Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-01 / 156. szám

4. i NÉPÚJSÁG, 1988. július 1 , péntek MEGYEI ÜNNEPSÉG SEMMELWEIS SZÜLETÉSNAPJÁN „A feltétel nélküli igazságszeretet példája" Kiváló egészségügyi dolgozókat tüntettek ki Évről évre vissza (érő szép hagyomány, hogy az egyik legnevesebb magyar orvos. Semmelweis Ignác születésnapján köszöntjük mindazokat, akik az egészségügyben fáradoznak. Nem kis teher van vállaikon. hiszen sokszor mostoha tárgyi feltételek mellett kell megbirkózniuk mind nagyobb felada­taikkal. Csütörtökön délután Heves Megye Tanácsa dísztermében gyűltek össze a legkiválóbbak a megyei ünnepségre. Or. Koznia József megbízott me­gyei főorvos köszöntötte a vendégeket, köztük az elnökségben helyet foglaló Kiss Sándort, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága titkárát és Schmidt Rezsőt, Heves Megye Tanácsának elnökét. Ezután a megyei egészség- ügyi osztály mb. vezetője, dr. Dombrádi Györgynek, a megyei kórház osztályveze­tő főorvosának adta át a szót, aki ünnepi beszédet tartott ez alkalomból. Első­ként Semmelweis Ignác je­lentőségére hívta fel a fi­gyelmet: születésének 170. évfordulóján az egész em­beriség ünnepel, ugyanis zseniális következtetéseinek az egész világ nagy hasznát látta. Szigorú tárgyilagos­sággal, feltétel nélküli igaz­ságszeretettel, humánus gon­dolkodással tárta a nyilvá­nosság elé eredményeit. Könyve 1860-ban látott nap­világot, de csak 1906-ban helyezték az őt megillető helyre. Emlékének felidézé­sekor végig kell gondolni, hogy manapság hogyan sá­fárkodunk a nagy örökség­gel. Népgazdaságunk gond­jai fokozottan hatnak az egészségügyre. Kevesebb a pénz, csökken az e terüle­ten dolgozók aránya, s nő a betegek száma. Egyre ér­tékesebbek a nehéz körül­mények között elért ered­mények. A megyei kórház alapkövét 1727-ben rakták le: nagy hagyományokkal rendelkezik. Az utóbbi tíz évben meggyorsult a fejlő­débe. Ezután az előadó saját osz­tályáról, a központi beteg- felvételi osztályról beszélt, amely a legújabb részleg. Mint hangsúlyozta, a fel­gyorsult életritmus hatásá­ra mind többen igénylik a sürgős ellátást. Ezért van szükség erre a formára. A tárgyi és személyi feltételek koncentrálásával 1984. feb­ruár 1-jétől működik ez a szervezet, amely belgyógyá­szati jellegű, még fel nem derített tünetekkel, beutaló­val vagy anélkül érkező be­tegeket fogadja. Évről évre növekszik a terhelés: már tízezer betegnél is több for­dul meg itt évente. Nem kis terheket rak ez a szakembe­rek vállára, akik nem kis erőfeszítéssel tesznek eleget romló körülmények között növekvő feladataiknak. Eb­ben is Semmelweis példája, rendíthetetlen . optimizmusa segíthet — hangsúlyozta be­szédének végén. Ezt követően bejelentették, hogy a Szociális és Egész­ségügyi Minisztérium által tartandó központi ünnepsé­gen Kiváló Orvos kitünte­tést kap dr. Mailáth László. a Heves Megyei Kórház- Rendelőintézet szemészeti osztályának vezető főorvosa. Ugyancsak itt kapja meg Kiváló Munkáért kitünteté­sét Törőcsik Miklósné szü­lésznő, a Heves Megyei Kór­ház-Rendelőintézetből. Ezt követően Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke adta át az elismeréseket. A bel­ügyminiszter által adomá­nyozott Kiváló Munkáért elismerést kapott Szabó Mi- hályné főelőadó, a megyei tanács egészségügyi osztályá­ról. A szociális és egészség- ügyi miniszter Kiváló Mun­káért kitüntetésben részesí­tette a Heves Megyei Kór­ház-Rendelőintézetből: Bán Mihályné ápolónőt, Lipcsei Lászióné ápolónőt, Tóth Já­nosaiélelmezési üzemveze­tő-helyettest, Besenyei And­rásáé nyugalmazott moso­davezetőt, Kozma Margit osztályvezető főnővért, dr. Pára Piroska körzeti orvost, dr. Halmos Béla osztályveze­tő főorvost, dr. Lajos Zol­tánt osztályvezető főorvost, Mirkóczi János beteghordót, dr. Bírta Éva üzemorvost, Deutsch Jánosné osztályve­zető főnővért, dr. Frank Má­ria főorvost, Holló Albert- né ov. műtős szakasszisz­tenst, dr. Kakuk Judit adjunktust, Kassai Endre főasszisztenst, dr. Kovács Katalin mb. főig. főorvos- helyettest, dr. Kurucz And­rás ügyvezető körzeti orvost, dr. Molnár Éva fogszakor­vost, Nagy Istvánné szak- asszisztenst, dr. Szalóky Pál ov. főorvost, Szidey Ferenc- né ov. helyettes ápolónőt, dr. Urbán Ferenc főorvost, dr. Tóth Ferenc főorvost, és Vanyó Józsefné csop. vez. asszisztenst; dr. Vizi Ferenc adjunktust, a Heves Me­gyei Gyógyszertári Központ­ból: dr. Czipczer Ottó labo­ratóriumvezetőt, dr. Barta Lászlóné osztályvezetőt, -Sza - bó Lajos gyógyszertárveze­tőt, Veres József gyógyszer­tárvezetőt, Balogh István gyógyszertárvezetőt, Horváth Jánosné csoportvezető gyógy­szerészt, Vona Ferencné be­osztott gyógyszerészt, Szántó István gyógyszertárvezetőt. Rhédey Mária gyógyszertár­vezetőt, a bélapátfalvi szo­ciális otthonból: Ferencz Ist­ván műszaki csoportvezetőt: az Egyesített Csecsemőotl- hon- és Egészségügyi Gyer­mekotthonból: dr. Vizi Éva intézeti orvost, Czibere Mi­hályné gondozónőt és Máté Ferencné gazdasági nővért; a Heves Megyei Köjáltól: dr. Schiszler Mária ny. osztályvezető főorvost; a Hatvani Városi Kórház- Rendelőintézetből: dr. Kö­les Józsefné intézetvezető, főgyógyszerész-helyettest, Kuik János gépkocsivezetőt, dr. Medgyesi János adjunk­tust, Smid Tiborné szülész­nőt, dr. Szommer Veronika mb. vezető főorvost, Halasi András int. vezető főgyógy­szerészt; a Hatvani Városi Egyesített Szociális Intéz­ményből: Kovács Imréné ve­zető gondozónőt; a Csányí Időskorúak Szociális Ottho­nából: Pádár Sándorné ápo­lónőt, a Hatvani 1. Számú Bölcsődéből: Bori Gáborné gondozónőt; Lőrinciből: dr. Hegedűs Gyula üzemi kör­zeti főorvost és Bacia Mi­hályné körzeti ápolónőt; a gyöngyösi Bugát Pál Kórház és Rendelőintézetből: dr. Győri Imre osztályvezető főorvost, dr. Gyenge Hermi­na orvost, Juhász Ferencné szakácsnőt, Szentmihályi Jánosné bölcsődevezetőt. Kiss Andrásné ápolónőt, dr. Czipó János körzeti orvost, Németh Árpádné ápolónőt, Szalai Lászlóné láb. asszisz­tenst. Nagy Györgyné asz- szisztenst: a Vámosgyörki Idősek Szociális Otthonából: Gyóni Sándorné szakácsnőt: a gyöngyösi Városi Köz­egészségügyi és Járványügyi Szolgálattól: Csépány László­né közegészségügyi és jár­ványügyi ellenőrt, a gyön­gyösi ESZI-től: Horváth La- josné szakácsnőt; a Hevesi Városi Egészségügyi Szolgá­lattól dr. Rédai Lajos labo­ratóriumi főorvost és dr. Czakó Gábor körzeti gyer­mekorvost: Kömlőről: dr. Bus András körzeti orvost; Felsőtárkányból: Bahor Jó­zsefné védőnőt, az egri Ce- cev Éva Bölcsődéből: Hisz- tayné Varga Erzsébet gondo: zónőt; az egri Bornemissza Gergely Bölcsődéből: Tóth Józsefné gondozónőt: Bükk­székről: dr. Katona Miíilós körzeti orvost: Egerszalók- ról: dr. Bene Zsuzsanna körzeti orvost: Bátorból: Tanka Sándorné körzeti ápolónőt; Egerbaktáról: Mo- hácsik Lajosnc védőnőt: Pé- tervásáráról: dr. Oltványt László körzeti orvost: a Visontai Idősek Klubjából: Fehér Béláné gondozónőt: Detkről: Tanaszi Béláné vé­dőnőt; Abasárról: Juhász Béláné védőnőt és dr. Kúp- ka Jarmilla ügyvezető kör­zeti orvost: Gyöngyöspatá­ról: dr. Földi István körze­ti orvost: Tarnaleleszről: dr. Imreh Éva körzeti orvost; Recskről: Szobonya László­né házi betegápolót; Mező- szemeréről: dr. Heczler Ele­mér körzeti főorvost és Fü­zesabonyból:' dr. Pásztor Jó­zsef körzeti orvost. Miniszteri Dicséretben ré­szesültek 76-an. A Megye Egészségügyéért kitüntető jelvényt kapott: dr. Fazekas Péter részlegvezető főorvos, a Heves Megyei Kórház- és Rendelőintézetből, és ugyan­csak innét dr. Varga Gab­riella főorvos, Hsrmanné Székely Mária közegészség- ügyi- és járványügyi ellen­őr, a Heves Megyei Köjál­tól, Horváth Teréz gondozó­nő, az Egyesített Csecsemő- és Gyermekotthonból és Rácz Zoltánná gyógyszerész, s Heves Megyei Gyógyszertá­ri Központból. Az alapellá­tásban végzett kiváló mun­kájukért ' — pontverseny alapján — a körzeti orvosok mezőnyében az első három: dr. Káló János. Eger, 20. számú körzet, dr. Kristofori György, Sírok és dr. Varga László, Balaton. Ezenkívül 16 szakembert részesítettek jutalomban a pedagógusok rákszűrésében végzett ki­emelkedő munkájukért. Bújócska Borzongató még elgondol­ni is. milyen lenne, ha va- láki, egy titokzatos lény, bármikor, akaratunk elle'- nére megfejtené a gondola­tainkat. Az emberiség év­ezredek óta foglalkozik ez­zel a lehetőséggel, legaláb­bis a művészetben ennek, jó néhány lenyomatával ta­lálkozhattunk, mi több, ez a gondolatkör jelen van va­lamennyi vallásban, misz­tikus elméletben. Nos. a Bújócska című ka­nadai tévéfilmben, amelyet ma este. negyed kilenckor, az egyes csatornán sugároz a televízió, voltaképpen ezt az ősrégi alapötletet dolgoz­ták fel korszerű formában. A titokzatos erő, amely min­denhová eljut, voltaképpen egy tehetséges diák, Kalóz által kidolgozott számító­gépprogram, amely, ha nem is az emberek gondolatait lesi ki. hanem valamennyi komputerbe behatol. S ha lehet, ez még veszélyesebb­nek tűnik, hiszen fcármittnr. bárhol felbukkanhat, s nem­csak zavart, de végzetes ka­tasztrófát okozhat, például egy atomerőmű ellenőrző rendszerében. Jó szándékú-e ez a program vagy sem? Sikerül-e megakadályozni a tragédiát? Mi történik Gre- goryval <Kalózzal) és Jessi- cával a zseniális emberi hangon kommunikáló prog­ram „barátaival"? Mindez kiderül, ha megnézik ezt a nem is olyan, távoli jövőben játszódó történetet. Az 1983- ban készült filmet egyéb­ként nemcsak a sztoriért érdemes végigkövetni. A szereplők szeretetre méltóak, kedvesek, a környezet, a tárgykultúra is sok mindent elárul a kanadai életből, s ráadásul a példázat még jó néhány erkölcsi problémát is felvet. (jámbor) Uj angyalszobrok Az 1905-ben elkészült, majdnem 55 évig épített bazilika épületének homlokzata az évek során erősen megrongálódott. A Fessler Leó tervezte szoborcsoportok, igy pl. a homlokza­ton található kél angyalfigura teljesen lepusztult. A Képző­művészeti Kivitelező Vállalat szoborkészitő műhelyében ké­szítik az eredeti figura maradványai alapján az új angyalo­kat, előreláthatólag augusztus végén kerülnek fel eredeti he­lyükre. Képünkön: süttői mészkőből vésik ki az új angyal­figurákat. (MTI-fotó: Cseke Csilla) Bartók hamvai Angliába érkeztek OLEG NAZAROV Minek a kengurunak erszény? Csütörtökön 1 európai föld­re, a dél-angliai, Southamp- tonba érkezett a század leg­nagyobb magyar zeneszerző­je, az Egyesült Államokban elhunyt Bartók Béla hamva­it tartalmazó koporsó. A huszadik század kiemel­kedő zenei géniusza, földi maradványait'két fiának in­tézkedése nyomán, június 22- én hántolták ki a New York­hoz közeli, Hartsdale Fern- cliff temetőjében, s indítot­ták útnak néhány nappal ké­sőbb Magyarország felé, hogy július elején Budapesten he­lyezzék immár végső nyuga­lomra. A hamvakat szállító Queen Elizabeth II. óceánjáró a (dél­utáni órákban futott be a southamptoni kikötőbe. A magyar zeneszerző emléké­nek tisztelegve este díszün­nepséget tartottak a város egyetemén. A vendégeket — köztük Bartók Béla két fiát, a Magyarországon élő ifjabb Bartók Bélát, illetve az Egye­sült Államokban lakó Bartók Pétert — Lord Shackleton, az egyetem alkancellárja kö­szöntötte, s ezt követően be­szédet mondott David Mel- lor, külügyi- és nemzetközös­ségi ügyekkel foglalkozó ál­lamminiszter, és Domokos Mátyás, Magyarország londo­ni nagykövete. t Margaret Thatcher hang­súlyozta: Bartók Béla száza­dunk legnagyobb zeneművé­szeinek egyike volt, s muzsi­kája szülőhazája, Magyaror­szág határain '«Jóval túl is emberek tömegeinek jelen­tett örömet és ösztönzést. Köpeczi Béla utalt rá: Bartókot nem csupán a ma­gyar zenetörténet, de az egyetemes magyar kultúra egyik legnagyobbjának tart­juk, akinek életműve a ma­gyar kultúra eddigi legna­gyobb hozzájárulása a világ­műveltséghez. A címbeli kérdéssel for­dult szerkesztőségünkhöz az ötödik osztályos Vitya Glo- buszov. Válaszadásra az e problé­mával kapcsolatban álló szakembereket kértünk fel. Íme Ada Ivanovna Zsur- csalkinának, a bőrdíszmű-, bőrönd, és táskaipari főha­tóság vezetőjének a vélemé­nye: — Ügy gondolom, a „mi­nek a kengurunak erszény?” igen figyelemre méltó kér­dés. Hiszen tényleg — mi­nek is? Minek a kenguru­nak pont ilyen kicsi és ké­nyelmetlen, ódivatú erszény? Minden jel szerint a kengu­ruk előtt még ismeretlenek táskatermelésünk legújabb remekei, a manapság leg­népszerűbb alapanyagokból — polivinil-kloridból, dihexa- uretánból, karboxietilmer- kaptometilbenzolból — ké­szült könnyű, ám tartós tás­kák. Nagy előnyük, hogy míg a kenguruk erszénye csak az állat hasához erősített, ad­dig a mi táskáink tetszés szerint hordhatók: kézben, vállszíjjal, hónalj alá csapva, pocakhoz simítva, a fejen, sőt keréken, hernyólalpakon gurítva — a távoli észak zord körülményei közepette pedig akár síléceken is. Hallgassuk most meg. mit mond ugyanerről a kérdés­ről városunk 5-ös számú, hú­sos barátfülét árusító önki- szolgáló éttermének főszaká­csa, Ivan Grigorjevics Szü- tov: — A „minek a kenguru­nak erszény?" kérdést csak­is olyan személy tehette fel, aki már az ötödik osztály­ban is elhivatottságot érez a közétkeztetésben végzett munka iránt. Mert hiszen minek is neki? Azt mond, ják, a kenguruk kicsinyei­ket hordják az' erszényben. Csakis, a kicsinyeiket! Pe­dig ugyanabban az erszény­ben mennyi mindent )e- het(ne) még hordani — pon­tosabban kihordani: a szalvé­tától. a húsoktól, a tojástól, a felvágottaktól kezdve egé­szen a kész barátfüléig. Ér­demes arra is felfigyelni, mennyire célszerű és kézhez álló az erszények elhelyezé­se. Mivel a kenguru hasá­nál van, így a mellső lábak­kal kényelmesen bepakolha­tó oda minden. Beszélgetésünket Iszakij Kuprijanovics Cüferov sexu- álpatológus. lapunknak a családi élet kérdéseivel fog­lalkozó szakértője zárja le: — Az ötödik osztályos Vi­tya Globuszov korántsem véletlenül tette fel a „minek a kengurunak erszény?” kér­dését. E tény is jól tükrözi a fiatal nemzédék növekvő érdeklődését a család és a válás kérdései iránt. Hiszen közismert, hogy erszényük­ben a kenguruk kicsinyeiket hordják. De éppen ez a kö­rülmény gondolkoztatjá el a mi ötödikesünket is: hogyan lesznek, honnan kerülnek egyáltalán elő a gyerekek, hány gyermek szükséges egy mai modern családban, szük­ségszerű-e a féltékenység, és így tovább. Nos, egyértelmű tanácsokat nem tudunk ad­ni e kérdésekben. S ezért akarom Vitya Globuszovot figyelmeztetni: a kicsinyek erszényben való hordozása pedagógiailag helytelen! A kis kengurukban infantiliz- mus alakul ki, és a későb­biekben is szüleik nyakán — stílszerűen szólva erszényé­ben akarnak majd élősködni. Ráadásul a kicsi még szem­tanúja lehet a szülői együtt- lét olyan intim részleteinek, amelyeket segítségem nél­kül egész egyszerűen nem érthet meg. No. de ez már egy másik probléma, amely­nek megoldása érdekében helyszíni tapasztalatcserére kell utaznom Ausztráliába a kengurukhoz. (Oroszból fordította: Daróczi László)

Next

/
Oldalképek
Tartalom