Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-09 / 137. szám
■ ■::: if iJMi NÉPÚJSÁG, 1988. június 9., csütörtök Mottó: „A nemzeti egészségmegőrző programnak két. mohácsi vésznek megfelelő többlethalálozást kell „ledolgozni” ahhoz, hogy a lakosság egészségi állapota megfeleljen az 1960-as évek hasonló időszakának.” Épp elég riasztó adatot hallottunk mostanában az ország lakosságának egészségügyi állapotáról. A tények hallatán sokan megdermednek egy pillanatra, majd vállrándítva megjegyzik: „előbb-utóbb úgyis meghalunk valamennyien '. A tényeket azonban dőreség figyelmen kívül hagyni. A sokkolást talán épp azért érdemes folytatni, hogy változzon valamelyest ez a szemlélet. Tehát néhány példa: a májzsugorodás okozta halálesetek száma alapján, körülbelül 400 ezer súlyos alkoholista lehet Magyarországon. Az egy főre jutó fogyasztáson alapuló módszer szerint körülbelül 500 ezer ember fogyaszt napi, 1,5 deciliternek megfelelő vagy annál nagyobb mennyiségű, száz fokos alkoholt. Az erőteljes egészségügyi propaganda ellenére és a dohányra szóló, teljes reklámtilalom mellett, mintegy 4 millió ember rendszeresen dohányzik. Aktív füstölőkre számítva, az évi elszívott dohánymennyiség megközelíti az egyénenkénti 7 kilogrammot, ami jóval meghaladja az emberi szervezet átlagos tűrőképességét. De tágabb értelemben a rizikófaktorok közé sorolható a levegő és az ivóvíz szennyezettsége, a munkahelyi környezet egészségkárosító tényezői, a radioaktív sugárzás, a lakáskérdés, az elégtelen közművesítés, a helytelen táplálkozás, a túlmunka, az aktív sportolás hiánya, az emberi kapcsolatok romlása, a közoktatás, valamint az egészségügyi ellátás hiányosságai. Ezek az ismert okok mind-mind felelősek a lakosság egészségének romlásáért. A Magyar Tudományos Akadémián nemrég megrendezett, A környezet- és egészségvédelem összefüggései című ankéton neves szakemberek fejtették ki véleményüket különböző témakörökben a jelenlegi, aggasztó helyzet okairól, s a megelőzés lehetséges módjairól. Valaha elképzelhetetlennek tartottuk, hogy hazánkban is jelentkezhet a szmog típusú levegőszennyezettség. Sokan a nyugat átkos produktumának tekintették, mint sok minden más, negatív jelenséget. Ma azonban nálunk is szembe kell nézni ezzel a veszéllyel. Érdemes tudni, hogy hazánkban a csapadék kétharmada savas kémhatású. Kiemelten szennyezett ipari övezetekben él az ország lakosságának 44 százaléka (köztük Heves megyeiek is). A kár (1986-os adat szerint) 3,7 milliárd forint, ami abban az esztendőben az egészség- ügyi és szociális kiadások 13 százalékának felelt meg. Ha figyelembe vesszük, hogy a hetedik ötéves tervben ez a kárösszeg eléri a 19 milliárd forintot, egyértelmű, hogy a megelőzés, például a szűrő- berendezések felszerelése, viszonylag gyorsan megtérülne. Az egyszeri, magas kiadás miatt ezt mégsem vállalják a vállalatok, pedig az előadó szerint kis hazánkban minden huszonhetedik rokkantság és minden tizenhetedik haláleset egyik fő kiváltó oka a levegő szennyezettsége. De nem sokkal rózsásabb az a kép sem, amelyet a dohányzás társadalmi-gazdasági és egészségügyi összefüggéseiről vázolt fel Borsos János, a Debreceni Dohánykutató Intézet igazgatója. Előadása indító gondolata volt: „Vitathatatlan. hogy az emberiség globális önpusztításának a dohányzás is része, ennek ellenére, az elmúlt húsz év alatt a világon megduplázódott a dohánytermékek mennyisége, s úgy tűnik, feltartóztathatatlanul tovább emelkedik a füstimádók tábora.” A gazdaság szempontjából ez jó, hiszen már Mária Terézia uralkodása óta számolnak azzal, hogy a dohányos az egyik