Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-28 / 153. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1988. június 28., kedd Tanácskozott a HNF Országos Elnöksége A Budapesti Pártbizottság új első titkára: ó jassó Mihály (Folytatás az 1. oldalról) Tatai Ilonát, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatóját érdemei elismerése mellett ugyancsak felmentette pártbizottsági és végrehajtó bizottsági tagsága alól, mivel az országos párt- értekezleten a Központi Bizottság a Politikai Bizottság tagjává megválasztotta. Ezt követően a jelölő bizottság vezetője, Szkokat! Ferenc, a XIV. kerületi pártbizottság első titkára — a pártbizottság tagjaival, a kerületi első titkárokkal, a pártbizottság osztályvezetőivel és a pártaktivistákkal folytatott előzetes konzultációk alapján — javaslatot tett az első titkári funkcióra. Eszerint a legtöbben Iványi, Pált, a Fővárosi Tanács elnökét és Jassó Mihályt, a Budapesti Pártbizottság titkárát javasolták e tisztségre. A testület a kettős jelölést követő vita után titkos szavazást tartott. Az első fordulóban Iványi Pál 42, Jassó Mihály 40 szavazatul kapott. Tehát egyik jelölt sem érte el a szükséges több. ségi arányt. A második fordulóban mindkét jelölt 41 — 41 szavazatot kapott. Végül a harmadik fordulóban Jassó Mihályt 44 szavazattal a Budapesti Pártbizottság első titkárává választották. ★ Jassó Mihály 1936-ban született. A pártnak 1959 óta tagja. A tanítóképző elvégzése után általános iskolában tanított, később igazgatóhelyettessé nevezték ki. majd a XXI. Kerületi Tanács oktatási osztályán dolgozott. 1967-ben a XXL Kerületi Pártbizottság munkatársa lett. 1971—1974 között elvégezte az SZKP pártfőiskolá- j át. 1974-től a Budapesti Párt- bizottság propaganda- és művelődési osztályának helyettes vezetőjeként dolgozott, 1975-től az MSZMP KB politikai munkatársa volt. 1979-ben megválasztották a XII. Kerületi Pártbizottság első titkárává. A Budapesti Pártbizottság 1983-ban választotta meg titkárává. Jassó Mihály 1985-től három éven át az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagjaként tevékenykedett. 1988 májusában a pártértekezleten o Központi Bizottság tagjává választották meg. ★ A választást követően Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében köszönetét mondott Havasi Ferencnek a reformok érdekében, valamint a Budapesti Pártbizottság élén végzett munkájáért, a munkásmozgalomban kifejtett kiemelkedő tevékenységéért. (Folytatás az 1. oldalról) HNF Országos Elnökségének egyetértését. — A Központi Bizottság a pártértekezletet követő első ülésén mindenekelőtt megvitatta feladattervét, tulajdonképpen azt a munka- programot. amely szerint 1989 végéig dolgoznia kell. Ennek a határidőnek alapvető oka, hogy meggyőződésünk szerint a XIV. kongresszust 1990-ben meg kell tartanunk, és addig el kell végeznünk egy olyan vizsgálatot, elemzést, amelynek alapján hosszabb időszakra rajzolhatok fel mindenekelőtt a párt, s a társadalmi szervek, tevékenységükön keresztül pedig az egész társadalom mozgásirányának főbb kontúrjai — mondotta bevezetőben Grósz Károly. — Meggyőződésem szerint az az időszak véglegesen lejárt, hogy egy irányító központból határozzák meg a társadalmi mozgás részkérdéseit is. Ellenkezőleg, egy olyan korszak következik, amikor értelmesen és egészségesen kell ötvözni — és ezt még meg kell tanulni — az önszerveződő, öntevékenyen dolgozó társadalmi közösségek mozgáslehetőségeinek kiszélesítését, bátorítását egyik oldalon; a másik oldalon pedig gondoskodni arról, hogy ez az önmozgás harmonizáljon egy központi törekvéssel, amely nemcsak a csoportérdekeket veszi figyelembe. hanem a társadalom egészének a céljait is követi — hangoztatta Grósz Károly. Ezért a Központi Bizottság úgy határozott, hogy munkabizottságot küld ki — Pozsgay Imre vezetésével — ennek a korszaknak, a mögöttünk lévő három-négy évtizednek az elemzésére, s arra, hogy megfogalmazza ja. vaslatait egy új pártprogramhoz. — Ez a munka nemcsak pártpolitikai elemzést kíván, hanem a társadalom minden politikai, tudományos műhelyének a közreműködését kéri, a gazdasági