Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-30 / 155. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. június 30., csütörtök LÉSÉRŐL JELENTJÜK (Folytatót a 2. oldalról) dekű kötelezettségvállalá­sai, adományai. Az alapból elsősorban a Magyarorszá­gon letelepedni kívánó kül­földi állampolgárok itteni megélhetési feltételeinek megteremtését fogjuk előse­gíteni. A juttatások az ok­tatási, szociális, egészségügyi ellátást és a lakáshoz jutás elősegítését, a gyermekekkel érkezőknél a gyermek eltar­tásának megkönnyítését szol­gálják. A juttatásokat az érintetteknek a helyi taná­csok megelőlegezik, a taná­csoknak pedig i a kiadásokat az alap utólag megtéríti. A közvélemény figyelem­mel kísérte az év elején be­vezetett adóreform előkészí­tő munkáit és annak hatá­sát. A legutóbbi parlamenti ülésen már tájékoztatást ad­tunk az év eleji tapasztala­tokról, véleményekről, a felmerült gondokról. Folya­matosan foglalkozik az adó­rendszer működésének ta­pasztalataival az Országgyű­lés ad hoc bizottsága. A Minisztertanács már több ízben foglalkozott a két adótörvénnyel kapcsola­tos tapasztalatokkal. Ennek eredményeként módosította a magánszemélyek jövede­lemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény minisztertaná­csi végrehajtási rendelkezé­seit. Az általános forgalmi adó idei bevételi előirányzatai megvalósulni látszanak. A felnőtt- és gyermekruházati cikkek között kialakult aránytalanságokkal, illetve egyes gyermekruházati cik­kek áremelkedésével szem­ben megfogalmazott kritika, a kedvezőtlen társadalmi fo­gadtatás nyomán a kormány alternatív intézkedési ja­vaslatot dolgozott ki. Az egyik változat a csecsemő­ruházati termékek adókul­csának csökkentése, a má­sik változat a családi pót­lék emelése volt. A kor­mány az utóbbit látta cél­ravezetőbbnek, mivel ez a megoldás a valóban érde­kelteket, a gyermekeket tá­mogatja. Az adócsökkentés azon­ban önmagában nem garan­cia az ármérséklésre. Ezért a Minisztertanács előírta az állami árellenőrzés szigorítá­sát a gyermekruházati cik­kek indokolatlanul torz ár­arányainak visszarendezése érdekében. Erre felkérte a társadalmi szervezeteket, a Szakszervezetek Országos Tanácsát és a Fogyasztók Or­szágos Tanácsát is. A javas­lattal az Országgyűlés ad hoc, illetve terv- és költség- vetési bizottsága, a SZOT és más érdekképviseleti szervek is egyetértettek. Ezért a kormány törvény- módosítási javaslatot most nem terjeszt elő, mivel a családi pótlék gyermeken­ként 100 forintos emelését saját hatáskörben már vég­rehajtotta. Az intézkedés ez évi kihatásának ellensúlyo­zására emelkednek egyes jövedéki cikkek fogyasztási adói. Az általános forgalmiadó­törvény módosítása — a ta­pasztalatok további értéke­lése alapján — előrelátha­tóan az Országgyűlés őszi ülésszaka elé kerül. Beszá­molhatok arról, hogy a par­lament legutóbbi ülésén fel­merült gondot, ,a víz- és csa­tornamű-vállalatok forgal- miadó-visszaigénylését meg­oldottuk. Az adórendszer működtetése során észlelt, általánosan tapasztalt jelen­ség az adóreform hatásainak visszarendezésére irányuló szándék. Nagy a nyomás ked­vezmények, mentességek ki­harcolására. Ez veszélyes út, pénzügyi helyzetünk miatt erre nem léphetünk. Az 1988. évi állami költségve­tési előirányzatok végrehaj­tása során, de főleg a költ­ségvetéssel szembeni terven felüli igények elbírálásánál elengedhetetlen a következe­tes kormányzati magatartás. Csak így biztosítható ugyan­is az előirányzott költség- vetési egyensúly megtartása. A pénzügyminiszteri expo­zét követő vitában felszó­lalt Fehér né Eke Katalin (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 