Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-28 / 153. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 153. szám ARA: 1988. június 28., kedd 1,8« FORINT HA SOK, AZ IS BAJ - VÁLTOZTAK A FELTÉTELEK - Ml LESZ SZÜRETIG? - OLCSÓBBAN, TÖBBET .. . - KÜLHONBAN ÉS HAZÁNKBAN, VERSENYKÉPESEN Utazás a bor Nem mondunk újdonságot a ténnyel: kis hazánkban ez esztendőben sok a bor. Ahhoz viszont már nagyon naivnak kellene lenni, ha örülnénk is ennek. Hiszen eljutott a híre: íondban vannak az alföldi gazdaságok, a kistermelők, s főtt i fejük a főváros környéki mezőgazdasági üzemeknek is .. . Mert mi lesz, ha szüretig nem tudják értékesíteni a hegy levét? Maradna tán a nyakukon, adják-e olcsóbban? S ott, ahol ez utóbbi megoldást választották, a szőlősgazdák rögtön „kapcsoltak”: a felvásárlási ár is alacsonyabb lesz... Tettek Felgyorsult az idő. Olyan napokat, heteket, hónapokat éltünk — s ez így lesz a jövőben is — amelyek nem kedveznek a szellemileg elkényelmesedettek- nek, a zsibbadt gondolko- dásúaknak, a mindenáron maradiaknak, a megkopott frázisokat puffogtatóknak, az újat, az előremutatót csak színleg igenlőknek. Abba a periódusba léptünk, amikor vissza kell adnunk a szavak eredeti értelmét, amikor mindenünnen száműznünk kell — méghozzá visszalépést nem ismerő következetességgel — a bántó, a semmit takaró közhelyeket, amikor nem elégedhetünk meg az elfáradt szólamok hangoztatásával, amikor át kell értékelnünk eddigi nézeteinket. Legyen valóban az eredmény, a kézzel fogható produktum az egyedüli értékmérő. Annál is inkább, mert kizárólag ez fémjelzi az egyértelmű hozzáértést, az átlagon felüli igyekezetét, a félre nem magyarázható szakma- és hi- vatásszeretetet, a fejlődőképességet, az alkalmazkodó készséget, a rugalmasságot, egyszóval mindazokat a tulajdonságokat, erényeket, amelyek nélkül aligha juthatnánk előre, aligha valósulna meg az a közmegegyezésen alapuló kibontakozási program, amelynek tető alá hozatala az ország minden polgárának alapvető érdeke. Ebből logikusan fakad az, hogy az elismerés, az anyagi, az erkölcsi méltatás kizárólag az effajta hangoltságú embereknek jár. Nem a vezércikkekben, mert ezeket könnyű megírni, hanem a hétköznapok porondján. Minden munkahelyen, valameny- nyi beosztásban. Csak a tetteké lehet a főszerep. Azoké, amelyek minősítik önmagukat, amelyek nem kérdőjelezhetők meg, s egyértelműen hozzájárulnak ahhoz, hogy hatékonyabban, sikertszü- löbben tevékenykedjen valamennyi polgár azon az őrhelyen, amelyre adottságai rendelték, amelyen megerőltetés nélkül megbirkózik a ráváró, bokrosodé teendőkkel. Nincsenek kevesen, ők alkotják azt a többséget, amelyre bízvást építhetünk. Persze csak akkor, ha meglátjuk, ha felfedezzük mindnyájukat, ha háborítatlan kifutópályát biztosítunk részükre, s nem gáncsoljuk lendületüket, ötletgazdagságuk szárba szökkenését kisstílű szőr- szálhasogatással, alpári féltékenységgel. Példájuk — s ez aligha vitatható — mozgósíthatja a tétovázókat, a latolga- tókat, a határozatlanokat, a túlzottan mérlegelőket, a kockázattól riadozókat. Ha mögéjük sorakoznak — erre adott a lehetőség, minden mostani és későbbi elképzelést ez könnyíti meg —, akkor az egészséges versengés az egész haza számára kamatozik. Teremtő légkörben, alkotó atmoszférában. Értünk és az utánunk következőkért. . . Pécsi István De mi újság megyénk híres történelmi borvidékein? Hogyan tudják értékesíteni í nedűt? Nos, körképünkben ennek néztünk utána . . A TSZKER ‘Heves Megyei Éerületi Központjában eladási lehetőségeiről megtudtuk, az idén nekik is szükségük volt a reális helyzetfelmérésre. Az év elején a termelőszövetkezeteknél — köztük a gyöngyöspatainál és az abasárinál — 30 ezer hektoliter értékesítésére vállaltak kötelezettséget. Ebből szocialista exportra huszonegyezer, tőkésre pedig kilencezer hektolitert szántak. Az előző évekhez képest a szállítások nehezen indultak meg, főképp az első hónapokban. Ennek egyik oka, hogy az államközi szerződéseket — a főhatóságok, a Monimpex, a termelők és a kereskedők — későn kötötték meg. A Szovjetunióval például március elején került erre sor. A TSZKER területi központja például 14 ezer hektoliterre szerződött, s a termelők közül annak volt szerencséje, aki gyorsabban reagált a feladás lehetőségére. Magyarul, hamarabb sikerült szállítóvagont szereznie. Nos, az első félévi megállapodásokat teljesítették, ám az esztendő másik hat hónapjára még mindig nincs aláírva a szovjet féllel a szerződés. Pedig — mint mondják a szakemberek —, hazánkban, így megyénkben is a borértékesítésben a feszültséget a szocialista exporttal lehet feloldani, már csak azért is, mert ez képezi a nagy mennyiséget. Ezért most — egyelőre több-kevesebb sikerrel — más országokban próbálnak piacot keresni: tárgyalnak a csehekkel, a lengyelekkel és az NDK-val. Az eddig teljesített rubelelszámolású exportjuk 7400 hektoliter, s bár szeretnék növelni az NDK-ba szállítással, a magas minőségi követelmények miatt még nem sikerült lépni. A nem rubelelszámolású kivitelre szánt 0 ezer hektóból a közelmúltban indult útnak az NSZK- ba ezer. Főképp a szürkebarát és a leányka iránt nagyobb az érdeklődés. De az is igaz, hogy napjainkban rendkívül nehéz a tőkés piacon eladni a hegy levét, hiszen csökkent iránta a kereslet. Épp ezért a TSZKER nagyarányú piackutatásba kezdett, borbemutatókat tartottak, s nem kevesebb, mint 70 fajtát ajánlottak a lehetséges partnerek figyelmébe. Ezért is bíznak abban, hogy szállítási kötelezettségeiket — a szocialista országokba is — az év végéig teljesíteni tudják. A Nagyrédei Szölöskerl Termelőszövetkezet ebben az évben 72 ezer hektoliter bor eladását tervezi: 46 ezer palackost és 26 ezer hordóst. A szocialista exportra szánt 35 ezer hektoliter palackos ital felét már elszállították, ám a második fél évben beszűkült az ő piacuk is, így a tervezett mennyiséget nem sikerült teljesíteni. Úgy számítják, hatezer hektóval kevesebbet tudnak eladni a vártnál. Ám a belföldi értékesítésük kedvezőbb, mint tavaly. Mintegy 30 százalékkal növelték forgalmukat: piacbővülésük a jó minőségnek és a verseny- képes áraknak köszönhető! Megtudtuk, hogy a hordós borokból a tőkés országokba szánt 16 ezer hektó 44 százalékát már eladták, és a szocialista export felét is teljesítették. Belföldön ugyancsak a felét értékesítették az erre szánt 5 ezer hektónak. Jó hír: a háztákörül ji gazdaságokból a bort felvásárolták, eladatlan készletük nincs, összességében a gondot a szocialista export- lehetőség csökkenése okozza a nagvrédeieknek, s emiatt a tervüket nem tudják teljesíteni. Mintegy hatezer hektoliterrel több készletük marad . . . A Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság a belföldre szánt 1 millió 452 ezer palackos borból 711 ezer 551- et adott el. A Szovjetunióba 700 ezer palackot szántak, melyből eddig 340 ezret szállítottak ki. A „folyó- bor ’-exportra világbanki pályázatot nyertek el, amellyel a borászati üzemük rekonstrukcióját sikerült megvalósítani. A tőkés országokba tervezett 13 ezer hektóból eddig ezerszázat szállítottak, gondjuk, hogy az NSZK részéről kisebb az igény, mint az előző években. A belföldi értékesítéssel is elmaradtak . a 20 ezer hektós tervből napjainkig csak 5500-at tudtak teljesíteni. Az Eger—Mátra Vidéki Borgazdasági Kombinátnál döntés született — a MÉM állásfoglalása értelmében —. hogy a piaci forgalmat elősegítendő, az olcsó tömegárü értékesítését kell szorgalmazni. Levelet juttattak el a kereskedőkhöz: július 18-tól a hordós és palackos asztali-, valamint néhány minőségi bor árát csökkentik. Mivel ez mennyiségben jelentős, azt remélik, hogy ezáltal nő a forgalmuk, s a fogyasztók finom és olcsó borokhoz jut- ságra, hogy ésszerűen, okosan törekszenek, hogy a történelmi borvidék és az Egervin rangját megvédjék. A vállalat egységei forgalmának növekedését remélik, s a fogyasztói igények jobb kielégítését szorgalmazzák. Egyes boroknál 17 százalékos ár- csökkentést is terveznek. Tény és való. hogy nincs könnyű helyzetben a belkereskedelem: a borforgalom a tavalyihoz képest, mintegy húsz százalékkal kevesebb. Ezért is van hát szükség a nagyobb vállalati, gazdasági önállóságra, a rugalmasságra. hogy ésszerűen, okosan tudjanak alkalmazkodni a gazdasági egységek a piac szülte körülményekhez. Mikes Márta Az Egervin exportpalackozójában kanadai piacra 40 ezer palack '84-es évjáratú bikavért töltenek (Fotó: Szántó György) Az Elnöki Tanács tárgyalta A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. A testület tájékoztatót hallgatott meg Mauno Koivistó- nak. a Finn Köztársaság elnökének hazánkban tett hivatalos, baráti látogatásáról. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a látogatás és a Mauno Koivistóval. valamint a kíséretében hazánkban járt személyiségekkel folytatott tárgyalások hasznosak voltak, kifejezték a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság közötti eredményes együttműködést és a -két rokon nép közötti hagyományosan jó viszonyt. E látogatás várhatóan újabb lendületet ad az együttműködésnek. a kétoldalú politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok továbbfejlesztésének. A jelenlegi nemzetközi helyzetben mindkét ország aktívan részt vesz a pozitív folyamatok felerősítésében és elmélyítésében, az európai béke és biztonság megszilárdításában és érdekeltek a helsinki folyamat előrevitelében, a kelet —nyugat-európai kapcsolatok új típusú együttműködési formákkal való bővítésében. A testület megtárgyalta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének személyi kérdésekben tett együttes javaslatait, azokat elfogadta, és ennek megfelelően a hatáskörébe tartozó tisztségekkel kapcsolatban a megválasztásra az Országgyűléshez előterjesztést tesz. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet hozott egyes magas állami tisztséget betöltő vezetők bérének szabályozásáról. Az Elnöki Tanács elnöke, az Országgyűlés elnöke és a Minisztertanács elnöke havi munkabérét eddig egyedi elbírálással. jogi szabályozás nélkül állapították meg. Az új törvényerejű rendelet a kér - dést jogilag rendezi. Az El nöki Tanács felhatalmazta a Minisztertanácsot arra, hogy a végrehajtás részletes szabályait megállapítsa. Az Elnöki Tanács módosította a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló, 1971-ben alkotott törvényerejű rendeletét. Eszerint a huszonöt és az ezt követő minden tíz év szolgálati idő után járó jubileumi jutalom eddig egy hónapi alapilletményt kitevő összegét másfél hónapi alapilletménynek megfelelő mértékre emelték. A rendelkezést az 1988. évi kifizetésekre is alkalmazni kell. A testület a továbbiakban kinevezésről határozott, bírákat mentett fel és választott meg, kegyelmi ügyekben döntött. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Lévai Tibort, a legfőbb ügyész helyettesét érdemei elismerése mellett, nyugállományba helyezése miatt tisztségéből felmentette és dr. Szabó Istvánt a legfőbb ügyész helyettesévé kinevezte. Dr. Szabó István a hivatali esküt dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke előtt letette. Az eskütételen jelen volt: dr. Varga Péter, az MSZMP Központi Bizottsága közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetője, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész. II Budapesti Pártbizottság új első titkára: Jassó Mihály Hétfőn kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbizottság. A tanácskozáson részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke. Jelen voltak a kerületi pártbizottságok első titkárai, a főváros állami, társadalmi és tömegszervezeteinek vezetői, a pártbizottság osztályvezetői. A testületet Havasi Ferenc, a pártbizottság első titkára tájékoztatta az MSZMP Központi Bizottságának június 23-i üléséről. Ezt követően a pártbizottság zárt ülésén személyi kérdésekben döntött. Havasi Ferenc azzal a kéréssel fordult a Budapesti Pártbizottság Végrehajtó Bizottságához, hogy nyugállományba vonulása miatt felmentési kérelmét terjessze a pártbizottság testületé elé. A budapesti pártmozgalom élén végzett munkáját elismerve, kérésének eleget téve a testület Havasi Ferencet felmentette a pártbizottság első titkári funkciójából és pártbizottsági tagságából. (Folytatás a 2. oldalon) GRÓSZ KÁROLY FELSZÓLALÁSA Tanácskozott a Hazafias Népfront Országos Elnöksége A Hazafias Népfront Országos Elnöksége — Kállai Gyula elnökletével — ülést tartott hétfőn az HNF Országos Tanácsának székházában. A tanácskozáson Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a testületet a párt Központi Bizottságának június 23-i üléséről, ezen belül azokról a személyi javaslatokról, amelyekhez a Központi Bizottság kérte a (Folytatás a 2. oldalon) Váncsa Jenő, az MSZMP KB tagja, mezőgazdaság, és élelmezésügyi miniszter Hatvanban • • illést tartott a megyei képviselőcsoport Váncsa Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter tegnap Hatvanba látogatott. A Debreceni Tartósítóipari Kombinát helyi gyárában Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára, Szokodi Ferenc, a városi pártbizottság első titkára, és dr. Nagy Gábor, a kombinát vezér- igazgatója fogadta. Ezt követően Eperjesi László gyárigazgató és Vrabecz Mátyás, a Mátravidéki Cukorgyárak igazgatója adott tájékoztatót tevékenységükről. Többek között szóltak a várható zöldség- és gyümölcstermésről is, amely jónak ígérkezik és segítséget kértek az értékesítéshez A megbeszélést követően a vendég a konzervgyár legújabb beruházását, az új gépsort tekintette meg. A Lenin Tsz adott helyei az országgyűlési képviselők Heves megyei csoportülésének, amelyet Kovács András csoportelnök vezetett. A honatyák — zárt ülésen — tárgyalták meg az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó, az Országgyűlésre háruló személyi kérdéseket. Az előadó Váncsa Jenő volt, aki ezután a termelőszövetkezet munkájával ismerkedett. A gazdasagot Vágó József elnök mutatta be.
