Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-07 / 135. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1988. június 7,, kedd Hazánk vendége Mauno Koivisto A két ország életében fontos megállapodásokat írtak alá a Parlament Kupola-csarnokában Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke vezetésével június 6-án, a Parlamentben megkezdődtek a hivatalos magyar—finn tárgyalások (Népújság-telefotó — MTI — Weber Lajos felvétele) (folytatás az 1. oldalról) Sunell, a külügyminisztérium államtitkár-helyettese, Matti Kahiluoto, a külügyminisztérium politikai főigazgatója, valamint Arto Man- sala. A plenáris tanácskozáson Trautmann Rezső örömmel üdvözölte, hogy Mauno Koivisto újraválasztása utáni első. hivatalos útja Magyar- országra vezetett. Ezt követően tájékoztatta-a vendégeket a magyar külpolitikai törekvésekről, kiemelve, hogy hazánk érdekelt a fegyverzetkorlátozás előmozdításában. a Kelet és a Nyugat közötti bizalom építésében, az együttműködés erősítésében. Megállapította: Finnország és Magyarország egyaránt kis ország, azonban nemzetközi aktivitásuk az elmúlt időszakban is figyelemre méltó volt. Mauno Koivisto afölötti örömének adott hangot, hogy az MSZMP országos pártértekezlete után — amelyet Finnországban , nagy érdeklődés övezett — o az első államfő, aki Magyarországra látogat. Finnország nemzetközi tevékenységéről szólva, aláhúzta, hogy országa ugyancsak nagy figyelmet fordít a fegyverzetkorlátozásra, a bizalom erősítésére. A kétoldalú kapcsolatokról egybehangzó volt a megállapítás: a viszony probléma- mentes. széles körű, s felöleli a kulturális együttműködést és a népi diplomáciát is. Finn részről hozzátették: a kontaktusok jelentőségét emelik az immár rendszeres. magas sziintű találkozók. Ugyancsak mindkét részről hangsúlyozták a moszkvai csúcstalálkozó fontosságát. A tárgyaláson érintették a gazdasági együttműködés kérdéskörét is. A partnerek úgy ítélik meg, .hogy fel kell tárni és az eddigieknél is jobban ki kell használni az újabb lehetőségeket. Magyar- ország elsősorban abban érdekelt, hogy az úgynevezett húzó-, korszerű ágazatokban alakuljanak vegyes vállalatok, s jöjjön létre vállalatok közötti kooperáció. Mint elhangzott: hazánk kész arra, hogy bekapcsolódjon a finn államvasutak rekonstrukciójába. A plenáris ülést követően a két ország életében fontos megállapodásokat írtak alá a Parlament Kupola-csarnokában. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter és Kalevi Sorsa egészségügyi ellátási egyezményt látott el kézjegyével. A dokumentum a másik fél országában ideiglenesen tartózkodók ingyenes betegellátását rögzíti. Villányi Miklós és ugyancsak a finn külügyminiszter, beruházásvédelmi megállapodást írt alá. Az egyezmény működő tőke egymás országába történő beruházásra bátorít, állami garanciát nyújtva a magántőke-befektetésekre is. Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke, ugyancsak a délutáni órákban, a Parlamentben, fogadta a finn köz- társasági elnök kíséretében levő üzletembereket. A délutáni órákra külön- programot szerveztek a vendéglátók a finn államfő felesége részére. Tellervo Koivisto — Katona Imréné társaságában — a Magyar Divatintézet bemutatóján ismerkedett a magyar divat alakulásával a Gundel étteremben. Ezt követően a program a Budai Várban folytatódott: a Mátyás-templom műemlék épületét és a Halászbástyát tekintette meg az ezer tó országából érkezett vendég. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke, az Elnöki Tanács tagja, délután, a Központi Bizottság székházában találkozott Mauno Koivistóval. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen áttekintették a nemzetközi élet időszerű kérdéseit. Részletesen szóltak a példamutatóan jó magyar—finn kapcsolatokról. Megállapították, hogy a hagyományos magyar—finn barátságon, a kölcsönös érdekeken és megértésen nyugvó. kétoldalú viszony nemcsak a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatok mintájául szolgálhat, hanem pozitív szerepet játszik az európai együttműködés elmélyítésének folyamatában is. Hangsúlyozták, hogy az együttműködés eddig elért, magas színvonala minőségileg új lehetőségeket teremt a kapcsolatok további bővítéséhez. A találkozón részt vett Kalevi Sorsa, Jaakko Kale- la és Kótai Géza. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB külügyi osztályának vezetője, valamint Arto Mansala és Hargitai Árpád. A Parlamentben Mauno Koivisto tiszteletére díszvacsorát adtak. Grósz Károly a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya, s az egész magyar nép nevében köszöntötte a vendégeket, s jókívánságait fejezte ki Mauno Koivistónak újraválasztása alkalmából. E pohárköszöntőt követően Mauno Koivisto emelkedett szólásra. Bevezetőben köszönetét fejezte ki a meghívásért, s ismételten gratulált Grósz Ká- rolynak főtitkárrá választásához. A továbbiakban méltatta a megbeszélések meleg baráti hangulatát. Ma tovább folytatódnak a magyar—finn tárgyalások. (MTI) KODÁLY-1NTÉZET LESZ FINNORSZÁGBAN Erősödő, baráti kapcsolatok A Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság között rendszeresek, zavartalanok, az élet minden területén eredményesen fejlődnek a kapcsolatok. Mindkét országban arra törekszenek, hogy a kialakult politikai, gazdasági, kulturális együttműködés tovább bővüljön. Országaink társadalmi berendezkedése különböző. Bár hazánk a szocialista országok szövetségi rendszerének tagja, Finnország pedig aktív békeszerető politikáját semleges államként valósítja meg, a két államot összeköti Európa és a világ sorsáért való közös aggodalom, a biztonság és az együttműködés erősítésének szándéka. A nemzetközi politikában a két ország fővárosa a közeledés és a párbeszéd jelképe lett. Budapestről indult el az a felhívás, amelynek hatására a hetvenes évek közepén Helsinkiben találkozott 35 ország képviselője a történelemben mindeddig példa nélküli okmány aláírására, s ennek nyomán adhatott otthont Budapest az Európai Kulturális Fórumnak. A magyar—finn politikai kapcsolatok sokoldalúan és intenzíven fejlődnek. Ehhez jelentősen hozzájárul, hogy a két ország vezetőinek találkozói immár rendszeressé váltak. Az utóbbi években több magas szintű látogatás erősítette a hagyományos alapokon nyugvó, jó viszonyt. Kádár János 1983- ban hivatalos baráti látogatáson ismerkedett a finn nép életével, s Losonczi Pál, az Elnöki Tanács akkori elnöke több alkalommal is vendégeskedett az ezer tó országában. Mauno Koivistónak, a Finn Köztársaság elnökének mostani magyar- országi útja ugyan első hivatalos, baráti látogatásnak minősül, azonban nem sokkal elnökké történt megválasztása után, 1982-ben baráti munkalátogatáson már járt hazánkban. Rendszeres a kapcsolat a két parlament, valamint a szakminisztériumok és az országos hatáskörű szervek vezetői között is. Gazdasági kapcsolataink a kelet—nyugati viszonylatban mintaértékűek: Finnország és Magyarország között szabadkereskedelmi megállapodás van érvényben. 1975-ben lépett életbe az a megállapodás, amely a két ország közötti kereskedelmet a legkorszerűbb elvek, a teljes diszkriminációmentesség alapján rendezte. Az azóta eltelt csaknem másfél évtized alatt az áruforgalom dinamikusan emelkedett: az elmúlt esztendőben már 124 millió dollárt tett ki. A magyar fél az export összetételének javítására törekszik, ugyanis vállalataink elsősorban nyersanyagot és félkész árut szállítanak az északi országba. Finnország főként magas színvonalon feldolgozott cikkeket kínál. A gazdasági együttműködés bővítésére számos lehetőséget nyújtanak a kooperációs kapcsolatok. Magyar részről támogatják vegyes vállalatok alapítását hazánkban, finn részvétellel. Az első kezdeményezések már megtörténtek: a HAKA cég közreműködésével Budapesten, a Duna partján 600 ágyas gyógyszálló építését tervezik — részben finn üzemeltetéssel. Tárgyalások folynak a finn IVO-val a Paksi Atomerőmű két új biztonsági berendezésének szállításáról is. A kereskedelmi kapcsolatok élénkítésére törekvést mutatja, hogy Koivisto elnököt széles körű üzleti delegáció kíséri: tíz jelentős finn cég vezetői jöttek el Budapestre, hogy tárgyalásokat folytassanak magyar vállalatok képviselőivel. A magyar—finn együttműködés kiemelkedő területe hagyományosan a kultúra. Az európai tőkés országok közül elsőként — 1959-ben — Finnországgal kötöttünk kulturális egyezményt. Számos jelentős esemény vált azóta emlékezetessé, többek között a Kalevala első kiadása 150. évfordulója megünneplése: hazánkban a Ka- levala-emlékbizottságnak az államfő volt a fővédnöke. Tavaly a pori városi könyvtár és a budapesti Gorkij Könyvtár magyar—finn könyvadatbankot hozott létre: mindkét intézményben nyilvántartják a finnül, illetve magyarul megjelent kiadványokat. Finnországban is népszerű a világhírű Kodály zenepedagógiai módszer. Most Jyväskyläben Kodály-intézet megalakítását tervezik, amely a zeneoktatás bázisa lesz. Az újszerű kapcsolatok közül kiemelkedik a színházak közötti együttműködés, a rendezők cseréje. 1987-ben a finn nemzeti színház, ebben az évben a finn balett-társulat vendégszerepeit hazánkban, s bemutatkozott már produkciójával Helsinkiben a Katona József Színház is. Mindkét országban sokat fáradoznak azon, hogy a nyelvrokonság ellenére is nagy nyelvi szakadékot áthidalva közelebb kerüljön egymáshoz a két nép kultúrája és hétköznapi élete. A zene és a képzőművészet alkotásai mellett egyre több magyar film, regény, vers jut el a finn közönséghez. Vízummentességi megállapodás segíti a kölcsönös turizmus fejlődését. Évente csaknem 30 ezer finn turista látogat hazánkba, s 1987-ben már hétezer magyar vendég kereste fel Finnországot. (MTI) —( Külpolitikai kommentárunk )— FKP: megfordított folyamat AZ ELŐREHOZOTT parlamenti választás első fordulójának kimenetele csak a mandátumok jó ötödének sorsát döntötte el, de az is világosan kivehető belőle, hogy folytatódik a Gaulle-ista rendszer politikai erőviszonyainak mélyreható átrendeződése Franciaországban. A szavazatarányok: a Szocialista Párt és szövetségesei 37,5 százalékot, az FKP jelöltjei 11,3 százalékot, a chiracista és centrista pártok közös listája 40,5 százalékot, a szélsőjobboldali Nemzeti Front 9,6 százalékot szerzett. A fennmaradó jo egy százalékon kisebb csoportocskák. önjelöltek osztoznak. Ezzel a szavazataránnyal a maga hasonlításai szerint minden főbb politikai erő elégedett lehet. A SZOCIALISTA PART fennállásának legjobb választási eredményét érte el, megerősítette helyét az ország első pártjaként. Az FKP 15 éve tartó hanyatló folyamatot fordított meg olyan eredménnyel, ami felülmúlja legutóbbi. 1986-os eredményét. Ezzel szemben a jobboldali pártok összteljesítménye tíz év óta állandóan hanyatlik, most legfeljebb azzal vigasztalódnak, hogy többet értek el, mint az elnökválasztás első fordulójában Chirac és Barre együttvéve. A Nemzeti Front megismételte. 1986-os eredményét, jócskán elmaradt viszont vezére, Le Pen áprilisi elnökválasztási eredménye mögött. A legfontosabb hasonlítás: a legutóbbi parlamenti választáson. 1986- ban a jobboldal 55:45 arányban fölénybe került a baloldallal szemben. Ez a 10 pontos különbség két év alatt eltűnt, a két fő erő szinte azonos számú szavazatot szerzett. A jobboldal pedig a saját kormánya által visszaállított torzító választási rendszerrel valószínűleg önmagára mért csapást — mert ezzel a kiegyenlített eredménnyel a Szocialista Párt várhatólag abszolút többséget kap a nemzetgyűlésben, a jobboldal kisebbségben lesz, a Nemzeti Front eltűnik a Bourbon palotából, az FKP 10—20 mandátumra számíthat. Mindez egyelőre csak számitgatás, mert a részvétel az első fordulóban olyan alacsony volt — 66 százalékot sem ért el — amire a háború óta nem volt példa. A második forduló, s így az egész választás kulcsa természetesen nemcsak az eddig tartózkodók megmozgatásában van, hanem a visszalépésekben, a politikai szövetségesek kölcsönös támogatásában. Ez pedig különösen kényes manőver lesz ezen a választáson mindkét oldalon. EGYELŐRE MÉG mindkét fél reménykedhet, s vasárnapig páratlanul izgalmas választási csata lesz Franciaországban. László Balázs Rózsaszüret Bulgáriában Június eleje mindig a rózsaszüret ideje Bulgáriában. A fehér rózsából 5—6 tonna. a pirosból 2,5—3 tonna szükséges, egyetlen kilogramm rózsaolaj előállításához, amely viszont olykor a saját súlyának a másfélszeresét is megéri — aranyban. A Balkán-hegység és a Szredna gora között, 500— 900 méter magasan elterülő, 8—10 kilométer széles, és mintegy 100 kilométer hosz- szú, zárt völgy a világon egyedül alkalmas a magas olajtartalmú, de nem túl dekoratív rózsa termesztésére. A nagyon illatos, mindössze húsz napig virágzó rózsa szedése hajnalban a legjobb: déli 12 órakor már 30—40 százalékkal kevesebb az olajtartalma, mint reggel 7- kor volt, este 8-kor pedig mindössze az egyharmada annak. A sok ezer hektáros táblákon úgy terem itt a rózsa, mint nálunk a krumpli... A rózsafőzés az egyik legrégibb — és legjellegzetesebb bolgár iparág, a XVIII. századtól kezdve exportcikk a bolgár rózsaolaj. Az egyiik legnagyobb vásárló azóta is a francia parfümipar, bár hasonló rendeltetésű alapanyagot — jóval olcsóbban — ma már vegyi úton is előállítanak. A kezdetek óta több mint 300 tonna rózsaolajat vásárolt meg Bulgáriától a világ. Gyilkos aligátor Floridában vasárnap elragadott egy kislányt egy óriás aligátor. A négyéves Erin Glover a tó partján sétált bátyjával és egy pajtásával, amikor az aligátor kirontott a vízből és bevonszolta őt a tóba. A hatóságok késő éjjelig keresték az áldozatot. A tavat és környékét búvárokkal kutat, ták át. mire ráakadtak. A kislány holtteste még akkor is a ritka nagyságú — 320 centiméteres — ragadozó állkapcsai között volt. A hüllőt lelőtték. Az észak-amerikai „krokodilt”. az aligátort, évtizedekkel ezelőtt, a kíméletlen vadászat miatt kipusztulás fenyegette. A hatvanas évek közepén védetté nyilvánították, s azóta , újra elszaporodott. Vadvédelmi szakértők szerint Floridában, egy 27 ezer négyzetkilométeres területen, máns körülbelül egymillió aligátor él.