legbiztosabb adóalany, tehát „kiszámítható és tervezhető költségvetési forrás”. S hiába a cáfolhatatlan tény, hogy a gazdasági bevétel eltörpül az egészségkárosító hatások, s az így keletkező károk mellett a nikotinra éhes polgár nem mond le káros szenvedélyéről. Épp ezért lenne szükség olyan termékek kikísérletezésére és gyártására, amelyek kevésbé roncsolják az egészséges szervezetet. De mindaddig, amíg hazánkban a dohánytermelők bevételének 70 százaléka az állam kasszájába vándorol, rendkívül korlátozottak ezek a kísérleti lehetőségek is. Üj termékek nélkül pedig aligha lehetséges a fogyasztói szokások befolyásolása. Hozzájárul ehhez az is, hogy a szigorú reklámtilalom miatt, még arra sincs lehetőség, hogy a kevésbé káros, új fajtákat ismertessék. Á magyar tudományok házában rendezett tanácskozáson még jó néhány szívszorító előadás elhangzott. Szó volt a passzív dohányzás ártalmairól, a megújuló népbetegség, a tüdőbaj terjedésének okairól, a daganatos megbetegedések számának emelkedéséről. Ijesztő, hogy a helytelen táplálkozás, a hajszolt életmód következtében. hihetetlenül megnőtt a bélrákok száma. Ezzel párhuzamosan emelkedik a száj- üreg- és tüdőrákos betegségek aránya is. A tervezett, rákbetegségek össztársadalmi megelőző programja ennek ellenére, máig nem készült el, főként az ügyért felelős csoportok érdekkülönbözösé- gei miatt — mutatott rá Eckhardt Sándor, az. Országos Onkológiai Intézet főigazgatója. A szakemberek egyöntetű véleménye, hogy egy optimális egészségvédelmi program csak az arra alkalmas társadalmi háttérben valósítható meg. Ha azonban az ehhez szükséges alapvető feltételek megvalósulására várnánk (demokratizálódás, az életszínvonal csökkenésének megállítása, egy mainál modernebb oktatási rendszer, az esélyegyenlőségek megoldása, a magyar egészségügy általános helyzetének javítása) —■ a lakosság állapota tovább romlana. A programot tehát mindenképpen el kell indítani, s az alábbi területekre fektetni a hangsúlyt: az ipari munkahelyeken dolgozók fokozott védelmére, a levegő védelmére, a megfelelő energiahordozók felhasználásával, a táplálkozási szokások megváltoztatására, elsősorban megfelelő árpolitikával, valamint a túlzott alkoholfogyasztás és a mértéktelen dohányzás elleni küzdelemre. Szükség van továbbá a rendszeres szűrővizsgálatok kiterjesztésére. Hangsúlyozni kell, hogy ezek azonban csupán részfeladatok. Az elsődleges cél azoknak a társadalmi tényezőknek a felszámolása, amelyek rákényszerítik az embereket az egészségtelen életmódra. Barta Katalin Nyitva a palóc udvar Nyári program Pétervásárán A pétervásári művelődési ház a nagyközség és a hozzá tartozó Kisfüzes, Ivád, Erdőkövesd, Váraszó lakóinak gazdag szabadidős programot kínál a nyárra is. A nemrég átadott palóc udvar Pétervásárán a’ térség fiataljainak szolgálhat kelletne1 tartózkodóhelyül. Egész nyáron igénybe vehetik a szolgáltatásokat: biliárd, sakk. lengőteke, videojáték áll a fiatalok rendelkezésére. Itt tartják majd az amatőr zenekarok találkozóját, lesz jelmezes sakkbemutató, lakodalmas és cigányzenekari est a szabadtéri színpadon Június 25—26-án rendezi a nagyközségi művelődési ház Váraszón a hagyományos Péter-Páli búcsú rendezvény- sorozatát. Ezen belül gyermekműsorokkal, hagyomány- őrző együttesek bemutatójával szórakoztatják a részi vevőket. Lesz vásár, videó- vetítés, s természetesen búcsúi bál. Két tábort is szerveznek a nyár folyamán, június 20-tól július 8-ig. A legkisebbek számára nyári szabadidős tábor működik majd, ahol szakképzett játékvezetők, előadóművészek gondoskodnak a 6—12 éves gyerekek