ilyesmivel foglalkozunk, előbb jutunk hozzá a jobb szaporítóanyagokhoz, ami viszont előfeltétele a nagyobb termésnek. Meg kell jegyeznem, hogy nem utolsó sorban a Vetőmagtermeltetővel valójó kapcsolat miatt határoztunk az üzem kialakításáról. — Mit hozhat tehát a jövő? — Hiszem, hogy jó minőségű, keresett áruval jelentkezhetünk majd,.s hogy azok a társgazdaságok, akikhez ez eljut, elégedettek lesznek velünk... Sárhegyi István Munkában az építők... Marjai József megbeszélése Günther Kleiberrel Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese vasárnap megbeszélést folytatott a hazánkban magánlátogatáson tartózkodó Günther Kleiberrel, az NDK miniszterelnök-helyettesével, az NDK KGST-beli állandó képviselőjével. A baráti légkörű találkozón a magyar-NDK gazdasági kapcsolatok, valamint a KGST-együttműködés egyes időszerű kérdéseivel foglalkoztak. (MTI) Elutazott a Kuvaiti szakszervezeti küldöttség Elutazott Budapestről a Kuvaiti Szakszervezeti Szövetség küldöttsége, amely a SZOT meghívására egyhetes látogatást tett hazánkban. A delegáció a SZOT-ban megbeszélést folytatott a két ország szakszervezeteit kölcsönösen érdeklő kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatokról, amelyek fejlesztéséről együttműködési megállapodást írtak alá. A küldöttséget fogadta Nagy Sándor, a SZOT főtitkára. A kuvaiti vendégek ipari és mezőgazdasági létesítményeket is megtekintettek. (MTI) A lesothói pénzügyminiszter hazánkban Maijai József, a Miniszterta- re érkezett Evaristus Retselisit- nács elnökhelyettese, kereske- soe Sekhonyana, a Lesothói Ki- delmi miniszter meghívására va- rályság pénzügyminisztere. A sámap delegáció élén Budapest- tárgyalások megkezdődtek. Felülvizsgálják az alkotmányt Az alkotmányi szabályozás elveinek kialakításával, illetve az alkotmány szövegtervezetének kidolgozásával munkabizottságok foglalkoznak. Ezekben jogtudósok, állami és társadalmi szervezetek képviselői vesznek részt. A legfelsőbb államhatalmi szervekre vonatkozó szabályozás és az alkotmányosság továbbfejlesztésének kérdéseivel foglalkozó munkabizottság feladatairól Kilényi Géza, az MTA Államtudományi Kutatások Programirodája és e munkabizottság vezetője az MTI munkatársának elmondta: feladatuk a többi között az Országgyűléssel, a Népköztársaság Elnöki Tanácsával, illetve az alkotmánybíráskodással kapcsolatos alkotmányi elvek, majd a későbbiekben az alkotmány ezekre vonatkozó szövegének kidolgozása. Állást kell foglalniuk abban, hogy egy vagy kétkamarás le- gyen-e a magyar országgyűlés. Összetételében ugyanis jelenleg a területi érdek érvényesül. Egyes jogtudósok véleménye szerint létre kell hozni a második kamarát, amely intézményesen megjeleníti a különböző társadalmi rétegek érdekeit. A jogtudomány más képviselő viszont úgy vélik, hogy egykamarás rendszeren belül is meg lehet teremteni az érdekek intézményes képviseletét. Mindkét álláspont képviselői tanulmányban fejtik ki véleményüket. A bizottság megvizsgálja azt is, hogy megmaradjon-e a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa, amelynek jogköre ez év január 1-től — a jogalkotásról szóló törvény kapcsán elfogadott alkotmánymódosítás eredményeként —jelentős mértékben szűkült. A tudományos kutatók jelentős része szükségtelennek véli, hogy konszolidált viszonyok között az Elnöki Tanács helyettesíthesse az Országgyűlést. Az a véleményük, hogy az Országgyűlés maga gyakorolja jogosítványát! Némelyek az egyszemélyi államfő, nevezetesen a köztársasági elnök funkciójának létrehozása mellett voksolnak. Erre vonatkozóan több elképzelést fogalmaztak meg. Ádám Antal egyetemi tanár tanulmányában négy variációt vázolt: az Elnöki Tanács fenntartása a jelenleginél lényegesen szűkebb hatáskörrel, az Elnöki Tanács meghagyása úgy, hogy bizonyos feladatait egyszemély- ben a tanács elnöke gyakorolja, miként jelenleg, az Elnöki Tanács meghagyása és a köztársasági elnöki intézmény létrehozása, az Elnöki Tanács megszüntetése és a köztársasági elnöki intézmény bevezetése. Több mint nyolcvanan kaptak diplomát Befejeződött az egri Filmművészeti Nyári Egyetem Kilenc napon át tartott és tegnap fejeződött be Egerben az ezúttal tizenötödik alkalommal megrendezett filmművészeti tagozatú nyári egyetem. A kurzuson tizenhét ország több mint nyolcvan szakembere vett részt, hogy ismerkedjen az elmúlt időszak hazai filmtermésével. A régóta visszajárok most újdonsággal is találkozhattak, hiszen az idén nem egy-egy rendező pályaképét villantották fel a szervezők, hanem aköré alakították a programot, hogy miként jelentkezik a magyar falu képe a celluloidszalagon. Ehhez kapcsolódóan szemináriumok is várták az Egerbe látogatókat, ahol megbeszélhették a vásznon látottakat, s azokhoz háttérinformácókat szerezhettek. Az eltelt időszakban olyan klasszikus alkotásokat vetítettek, mint például a Talpalatnyi föld, vagy Gaál István műve, a Holt vidék. Látható volt Kosa Ferenc Cannes-i nagydíjas produkciója, a Tízezer nap, s az idei Karlovy Vary-i fesztivál győztes munkája, a Sára Sándor rendezte Tüske a köröm alatt. A legújabbak közül bemutatták többek között a Tiszta Amerika, A másik ember, A Dunánál és a Miss Arizona című filmeket. Honi filmművészetünk számos egyénisége is megyeszékhelyünkre látogatott, a vendégek faggathatták Bacsó Pétert, Kosa Ferencet, Kezdi Kovács Zsoltot és az Os- car-díjas Szabó Istvánt. A tegnapi zárónapon a résztvevők előbb Szántó Erika Küldetés Evianba című legújabb munkáját tekintették meg, majd az évfordulóhoz kapcsolódva vetítették le a Krónika a legendák Szent Istvánjárólcímű rövidfilmet. Ezután Csata Károly tartott előadást a magyar film 1988- as helyzetéről, betöltött szerepéről. Délután tartották a záróünnepséget, amelyen a Magyar Filmintézet tudományos igazgatóhelyettese, dr. Veress József értékelte a rendezvénysorozatot, külön kitérve arra, miként vált be az új tematika. Végezetül Hernádi Ferenc,a nyári egyetem ez évben kinevezett új titkára adta át a több mint nyolcvan résztvevőnek a kurzus eredményes elvégzését igazoló diplomát. Meglepetés azonban ezutánra is maradt, a hagyományokhoz híven a szervezőknek az idén is sikerült gondoskodniuk csemegéről. Ezt ezúttal a már második filmjével jelenkező író-költő, Bereményi Géza alkotása szolgáltatta. A Tanítványok című sikeres munkája után a művész most a Jelenkor című folyóirat tavalyi számaiban folytatásokban megjelent regényét, az Eldo- rádót vitte filmre, s ezt láthatták most a nyári egyetem résztvevői a hivatalos bemutató előtt mintegy fél évvel. Ekkor még álltak az állványok (Foto: Perl Márton)
