Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-07 / 135. szám
XXXIX. évfolyam, 135. szám ' ARA: 1988. június kedd 1,80 FORINT | VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Urbanisztikai konferencia Hevesen Tanácsadók Milyen új hajtóerők léphetnek működésbe rövid és hosszabb távon a magyar gazdaságban? Melyek azok a területek, ahol különösen szükség van a gyors változtatásokra? Ezek a kérdések nem csupán a nemrég volt országos pártértekezlet homlokterében álltak, hanem a kormány által a közelmúltban létrehozott tanácsadó testületet is élénken foglalkoztatják. Sokan felvethetik, hogy ismét egy tanácsadókból álló csoport alakult, és vajon mit tehet ez? Nos, a válasz egyértelmű, valami egészen mást, mint az eddigiek. Mert hogy a Minisztertanács munkáját korábban is segítették szakemberek. A mostani testület viszont a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt működik, 13 tagú, és volt miniszterektől a bank illetékes elnök- helyettesén át, a szociológusig a különböző tudományágak és -területek reprezentáns képviselőiből áll. Elhatározták, hogy olyan munkaprogramot készítenek, amely a társadalmi-gazdasági élet valós szükségleteiből indul ki. Sőt, arról is döntöttek, hogy munkamódszerüket megújítva, a hosszabb távra szóló témák kidolgozásánál előbb tudományos szervezeteket bíznak meg azok vizsgálatával. A testület pedig csak ezután az előzetes ismeretek birtokában kezd el véleményt formálni. Rövid és középtávú ügyek esetén viszont maguk alakítanak ki állásfoglalásokat. Céljuk, hogy a kormány döntéseihez hivatott tudományos igényű, a napi aktualitások hatásaitól mentes, hosszabb távra szóló megoldási javaslatokat tegyenek. A fejlett országokban nem új dolog ez. Ott a kormányok általában különböző' tanácsadó testületekkel dolgoznak. Hazánkban viszont több mint négy évtizede nincs olyan intézmény, amely a különböző ágazatok közötti összefüggéseket figyelembe véve a népgazdaság egészéről gondolkodik, segítve vele a kormányzati munkát. Napjaink követelménye, hogy olyan politikát alakítsunk ki. amely hosszabb távon is biztosítja a kibontakozást. Ezért pedig a tudomány képviselőit tömörítő említett testület tagjai nagyon sokat tehetnek. Figyelemre méltó a már említett tanácsadó testület vezetőjének, dr. Bognár József akadémikusnak a nyilatkozata, miszerint egy új világgazdasági helyzetben, új elgondolásokra van szükség. Ezért az alapanyag-termelés jelentőségétől kezdve mindent újra kell gondolni a magyar gazdaságban ... Ez pedig azzal jár, hogy korábbi döntéseket felülbíráljanak, érvénytelenítsenek. Sőt. megalapozottabb újakat hozzanak. Természetesen olyanokat, amelyek valójában segítik a kibontakozás céljait. Mentusz Károly Tegnap Hevesen — a városi tanács épületében — megkezdte munkáját a XIII. észak-magyarországi urbanisztikai konferencia, amely ma fejeződik be. A tanácskozáson három megye — Heves, Borsod és Nógrád — szakemberei cserélik ki tapasztalataikat. A megnyitót követően, elsőként dr. Horváth Béla, az Építésügyi Tájékoztatási Központ Miskolci Információs Irodájának vezetője kö- szöntötte a megjelenteket, majd áttekintette az előző tizenkét konferencia anyagát. Az első előadó Krizsán Mária, az ÉVM településfejlesztési és kommunális ellátási főosztályának főmunkatársa volt. aki a várossá nyilvánítás elméletéről és gyakorlatáról számolt be. Áttekintette a magyarországi városok kialakulásának történetét, majd külön kitért a felszabadulás utáni várossá válási folyamatra. Elmondta: az urbanizáció (amelyet alapvetően az iparosítás indukált) erős központi kényszerrel valósult meg. A hibákat tetézte az a mulasztás is, -hogy (a trianoni határ kialakulása miatt) a határmenti településeket nem fejlesztették várossá, így pótolván a szomszédos országokba került nagyvárosainkat. A hatvanas évek második felében már árnyaltabb lett a fejlesztés, s az úgynevezett városhiányos térség is figyelmet kapott. Kedvezőbb fordulat következett be 1983-tól. mikor is a várossá válás új feltétel- rendszerét szerkesztették meg: a mennyiségi szempontokat a minőségiek váltották fel, s nem ragaszkodtak többé annyira a merev feltételekhez, határokhoz. Ennek is köszönhető, hogy öt év alatt 29 nagyközségből lett város, s nagy figyelmet fordítottak e települések sajátosságaira. Megmutatkoztak azonban a negatív vonások is: így például a kívánatos infrastrukturális szint hiánya. Krizsán Mária szólt a nemrég várossá vált településekkel kapcsolatos tapasztalatokról is. Arról, hogy azok nem mindig képesek feladataikat ellátni. ám ez nem róható fel számukra, hiszen a forráshiány eleve behatárolja lehetőségeiket. Maróti Sándor, a Heves megyei tanács általános elnökhelyettese megyénk városhálózatáról és annak működéséről szólt. Bevezetőjé- l>en áttekintette a térség történetét. városaink kialakulását. Hangsúlyozta, hogy a közelmúltban városaink kibontakozása dinamikus volt. ám ez nem egyformán érintette településeinket. Részletesen is elmondta — Eger, Gyöngyös, Hatvan és Heves — fejlesztésének ütemét és szakaszait. Szükséges, hogy kiegyenlítsék a fejlesztések mértékét; hiszen Eger és Gyöngyös mellett Hatvan, valamint Heves ebben a tekintetben némileg lemaradt, s ezeket a különbségeket korrigálni kell. A mostani, átmeneti szakaszban, amelyben negatív hatások is bőven találhatók, tovább kell folytatni a munkát: támogatni a városiasodási folyamatot (például Füzesabonyban) és tovább kell mérsékelni a hátrányokat (például Hatvanban és Hevesen). Mindezt pedig a megromlott feltételek közepette kell vállalni. Kontra Gyula, Heves Város Tanácsának elnöke. Heves várossá válásának körülményeiről, s a városi élet megindulásáról adott tájékoztatót. A hevesi térség történetének felvillantása után, a várossá válás közvetlen előzményeit taglalta. Elmondta, hogy az a hatvanas évek végétől az ipartelepítéssel Indult meg. Tudatos program alapján folyt a városi arculat kialakítása. Ennek egyik alapfeltétele volt új munkahelyek létesítése és bővítése. Részletesen szólt az oktatásról, a művelődésről, az egészségügyi és kereskedelmi ellátásról is. A tervek között említette a gázhálózat kiépítését, s beszélt a lakásépítés gondjairól is. Juhász Lajos, a hevesi városi pártbizottság első titkára, Heves várossá válásának politikai, intézményi és tudati alapja címmel tartott előadást. Elmondta: a kisvárosi jelleg nemcsak az építészetben mutatkozik meg. hanem az emberi kapcsolatok és viszonyok tekintetében is. A lakosok ismerik egymást, felelősséget éreznek környezetükért. A vezetés célul tűzte ki a városi szintű ellátás megteremtését, és azt, hogy Heves valós centrumává váljon környezetének. Az új feladatok úi módszereket és gyakran új kádereket is követelnek. A tennivalók pedig közös gondolkodást kell, hogy kialakítsanak, így elengedhetetlenné vált a lakosság aktív és cselekvő bevonása. Segítséget nyújtanak a munkában a gazdasági egységek, a testületek is, és ha az emberek értelmes célokat látnak maguk előtt, mindenkor mozgósíthatók a közös ügy érdekében. A lakossági fórumok igen nagy támogatást jelentettek — és jelentenek ma is — a célok megvalósítása terén. A délután folyamán előadás hangzott el többek között a környezetvédelemről, a várossá válás Borsod megyei tapasztalatairól, valamint a hevesi gimnázium tervezéséről és megnyitásáról. Ezt követően pedig konzultációkra került sor. A mai napon is folytatódik az eszmecsere. A témák: új városok és azok tapasztalatai. a pásztói városközpont, Heves megye városainak közműellátása, urbanisztikai információk. A tanácskozás zárszóval ér véget, amelyen meghatározzák a XIV. észak-magyarországi urbanisztikai konferencia helyét és tárgyát A konferencia résztvevői (Fotó: Perl Márton) Grósz Károly fogadta Mihail Gorbacsov személyes képviselőjét Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Központi Bizottság székházában fogadta Albert Vlaszovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága propagandaosztálya vezetőjének első helyettesét, aki az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának személyes képviselőjeként érkezett rövid látogatásra hazánkba. A vendég az SZKP KB Politikai Bizottsága és a szovjet kormány megbízásából tájékoztatást adott Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan május 29-e—június 2-a közötti moszkvai találkozójáról. A megbeszélésen jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) Hazánk vendége Mauno Koívisto Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke — a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának meghívására — hétfőn hivatalos, baráti látogatásra Budapestre érkezett. Útjára elkísérte felesége, Tellervo Koivisto. A délelőtti órákban, kü- löngéppel érkező vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és felesége, Horn Gyula külügyi államtitkár fogadta. Jelen volt Hargita Árpád hazánk helsinki, illetve Arto Mansala, Finnország budapesti nagykövete. A szívélyes üdvözléseket követően vendégek és vendéglátóik gépkocsiba szálltak, s együtt indultak az ünnepélyes fogadtatás helyszínére, a Kossuth Lajos térre. A díszmotorosok kíséretében érkező finn államfőt Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter, Horváth István belügyminiszter, valamint politikai, gazdasági és kulturális életünk több más vezető személyisége fogadta a Parlament előtti fellobogózott téren, ahol felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszegysége. A fogadtatáson megjelentek a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai. Ott voltak a Finn Köztársaság budapesti nagykövetségének diplomatái és a finn kolónia képviselői is. Mauno Koivisto Traut- mann Rezső társaságában fogadta a díszegység parancsnokának jelentését, majd a finn és a magyar Himnusz elhangzása után elléptek a tisztelgő katonák sorfala előtt. A vendégek és vendéglátók ezután kölcsönösen bemutatták a fogadtatáson megjelent magyar és finn személyiségeket, a kíséret tagjait, illetve a diplomáciai testület jelenlévő vezetőit. Az ünnepség a tisztelgő katonai egység díszmenetével zárult. A finn államfő és felesége, valamint a kíséretükben lévő személyiségek ezután szállásukra indultak. A délutáni órákban. ke- gyeletes megemlékezéssel kezdődött a finn államfő hivatalos programja: Mauno Koivisto koszorút helyezett el a magyar hősök emlékművén, a Hősök terén. Ezt követően, a Parlament Delegációs termében megkezdődtek a hivatalos magyar—finn tárgyalások. A magyar tárgyalócsoportot Trautmann Rezső vezeti, tagjai: Katona Imre, Villányi Miklós pénzügyminiszter, Horn Gyula, Kovács László külügyminiszter-helyettes, valamint Hargita Árpád. A finn delegáció vezetője Mauno Koivtisto, tagjai: Kalevi Sorsa külügyminiszter, Jaak- ko Kalela, a köztársasági elnöki hivatal főtitkára. Ossr (Folytatás a 2. oldalon) • • • Ünnepélyes avatás a Gagarin Hőerőműben Már helyén van a lengyel munkások által beépített kazándob (Fotó: Szántó György) Az ország egyik legnagyobb beruházása folyik a vison- tai Gagarin Hőerőműben: a három, egyenként kétszáz megawattos blokk rekonstrukciója. A III-as blokk munkálatainak fontos állomásához érkeztek tegnap, beemelték 60 méter magasságban, a 62 tonnás kazándobot, mely a blokk legfontosabb része. Az ünnepélyes avatáson részt vett többek között Jerzy Piotkowski, a Lengyel Nép- köztársaság magyarországi nagykövetségének követtanácsosa, Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára. Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke, Kónya Lajos. a Gyöngyösi Városi Párt- bizottság első titkára ésdr. Tir Dezső, Gyöngyös város Tanácsának elnöke. A vendégeket Bódi Béla, a Gagarin Hőerőmű Vállalat vezérigazgatója fogadta. Az avatásra eljött a szerelést végző lengyel Energomontaz- Polnoc vezérigazgatója, Ka- zimierz Zukowski és Kelemen Géza, a GANZ Danubius Kazángyár igazgatója is. A lengyel és a magyar munkások együtt ünnepelték a munkasikereket: az avatás egyben a két nép barátságának is méltó kifejezése volt.