szórakoztatásáról. Ez Péter- vásárán lesz, s még lehet jelentkezni június 10-ig a művelődési házban. Hagyó-, mányosan rendezik meg a Gárdonyi Mgtsz és a Mefag erdőkövesdi erdészete védnökségével július 17-től 27- ig Vezekény-völgyben az amatőr képzőművészek alkotótáborát. Most is, mint az elmúlt esztendőben az itt készült festményekből, grafikákból kiállítást rendeznek. Egész nyáron dolgoznak a művelődési ház művészeti csoportjai. Így a váraszói és ivádi ifjúsági klub, a pétervásári Csiri-biri bábcsoport, a váraszói Gyöngyvirág ci- terazenekar és a népdalkor, s a pétervásári képzőművész kör. TÓDOR JÁNOS: Eltűnt falum nyomában Hl. A lélek tudós búvárai szerint a gyerekkor maradandóan rögzül, s emlékképei a sírig kísérnek minket. Egykori életünk színtereit felkeresni: olyan ez mint egy feltámadás. Hajdani énünket őrzik az utcák, az épületek, nevek, és a múlt homályából felködlő arcok. Tárgyak és emberek. Ami a múltat kisértőt meglepi: az épületek élet- telenségét melegség lengi át, mintha csak kopott méltóságukkal köszöntenének. Belőlük érzem, hogy itthon vagyok újra. Az emberi arcokkal más a helyzet: ismeretlenül idegenek, akár a városi rohanók. A hatos útról térünk le Ercsibe. A benzinkúttól kígyózó makadám a temetőkert mellett vezet el. Ha van túlvilág, őseim is nyilván érzik most, amit én. Rumot kedvelő cipész nagyapám tüdőgyulladásban meghalt focista nagybátyám, és persze legfőképpen Te, drága, öntudatlan gyermeki gonoszságaimat is megadó szeretettel elviselő nagymama. A régi tűzoltótorony melletti ABC már egy legújabb múlt rekvizítuma, nincs közöm hozzá. A Rába-hídon át ereszkedünk le, de a vízmosást most látni sem lehet, vízinövények, bokrok dzsungele borítja a két partot. A régi köves úton döcögünk be a Tótlikba, ahol első pillantásra is minden a régi. Képzeletemnél is maradandóbban konzerválódott itt a múlt. Nehéz elhinni, hogy majd negyed évszázaddal ezelőtt ezen a hepehupás, köves grundon fociztunk napestig. A szembeni házban laktak Meszlényi Mikiék; most is látom elfehéredő arcát, csodálkozó tekintetét, ahogy rózsaként szétnyíló meztelen lábfejére pillant. Fát vágtunk, és Miki egy pillanatra nem figyelt oda. Ispán Tónival vittük haza, s barátunk végig azt bizonygatta, hogy tényleg nem érez semmit. Egykori házunk az elmúlt húsz év alatt, mintha kicsit összezsugorodott volna. Két oldalt az utca meredek kaptatója, éjszakába nyúló szánkózások az egyetlen villanyoszlop sárga körtéjénél. Gyönyörű volt akkor a tél. No, és a nyár is, amit egész nap vagya Hegy- alatt (így hívtuk, egybeírva- egybemondva ezt a gazos- csalános-lapuleveles gyerekbirodalmat, aminek egyedül az áradó Duna szabhatta meg a határait), vagy pedig a folyóra néző több kilométer hosszú homokfal alatt, a Mezőn töltöttünk. Osztálytársaimmal, a Békés fiúkkal sokszor még március elején lapátoltuk a hómaradékot a mezei stadionban. Mindennél többet jelentett nekünk akkor a csapat. Egyik délelőtti edzésünkre még osztályfőnökünk. Lajtos Piroska néni és kilátogatott: igazi, hamisítatlan sztárok voltunk! Ispán Tóni, köves grun- dunk zsonglőrje volt köztünk a legtehetségesebb. Va- < jón mi lehet vele? Akkor gondolok erre, mikor Ispánék háza mellett a Dunához ballagunk. Ösz- hajú néni áll az ajtóban, köszönök neki, de ő nem is- mer meg. Pedig sok min- , dent szeretnék megkérdezni Ispán nénitől, legfőképpen Borit, első barátomat, j játszópajtásomat, első szerelmemet .. . De a húsz év | megakasztja bennem a szót, ) majd talán legközelebb... A Hegyalatt ugyanaz az ős- ' természet, a megáradt sárga I Duna a cserjések alját mos- \ sa. De a ladikok most is ij ugyanúgy vannak . kikötve. ! Pecások ülnek a hatalmas j víz partján, sőt a sodrás I is ott van a kanyarban, ahol j annyiszor ereszkedtünk alá. s Lányomnak mutatom, hol | is szívta be a fehér gőzhajó l ereje ladikunkat, amikor fejest ugrottam a fulladás egyszerre gyönyörű és borzasztó semmijébe. Harmadszor buktam felszínre, mikor nővérem és Ispánék Pistije megtaláltak. Nem volt bennem akkor halál- félelem, inkább valami nehezen megmagyarázható, rezignált és fájó lemondás. Legjobban az fájt, hogy többé nem focizhatok. (Folytatjuk) Bartók Bála-lemezek Bartók Béla hamvainak hazahozatala alkalmából két lemezt jelentet meg a Hungaroton Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat. Az elsőn maga Bartók játszik részleteket a Mikrokozmoszból. A felvételek 1937- ben Londonban, illetve 1940 ben New Yorkban készültek, a Columbia lemeztársaság stúdióiban. E felvételek megjelentek már magyar- hanglemezen is, a Hungaroton 1981-es, nyolc lemezből álló, Bartók zongorázik című sorozatában. Az új lemezhez Somfai László, a budapesti Bartók Archívum vezetője írt értékelő kommentárt. „Bartók Béla és Kodály Zoltán népdalfeldolgozásai” a címe a másik lemeznek. Ezen részletek hallhatók •Bartók Béla—Kodály Zoltán Húsz magyar népdal, Bartók: Húsz magyar népdal és Kodály: Magyar népzene című sorozataiból. A lemezen Csabay László énekel és Kozma Tibor zongorázik. A felvételt Bartók Péter készítette, s az általa alapított Bartók Records cégnél jelentette meg 1952-ben. Csa- báy László — Leslie Chabay — a Metropolitan Opera tagja volt évtizedekig, és Kozma Tibor is éveken át dolgozott a Metropolitanbeo. A magyarországi kiadás jogát a Hungaroton Bartók Pétertől vette meg, s tervezik további felvételek megvásárlását is. (MTI) A román településpolitikai határozat miatt Építőművészek tiltakozása A Magyar Építőművészek Szövetségének vezetősége — mint levelében közli — úgy döntött, hogy tiltakozik „a romániai nemzetiségi kis falvak erőszakos megsemmisítésére kidolgozott terv” megvalósítása ellen. Rámutatott, hogy ez az akció „szétzúzza a mai Románia területén élő magyar, német és más nemzeti kisebbségek történeti azonosságtudatát”. Hangsúlyozta, hogy „az épített környezet minősége semmi mással nem helyettesíthető érték, s az emberiség közös kincse”. A szövetség vezetősége felhívással fordult a világ építészeihez, hogy „emeljéK fel szavukat a romániai nemzetiségi kultúra felszámolására irányuló településpolitikai elhatározásokkal szemben”. A szövetség vezetősége a levelet és a felhívást megküldte több mint hetven ország építőművész szövetségének, több nemzetközi szervezetnek, számos magyar és külföldi közéleti személyiségnek, sajtószervnek. (MTI) Presley-relikviák árverése Igen magas áron keltek el kedden New Yorkban, a Christie’s aukciós cég árverésén Elvis Presley egyik egykori barátnőjének ékszerei, amelyeket a hölgy az énekes sztártól , kapott hajdan ajándékba, összesen 31 darab ékszer került az El- vis-relikviák közül kalapács alá: pazar arany fülönfüggők, remekmívű gyémánt, smaragd és opál karkötők, gyűrűk, brosstűk. Az Egyesült Államokból, Európából és Ázsiából érkezett vevők — jómódú Eivis- raj origók és magángy üj tők — összesen 82 ezer dollárt fizettek ki a 31 darab ékszerért. A Christie’s cég becsüsei eredetileg 50 ezer dolláros bevételt jósoltak. fiosztonyi János Andrássy út 60. című színdarabját mutat ták be Márton András rendezésében, a Radnóti Miklós Színpadon. Képünkön: Takács Katalin és Kelemen Csaba (MTI-fotó: Kieb Attila) Bemutató a Radnóti Színpadon Vesztébe rohan a magyar? „Mohácsnál som veszett több”