10. vk.). Lestár Lászlóné dr. Varga Mária (Budapest, 51. vk.), Börcsök Dezső (Buda­pest, 38. vk.). Szólásra emelkedett Nyers Rezső (Bács-Kiskun m., 1. vk.), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MTA Közgazdaságtudományi In­tézetének tudományos ta­nácsadója. Elöljáróban meg­állapította, hogy az 1987. év.i zárszámadás adatai össz­hangban vannak azzal az előzetes tájékoztatással, amit a pénzügyminiszter tavaly decemberben adott az Or­szággyűlésnek. Az államház­tartás, a vállalati szféra és (Munkatársunk telefonje­lentése) A tervezett, s előzetesen kiadott napirend módosítá­sával kezdődött az ország- gyűlés nyári ülésszaka. A Tisztelt Ház ugyanis úgy döntött, hogy a személyi ja­vaslatok tárgyalását előre­hozza. Ismert, hogy új mi­niszterek kerültek a kor­mányba, közöttük Kulcsár Kálmán kapta az igazság­ügyi tárcát, aki megyénkben, Erdőtelken született. Nagy taps fogadta megválasztását, ahogy Pozsgay Imre állam­miniszterét is. Nem ment ilyen zökkenő- mentesen az Országgyűlés elnöki posztjának betöltése. Amikor bejelentették, hogy e tisztségre Stadinger Ist­vánt, a Fővárosi Tanács általános elnökhelyettesét Je­lölték, Király Zoltán Csong- rád megyei képviselő java­solta, hogy kettős jelöléssel döntsenek e kérdésről, s úgy vélte, Gajdócsi István, Bács- Kiskun megyei honatya, az Elnöki Tanács tagja is alkal­mas lehet erre a tisztre. Ek­kor kért szót a Heves me­gyei Csongrádi Csaba, aki egy újabb javaslattal állt elő: — Stadinger István törek­véseivel elégedettek vagyunk — kezdte. — Szeretnénk, ha Iványi Pál, a Politikai Bi­zottság tagja, a Fővárosi Ta­nács elnöke is felkerülne a jelöltek listájára. Elképzelése találkozott jó néhány társáéval, de a javaslat nem ért célt, mert hogy rövid idő alatt kide­rült; Iványi Pál nem ország- gyűlési képviselő. — Akkor fel kellene ven­ni az országos listára — hangzott a javaslat, de ebből nem lett valóság. Még ezután is sokan kér­tek szót. Akadt, aki azt lát­ta volna helyesnek, ha az őszi ülésszakig elnapolják e tisztség betöltését. Volt, aki azt kérte, hogy az alelnökök körében is akkor kellene végrehajtani egy váltást, le­hetőleg fiatalítással A vitának újabb fordula­tot adott, amikor Gajdócsi István kijelentette; őt ne jelöljék a tisztségre. Rövid idő után a parlament úgy foglalt állást, hogy most kell dönteni titkos szavazással. — A helyzetem nem túl irigylésre méltó — fogalma­zott a szavazás előtt Stadin­ger István. — Közgazdasági egyetemet végeztem, 1980 óta vagyok képviselő, jelenleg az Országgyűlés ■ építési és közlekedési bizottságának elnökeként tevékenykedem. A parlamenti megújulás el­a lakosság pénzügyi mérle­ge nagyjából megfelel az ak­kori számításnak. Míg a kül­kereskedelmi és fizetési mér­leg, sajnos kedvezőtlenebb lett a decemberben jelzett­nél, de a tendencia ebben is egyező. Hangoztatta, hogy a kor­mányzati munka irányultsá­ga és stílusa más volt 1987 első és második fél évében A változás a szeptemberben meghirdetett stabilizációs és kibontakozási programban fejeződött ki, amely a fel­halmozódott feszültségek nyíltabb feltárását ígérte, bátrabb t és következetesebb megoldásokra törekedett. Az erélyes stabilizációt a refor­mok kiterjesztésével kap­csolta össze. A kormány vál­lalkozott a népszerűtlen, de szükséges adóreformok be­vezetésére, jelezve, hogy ez­zel utat kíván nyitni továb­bi reformoknak. Néhány hó­nap múltán nőttön nőtt az aggodalom a -közvélemény­ben: nem merül-e ki a kor­mány igyekezete a pénzügyi korlátozásban, nem fordit-e egyoldalú és túlzott figyel­met az adózással, és az ár­emeléssel való jövedelemel­szívásra, nem maradnak-e a