Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-04 / 158. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1988, július 4., hétfő Sajtóvisszhangok a romániai intézkedésekkel kapcsolatban Az SZKP konferenciája után JUGOSZLÁV Állásfoglalások A belgrádi televízió esti híradójában Nikola Gavri- lovics professzor, neves szerb történész nyilatkozott. El­mondta, hogy Romániában sok magyar él, míg a szer- bek száma 54 000, a horvá- toké pedig 12 000 körül mo­zog. Utalt arra, hogy 1948- ban, a tájékoztató iroda Jugoszlávia-e llenes határo­zata után a román hatósá­gok az erdélyi szerbek és horvátok egy részét az or­szág más vidékeire telepí­tették át. „Most félünk, hogy felszámolják a még meg­maradt romániai délszláv falvakat. Meglepett a ro­mán kormány és Ceausescu elnök drasztikus álláspontja" — jelentette ki a professzor. A legtekintélyesebb belg­rádi hetilap, a NIN legújabb számában közölte Ivan Ivanji, az ismert író cikkét, amelyben kifejtette: — A nyugatnémet és a magyar sajtó már egy hónapja fog­lalkozik a döntéssel, amely szerint Romániában lerom­bolnak több mint 7000 fa­lut és települést, s lakóikat 500 új, „agrárgazdasági köz­pontban” helyezik el. A jugoszláv sajtóban er­ről még semmit sem olvas­tam, a jugoszláv közvéle­ményt még nem avatták be a szomszédos Románia leg­újabb történéseibe. Semmit sem tudok arról, mire készülnek a Bánát ro­mániai részén, ahol szerb falvak, szerb templomok, szerb sírok és gazdag szerb kulturális emlékek vannak? Miért nem írnak erről a Romániában akkreditált jugoszláv újságírók? Min­den állam és természetesen Románia szuverenitásának tiszteletben tartása mellett, vajon a jugoszláv államot ez most nem készteti szólásra? A Romániában bejelentett döntés ellentétben áll az ENSZ alapokmányával, a helsinki záródokumentum­mal, az emberi jogokról szóló nemzetközi egyezmény­nyel és más nemzetközi ok­mányokkal, amelyeket Ro­mánia is aláirt. Vajon hallgathat-e Jugo­szlávia akkor, amikor szom­szédságában százezrek, köz­tük szerbek erőszakos átte­lepítését készítik elő? Hall- gathat-e olyan pillanatban, amikor egész Európa felhá­borodva tiltakozik? — mu­tatott rá végül a neves szerb író. — Miben különbözött a szovjet kommunisták jelenle­gi fóruma a korábbiaktól? — A különbség már az előkészületek során megmu­tatkozott, hiszen nemcsak a jelen problémáiról folytat­tunk tartalmas eszmecserét, hanem a Szovjetország egész eddigi történelméről. Az új­ságok és a folyóiratok ha­sábjain, a különféle gyűlése­ken. az emberek a legbonyo­lultabb problémákat vetették fel. A konferencia elé ter­jesztett politikai és gazdasá­gi reformjavaslatok nagy je­lentőséggel bírnak az átala­kítás eredményessége és or­szágunk fejlődése szempont­jából. Mi, küldöttek, komoly és részletes eszmecserén vet­tünk részt. Volt mit monda­nunk. Minden küldött ma­gával hozta az őt delegáló pártszervezetek javaslatait. — ön milyen útravalót ka­pott? A Jugoszláv Szocialista Szövetség (Népfront) orszá­gos választmánya hét végi belgrádi ülésén megalakí­totta az Emberi Jogok Fó­rumát, amely fő feladatának a jogrend védelmét és erő­sítését tűzte ki. Az ülésen felszólalt Ivan Ivanji, az országos választ­mány tagja. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy Romá­niában széttelepítik a ma­gyar nemzetiségű lakosokat. Hangsúlyozta, hogy Jugo­szláviának állást kell fog­lalnia ebben a kérdésben — elsősorban a Romániában élő szerbek miatt. „Mindaz, ami most Romániában tör­ténik, a legújabb kori tör­ténelemben még nem for­dult elő” — állapította meg. NYUGATNÉMET HÍRKÖZLÉS Az NSZK hírközlése — együttérző hangsúllyal — széles körben ismertette az Országgyűlésnek a román úgynevezett településfejlesz­tési tervekkel szemben el­fogadott határozatát. Az erdélyi magyarság sorsáért ebben kifejezett ag­godalomhoz hasonlóan a nyugatnémet közvélemény is szorongva figyeli az ál­talános európai, ezen belül a nemzetiségi és így a né­met kisebbségi kulturális értékeket is pusztítással fe­nyegető román „területát- alakítási" előkészületet. Ezt a félelmet tükrözte a Szö­vetségi Gyűlés (Bundestag) egyhangúlag elfogadott leg­utóbbi állásfoglalása is. A Deutschlandfunk nevű országos rádióállomás és a ZDF, a legnagyobb tévéadó többszöri pénteki híradása után a szombati újságok — némelyikük első oldalon — részletesen tudósítanak az Országgyűlés határozatáról,.a Budapest—Bukarest viszony további romlásáról. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári napi­lap helyszíni tudósításában úgy értékeli, hogy a magyar parlament döntése válasz volt Nicolae Ceausescu ro­mán párt- és állami vezető legutóbbi beszédére, amely­ben nacionalizmussal és so­vinizmussal vádolta meg a magyar vezetést. A lap terjedelmes beszá­molójában mindenekelőtt az* idézi Szűrös Mátyásnak, az MSZMP KB titkárának, az Országgyűlés külügyi bizott­sága elnökének beszédéből, hogy a két állam kapcsola­— Először is azzal bíztak meg, hogy tegyem szóvá a gazdasági döntések előkészí­tésének nyilvánosságát, hogy ne fordulhassanak elő olyan esetek, amikor a termelés korszerűsítésére hivatott ha­tározatok negatív következ­ményekkel járnak és konf­liktushelyzetet teremtenek. Mondok egy példát. A kö­zelmúltban jelent meg egy határozat a több műszakos termelés bevezetéséről. Ilyen munkafeltételek mellett, kö­telezően magasabb bért kell fizetni a második és harma­dik műszakban dolgozóknak. Első látásra minden egysze­rűnek tűnik, hliszen az a vál­lalat. amelyik most tér át a három műszakra, ezáltal több terméket állít elő és nagyobb lesz a bevétele is, tehát ki­termeli a béremeléshez szük­séges összeget. A mi gyárunk azonban már harminc éve három műszakban üzemel, honnan vegyük mi a béreme­léshez szükséges pénzt? Er­taiban bekövetkezett nyug­talanító fejlemények meg­fontolt magatartást igényel­nek, s az érzelmeket nem szabad szabadjára engedni. A tudósító jelentése sze­rint Szűrös Mátyás jelezte azt a magyar készséget, hogy Grósz Károlynak Ni­colae Ceausescuval jövő ta­vaszra kitűzött találkozóját illetékes KB-titkári és kül­ügyminiszteri szinten készít­sék elő. Az Országgyűlés határo­zatáról a Stuttgarter Zei­tung, a Suddeutsche Zeitung, a Die Welt, a Frankfurter Rundschau és a Stuttgarter Nachrichten éppúgy tudósí­tást közöl, mint arról az NSZK-ban nyugtalansággal fogadott román intézkedés­ről, amellyel több határát­kelő helyen felfüggesztették a Magyarországról Romá­niába irányuló utasforgal­mat. A külügyminisztériumhoz közelálló bonni General- Anzeiger diplomáciai főtu­dósítója ellenben kiemeli annak figyelmet érdemlő jelentőségét, hogy a bécsi utóértekezleten a Románia által eddig ellenzett, a sem­leges és el nem kötelezett országok közös javaslata alapján azonban mindenki számára elfogadható komp­romisszumot kínáló záróok­mány-javaslat kérdésében egyetértés van Moszkva és az NSZK között is, miként ezt megmutatta a pénteki találkozó. A legfőbb akadály a bonni újság szerint a kisebbség- védelem vonalán tanúsított román magatartás, a „bel- ügyekbe való beavatkozásra’ való román hivatkozás. Ezt nyilvánvalóan tisztáznia kell a Varsói Szerződésnek a sa­ját körében is, s a többi között ezért lesz kiemelkedő esemény a VSZ júliusi var­sói csúcstalálkozója. A Deutschlandfunk szom­bat délután idézte Grósz Károly miniszterelnök nyi­latkozatát, amelyben a ma­gyar vezető politikai és er­kölcsi kötelességként, a ro­mán—magyar feszültség enyhítése végett szorgalmaz­ta a közvetlen párbeszédet Romániával. A rádió ki­emelte: Grósz Károly ismét egyértelművé tette, hogy Magyarország nem törekszik a második világháború után kialakult határok megvál­toztatására, de megismételte a romániai magyar kisebb­séget sújtó „településrende­zési" tervek bírálatát. röl szó sem esik a határo­zatban. A dolgozók jogosan reklamálnak, a vezetés pe­dig nehéz helyzetben van, s ez komoly konfliktusok ve­szélyét hordozza. Nem a mi vállalatunk az egyetlen, amelynek ilyen gondjai van­nak. A fenti példa sajnos, nem kivétel. Az egyenlősdi, az új termelési formák be­vezetése. az íróasztal mellett hozott döntések gyakorlata még mindig él. Erről Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára is szólt beszámolójá­ban. Éppen ezért az egyik, legfontosabb javaslatunk az, hogy legyen nyíltság a dön­tések előkészítésekor, és eb­ben a folyamatban feltétle­nül vegyenek részt a nagy- vállalatok szakemberei. — ön említést tett konf­liktushelyzetekről. Ilyen ese­tekben milyen álláspontot képvisel a dolgozókollektíva tanácsa? — Sokszor gyakorol nyo­mást az igazgatóra, annak el­lenére. hogy ők választottak meg a tanács elnökének. Tér­jünk vissza a már említett, második és harmadik mű­Irak—iráni háború Szombati bagdadi bejelen­tés szerint az iraki légierő gépei péntek éjjel két nagy olajszállító hajó ellen intéz­tek támadást a Perzsa(Arab)- öbölben. Öbölbeli hajózási források szerint az első cél­pontja a Hárg-sziget közelé­ben hajózó 268 ezer tonnás Fortuneship L. görög tartály­hajó volt. A hajót rakétata­lálat érte, a fedélzetén tűz ütött ki. A második támadás a 248 ezer tonnás, iráni zászló alatt hajózó Hárg—4-et érte, s szintén tüzet okozott, de to­vábbi részletek nem ismere­tesek. Az akcióban részt vett repülőgépek sértetlenül visz- szatértek támaszpontjukra — mondja a bagdadi közlemény. A szárazföldön is tovább folytatódik a két szomszédos ország háborúja. Bagdadi közlés szerint az iraki légierő helikopterei az elmúlt na­pokban 77 akciót hajtottak végre. A szárazföldi csapatok pénteken \hét katonai fontos­ságú magaslatot foglaltak vissza a front északi szaka­szán. Több tüzérségi párbaj­ra is sor került, elsősorban a déli 'és keleti frontszakaszo­kon. Irak csaknem három hete indított nagyszabású of- fenzívát a kurdisztáni hegy­vidéki körzetek visszafogla­lásáért. Romániába utazók figyelmébe 1988. i július 3., vasárnap — a határőrségtől kapott tá­jékoztatás szerint szombaton 1253 magyar állampolgár akart Romániába utazni, kö­zülük azonban 83-at'minden indoklás nélkül visszaküldték Magyarországra a román szervek. Vasárnap délután 15 óráig viszont valamennyi magyar turista akadálytalanul átjutott a határállomásokon. Az illetékes magyar szer­vek szerint ajánlatos, hogy csak azok induljanak el Ro­mániába, akiknek útja ha­laszthatatlan, s a legszigo­rúbban tartsák be mind a vámszabályokat, mind az egyéb hatósági előírásokat. Ajánlják azt is, hogy a Bul­gáriába utazók ne Románián, hanem Jugoszlávián keresztül közelítsék meg úticéljukat. (MTI) szakért járó béremelésre. A tanács megszavazta a bér­emelést. és most a bonyo­lult kérdés gyakorlati meg­oldásának lehetőségeit kell megkeresni. — A Csebokszári Aggre- gátgyár évek óta kapcsolat­ban áll testvérvárosának, Egernek az egyik vállalatá­val, a Finomszerelvény gyár­ral. Fejlődik az együttműkö­désük? — Az utóbbi években kü­lönösen jól alakulnak a kap­csolataink. Most éppen ter­mékcserére készülünk, és ter­vezzük egy közös vállalat létrehozását, amely nemcsak ipari termékeket, hanem köz­szükségleti cikkekket is fog gyártani. Mihail Gorbacsov beszédében érintette az egy­séges szocialista piac témá­ját is. Egy ilyen piac az ak­tív munka lehetőségeit tárja a vállalatok elé. Mi is gon­dolkodunk már azon, mit tudunk felajánlani partnere­inknek, milyen szerződéseket köthetünk velük. Alekszandr Javdoljuk A nyugatnémet napilapok egyöntetű elismeréssel adóz­nak az SZKP pártkonferen­ciájának, személy szerint Gorbacsov főtitkárnak azért, hogy a társadalmat immáron vitathatatlanul átjárja az új szellemről tanúskodó friss levegő, érezhetően áthatja az évtizedek óta esedékes vál­toztatásokra irányuló, fele­lősséggel párosuló, szilárd akarat. A Német Szociáldemokra­ta Párthoz (SPD) közelálló Frankfurter Rundschau szom­bati vezércikke szerint, an­nak ellenére, hogy a szov­jetunióbeli demokráciafoga­lom eltér a nyugatitól, a többpártrendszer berendez­kedésétől, már a mostanáig végbement „kis" társadalmi átalakítás is az eddigi legra­dikálisabb elfordulás a múlt gyakorlatától. A változások jótékony hatása még erősen adagolt, ám a vita nyílt, él kötelezett, s távolról sem eredmények nélkül való. s ez egyáltalán nem kevés — írja a lap. Az SPD sajtószolgálatában Michael Müller, a párt par­lamenti csoportja szovjet kérdésekkel foglalkozó mun­kabizottságának helyettes el­nöke megállapította: — A korábbi szovjet re­formpróbálkozásokkal ellen­tétben, most nem csupán részreformokról van szó, ha­nem a gazdasági reformok és a politikai rendszer re­formja kettős stratégiáját kö­vetik. utóbbiakat tartva a si­keres gazdasági korszerűsítés zálogának. — Az a körülmény, hogy a Szovjetunióban jelenleg egyértelműen szabályozni kí­vánják az állampolgári és szabadságjogokat, valamint az olyan intézményeknek a jogait, mint amilyen például a KGB és a rendőrség, tör­ténelmi esélyt nyújt a vi­lágpolitikai koordináta-rend­szer pozitív értelmű újjáren- dezésére — állapítja meg az SPD, szorgalmazva egyben: Nyugat-Európának most nem szabad elszalasztania a kí­nálkozó lehetőségeket. A kö­Július 1-jével elkezdődött az a 60 napos időszak, mely­nek folyamán a Szovjetunió és az Egyesült Államok szak­értői kölcsönösen helyszíni ellenőrzéseket végeznek a decemberben aláírt rakéta- szerződés alapján. E, célból a hét végén 70 szovjet szakértő érkezett San Franciscóba, illetve 34 tagú amerikai kül­döttség Moszkvába. A két ország képviselői szeptember 1-jéig ellenőrzik a szerződés által érintett fegyverfajták telepítését, szá­mát és típusait. A szovjet szakértők az Egyesült Álla­mokban 17, Nyugat-Európá- ban pedig 13 objektumot el­lenőriznek, míg az Egyesült Államok képviselői a Szov­jetunió területén 126, az NDK-ban és Csehszlovákiá­ban 7 helyre látogatnak el. zös európai házban ugyanis nemcsak a reformfolyamat előmozdítására nyílik mód, hanem arra is, hogy új mi­nőséget kölcsönözzenek a ke let—nyugati kapcsolatoknak is. RUDÉ PRAVO: A szovjet politikai rend­szer reformja csak akkor lesz eredményes, ha a tanácsok hatáskörének növelésével egy időben, anyagilag és szel­lemileg érdekeltté teszik a tömegeket, sikerül fokozni aktivitásukat — ezt a véle­ményt fejtette ki szombaton a szovjet pártértekezlettel foglalkozó Rudé Právo. A lap az értekezlet kap­csán mindenekelőtt azt mér­legelte, milyen feltételek kö­zött lehet sikeres a szovjet politikai rendszer reformja, amelyet szükségesnek, elke­rülhetetlennek tartott a fó­rum is. A Rudé Právo em­lékeztetett arra, hogy a múlt­ban azért feneklettek meg a szovjet politikai rendszer át­alakítására tett kísérletek, mert az adminisztratív, uta- sításos rendszer eleve kizár­ta azt, hogy hasznosítsák és alkotó módon érvényesítsék a tömegek aktivitását. te­hetségét. A mostani szovjet politikai reformtörekvések­kel kapcsolatban is azt hang súlyozta az újság, hogy a ta- nácskozások hatáskörének megnövelése, a törvényhozó és végrehajtó szervek szét­választása automatikusan nem oldja meg a problémát. Csak akkor hozhat ered­ményt, ha növekszik a töme­gek aktivitása, az emberek pozitívan viszonyulnak a változásokhoz, érdekeltek lesznek azokban. A Rudé- Právo szerint, a reformok megvalósításához az. is szükséges, hegy a pár! a gazdasági feladatok helyett a politikai irányításra össz­pontosítson. További problé maként említette a lap — idézve Mihail Gorbacsov e tárgyú megjegyzését a párt­értekezleten —. hogy a sze­mélyi pozícióféltés akadálya lehet az átalakításnak. A Vjacseszlav Lebegyev ve­zette szovjet | szakértőcsoport 22 tagja szombaton a Utah állambeli Salt Lake City kö­zelében fekvő Magnóba uta­zott. Itt működik a Hercules Aerospace Co. üzeme, ahol a Pershing—2 rakétákat állít­ják elő. Más csoportok Colo­rado, Arizona és Kalifornia államban működő objektu­mokon tesznek majd 24 órás látogatást. Ez az idő szükség esetén kérésre meghosszab­bítható. Az amerikai felügvelőcso- port Roland Lajoie dandár­tábornok, a Helyszíni Ellen­őrzési Hivatal (OSIA) igaz­gatója vezeti. A szakértők közül tízen egy Moszkvához közeli hadiüzemben kezdik az ellenőrzést, a többiek a votkinszki rakétagyárba lá­togatnak el, ahol az SS—20- as rakéták készülnek. Amerikai szakértők érkeztek Moszkvába, hogy a helyszínen ellenőrizzék a szovjet—amerikai rakétamegállapodás értelmé­ben szétszerelendő fegyverek megsemmisítését (Népújság-telefotó — MTI) A szovjet pártkonferencia hátterében Beszélgetés Oleg Volkovval, a Csebokszári Aggregátgyár igazgatójával Szovjetunióban pénteken fejeződött be a Szovjet Kommu­nista Párt 19. értekezlete. A küldöttek között volt Oleg Vol­kov, a Csebokszári Aggregátgyár igazgatója is, akivel az APN hírügynökség tudósítója készített beszélgetést. Katonai szakértők a helyszíneken

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom