Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-01 / 156. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. július 1., péntek Csongrádi Csaba (Folytatás a 2. oldalról) Megyénk képviselője be­vezetőjében arról szólt, hogy az elmúlt három esztendő­ben a parlament többször bebizonyította, hogy komoly felkészüléssel, kemény vi­tákkal, hozzászólásokkal, hasznos tanácsokkal és ja­vaslatokkal részt vállal a nehéz helyzetből. Részese a helyes és felelősségteljes döntések meghozatalának. Történelmi órákat élünk, ha most hibázunk, annak be­láthatatlan következményei lehetnek. Külünösen fontos ez, amikor iparunk sorsáról, szerkezetátalakításáról kell döntenünk. A továbbiakban lignitva- gyonunkról és annak sokré­tű hasznosítási lehetőségei­ről beszélt. Ráirányította a figyelmet Visontára, ahol a Gagarin Hőerőmű és a Tho- rez bányaüzem alapján im­már két évtizede beigazoló­dott, hogy nemzeti kin­csünk, a nagy mennyiségű lignitelőfordulások hosszú tá­von megbízható, hazai ener­giaforrást biztosítanak. Ki­emelte. hogy az itteni lignit másra is hasznosítható. Al­kalmas az erőművi techno­lógiához kapcsolva. azzal együttműködve gazdaságo­san számos fogyasztói szük­séglet kielégítésére. Például brikettálásra, kommunális és mezőgazdasági célú höhasz- nösításra, pernyealapú épí­tőanyagok előállítására. Em­lékeztetett arra, hogy a lig­nit komplex hasznosítása is alátámasztja iparunk sikeres szerkezetátalakítási prog­ramját. Visontán és térségé­ben a próbafúrások azt bi­zonyították, hogy a 800 me­gawattos Gagarin Hőerőmű kiszolgálására közel száz éti­re elegendő, gazdaságosan kitermelhető szénmennyiség van. Ez a lehetőség a bükk­ábrányi szénmező megnyitá­sával tovább bővült. Ez utóbbi hasznosítása azon­ban nem elég gazdaságos. A bükkábrányi lignit nagy ré­sze ugyanis Visontára, a Gagarin Hőerőműbe kerül, kisebb része pedig lakossá­gi fogyasztásra. így a lignit 70' kilométert utazik Bükk- ábranytól Visontáig. amely költséges. Ez a helyzet úgy módosulhatna a gazdaságos­ság és a megfontolt bölcs döntések jegyében, ha Bükk- ábrány mellett is megkezde né működését egy lignittüze- lésü erőmű, illetve energia - kombinát épülne, felhasznál­va a Gagarin Hőerőmű mű­ködésének húsz év alatt szer­zett tapasztalatait, továbbá a környezetvédelmi létesítmé­nyek megvalósítását. A be­ruházás Borsod és Szabolcs- Szatmár megyére is kiterjed­ve enyhítené a foglalkozta­tási feszültségeket. A hevesbeli honatyát kö­vetően Sziráki András (Szol­nok m„ 2. vk.), Biacs Péter (Budapest, 30. vk.), Kiss De­zső (Borsod-Abaúj Zemplén m„ 8. vk.), Bodorné Danka Márta (Bács-Kiskun m., 2. vk.). valamint Reidl János (Somogy m.. 5. vk.) került sorra. Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnöke hangsúlyozta: a benyújtott fejlesztési kon­cepció általános irányai és céljai messzemenően korsze­rűek. és kutatási, műszaki kapacitásunk lehetőségeivel is összhangban vannak. a gazdasági feltételek biztosí­tása viszont csak kemény munkával teremthető meg: A fejlődés döntő eleme a csúcstechnológiát alkalmazó ágazatok (elektronika, hír­adástechnika, irodaautoma­tizálás) körébe tartozó szak­makultúrák hazai bővítése és színvonaluk emelése. Ezek­(Munkatársunk telefon jelentése) Csütörtökön reggel, ~ az ülésszak folytatására váró képviselők közül többen is érdeklődéssel járták végig azt a Parlament kupolater­mében rendezett kiállítást, amely iparunk néhány sze­letét mutatja be. A tablókon az egri Finomszerelvénygyár pneumatikus elemei és a megyénkben kisiparos Mor­vái Ferenc Megamorv ka­zánjai is helyet kaptak. Ez utóbbi paraván előtt szem­lélődött Nagy Józsefné és Dobos Józsefné. — Nem ismerem Morvái Ferenc . tevékenységét — jegyezte meg Dobosné —, de azért jó érzés, hogy me- gyénkbeliek is bemutatkoz­nak. — Én sem ismerem, csak akkor figyeltem fel rá, ami­kor az idén érettségizett lá­nyomnak könyvet küldött: A magyar szent korona tör­ténetét — tette hozzá Nagy- né. — Később tudtam meg, hogy mindegyik idén végzett középiskolás meg­kapta tőle ezt a művet. Néhány perc múlva már a mostani ülésszakra terelő­dött a szó. — Az eddigi felszólalások gyakorlatiasak voltak, nagy segítséget nyújthatnak a kormánynak — vélekedett Dobosné. — Kíváncsian várom, milyen lesz a vissz­hangja Zsidei lstvánné kép­viselőtársunk hozzászólásá­nak. Már nem először hal­latja hangját a recski ércbá­nyászat ügyében, remélem, most már nagyobb sikerrel, mint eddig. — Nekem is nagyon tet­szettek az eddig elhangzot­tak — fűzte hozzá Nagyné. — Igazak voltak azok a sza­vak, amelyek keveselték az oktatásügyre, és az egész­ségügyre fordított összegeket. Csatlakozott hozzánk több képviselőnk is. Árvái Lász­ióné örömmel számolt be, hogy jelölték az alkotmány­előkészítő bizottságba, amelyben a tervek szerint olyan ismert személyiségek is helyet kapnak, mint Nyers Rezső és Pozsgay Imre. — Gratulálok a tegnapi hozzászólásához — fordult dr. Puskás Sándorhoz Grósz Károly, az MSZMP főtitká­ra, miniszterelnök, midőn megérkezett az ülésterembe. — Nekem tetszett. Dr. Puskás Sándor öröm­mel fogadta az elismerést. A hozzászólásra készülő Csongrádi Csaba, feleségével váltott néhány szót az Or­szágház folyosóján. — Helyette izgulok — for­dult felénk Csongrádiné. — Először jelentkezett szólásra, ezért szerettem volna látni, hogyan történik mindez. Ügy gondolom, hogy beszédének tartalma nem egyezik teljes mértékben az ipari minisz­ter által megfogalmazottak­kal. Kíváncsi leszek, milyen válasz születik. A szünetekben megfigyel­hettük, hogy a Hevesről el­származott honatyák nem fe­ledkeznek meg atyafiaikról. A népszerű színművész, Avar István is gyakran fel­kereste a hevesieket. Egy al­kalommal Bartß Alajossal. A szünetben Berecz János, a PB tagja, a KB titkára képviselőkkel beszélget nek a technikáknak a széles körű behatolása a magyar gazdaságba a versenyképes­ség elengedhetetlen feltétele. Különösen fontos a magyar ipar szerepe az infrastruktú­ra fejlesztésében, ezen be­lül a távközlés és informa­tika most formálódó, hosz- szabb távú fejlesztési prog­ramjában. Az eddigi viták, a gazda­ság szerkezetváltásának las­sú volta miatti bírálatok nem is a célokat, hanem a meg­valósítás reális lehetőségeit, eszközeit, forrásait kérdője­lezték meg. Ez érthető, hi­szen az iparnak a mai szo­rító helyzetben lényegében magának kell előteremtenie a szerkezetváltáshoz szük­séges forrásokat, mindenek­előtt a veszteséges, támoga­tást igénylő tevékenységek át-, vagy leépítése, a meg­lévő kapacitások hatéko­nyabb működtetése révén. Számottevő még a tartalék az ipar költséggazdálkodásá­ban is. Csupán 1 százalékos költségmegtakarítás — ami a megyei pártbizottság első titkárával, képviselővel be­szélgetett. — Gyakran járok haza édesanyámhoz — mesélte Avar István. — Most is hamarosan felkeresem. Saj­nos, észre kell vennem, hogy Bagólyuk ez az Egereseid bánya melletti kis telep egy­re ellhanyagoltabbá válik. Nem kellene hagyni, hogy tovább romosodjanak az épületek. Egyébként mi lett a csehi bánya vezetőivel? — érdeklődött Avar István. — A bányaüzemben történt visszaéléseknek nagy a vissz­hangja — válaszolta Barta Alajos. — Nagy politikai kárt okozott, hogy az üzem vezetői, közöttük a párttitkár részt vettek a szénmanipu­lációkban. Nagy a vezetők felelőssége. Hihetetlenül nagy. Ök visszaéltek a bi­zalommal. Az ügyben nem­régiben hirdetett ítéletet az Egri Városi Bíróság. E sorok írójának abban a szerencsében volt része, hogy az egyik szünetben vé­letlenül hozzácsapódhatott ahhoz az újságírói csapathoz, amelyben a nyugati hírügy­nökségek képviselői készí­tettek — magyar vezető új­ságírók társaságában — rö­vid interjút Grósz Károly- lyal. Miniszterelnökünk sok humorral fűszerezve vála­szolt a nálunk még nemrit­kán provokatívnak titulált kérdésekre. — Mi a véleménye — hangzott el többek között —, hogy Stadinger István 63 százalékát kapta a szavaza­toknak az Országgyűlés el­nökévé történt választáskor? — Jó jelnek tartom — mondta Grósz Károly. — Ez tükrözi a valóságot. Én soha nem hittem, — amikor vala­ki a szavazatok 99,8 százalé­kát kapta —, hogy az a reá­lis helyzetet tükrözi. Ami Stadinger István szemé­lyét illeti: harsánysága so­kaknak nem tetszik. Nekem sem. Különösen, amikor rám nem tekinthető túlzott fel­adatnak — évi csaknem tíz- milliárd forint többletforrást eredményezne. — A jövőben — mutatott rá Tétényi Pál — a kívánt külpiaci pozíciót ne az im­port kényszerű korlátozásá­val. hanem a hatékony im­portra is támaszkodó telje­sítmények dinamikus növe­lésével érjük el. A felélén­külő importverseny egyben a legerősebb ösztönzője lehet a termelési szerkezet átala­kításának is. A hazai igények kielégítését célzó termelés akkor lesz hatékony, ha egy­ben exportképes is. — A kormány feladatának tekinti, hogy — 1987-hez és 1988-hoz hasonlóan —, újabb lépéseket tegyen a vállalati műszaki fejlesztést ösztönző feltételek megteremtése ér­dekében. A feltételek azon­ban önmagukban még nem elégségesek. Az egyén fe­lelősségérzetét, alkotni vá­gyását, az új elérésének és megvalósításának szándékát semmi nem helyettesítheti. kiabál — mondta Grósz Ká­roly, amit nagy derültség fogadott. — Azt is felrótták, hogy Stadinger István főva- roscentrikus. Ez igaz. Évti­zedek óta Budapesten él, ezért kezdeményeztük, hogy az Országgyűlés alelnöke vi­déki, Horváth Lajos legyen. — Elkészült-e a szmoking? — hangzott a másik kérdés, utalva a rádióban a közel­múltban elhangzottakra, ahol a főtitkár azt mondta, hogy közelgő amerikai útjá­ra szmokingot készíttet. — Képzeljék el, hogy a riport elhangzása után az egyik cég felajánlotta: negy­venezres szmokingkészle- téböl válasszak — mesélte Grósz Károly, majd komo­lyabbra fordítva a szót el­mondta, hogy először a Szovjetunióba utazik, majd a tervek szerint ezt követi az. amerikai és a romániai látogatás. — Milyennek érzi a par­lamenti demokráciát? — így a Reuter tudósítója. — Ugyanis Nyugaton úgy véle­kednek, hogy Kelet-Európá- ban a parlamenteknek nincs jelentősebb szerepük. — Úgy érzem, jó irányba fejlődik a magyar parlament, és demokrácia. Az is elkép­zelhető, hogy az Országgyű­lés az elkövetkezőkben gyak­rabban, hosszabb ideig ülé­sezik. — Előfordulhat-e, hogy egyszer lemond a magyar kormány? — hangzott az újabb kérdés. — Nem kizárt, hogy vala­mikor erre is sor kerül. De ennek alapvető feltétele, ahogy Nyugaton is, hogy a miniszterelnök maga állítsa össze a kabinetet. Amikor ezeket a sorokat diktálom, még tart az ipar átalakításáról folyó vita Nem kis örömmel írom ezt le: honatyáink gondolatai nagy visszhangra találtak. Homa János A teljesítmény elismerése, a látszatmunkát, az alibitevé­kenységet elítélő légkör nél­kül nem érhetjük el célja­inkat. A szerkezet átalakítása és megújítása elsősorban vál­lalati feladat. Ez azonban nem a feladat és nem a fe­lelősség áthárítása: a szer­kezetátalakítás nem nélkü­lözheti a tudatos, összehan­golt állami, kormányzati po­litikát és cselekvést. A sze­rep megosztásában különö­sen figyelmet érdemlő elem a szervezettől és szektortól független versenysemleges­ség tartós garantálása jogi és szabályozási eszközökkel. A valódi versenysemleges­ség megvalósulásának fő esz­közeként pedig a folyó ter­meléshez nyújtott támogatás leépítése az iparon belül és azon kívül is. Kellő előrelá­tással. a korábbiaknál erő­teljesebben kell élni a tuda­tos visszafejlesztés, vissza­vonulás eszközével. A hang­súly a visszavonulás tudatos és átgondolt voltán legyen. Ennek kel] kifejeződnie a megszűnő gyártmányok ész­szerű pótlásában, a felsza­baduló eszközök értelmes hasznosításában, és minde­nekelőtt a munkaerő zömé­nek új. az eddiginél hatéko­nyabb foglalkoztatásában. Mindez együtt jár egyes szakmák leértékelődésével, jelentőségük csökkenésével és újabb szakmák megjele­nésével. Sürgősen szükség van arra. hogy mielőbb va*. lósággá váljék a különböző határozatokban megfogal­mazott elgondolás: az átfo­góbb. konvertálható szakér­telmet adó szakmunkáskép­zés. Tétényi Pál végezetül a következőkben foglalta ösz- sze az ipari szerkezet mó­dosításának általános felté­teleit: — a vállalatok nyere­ségérzékenységének növelése és a tartósan veszteséges te­vékenység leépítésének kény­szere; a termelési tényezők, a tőke hatékony hasznosítá­sában. a vállalat távlati ered­ményességében való érdekelt­ség megteremtése; a hazai és nemzetközi termelési és tu­dományos-műszaki munka- megosztásnak a jelenlegit jelentős mértékben meghala­dó szintje; a műszaki fej­lesztés és az ipari szerkezet- váltás összeépülése, az ezt elősegítő eszközök biztosítá­sa; a szerkezetváltás szemé­lyi, emberi feltételeinek ja­vítása. a foglalkoztatási gon­dók csökkentése képzés és továbbképzés, átképzés, új munkahelyek teremtése ré­vén. Beszédének végeztével Nó­rák Lajos (Szabolcs-Szat- már m., 2. vk.), Lotz Ernő (Borsod-Abaúj-Zempíén m., 12. vk.), László Ferenc (Fe­jér m., 8. vk.), Balogh Gá­bor (Baranya m., 9. vk.), An­tal Ferenc (Veszprém m., 7. vk.), Fiák László (Hajdú-Bi- har m., 5. vk.), Morvay László (Budapest, 33. vk.), Magyar Pál (Békés m., 3. vk.), valamint dr. Vona Fe­renc (Pest m., 16. vk.) hozzá­szólását hallgatták meg a résztvevők, majd pedig Kó- cza Imre, megyénk képvise­lője következett. Kócza Imre Bevezetőjében megemlí­tette, hogy gazdaságunkat jelenleg is az alacsony ha­tékonyság, a szerkezetátala­kítás lassúsága, az irányítás gyengeségei és következet­lenségei jellemzik. Ügy lát­juk, hogy helyzetünk tovább romolhat, és ennek belátha­tatlan hatásai lesznek, ha a körülményeken rövid időn belül nem tudunk gyökere­sen változtatni. Emlékezte­tett arra, hogy évi kétmil­liárd forint értékű árut elő­állító termelő vállalatnál dol­gozván, termelésük közel fe­lét értékesítik a külpiaco­kon. Ezek nagyobb része konvertibilis valutáért tör­ténik, de jelentős a KGST- országok felé irányuló ex­portjuk is. Széles nemzetközi kapcso­lataik vannak. Gyártott ter­mékeik jelen pillanatban még kielégítik a különböző piaci igényeket. De hogyan tud egy magyar vállalat meg­felelő színvonalon eleget ten­ni kötelezettségeinek? A nem valóságos piaci viszo­nyok és sok területen fel­borult értékrendek miatt sokszor a legképtelenebb körülmények alakulnak ki Ezekre felkészülni és időben elhárítani az említetteket nem lehet, mert ellentmon­danak a normális folyama toknak. Hangoztatta, hogy a piaci igényeknek megfelelő­en igyekeztek a termékfej­lesztések során lépést tarta­ni. Ezek átfutási ideje vi­szont minden igyekeztük el­lenére jelentősen hosszabb, mint a külföldi partnereké. A piaci hatások, a verseny hiánya miatt nagy zavarok vannak a belső együttmű­ködési kapcsolatokban. Ezt a jelenleg élő exportérdekelt­ségi rendszerünk csak to­vább fokozta. A külpiaco­kon hetes szállítási határidő­ket kell vállalni következmé­nyekkel. Itthon viszont leg­feljebb negyedéves határ­időket lehet kapni következ­mények nélkül, és még így is sok bizonytalansággal. Elismeréssel szólt a kor­mány eltökéltségéről, a hely­zet • megváltoztatására. Ugyanakkor hozzáfűzte, hogy a szerkezetátalakítás konk­rét megvalósítása vállalati feladat. A mozgástér, a mű­ködési feltételek bővítését biztosító körülmények ki­alakítása viszont a kormá­nyé. A jelenlegi helyzetben ez egy kompromisszumok­kal teli folyamat lesz. A vál­lalati mozgástér bővítésének gyakorlati megoldására szá­mos, a működő adórendszer­be jól beilleszkedő megol­dás kínálkozik. A szerkezet- átalakítás finanszírozásának remélhetőleg egyre bővülő forrása teremthető meg az új társulási törvény megal­kotását és hatályba lépését követően is. A felszólalók sorát Tölgyes István (Szabolcs-Szatmár m., 10. vk.) zárta. Miután az ipari miniszter beszámolójához több hozzá­szóló nem jelentkezett, a vi­tát berekesztették. Az Or­szággyűlés nyári ülésszaká­nak második munkanapján az elnöki tisztet — egymást váltva — Horváth Lajo*. Péter János, Cservenka Fe- rencné és Stadinger István töltötte be. Az Országgyűlés ma foly­tatja munkáját, elsőként Be­recz Frigyes ipari miniszter válaszol az ipar szerkezeti átalakításáról folytatott vi­tában elhangzott képviselői észrevételekre. javaslatok­ra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom