Népújság, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-23 / 175. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. július 23., szombat GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3­Háttér az előrelépéshez Min dolgoznak a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézetében? Az utóbbi időben érezhetően megnőtt a szakszervezetek szerepe a politikai és a társadalmi életben. Ennek a legfőbb oka az, hogy a dolgozók érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezetei feladták korábbi viszonylagos passzivitásukat, rosszul értelmezett legalitásukat, s aktívan részt vesznek minden,a dolgozók, a társadalom érdekeit érintő döntések előkészítésében, minősítésében. Nemegyszer különvéle­ménnyel, koncepcióval is jelentkeznek egy-egy probléma megoldási lehetőségeiről folyó vitában. A Bélkő biztosította alapanyagból A Bélkő hegy biztosítja a kétmillió tonna alapanyagot a Bélapátfal­vi Cement- és Mészműveknek. Idén 700 ezer tonna — négy fajta — cementet és 100 ezer tonna meszet állít elő a gyáűróriás, 1.4 millió forint árbevétel érdekében. A kelendő építőipari nyersanyagot a ház- és betonelem gyárak és a magánerős építkezők hasznosítják, s jut exportra is. FELVÉTELIK UTÁN AZ EGRI TANÁRKÉPZŐ Felkészültebb jelentkezők ■ _____________________É_______________I S enki ne higgye azonban, hogy ezek a gondolatok egytől egyig a mozgalom élén álló poli­tikusok fejében születnek. Bár érthető ez a hiedelem, hiszen a vezetők képviselik a szakszerve­zetek elképzeléseit a legnagyobb nyilvánosság előtt, és a legmaga­sabb fórumokon. Ám ahhoz, hogy e vélemény megalapozott legyen, nem elegendő, ha egyet­len ember alkotja meg. Helyes­ségét a vita dönti el, tudományos hátterét, alapját viszont a társa­dalomtudományi kutatások ad­ják. E koncepciók kialakításá­hoz, ezek tudományos megala­pozásához 1968-ig a szakszerve­zeteknek nem volt önálló társa­dalomkutató szervezete. Akkor viszont a SZOT elnökségének határozata értelmében a SZOT Központi Iskola keretein belül, majd 1970.január 1-vel már tel­jesen önállóan megkezdte, illet­ve folytatta munkáját a Szak- szervezetek Elméleti Kutató In­tézete. Döntéseket megalapozó kutatások Dr. Búza Márton, az intézet igazgatója, A Szakszervezetek Magyarországon című könyvé­ben az intézetről szólva így fogal­maz: „Mozgalmi kutatóintézet a szakszervezeteké, ezért a politi­ka, annak egyes szférái alapvető­en meghatározzák tevékenysé­gét. Célkitűzéseiben arra törek­szik, hogy kutatási eredményei minél inkább segítsék a szakszer­vezeti mozgalom vezető szervei- * nek politikai döntéseit. Ezért ta­lán nem túlzás azt kijelenteni, hogy a kutatóintézetben egy ku­tatás akkor és annyiban tudomá­nyos színvonalú és eredményes, amikor és amennyiben követ­keztetései és javaslatai a szak- szervezeti vezető szervek dönté­seiben, végső soron a politikában hasznosíthatók.” Következés­képpen a SZÉKI olyan témák Nemrégiben fejeződtek be az egyetemeken és főiskolákon a felvételi vizsgák. így volt ez az egri Ho Si Minh Tanárképző Fő­iskolán is, ahol az idén 1300 je­lentkező közül 290 főt vettek fel a nappali tagozatra. A további részletekről dr. Perge Imre, az in­tézmény főigazgató-helyettese beszél: — A több mint négyszeres túl­jelentkezés az összképen belül nagy szóródást mutat. Ha a 24 szakpárt megnézzük, jelentős el­téréseket vehetünk észre. Föld­rajz-testnevelésen 15-szörös, magyar-történelem, matemati­ka-angol vagy a biológia-föld­rajz szakon 8-szoros, míg némely reál párosításoknál — matemati­ka-technika, matematika-fizika, matematika-kémia, technika-fi­zika — viszont csupán másfélsze­res volt a túljelentkezés. A készségtárgyaknál (ének, testnevelés, rajz) alkalmassági vizsgát is tenniük kell a jelöltek­nek, ezen is kiestek jónéhányan, pontosabban 28 százalékuk. A kutatásával foglalkozik, amelyek megoldása aktualitásuknál fogva növelheti a szakszervezeti vezető szervek elé kerülő előterjeszté­sek alaposságát és sokoldalúsá­gát, amivel megkönnyítheti, megalapozottabbá teheti a dön­téseket. De melyek ezek az aktu­alitások, mivel foglalkozik az in­tézet 1988-ban? Fő feladata most is az — s az imént elmondottakból ez kiderül —, hogy a szakszervezetek alkal­mazkodását segítse a társadalmi változások közepette. Azaz, se­gítse a mozgalom megújulását. Ehhez szükség van a döntésho­zatal támogatására, a szakmai érdekképviseletek részvételének tisztázására a döntéshozatalban, a foglalkoztatáspolitika új kon­cepciójának kidolgozására, de folyik munka a bérreform-kon­cepció elkészítésén is. Kezdjük talán ez utóbbi taglalásával a sort, hiszen valószínűleg a leg­több embert éppen az érdekli ma: milyen lehet a bérreform az árreform után? Milyen legyen a bérreform? A szakszervezetek álláspontja szerint a jövőben a béreknek emelkedniük kell, a kutatóinté­zetben hozzáteszik, hogy első­sorban azért, mert az a bérrend­szer lehet csak ösztönző erejű, amelyben a jövedelmek nagyob­bik részét pénzben kapja meg a dolgozó. Tehát a pénzbeli jöve­delmeknek kell elsősorban nö­vekedniük, ez pedig általában véve a bérek emelésén keresztül valósulhat meg. Másodszor: a munkaerő újratermelését (és bő­vített újratermelését) bérből kell biztosítani. Ha ezt nem az elmé­let, hanem a gyakorlat nyelvén mondjuk, akkor az élet olyan színvonalon való tartását, vagy egyre magasabbra emelését kell érteni, amikor valamennyi dol­gozó anyagilag a gazdaság általá­nos fejlettségének megfelelően ellátva (étkezés, ruházkodás, la­kás, művelődési, szakképzési le­szóbeli vizsgára is tovább fogyat­kozott a létszám; a diákok 20 százaléka az írásbelin nem sze­rezte meg a minimális pontszá­mot. Végül is 680-an tették le a vizsgákat — ez az összlétszám 52 százaléka, s tulajdonképpen eb­ből lehetett válogatni. — Magasabbak voltak-e a kö­vetelmények — a ponthatár — a tavalyinál? — Igen, az átlagszint 87 pont volt, 3-mal magasabb, mint 1987-ben. A biológia-földrajz szaknál ez 100 pont volt, de álta­lánosságban el kell mondani, hogy 75 pont alatt senkit sem vettek fel Egerbe: egyébként 316 jelentkező került úgyszólván a vonal fölé. A megmaradt 27 fel­lebbezési helyről a minisztérium dönt. Pótfelvételire idén nem volt szükség; az egyetemekről és más főiskolákról vettünk át olya­nokat, akik az ottani ponthatárt nem érték el, de a miénket telje­sítették. Feltétlenül érdemes megje­gyezni, hogy növekedett a diá­hetőség stb.), frissen, kipihenten veheti fel napról napra a munkát, munkateljesítményétől és ered­ményességétől függően, nem gyötrik filléres gondok, s gyere­keik neveléséhez minden szük­ségeset képesek beszerezni és biztosítani. (Többek között ele­gendő, a nevelésre fordítható szabadidőt is.) Éppen ezért a szociális és bér­politikát szét kell választani. A másik nagy problémakör — és ez az előzővel szorosan össze­függ — a foglalkoztatáspolitika. Az intézet — de bátran mond­hatjuk, hogy az egész szakszerve­zeti mozgalom — véleménye, hogy sem politikai, sem tudomá­nyos szempontból nem lehet megbékélni a munkanélküliség gondolatával. Hatékony átkép­zési rendszert kell kidolgozni, amelyben az is tisztázott, hogy ebből milyen terheket vállaljon magára a dolgozó, az állam és a szakszervezet. El kell dönteni, hogy kinek az érdekét védje a szakszervezet: a szervezett több­ségét, vagy mindenkiét? Ki kell dolgozniuk egy saját foglalkoz­tatási koncepciót. Kell egy szakszervezeti törvény A harmadik problémakör a szakszervezeti mozgalommal összefüggő kutatásoké, amelyek azonban már nem közvetlenül, de mégis kihatnak mindannyi­unk életére. Hogy miért? Mert a szakszervezetek feltett szándé­ka, hogy erősítsék munkájukban az érdekképviseleti vonásokat. A SZÉKI is ezt javasolja nekik. És azt is, hogy vizsgálni kell a párttal, a kormánnyal, más ér­dekképviseleti szervekkel való viszonyt. A szakszervezeteknek sokkal önállóbbaknak kell lenni­ük. A szakszervezeti álláspont­nak akkor is nagy — s a jelenlegi­nél nagyobb nyilvánosságot kell biztosítani, ha az eltér a kormá­nyétól, vagy a pártétól. (A kü­lönvélemény hangoztatására az utóbbi időben már nem egy pél­da akadt.) Kell egy szakszerveze­ti törvény is, amely e mozgalom szerepét, lehetőségeit, kereteit pontosan a kornak megfelelő módon szabályozza. Verseny kell a szocialista tár­sadalomról szóló gondolatok, a kok felkészültségének színvona­la. Ennek bizonyítéka, hogy 30 százalékuk 100 pont feletti ered­ményt ért el. Ez az arány tavaly 22 százalék volt csupán. Örven­detes, hogy a tanárképző főisko­lára egyre jobb felkészültségű fiatalok jönnek: 15-en a maxi­mális 60 pontot hozták, s öten az itteni vizsgákon is a maximális­hoz közeli (55-56 pont) szintet érték el. Újdonság, hogy nőtt a férfi hallgatók száma, ami az ed­digi 20-22 százalék helyett most 29 százalék. Mi ennek az oka? Talán népszerűbb lett a tanári pálya a fiúk körében? — Nem, inkább arról van szó, hogy most már a hallgatók kér­hetik azt, hogy a tanulmányok előtt vagy után töltsék le a kato­naidőt. Végül a főiskola dönt er­ről, s ha egy szakra hiányzik né­hány ember, azt a fiúkból „pótol­juk ki”. Ennek értelmében ők rögtön elkezdik a tanulást, s csak a diploma megszerzése után vo­nulnak be. — Hallhatnánk részleteseb­társadalmi problémák megoldá­sáról vallott nézetek, javaslatok, elképzelések között. Ézek kifej­tésére meg kell teremteni a meg­felelő kereteket, mert éppen ez az intézményi rendszer megújí­tásának kulcskérdése. Többek között e „versenykon- cepciók” kidolgozásához adhat­nak ötleteket, tapasztalatokat a nemzetközi kapcsolatok. A SZÉKI mind nyugaton, mind keleten számos mozgalmi kuta­tóintézettel tart kapcsolatot, s folytat rendszeres tudományos eszmecserét. Eredményeiket messze földön is elismerik, pedig az intézet viszonylag kis létszá­mú. Mindössze húsz tudomá­nyos kutató dolgozik itt. A kuta­tások két csoportban folynak. Az egyik részleg a szakszerveze­tek mozgalmi kérdéseire, a másik a közgazdasági és életszínvonal­politikai kérdésekre igyekszik választ találni. Kutatási program címszavakban A feladatokhoz képest sze­rény összeggel gazdálkodnak. Tavaly például nem egészen 13 millió forintot kaptak. S az ösz- szeg az idén sem növekszik szá­mottevően. De nézzük, hogy mindebből mire is futja az idén. Csak néhány cím az idei kutatási programból. A szakszervezetek részvétele a gazdaságpolitika alakulásában és a megvalósítás­ban. A bérreform közgazdasági alapjai és szakszervezeti aspek­tusa. Foglalkoztatáspolitika, munkaerő-gazdálkodás, a sze­lektív gazdaságfejlesztés körül­ményei. A szakszervezetek rész­vétele a törvénykezdeményezési tevékenységben. Nyugdíjasok helyzete, az időskorúak anyagi­szociális problémái. A lakáspoli­tika kapcsolatrendszere a gazda­ság- és szociálpolitikában. A szakszervezeti tagsági viszony. A magyar szakszervezetek történe­te 1914-től 21-ig. Látható tehát, hogy mennyire szerteágazó munkát végez az in­tézet. S még nem is beszéltünk azokról a külső megbízásokról, amelyek díjazása a kutatásra for­dítható összegeket gyarapítja, az abban foglaltak elfogadása, hasznosítása pedig emeli a SZÉ­KI tekintélyét, tovább javítja jó hírét. Meixner Zoltán ben is magukról a felvételi vizs­gákról? — Természetesen. A munka 33 felvételi bizottságban folyt. A szóbeli vizsgákra egyébként egy hét állt rendelkezésre, ami nem kis terhet rótt az oktatókra. Volt olyan szak is, ahol például — a magas létszám miatt — három bi­zottság is tevékenykedett. Ilyen esetekben sorsolással döntötték el, ki melyik elé kerül. Vigyáz­tunk tehát a „tisztaságra”. Az írásbeli eredményeket különben kifüggesztették: mindenki tud­hatta, hány pontot ért el. — Ha már itt tartunk: voltak-e reklamációk? — Lehetőség van arra, hogy kérjék az írásbeli felülvizsgála­tát, ismételt értékelését. Négye­zer dolgozatból hét volt az, ame­lyikkel kapcsolatban reklamál­tak. Ezek közül háromnál egy ponttal többet adtak az eredeti­nél, négynél viszont változatlan maradt a pontok összege. Ez azt jelenti, hogy összességében reáli­san és pontosan javították ki a dolgozatokat, s a minimális elté­rések nem befolyásolták lénye­gében a képet. A felvételivel kapcsolatos munkánkat nagyban segíti az, hogy az adatokat számítógép dolgozza fel, s az ellenőrzésre is megvan a szükséges mechaniz­mus. Egyébként az egri főiskolán kidolgozott programot az ország tíz felsőoktatási intézménye vet­te át, és most is eredményesen használják azt. — Mondana néhány szót a le­velezőkről is? — Az idén 837-en jelentkez­tek 300 helyre. Ebből kétszakos hallgatókra száz, míg egyszakos­ra (kiegészítőre) 200 hely jutott. Jelenleg csakis az úgynevezett felvételi beszélgetéseken va­gyunk kénytelenek dönteni, a keretet pedig nem léphetjük túl. Jellemző, hogy a fellebbezéskor két helyre 70 kérelmet nyújtot­tak be. Ezt a szituációt szeret­nénk elkerülni a jövőben, úgy, hogy 1989-ben minden bizon­nyal a levelezőknél is felvételi vizsga lesz. — Várható-e változás a felvé­teli vizsgák menetében; milyen elképzelések és tervek vannak napirenden? — Valószínű, hogy magyarból is közös felvételi-éréttségi vizs­gákra kerül sor a középiskolák­ban. Biztos, hogy jövőre megszű­nik az a lehetőség, hogy egyide­jűleg és korlátlanul beadhatták jelentkezéseiket a diákok. Általánosságban pedig a Mű­velődési Minisztérium az eddigi­eknél nagyobb önállóságot ad a felsőoktatási intézményeknek; például a ponthatárok megálla­pításához, s talán a fellebbezési jog is az egyetemekhez, a főisko­lákhoz kerül. Vita van arról, vajon tartható- e a származás tekintetében (pél­dául, hogy fizikai dolgozó gyer­mekéről van szó, vagy sem) a preferenciák eddigi rendszere. Megkérdőjelezhető ugyanis, hogy egyértelműen hátrány-e ma, ha valakinek a szülei fizikai dolgozók. És megfordítva: biz­tos, hogy előny-e egy gyereknek, ha szülei értelmiségiek... Az új tervek alapján a szociális és kulturális szempontból hátrá­nyos helyzettel induló fiatalok kapnának kiemelt figyelmet. Ezt pedig nem csak a származás be­folyásolja. Havas András Major Sándor a forgo Win­ker égető ke­mence mun­káját szemléli. A gyáróriás „agya” a köz­ponti irányi- tóterem, ahol Szilágyi György és munkatársai ügyelnek a zavartalan üzemelésre. (Fotó: Szabó Sándor) ív

Next

/
Oldalképek
Tartalom