reformok amolyan díszítő­elemek a politikai retoriká­ban? Nos, a májusi pártér­tekezlet tisztázó politikai vá­laszt adott az aggodalmakra. Az MSZMP politikai befo­lyását most arra összponto­sítja, hogy a pénzügyi sta­bilizáció sikerüljön, a poli­tikai bizalom újrateremtőd­jön, és az ország visszake­rüljön a hosszú távú moder­nizáció pályájára, s ott len­dületét visszanyerve halad­jon a szocialista típusú pia­ci gazdálkodás, a társadalmi létbiztonság és a fejlett de­mokrácia felé. Ehhez kell a kormány és az Országgyűlés egyesített ereje, a reformfo­lyamat kiszélesítése a politi­kai intézményekre, az al­kotmányra, a tulajdonviszo­nyokra és a szervezeti for­mákra. a társadalombiztosí­tásra és a szociálpolitikára, a költségvetési politikára és a költségvetési gazdálkodás­Kiemelte, hogy az Ország- gyűlésnek arra kell buzdí­tania a kormányt, fokozza erőfeszítését, hogy 1988—89- ben létrejöjjön a tartósan aktív külkereskedelmi mér­leg, kiegyensúlyozódjon az állami költségvetés, és meg­kötelezettjének tartom ma­gam, s megválasztásom ese­tén igyekeznék helytállni. Bár most már korántsem biztos, hogy megválasztanak. Megválasztották. Igaz, a szavazatoknak csupán 63 százalékát kapta. A nap folyamán jó pár­szor szóba került a Parla­ment folyosóin ez a válasz­tás. Természetesen a szü­netekben az újabb napiren­di pontokról beszélgettek képviselőink. Volt is miről, hiszen ezen az ülésszakon a megyénkbeliek közül né­gyen is szót kértek. Amint részletesen beszámolunk róla, dr. Puskás Sándor, az el­múlt évi költségvetés vég­rehajtásáról szóló törvényja­vaslat vitájához kapcsolódik, míg az ipari miniszter be­számolójához Zsidet István­ná, Csongrádi Csaba, és Kó- cza Imre szól hozzá. Zsidei- né a recski ércbánya ügyé­ben, míg az utóbb említet­tek a szerkezetváltás kérdé­sében fejtik ki véleményü­ket. — Felszólalásommal sür­getni szeretném a progresszív ipari ágazatok fejlesztését — mondta el Kócza Imre, aki a Finomszerelvény gyár ve­zérigazgatója. Szükséges, hogy a szerkezetváltás sze­mélyi és tárgyi feltételei megteremtődjenek. Fontos, hogy ne cserélődjön az ipari miniszter személye, ugyanis e tárca élén az elmúlt ti­zenhárom évben öten álltak. Képviselőink látszólag ap­rónak tűnő, de számukra rendkívül lényeges gondok­ról, illetve örömökről is be­széltek. — Fájlalom, az egri hajdú­hegyi szociális otthon rend­kívül súlyos állapotát — vélekedett Árvái Lászlóné. — Ez a város szégyene. Szavaznak a képviselők közelítsük a folyó fizetési mérleg egyensúlyát. Az egyensúlyi célok megvalósí­tása a nemzetgazdaság egész teljesítményének javulásá­tól függ. Nyers Rezső ezután arról szólt, hogy a kormány jelentése kellően bemutatja az államháztartás összefüg­gését a termeléssel, a forga­lommal a szociális és kul­turális folyamatokkal. Rá­irányította a figyelmet ar­ra, hogy az Országgyűlésnek is kiemelten kell foglalkoz­nia gazdaságunk konvertibi­lis exportképességének gyen­geségével, illetve a vállala­ti területnek folyósított költ­ségvetési támogatások nagy­sága és annak termelési szer­kezetet deformáló hatása. Sajnálatosnak minősítette, hogy az egészségügyre, a ku­tatásokra, az oktatásra, a kulturális területre kevés pénz jut. Aláhúzta viszont, hogy ezek a költségvetési kiadások végeredményben a gazdaság fejlődését szolgál­ják. Ezután szót kapott Szir- tesné dr. Tomsits Erika (Bu­dapest, 22. vk.) képviselője, majd Fekete János (Békés m., 11. vk.) a Magyar Nem­zeti Bank első elnökhelyet­tese beszélt. Egyebek között arról szólt, hogy 1988. több év után az első olyan esztendő, ami­kor nem lehet úgynevezett objektív okokra hivatkozni, ha nem teljesülnek a tervek. Az időjárás kedvező, a külkereske­delemben mindkét viszony­latban javulnak a csereará­nyok, az első fél évben a vártnál kedvezőbben ala­Igyekszem közbenjárni, hogy megnyugtató megoldás szülessen. Rendkívül jó ér­zés tölt el. hogy a megye- székhely több oktatási intéz­ményével felvettem a kap­csolatot, amelynek eredmé­nye: eddig 140 tanuló kapott — közreműködésemmel — engedélyt az Országház meg­tekintésére. Ez a diákok ha­zafias nevelését segítheti. S ha már a hazafiságról szó­lok, hadd tegyem hozzá, hogy az Országgyűlés kultu­rális bizottságának legutób­bi ülésén kötelességemnek éreztem, hogy tiltakozzam a román településrendezési terv ellen. E kérdésben nagy egyetértés mutatkozott. Barcsik János, a hevesi­ek képviselője több örömhír­ről is számot adott. — Jelentős fejlesztések történtek ifjú városunkban — mesélte. — Nem régen épült fel az új középfokú oktatási intézet, a közel­múltban kapcsolták be a te­lepülést a távhívó-hálózatba, most pedig, lehetőség nyílik a gáz bevezetésére. Az is említésre méltó, hogy las­san elhárulnak az akadá­lyok Tarnaörs—Jászdózsa közötti bekötőút építése előtt. Néhány perccel ezelőtt beszéltem Váncsa Jenő me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, s azt ígérte, hogy sürgősen utána néznek, tudnak-e támogatást adni az út kialakításához. Remélem ez az akció sikeres lesz. Amikor ezeket a sorokat diktálom, még javában tart az elmúlt évi költségvetés végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslat vitája. Csütör­tökön az Országgyűlés nyári ülésszaka folytatja munká­ját. Homa János kult a kivitel, s az ipar szer­ződésállománya is biztató. Az idén valamennyi, koráb­ban rubelben felvett hitelt visszafizettünk. A dollár erősödése is kedvező szá­munkra. Ennek következté­ben — mivel a hitelek je­lentős részét márkában és yenben vettük fel — a dol­lárban kifejezett adósságál­lományunk az idén csök­ken, Mindezek alapján fel­vethető az a kérdés, ha 1988- ban ilyen kedvezően alakul­tak a külső körülmények, miért nem jelentkezik en­nek hatása a költségvetés­ben és a fizetési mérlegben. Fekete János úgy véleke­dett: mivel az 1988. évi terv- reálisnak tekinthető, a hibát elsősorban a végrehajtásban kell keresni. Nem sikerül elég következetesen ér­vényre juttatni a tervben meghatározott célokat. El­sősorban a veszteséges vál­lalatok felszámolása haladt túlzottan lassan, és még mindig túl sok az állami tá­mogatás. Az idei terv két kulcsfontosságú feladatát, azt, hogy a költségvetés hiá­nya s a fizetési mérleg defi­citje ne haladja meg a ter­vezettet, mindenképpen tel­jesítenünk kell, különben megrendül külföldi partne­reink bizalma. Az idén két és fél milliárd dollár értékű új hitelt kell felvenni ahhoz, hogy az adósságterheket, a népgaz­daság import kiadásait fi­nanszírozni tudjuk. Jelenleg úgy látszik, hogy az éves terv végrehajtásá­hoz szükséges külföldi forrá­sok biztosíthatók. Ha az idei tervet sikerül teljesíteni, a kormány stabilizációs prog­ramjában előirányzott fel­adatokat megoldjuk, akkoi az adósságállomány kedve­ző struktúrája miatt 1989— 90-ben évi 750 millió dollár­ral kisebb lesz az adósság- szolgálat. A képviselő arról is szólt, hogy elsősorban nem a meg­gondolatlan hitelfelvételek­ben kell keresni eladósodá­sunk okát, hanem a felvett kölcsönök nem megfelelő fel- használásában. Tőkesze­gény ország révén Magyar- ország rászorul a külföldi források igénybevételére. Az azonban nem engedhető meg, hogy az ilyen pénzek­ből megvalósuló beruházáso­kat megelőző döntések meg­alapozatlanok, szubjekti­vek legyenek. A vitában felszólalt még Hellner Károly (Budapest. 32. vk.), dr. Király Ferenc (Szolnok, 5. vk.) képviselője. Dr. Puskás Sándor felszólalása Megyénk képviselője be­vezetőjében arra utalt, hogy jól zárult, a tervezettnél ke­vesebb lett az elmúlt évi költségvetés hiánya. Aláhúz­ta viszont, hogy a számok mögött az államadósság to­vábbi növekedése áll, amely­nek a külföldi eladósodás a forrása. A tervezett deficit csökkentését csak részben fe­dezte a jövedelemtermelés, nagyobb része központi in­tézkedésekből fszármazott. Csökkentésre került év köz­ben a központi költségvetési szervezetek és a tanácsok elő­irányzott támogatása, de a fogyasztói áremelésekből , is többletbevételhez jutott a költségvetés. A továbbiakban emlékez­tetett arra, hogy az előző évi költségvetés zárszám­adásakor már rendelkezünk néhány olyan ténnyel, ame­lyek utalhatnak arra, hogy az előző évi folyamatok to­vább folytatódnak-e vagy vál­tozásra számíthatunk? Alá­húzta, hogy gazdaságunk idei első fél évi adatai nem jeleznek lényeges elmozdu­lásit! Kedvező eredmények mutatkoznak — nagyrészt változatlan, de inkább fto- vább romló, semmint javuló szerkezetben — a konvertibi­lis exportban. A népgazda­sági terv fontos céljainál vi­szont negatív folyamatok ta­pasztalhatók. Ezek nem csu­pán a költségvetés hiányá­nak a tervezettet jelentősen meghaladó nagyságát ered­ményezhetik, hanem akár az egyensúly felborulását is okozhatják. A külső, belső egyensúly megőrzésére — mint azt a pénzügyminiszte­ri expozéban hallottuk — jelentős és folyamatos év kö­zi intézkedésekre van szük­ség. Nem elég, ha a reform­jainkról csak beszélünk, a hathatós jntézkedések meg­hozatalát i pedig halogatjuk. Gazdaságpolitikai fordulatot, a gazdaság igazi megújulá­sát csak akkor érhetjük el, ha az egyensúlyt a hatékony­ságra alapozzuk. Ezt a mér­cét azonban csak úgy állít­hatjuk gazdaságunk elé, ha vállaljuk a munkanélküli­ség bizonyos mértékét a verseny differenciáló ha­tását __ a vállalatok­nál, 'egyéneknél egy­aránt. Fel kell készülnünk a területi különbségek, szociá­lis problémák kezelésére. Vállalnunk kell olyan költségvetési gazdálko­dást, amely egyrészt kiadá­sait jelentősen mérsékli, más­részt a gazdaság számára ösztönző adófeltételek kiala­kításával együtt jelentősen csökkenti az állami terhek mértékét. Hangsúlyozta, hogy.a vál­tozások a piaci viszonyok ki- terjesztését igénylik. Ahol a hatékonyság javulása nem érhető el, ott váljon a fel­számolás gazdasági szükség­szerűséggé. Ahol viszont a kívánt javulás elérhető, ott megfelelő vállalati jövedelem képződjön, és létrejöjjön a szerkezetátalakítás forrása. A leendő 'társasági törvény és az egységes vállalkozási adórendszer megfelelő felté­teleket teremthet ahhoz is. hogy az állami, szövetkezeti nagyvállalatok kihasználatlan eszközei ismét nemzeti 'jöve­delmet termeljenek. Végezetül a külkereskedelem megújítására szükséges in­tézkedésekre hívta fel a fi­gyelmet. Fontos, hogy," ennek működési szabályzatán vál­toztassunk a hatékony gaz­daság érdekében. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), az MTV Szege­di Stúdiójának szerkesztő- riportere a Bős—nagymaro­si vízlépcső költségvetési ki­hatásairól beszélt. Ezzel befejeződött az Or­szággyűlés nyári ülésszaká­nak első munkanapja, ame­lyen Cservenka Ferencné. Péter János és Stadinger Ist­ván felváltva elnökölt. Mi­vel az expozéhoz újabb kép­viselők nem jelezték hozzá­szólási szándékukat, ma Vil­lányt Miklós pénzügyminisz­ternek az 1987. évi költség- vetés végrehajtásával kap­csolatos észrevételekre adott válaszával folytatja mun­káját az Országgyűlés nyá­ri ülésszaka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom