Népújság, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-02 / 183. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. augusztus 2., kedd GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. Gyes-mérleg A hatvanas évek elején nagy sajtóvita bontakozott ki az alacsony szüle- tésszám, s a nyomában fellépő népcsségcsökkenés okairól. Ennek a szenvedélyes vitának is szerepe volt abban, hogy 1967-ben megszületett a gyermekgondozási segély intézménye, amely a gyermek hároméves koráig lehetővé tette a nőknek a főhivatású anyaságot, s ezzel összehasonh'tha- tatlanul jobb feltételeket teremtett a gyermekvállaláshoz. Az elmúlt két évtizedben évente 220—290 ezer nő veszi igénybe a gyest. A nyolcvanas évek közepétől, a gyed bevezetésétől csaknem 90 százalékra emelkedett a kisgyermeküket otthon nevelő anyák aránya. A gyes, illetve az őt fokozatosan felváltó gyed 1970-ben 1,2 milliárd, 1986- ban pedig 4,4 milliárd forint közkiadást jelentett. Két évtized során számos tapasztalat gyűlt össze erről a fontos társadalompolitikai intézményről, s ma már jó néhány tudományos igényű vizsgálat eredményei is rendelkezésre állnak ahhoz, hogy megvonjuk a gyes mérlegét. Miért születik kevés gyerek? A hatvanas évekbeli „kicsi vagy kocsi?” vita már nevében is jelezte: az alacsony születésszámot sokan azzal magyarázták, hogy az anyagiak kerültek szembe a társadalom értékítéletében a gyermekvállalással. A gyestől — amelynek vásárlóértéke bevezetésekor jóval közelebb állt az átlagfizetésekhez, mint a későbbi időszakokban — sokan azt várták, hogy a főhivatású anyaság pénzbeli elismerése több gyermek vállalására serkenti a családokat. Nos, ez a remény csak részben valósult meg. Átmenetileg jelentősen nőtt ugyan a születések száma, és hasonlóképpen megugrott a népesedési görbe a hetvenes évek közepén, az újabb jelentős népesedéspolitikai intézkedések nyomán, de a hosszú távú tendenciát nem sikerült megváltoztatni. Akárcsak a többi európai országban, az iparosítás, a nők tömeges munkába állása, a városiasodás, az életszínvonal általános emelkedése a születésszám lassú, de folyamatos csökkenését váltja ki. A „kicsi vagy kocsi?” alternatívájának hamisságát jól példázza, hogy aZ NSZK-ban, a miénknél lényegesen magasabb életszínvonalon sem sikerült a csökkenő gyermekvállalási hajlandóságot érdemben befolyásolni. A demográfiai folyamatok mélyreható elemzése során bebizonyosodott, hogy a megszületendő gyermekek számát nem önmagában a család anyagi helyzete, sőt még csak nem is a lakás- helyzete dönti el. Ha ugyanis ez igaz lenne, akkor a nagy jövedelmű, tágas lakásokban élő magyar családokban tipikus lenne a 3—4 gyerek. Márpedig ennek manapság épp a fordítottja az igaz, a rossz anyagi körülmények között élők körében van a legtöbb sokgyerekes család. Sokkal nagyobb hatással van a népesedési helyzet alakulására a fiatalok jövőképe, hogy mennyire látják biztonságosnak, előre tervezhetőnek maguk és gyermekeik sorsát. Jelentős hatásuk van továbbá a hagyományoknak — többgyermekes családban felnövők maguk is több utódot vállalnak —, sőt a vallási tradícióknak is. Lengyelországban például mindenekelőtt az erős katolikus hagyományokkal magyarázható, hogy a legválságosabb időszakokban sem csökkent jelentősen a megszületett gyermekek száma. A gyes-neurózis háttere A gyes két évtizede alatt jelentős tapasztalat gyűlt össze arról is, hogy a főhivatású anyaság évei miként hatnak az otthon cseperedő gyerekekre, a családokra, és magukra az anyákra. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy az otthon nevelt kisgyermekek kevesebbet betegek, mint bölcsődés kortársaik, testi fejlődésük gyorsabb, harmonikusabb. Nem ilyen egyértelműek a kisgyermekek szellemi-pszichés fejlődésének tapasztalatai. Kétségtelen tény, hogy az anya a legjobb és végeredményben pótolhatatlan gondozó a kisgyermek számára, azaz általában kiegyensúlyozottabbak, magabiztosabbak, lelkileg egészségesebbek a gyesen lévő anyák kicsinyei, mint bölcsődés kortársaik. Csakhogy az otthon levő anyák nem elhanyagolható része szenved a gyes-neurózisnak elkeresztelt „betegségben”, amely talán nem is elsősorban testi-lelki, mint inkább társadalmi eredetű. Olyan nemzedékek leányairól, asszonyairól van itt szó, akiket magukat is a bölcsőde, óvoda, napközi nevelt, akik igencsak soványka családvezetési ismeretekkel lépnek az első gyermek születésekor a háziasszonyi, anyai „pályára”. Ráadásul a gyes évei alatt a féljek zöme túlmunkával kénytelen pótolni a feleség kieső keresetét, így a fiatal anya a nap legnagyobb részében egyedül marad a számára vadonatúj „tananyagot” jelentő háztartási, gyermeknevelési-gondozási leckével. Megszakad a kapcsolat a korábbi munkahellyel, általában a baráti körrel is, elmaradnak az addig természetesnek tartott szórakozási alkalmak. A huszonnégy órás anyai szolgálat sok, erre teljesen felkészületlen fiatal nő számára túl nagy tehertétel, amelynek következményei megmutatkoznak a kisgyermekhez való viszonyban, türelmetlenséget szülnek. Mindez persze nem csökkenti a gyes, illetve a gyed jelentőségét csupán azt jelzi, hogy a nők kettős kötéséből, az anyai és a munkavállalói mivoltukból fakadó konfliktusok a leggondosabb társadalompolitikával is csak enyhíthetők, meg nem szüntethetők. Anya vagy munkavállaló? A gyes bevezetése sajátos, bonyolult helyzetet alakított ki a női munkavállalók „piacán”. Egyes elnőiesedett és amúgy is munkaerőgondokkal küzdő szakmákban, például a kereskedelemben, a textiliparban, a pedagógusoknál, szinte megoldhatatlan problémákat okozott az elmúlt két évtizedben, hogy az ott foglalkoztatottak 8—10 százaléka volt egy időben távol munkahelyétől. A gyes tapasztalatai erősítették meg azt a felismerést, hogy a nők számára a mainál sokkal nagyobb körben lenne szükség a bedolgozás, a részmunkaidő, a rugalmas munkaidőbeosztás széles körű elterjesztésére. Vagyis a munkavállalói és anyai szerepkör mai szigorú elválasztott formáinak lazítására, közelítésére. Sajnos azonban a munkaerő- piacon még ma sem működnek igazán piaci viszonyok. Korántsem általános az a felismerés, hogy a nőket hatékonyabban lehet foglalkoztatni, ha áthárítha- tatlan anyai feladataikat nem állítjuk minduntalan szembe munkavállalói tennivalóikkal. Sokkal több gyesen, gyeden lévő nő vállalna gyermeke gondozása mellett részmunkát, mint amennyien ezt ma megtehetik. A legutóbbi egy-másfél év súlyosbodó anyagi terhei a kisgyermekükkel otthon levőket két irányból különösen súlyosan érinthetik. Egyre többen fognak minden bizonnyal rákényszerülni, hogy az anyagiak miatt korábban visszatérjenek munkájukhoz mint tervezték, szeretnék. Ugyanakkor fennáll annak a veszélye, hogy a kisgyermekes anyák, a gyesről éppen visszatértek lesznek a vállalati létszám- csökkentések első „áldozatai”, mondván, ők gyakran betegeskedő kicsinyeik miatt amúgy is „megbízhatatlanok”. P. É. Á megyei NEB vizsgálta Az ipari termékszerkezet és a korszerűsítés A fejlődésben eddig megtett út mára kikényszerítette, hogy sok egyéb terület mellett a gazdaság is jelentős mértékben megújuljon. Ehhez nyújt jelentős segítséget az ipari termékszerkezet-váltás és a korszerűsítés. Ezek meglétét, illetve hiányát vizsgálta legutóbb megyénk Népi Ellenőrzési Bizottsága. Azzal a céllal, hogy megállapítsák, milyen intézkedéseket tettek a vállalatok a javítás érdekében, melyek voltak azok a külső és belső feltételek, amelyek elősegítették, illetve hátráltatták a törekvéseket. Összesen huszonnégy gazdálkodó egységet vettek nagyító alá. Mennyire korszerűek az új termékek? A termékváltás lendületének megítélése a technológia és a választék műszaki igényű elemzése nélkül csak hozzávetőlegesen lehet lehetséges. Éppen ezért a szakértői testület erre jelentős hangsúlyt fektetett. Megállapította, hogy a vizsgált időszakban az átlagosnál nagyobb dinamika jellemezte az elektronikai ágazat vállalatait. Az öt év alatt végbemenő termékcserélődést minősíti az, hogy a vállalat termelésének legnagyobb része régebben bevezetett árukból tevődött ösz- sze. Az egyes termékek megszűnésének okai abban rejlenek, hogy a gazdaságosság nem minősül meghatározónak. A piaci igény csökkenése, megszűnése, az alapanyagellátási gondok, kooperációs problémák mind-mind ezt hátráltatják. A felszámolással kapacitás szabadul fel, s az előállított termékeknek viszonylag nagyobb a gazdaságosságuk. A választék még mindig nem korszerűsödik folyamatosan. Például 1985-ben a vizsgált égységeknél országosan új termék csak 4,8 százalékban honosodott meg. Ezek az adatok az országos jellemzőkkel is egybevethetők, amelyek közel hasonló képet mutatnak. Az új termékek bevezetésének, de a továbbfejlesztésnek is nyilvánvaló ösztönzője az export. Hiszen az újonnan bevezetettek nagy része külföldi piacra jut. Több vállalatnál fokozottan érdeklődnek nemzetközi műszaki teljesítmények iránt. A szakmai sajtóból és prospektusokból szerezhető információkat a vezetés és a műszaki fejlesztők több helyen nyomon követik. Az is bizonyítja a külföldi példa fontosságát, hogy a vállalatok többségénél egy-két termékre lehet csak használni a jó minősítést. Ezek döntő része licenc alapján készült. A helyenként másképpen alkalmazott technológia a korszerűtől a túlhaladottig széles skálát mutat. Az automatizálást csak a nagy vállalatok engedhetik meg maguknak. A nagy termelékenységű gépsorok egy része azonban náluk sem tekinthető élvonalbe- linék. Értékesítés és beszerzés Lassú átrendeződés ment végbe a rubelelszámolású piac részesedésének növekedésével. Az egyes vállalatok szerepe ebben természetesen eltérő súlyú. A meglévő jól bevált termékek fejlesztése nélkül azonban feltehetően nem lett volna esélye sok vállalatnak a bevételnövekedésre. A beszerzés szerkezetében összességében alapvető változás nincs. Az újonnan bevezetett termékek egyre inkább kerülhetnek exportra. Az ezek előállításához felhasznált anyagok túlnyomó részét a vállalatok belföldről szerzik be és szembetűnő a tőkés import csökkenése. A megszüntetettek közül számottevően nőtt a szocialista világban értékesített termékek aránya és csökkent a másik piacon eladható termékek részesedése. Zsebbevágó kérdés A vizsgálat az árszínvonal és az általános költségek, valamint a pénzügyi hidak változásának hatását nem kutatta. A közvetlen cél az árbevétel és a közvetlen önköltség kölünbözeteként számított fedezet és a termékváltás közötti kapcsolatok feltárása volt. Ez az arány sem változott lényegesen. Kitűnik, hogy az új termékek jövedelmezősége jobb az átlagosnál, a megszüntetetteké pedig ennél rosszabb. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a veszteséges gyártás, illetve értékesítés nem szükségszerűen követeli a felszámolást, a döntést azonban sürgeti. A nem önálló egységek fejlesztési feladatait a vállalati központban létrehozott szervezetek látják el. Az elmúlt évi adatok jól mutatják, hogy a fejlesztők nagy része három gyárban dolgozik. Ugyanezeken a helyeken foglalkoztatják a felsőfokú végzettségű, ilyen témával foglalkozó szakemberek 78 százalékát. A többi gazdálkodónál jórészt egy-két fő látja el ezeket a feladatokat. Nélkülözhetetlen ösztönző erő a külföldi utazás. A szakemberek közel egyforma arányban mennek keletre, nyugatra. Annál is inkább fontos ez, hiszen a technikai háttér a nagy önálló vállalatok kivételével lényegében hiányzik. Az információk gyűjtésére csak a Finomszerelvény - gyárban működik műszaki tájékoztatási iroda. így hát valamennyi gazdálkodó saját maga gondoskodik folyóiratok, prospektusok beszerzéséről. Az anyagi elismerés a holtpontról nem mozdul. A fejlesztők átlagkeresete az összes dolgozóéval azonos mértékben emelkedett. A személyes érdekeltség ott sem jött létre, ahol önálló nagy létszámú szervezetek dolgoznak. Általános gyakorlat, hogy célprémiumot kapnak. Á kutató-fejlesztő intézetekkel a kapcsolatok kiterjedtek, a tapasztalatok azonban vegyesek. Általánosítható, hogy csak a jó ipari háttérrel rendelkező fejlesztő vállalatok közreműködését tartják eredményesnek. Egyre többen kiállításokon is részt vesznek és ez a kereskedelmi aktivizálódást jelzi. Az ott szerzett információknak nagy szerepük van az értékesítési lehetőségekben. A jövő útja A^szándék szerint az érintett gyárak a 86-os évhez képest 18,3 százalékkal kívánják növelni termelésüket. Az új termékek esetében a korábbinál nagyobb mértékben számítanak anyagvásárlásra belföldi szállítóktól. Termékek megszüntetését tervezik, amelyek egy része belföldi igényeket elégített ki. A beruházásokra tervezett összeg az idén sem csökkent. Hasonlóan a korábbi időszakhoz, leginkább most is a gépvásárlások viszik el a pénzt. Kevesebb embert tudnak majd foglalkoztatni. Egységes véleménye a vállalatoknak, hogy az alkalmazottak számát az átlagosnál nagyobb mértékben négy-öt százalékkal kívánják csökkenteni. Egyes cégek pedig a szocialista export szinten tartását, illetve növelését termékcserére alapozva kívánják megoldani. (kovács) Kiskörei nyár Kisköre alapítását 1337-től jegyzik az írásos emlékek. Dolgos „vízi emberek" lakják a 3400 lakosú nagyközséget a Tisza partján. Igazi horgász- és vízi paradicsom a folyónak ez a része, melyet évente százezrek keresnek fel. A település vezetői és lakói mindent megtesznek azért, hogy az egyre növekvő idegenforgalom kapcsán a kikapcsolódni vágyó hazai, lengyel, belga, NSZK-beli és holland turisták a festői szépségű Tiszatájról kellemes élményekkel gazdagodva térjenek haza. (Fotó: Szabó Sándor) Fizetés gyümölccsel Márkás mezőgazdasági gépek Mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gépek behozataláról állapodott meg a TSZKER Agrár- szövetkezetek Kereskedő Háza az NSZK-beli Repco gépkereskedelmi vállalattal. Ennek alapján még az idén 2 millió márkáért szállít az NSZK-beli cég Magyarországra gépeket, berendezéseket, amelyekért a magyar fél a termelőszövetkezetek termékeivel — friss zöldséggel, gyümölccsel és takarmánynövények vetőmagjával — fizet. Az üzletet az Unicbank RT közreműködésével hozták létre. Már a közeli hetekben hazánkba érkezik a csemege- és hibridkukorica betakarítására egyaránt alkalmas francia gyártású öt csőtörő-fosztó kombájn. Ezeket a TSZKER olyan taggazdaságai vásárolják meg, amelyek a nádudvari KITE és a bábolnai IKR termelési rendszerekben exportra szánt értékes kukoricafajtákat termelik. A Repco-val és az ugyancsak NSZK-beli Clemens céggel talajművelő gépek közös gyártásáról szintén megállapodást kötött a termelőszövetkezetek kereskedelmi szervezete. Olyan, úgynevezett bakhátbontóberendezés magyarországi összeszereléséről van szó, amely alkalmas a nagyüzemi gyümölcs- és szőlőültetvények sorainak ápolására. A gép azt a kiemelkedő földsávot távolítja el a fák vonalából, sorából, amely a sorközök művelésekor kerül oda viszonylag nagy mennyiségben. A gép a földsávval együtt a gyomokat is kiirtja, anélkül, hogy a fatörzseket károsítaná, megsértené. Az új berendezésből, amely a hasonló rendeltetésű francia gép korszerűsített változata, már elkészült az első példány a Szabadszentkirályi Fémipari Kisszövetkezetben, ahol az előzetes piac- felmérés eredményeként nemsokára hozzálátnak egy 200 darabos széria legyártásához.