kérdések és folyamatok elemzésétől kezdve a szellemi folyamatok, a társadalmi mozgások elemzéséhez. Meg. ítélésünk szerint a pártot alkalmassá kell tenni a megváltozott viszonyok és körülmények közötti működésre. Ezért küldtük ki a munkabizottságot a párt szervezeti szabályzatának elemzésére. a szabályzat írott tételei és a gyakorlati tapasztalatok összevetésére, s ennek alapján egy olyan korszerűsítési elképzelés -kidolgozására, amelyben a XIV. kongresszusnak kell állást foglalnia. — A következő központi bizottsági ülések valamelyikén javasoljuk majd, hogy a KB munkabizottságot küldjön ki a gazdaságpolitika hosszú távú koncepciójának kidolgozására, valamint az alkotmánymódosítással kapcsolatos döntések előkészítésére. így állna rendszerbe 1989 végéig, 1990 elejéig az a munkaprogram, amelynek kidolgozása és megvalósítása a kibontakozás irányába gyorsíthatja fel a társadalmi mozgásokat. A Központi Bizottság ülésén az is megfogalmazódott, hogy ennek meg kell teremteni a nemzetközi feltételeit is. Szélesíteni kell a Magyar Népköztársaság külpolitikai mozgásterét, kapcsolatrendszerét, mégpedig határozottabban, mint eddig, mert caak egy konstruktív, segítőkész nemzetközi közegben leszünk képesek a maga nemében egyedülálló vállalkozásunkat megvalósítani. A nemzetközi közeg szélesítése ma elsősorban és mindenekelőtt a fejlett tőkés világ és az ázsiai térség felé való fokozottabb nyitást jelenti, tekintettel arra, hogy a szocialista országokkal hagyományosan nyílt és jó kapcsolataink vannak. Ami pedig vállalkozásunk egyedülálló voltát illeti: ez nem azt jelenti, hogy egyedül munkálkodunk ilyen programon, hiszen a Szovjetunióban, a Lengyel Népköztársaságban, Csehszlovákiában, valamint Kínában is ugyanilyen nyomvonalon bátor útkeresés folyik. — Ügy érezzük, a magyar társadalomban fokozódik a készség és a nyitottság a megújulás iránt, a vezetés támogatást kap — nagyobb mértékben mint eddig — e program megvalósításához. Ez nagyon nagy érték, erre építenünk, támaszkodnunk kell. Két dolog nehezíti útkeresésünket. Az egyik, hogy elméleti műhelymunkánk adóssága miatt nincs összefüggő elméleti rendszerünk arra, hogy ezt a kérdést kezeljük. A másik gond, hogy nem ideális a társadalmi közhangulat egy ilyen útkereséshez és útalapozáshoz. A társadalom nyugtalan, azonnal akar valamit, amiről nem is tudja világosan, hogy mi az, de mást akar, s ebben, úgy tűnik, egységes. Ha a politikai hangulat nem is a legkedvezőbb a higgadt és szisztematikus cselekvéshez, mégis ezen az úton kell járni, s ezt a szellemiséget próbálta munkaprogramjában megfogalmazni a Központi Bizottság a maga számára. — A választási rendszer korszerűsítésével kapcsolatos kérdésekben is kialakította a Központi Bizottság elvi állásfoglalását. Felkérte 'S Hazafias Népfront !Orszá- gos Tanácsát, hogy bocsássa társadalmi vitára ezt az elképzelést. A vita tanulságainak összegzése után a HNF Országos Tanácsa és a Központi Bizottság ismét minősíti a tervezetet és felkéri a kormányt, hogy alakítsa ki azt a törvényjavaslatot, amelyet a parlament elé kíván terjeszteni. Ezt követően Grósz Károly ismertette a Központi Bizottságnak a személyi kérdésekre vonatkozó ajánlását Ügy vélekedett: a Központi Bizottság azzal, hogy javaslataihoz támogatást kér a népfront országos elnökségétől. nem befolyásolja a testület mozgásszabadságát. Ellenkezőleg: kiszélesíti azt. mert mód és lehetőség van összegyűjteni a testület tagjainak környezetéből azokat a tapasztalatokat, észrevételeket, amelyek a személyi kérdések vitájánál jól ka- matoztathatóak. A tájékoztatót követő vitában a felszólalók számos észrevételt, megjegyzést fűztek a személyi javaslatokhoz, részletesen kifejtve véleményüket az új tisztségek betöltésére ajánlottak alkalmasságáról, eddigi munkásságáról. Az eszmecsere során megfogalmazódott: a népfront új szerepének átgondolására van szükség. Fontos, hogy a jövőben is olyan vezetők álljanak a mozgalom élén, akik vállalják a párbeszédet, a vitát, a konfliktusokat. Akkor, amikor a párton belül is a pluralizmus kialakításara törekednek, a népfront nem vállalkozhat szervilizmusra. A felszólalók emlékeztettek arra. hogy az országos elnökség eddig csak a javaslatok utólagos jóváhagyására szorítkozhatott. Üdvözölték, hogy most előzetesen is véleményt formálhatnak, mindazonáltal kérték: a személyi kérdések előkészítésében kaphassanak nagyobb szerepet. Indítványozták, hogy a jelöltek legyenek ott a Haza fias Népfront Országos Elnökségének ülésén, s a testület tagjai tehessenek fel kérdéseket az egyes tisztségek várományosaihoz. Javasolták továbbá, hogy a nemzetiségi politikával kapcsolatos kérdések a jövőben tartozzanak az államminiszterhez. Kulcskérdésnek tartották a felsőfokú és a középfokú oktatás korszerűsítését, a műszaki fejlesztés felgyorsítását. A népfront jelentős szellemi bázist tudhat maga mögött, tevékenysége megismertetéséhez az eddigieknél jóval nagyobb nyilvánosságra lenne szükség — hangsúlyozták a hozzászólók. A Hazafias Népfront Országos Elnöksége a vita után egyhangúlag egyetértett a javaslatokkal, és hozzájárult, hogy azokat az MSZMP Központi Bizottsága és a népfront országos elnöksége közös javaslatként továbbítsák az Országgyűléshez és az Elnöki Tanácshoz. E testület elhatározta, hogy amennyiben Pozsgay Imrét az Or- szággyűlés megválasztja államminiszterré, az országos tanács soron következő ülésén javasolja Pozsgay Imre felmentését a főtitkári tisztségből és javaslatot tesz Huszár Istvánnak, a Párttörténeti Intézet igazgatójának, a HNF Országos Tanácsa és Titkársága tagjának főtitkárrá választására. Sajtóértekezlet Moszkvában Az átalakítás és a demokratizálás legfőbb célja emberi arculatot adni a szocializmusnak — jelentette ki Nail Bikkenyin. A Kommu- nyiszt című folyóirat főszerkesztője az SZKP XIX. országos értekezletének sajtó- központjában hétfőn megtartott sajtóértekezletén a párt propagandamunkájában nagyon fontosnak nevezte az ideológiai tömegmunka tartalmának és módszerének újragondolását, a kommunisták szellemi eszköztárának megújítását. A demokrácia és a nyilvánosság széles témakörét felölelő sajtóértekezleten részt vett Viktor Afanasz- jev, a Pravda főszerkesztője, Vlagyimir Karpov, az író- szövetség első titkára és Mihail Uljanov, a színművészek szövetségének elnöke. Szóba került ismét a szovjet pártvezetés egységének kérdése. Afanaszjev, aki a Pravda főszerkesztőjeként részt vesz a politikai bizottsági üléseken, kijelentette, hogy a felső vezetésben politikai szembenállás nincs. Elmondta azt is, hogy a PB üléseit Mihail Gorbacsov vezeti, s ha a főtitkár nincs Moszkvában, Jegor Ligacsov vezeti a testület munkáját. — Szilárd politikai alapot kell teremteni ahhoz, hogy a személyi kultusz és a pangás évei ne térhessenek visz- sza — mondta Nail Bikkenyin, megjegyezve, hogy emellett jogi garanciákra is szükség van. A Kommu- nyiszt főszerkesztője kitért arra, hogy a pártértekezleten központi kérdés lesz a párt vezető szerepe! Az SZKP-nak le kell mondania az utasítások gyakorlatáról. Érvényt kell szerezni annak, hogy az apparátus felett a választott testületek gyakorolják az ellenőrzés jogát. A Magyar Televízió első alkalommal ma reggel, 7.55- től ad élőközvetítést az SZKP országos értekezletéről, Mihail Gorbacsovnak, az SZKP főtitkárának beszámolójáról. Kedden este 21.05-kor összeállítást sugároz a nap eseményeiről és a főtitkári beszámolóról. Június 29-én, szerdán este 21.35-től és 30-án, csütörtökön 21.30-tól tudósítást ad az SZKP országos párt- értekezletéről. Július 1-jén, pénteken délután körülbelül 15 órától élöközvetítést sugároz a záróülésről és Mihail Gorbacsov főtitkár záróbeszédéről. Este. 21.25-től tudósítást ad az SZKP országos pártértekezletéről. Demonstráció Budapesten Budapesten, a Hősök terén, tegnap, este 7 órakor megkezdődött az a demonstráció, amelyet a romániai falvak felszámolása elleni tiltakozásul szerveztek különböző állampolgári csoportok. A téren mintegy 30 ezer ember gyűlt össze és elindult a Román Szocialista Köztársaság nagykövetségéhez. Al akarták adni a tiltakozásukat kifejező memorandumokat. A nagykövetség részéről a dokumentumokat nem vették át. (MTI) —( Külpolitikai kommentárunk )~ Területrendezés — bukaresti szemszögből ROMÁNIÁBAN A TELEPÜ LF-SRENDEZES kérdése hosszabb ideje napirenden szerepel. Elsősorban Nicolae Ceausescu pártfőtitkár és államfő beszédeinek idevonatkozó részeit idézik a lapok, amikor méltatják az 1968 után bekövetkezett városfejlesztési folyamatot, és azokat a távlati terveket, amelyek egyrészt úgynevezett agráripari központok kialakítására, másrészt a fejlődéskép telennek ítélt falvak felszámolására vonatkoznak. Bár a területrendezési pártprogramot 1974-ben fogad ták el. a sajtókampány mégis 1968-tól számítja a „nagy átalakulás" kezdetét. Azért, mert akkor tért át az ország az új területi-közigazgatási rendszerre. A korábbi tartományok, körzetek, városok és községek helyeit úgynevezett „megyésítés" történt: megyék, városok és községek alkotják az új területi-közigazgatási egységeket. A megyék területét úgy jelölték ki, hogy azok átlagos nagysága 6100 négyzetkilométer körül mozog, a lakosaik száma pedig átlagosan 600 ezer fő. A meghirdetett program alapján biztosítani kívánják a termelőerők ésszerű telepítését és elosztását az ország egész területén. így korszerű ipart telepítettek az erdélyi területekre, a nemzetiségi vidékekre is. Ezzel egy időben nagyarányú lakásépítés is kezdődött: 1968-tól több mint 3 millió lakás épült, és ez lehetővé tette, hogy a románok lakta vidékről átköltöztessék az embereket a nemzetiségi vidékekre. A következmény a lakosság nemzetiségi összetételének jelentős felhígulása. AZ ELSŐ SZAKASZBAN a városok fejlesztésére for ditottak gondot, majd ezt követte a főváros, Bukarest nagyarányú átépítése, amely jelenleg is látványosan folyik. A városközpont teljesen kicserélődik, a régi épületek helyett újak emelkednek. A területrendezés újabb szakasza most van kibontakozóban. E program hivata los célja a falusi élet- és munkakörülmények egvre erősebb közelítése a városi életformához, összesen 558 agráripari központot jelölnek ki, s ezek nagyarányú fejlődésnek néznek elébe. Miután a hivatalos megítélés szerint jelenleg sok a gazdasági-társadalmi fejlődésre képtelen falu az ország területén, ez szükségessé teszi a program és a hivatalos megnyilatkozások szerint — a falvak tömeges felszámolását, lerombolását. A tervek alapján közel 8000 falut és több száz nagyobb községe! számolnak fel. Ezeknek a területeit átadják a mezőgazdasági termelésnek. Korántsem könnyű feladat ez. A nemzetiségek bölcsőjének felszámolása, a történelmi helyek eltüntetése elénk tiltakozást váltott ki nemcsak Magyarországon, hanem másutt is szerte a világon. Ezekről a megnyilatkozásokról a román sajtó nem ad áttekintést, egyetlen híradás sem jelent meg a lapokban. A lakosságot teljesen elzárták így a nemzetközi visszhangtól, véleményektől. Ami viszont ismertté vált, az a területrendezési program céljait igyekszik népszerűsíteni. Az új községközpontokban erős gazdaságot teremtenek majd, s „tág lehetőségeket biztosítanak a lakóknak a helyi gazdaságitársadalmi fejlődés útján, civilizált életkörülményeket alakítanak ki.” Ezekben a községközpontokban típusházakat építenek majd. Minden háztartásra 200—250 négyzetméter terület jut a gazdasági melléképületekkel együtt. A tömbházakba való csoportosítás esetén eg.v- egy családnak 80—90 négyzetméternyi zöldségeskerl fenntartására is lehetősége nyílik. A szövetkezeti tagoknak a helységhez közel külön háztáji-övezeteket jelölA TERÜLETRENDEZÉSI PROGRAM végleges kidolgozására országos bizottságot hoztak létre, s mint legutóbb ismertté vált, ennek a bizottságnak szeptemberig kell elkészítenie átfogó javaslatát. Időközben megkezdődött a falvak, községek területének felmérése, a jelenlegi állapot rögzítése, hogy abból kiindulva készítsék el minden megyében — a lakosság bevonásával — a végleges terveket. Lakossági visszhangokat nem ismertetett a román sajtó, viszont tapasztalható, hogy a tervek vontatottan, lassan készülnek, s talán ez is jelzi annak a fogadtatásnak a hangulatát, amely a falvak felszámolásával kapcsolatban az érintettek körében kialakult. Oltványi Ottó Dekoráció Moszkva belvárosában, az SZKP ma kezdődő, XIX. pártkonferenciájára
