Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-28 / 153. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 153. szám ARA: 1988. június 28., kedd 1,8« FORINT HA SOK, AZ IS BAJ - VÁLTOZTAK A FELTÉTELEK - Ml LESZ SZÜRETIG? - OLCSÓBBAN, TÖBBET .. . - KÜLHONBAN ÉS HAZÁNKBAN, VERSENYKÉPESEN Utazás a bor Nem mondunk újdonságot a ténnyel: kis hazánkban ez esztendőben sok a bor. Ahhoz viszont már nagyon naivnak kellene lenni, ha örülnénk is ennek. Hiszen eljutott a híre: íondban vannak az alföldi gazdaságok, a kistermelők, s főtt i fejük a főváros környéki mezőgazdasági üzemeknek is .. . Mert mi lesz, ha szüretig nem tudják értékesíteni a hegy le­vét? Maradna tán a nyakukon, adják-e olcsóbban? S ott, ahol ez utóbbi megoldást választották, a szőlősgazdák rög­tön „kapcsoltak”: a felvásárlási ár is alacsonyabb lesz... Tettek Felgyorsult az idő. Olyan napokat, heteket, hónapo­kat éltünk — s ez így lesz a jövőben is — amelyek nem kedveznek a szellemi­leg elkényelmesedettek- nek, a zsibbadt gondolko- dásúaknak, a mindenáron maradiaknak, a megkopott frázisokat puffogtatóknak, az újat, az előremutatót csak színleg igenlőknek. Abba a periódusba lép­tünk, amikor vissza kell adnunk a szavak eredeti értelmét, amikor minde­nünnen száműznünk kell — méghozzá visszalépést nem ismerő következetes­séggel — a bántó, a sem­mit takaró közhelyeket, amikor nem elégedhetünk meg az elfáradt szólamok hangoztatásával, amikor át kell értékelnünk eddigi né­zeteinket. Legyen valóban az ered­mény, a kézzel fogható pro­duktum az egyedüli ér­tékmérő. Annál is inkább, mert kizárólag ez fémjel­zi az egyértelmű hozzáér­tést, az átlagon felüli igye­kezetét, a félre nem ma­gyarázható szakma- és hi- vatásszeretetet, a fejlődő­képességet, az alkalmazko­dó készséget, a rugalmas­ságot, egyszóval mindazo­kat a tulajdonságokat, eré­nyeket, amelyek nélkül aligha juthatnánk előre, aligha valósulna meg az a közmegegyezésen alapuló kibontakozási program, amelynek tető alá hozata­la az ország minden pol­gárának alapvető érdeke. Ebből logikusan fakad az, hogy az elismerés, az anyagi, az erkölcsi mélta­tás kizárólag az effajta hangoltságú embereknek jár. Nem a vezércikkek­ben, mert ezeket könnyű megírni, hanem a hétköz­napok porondján. Minden munkahelyen, valameny- nyi beosztásban. Csak a tetteké lehet a főszerep. Azoké, amelyek minősítik önmagukat, ame­lyek nem kérdőjelezhetők meg, s egyértelműen hoz­zájárulnak ahhoz, hogy hatékonyabban, sikertszü- löbben tevékenykedjen va­lamennyi polgár azon az őrhelyen, amelyre adottsá­gai rendelték, amelyen megerőltetés nélkül meg­birkózik a ráváró, bokro­sodé teendőkkel. Nincsenek kevesen, ők alkotják azt a többséget, amelyre bízvást építhe­tünk. Persze csak akkor, ha meglátjuk, ha felfedezzük mindnyájukat, ha háborí­tatlan kifutópályát bizto­sítunk részükre, s nem gáncsoljuk lendületüket, ötletgazdagságuk szárba szökkenését kisstílű szőr- szálhasogatással, alpári fél­tékenységgel. Példájuk — s ez aligha vitatható — mozgósíthat­ja a tétovázókat, a latolga- tókat, a határozatlanokat, a túlzottan mérlegelőket, a kockázattól riadozókat. Ha mögéjük sorakoznak — er­re adott a lehetőség, min­den mostani és későbbi el­képzelést ez könnyíti meg —, akkor az egészséges ver­sengés az egész haza szá­mára kamatozik. Teremtő légkörben, alkotó atmosz­férában. Értünk és az utánunk következőkért. . . Pécsi István De mi újság megyénk hí­res történelmi borvidékein? Hogyan tudják értékesíteni í nedűt? Nos, körképünk­ben ennek néztünk utána . . A TSZKER ‘Heves Megyei Éerületi Központjában eladá­si lehetőségeiről megtudtuk, az idén nekik is szükségük volt a reális helyzetfelmé­résre. Az év elején a ter­melőszövetkezeteknél — köztük a gyöngyöspatainál és az abasárinál — 30 ezer hektoliter értékesítésére vál­laltak kötelezettséget. Eb­ből szocialista exportra hu­szonegyezer, tőkésre pedig kilencezer hektolitert szán­tak. Az előző évekhez ké­pest a szállítások nehezen indultak meg, főképp az el­ső hónapokban. Ennek egyik oka, hogy az államközi szer­ződéseket — a főhatóságok, a Monimpex, a termelők és a kereskedők — későn kötötték meg. A Szovjet­unióval például március ele­jén került erre sor. A TSZKER területi központja például 14 ezer hektoliterre szerződött, s a termelők kö­zül annak volt szerencséje, aki gyorsabban reagált a feladás lehetőségére. Magya­rul, hamarabb sikerült szál­lítóvagont szereznie. Nos, az első félévi megállapodá­sokat teljesítették, ám az esztendő másik hat hónap­jára még mindig nincs alá­írva a szovjet féllel a szer­ződés. Pedig — mint mond­ják a szakemberek —, ha­zánkban, így megyénkben is a borértékesítésben a fe­szültséget a szocialista ex­porttal lehet feloldani, már csak azért is, mert ez ké­pezi a nagy mennyiséget. Ezért most — egyelőre több-kevesebb sikerrel — más országokban próbálnak piacot keresni: tárgyalnak a csehekkel, a lengyelekkel és az NDK-val. Az eddig tel­jesített rubelelszámolású exportjuk 7400 hektoliter, s bár szeretnék növelni az NDK-ba szállítással, a ma­gas minőségi követelmé­nyek miatt még nem sike­rült lépni. A nem rubelel­számolású kivitelre szánt 0 ezer hektóból a közelmúlt­ban indult útnak az NSZK- ba ezer. Főképp a szürke­barát és a leányka iránt nagyobb az érdeklődés. De az is igaz, hogy napjaink­ban rendkívül nehéz a tőkés piacon eladni a hegy levét, hiszen csökkent iránta a ke­reslet. Épp ezért a TSZKER nagyarányú piackutatásba kezdett, borbemutatókat tar­tottak, s nem kevesebb, mint 70 fajtát ajánlottak a lehetséges partnerek figyel­mébe. Ezért is bíznak ab­ban, hogy szállítási kötele­zettségeiket — a szocialista országokba is — az év végé­ig teljesíteni tudják. A Nagyrédei Szölöskerl Termelőszövetkezet ebben az évben 72 ezer hektoliter bor eladását tervezi: 46 ezer palackost és 26 ezer hor­dóst. A szocialista exportra szánt 35 ezer hektoliter pa­lackos ital felét már elszál­lították, ám a második fél évben beszűkült az ő piacuk is, így a tervezett mennyi­séget nem sikerült teljesíte­ni. Úgy számítják, hatezer hektóval kevesebbet tudnak eladni a vártnál. Ám a bel­földi értékesítésük kedve­zőbb, mint tavaly. Mintegy 30 százalékkal növelték for­galmukat: piacbővülésük a jó minőségnek és a verseny- képes áraknak köszönhető! Megtudtuk, hogy a hordós borokból a tőkés országok­ba szánt 16 ezer hektó 44 százalékát már eladták, és a szocialista export felét is teljesítették. Belföldön ugyancsak a felét értékesí­tették az erre szánt 5 ezer hektónak. Jó hír: a háztá­körül ji gazdaságokból a bort fel­vásárolták, eladatlan kész­letük nincs, összességében a gondot a szocialista export- lehetőség csökkenése okozza a nagvrédeieknek, s emiatt a tervüket nem tudják telje­síteni. Mintegy hatezer hek­toliterrel több készletük marad . . . A Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság a belföldre szánt 1 millió 452 ezer pa­lackos borból 711 ezer 551- et adott el. A Szovjetunió­ba 700 ezer palackot szán­tak, melyből eddig 340 ez­ret szállítottak ki. A „folyó- bor ’-exportra világbanki pá­lyázatot nyertek el, amellyel a borászati üzemük rekonst­rukcióját sikerült megvaló­sítani. A tőkés országokba tervezett 13 ezer hektóból eddig ezerszázat szállítottak, gondjuk, hogy az NSZK ré­széről kisebb az igény, mint az előző években. A belföl­di értékesítéssel is elmarad­tak . a 20 ezer hektós terv­ből napjainkig csak 5500-at tudtak teljesíteni. Az Eger—Mátra Vidéki Borgazdasági Kombinátnál döntés született — a MÉM állásfoglalása értelmében —. hogy a piaci forgalmat elő­segítendő, az olcsó tömegárü értékesítését kell szorgalmaz­ni. Levelet juttattak el a ke­reskedőkhöz: július 18-tól a hordós és palackos asztali-, valamint néhány minőségi bor árát csökkentik. Mivel ez mennyiségben jelentős, azt remélik, hogy ezáltal nő a forgalmuk, s a fogyasztók finom és olcsó borokhoz jut- ságra, hogy ésszerűen, okosan törekszenek, hogy a történel­mi borvidék és az Egervin rangját megvédjék. A válla­lat egységei forgalmának nö­vekedését remélik, s a fo­gyasztói igények jobb kielé­gítését szorgalmazzák. Egyes boroknál 17 százalékos ár- csökkentést is terveznek. Tény és való. hogy nincs könnyű helyzetben a belke­reskedelem: a borforgalom a tavalyihoz képest, mintegy húsz százalékkal kevesebb. Ezért is van hát szükség a nagyobb vállalati, gazdasá­gi önállóságra, a rugalmas­ságra. hogy ésszerűen, okosan tudjanak alkalmazkodni a gazdasági egységek a piac szülte körülményekhez. Mikes Márta Az Egervin exportpalackozójában kanadai piacra 40 ezer palack '84-es évjáratú bikavért töltenek (Fotó: Szántó György) Az Elnöki Tanács tárgyalta A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. A testület tájékoztatót hall­gatott meg Mauno Koivistó- nak. a Finn Köztársaság el­nökének hazánkban tett hi­vatalos, baráti látogatásáról. Az Elnöki Tanács megál­lapította, hogy a látogatás és a Mauno Koivistóval. va­lamint a kíséretében hazánk­ban járt személyiségekkel folytatott tárgyalások hasz­nosak voltak, kifejezték a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság közötti eredményes együttműködést és a -két rokon nép közötti hagyományosan jó viszonyt. E látogatás várhatóan újabb lendületet ad az együttmű­ködésnek. a kétoldalú poli­tikai, gazdasági és kulturá­lis kapcsolatok továbbfejlesz­tésének. A jelenlegi nemzet­közi helyzetben mindkét or­szág aktívan részt vesz a pozitív folyamatok felerősí­tésében és elmélyítésében, az európai béke és bizton­ság megszilárdításában és érdekeltek a helsinki folya­mat előrevitelében, a kelet —nyugat-európai kapcsola­tok új típusú együttműkö­dési formákkal való bővíté­sében. A testület megtárgyalta a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa Elnökségének személyi kérdésekben tett együttes javaslatait, azokat elfogadta, és ennek megfe­lelően a hatáskörébe tarto­zó tisztségekkel kapcsolat­ban a megválasztásra az Or­szággyűléshez előterjesztést tesz. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet hozott egyes magas állami tisztséget be­töltő vezetők bérének sza­bályozásáról. Az Elnöki Ta­nács elnöke, az Országgyű­lés elnöke és a Miniszterta­nács elnöke havi munkabé­rét eddig egyedi elbírálás­sal. jogi szabályozás nélkül állapították meg. Az új tör­vényerejű rendelet a kér - dést jogilag rendezi. Az El nöki Tanács felhatalmazta a Minisztertanácsot arra, hogy a végrehajtás részletes sza­bályait megállapítsa. Az Elnöki Tanács módosí­totta a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatá­sos állományának szolgálati viszonyáról szóló, 1971-ben alkotott törvényerejű ren­deletét. Eszerint a huszonöt és az ezt követő minden tíz év szolgálati idő után járó jubileumi jutalom eddig egy hónapi alapilletményt kite­vő összegét másfél hónapi alapilletménynek megfelelő mértékre emelték. A rendelkezést az 1988. évi kifizetésekre is alkalmaz­ni kell. A testület a továb­biakban kinevezésről hatá­rozott, bírákat mentett fel és választott meg, kegyelmi ügyekben döntött. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Lévai Tibort, a legfőbb ügyész helyettesét ér­demei elismerése mellett, nyugállományba helyezése miatt tisztségéből felmentet­te és dr. Szabó Istvánt a legfőbb ügyész helyettesévé kinevezte. Dr. Szabó István a hiva­tali esküt dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke előtt letette. Az eskütételen jelen volt: dr. Varga Péter, az MSZMP Központi Bizottsága közigaz­gatási és adminisztratív osz­tályának vezetője, Katona Imre, az Elnöki Tanács tit­kára és dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész. II Budapesti Pártbizottság új első titkára: Jassó Mihály Hétfőn kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbi­zottság. A tanácskozáson részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisz­tertanács elnöke. Jelen vol­tak a kerületi pártbizottsá­gok első titkárai, a főváros állami, társadalmi és tö­megszervezeteinek vezetői, a pártbizottság osztályvezetői. A testületet Havasi Ferenc, a pártbizottság első titkára tájékoztatta az MSZMP Köz­ponti Bizottságának június 23-i üléséről. Ezt követően a pártbizottság zárt ülésén sze­mélyi kérdésekben döntött. Havasi Ferenc azzal a ké­réssel fordult a Budapesti Pártbizottság Végrehajtó Bi­zottságához, hogy nyugállo­mányba vonulása miatt fel­mentési kérelmét terjessze a pártbizottság testületé elé. A budapesti pártmozgalom élén végzett munkáját elismer­ve, kérésének eleget téve a testület Havasi Ferencet fel­mentette a pártbizottság el­ső titkári funkciójából és pártbizottsági tagságából. (Folytatás a 2. oldalon) GRÓSZ KÁROLY FELSZÓLALÁSA Tanácskozott a Hazafias Népfront Országos Elnöksége A Hazafias Népfront Or­szágos Elnöksége — Kállai Gyula elnökletével — ülést tartott hétfőn az HNF Or­szágos Tanácsának székházá­ban. A tanácskozáson Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke tá­jékoztatta a testületet a párt Központi Bizottságának június 23-i üléséről, ezen be­lül azokról a személyi ja­vaslatokról, amelyekhez a Központi Bizottság kérte a (Folytatás a 2. oldalon) Váncsa Jenő, az MSZMP KB tagja, mezőgazdaság, és élelmezésügyi miniszter Hatvanban • • illést tartott a megyei képviselőcsoport Váncsa Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagja, mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter tegnap Hat­vanba látogatott. A Debre­ceni Tartósítóipari Kombi­nát helyi gyárában Barta Alajos, a megyei pártbizott­ság első titkára, Szokodi Fe­renc, a városi pártbizottság első titkára, és dr. Nagy Gábor, a kombinát vezér- igazgatója fogadta. Ezt kö­vetően Eperjesi László gyár­igazgató és Vrabecz Mátyás, a Mátravidéki Cukorgyá­rak igazgatója adott tájé­koztatót tevékenységükről. Többek között szóltak a várható zöldség- és gyü­mölcstermésről is, amely jónak ígérkezik és segítsé­get kértek az értékesítéshez A megbeszélést követően a vendég a konzervgyár leg­újabb beruházását, az új gépsort tekintette meg. A Lenin Tsz adott helyei az országgyűlési képviselők Heves megyei csoportülésé­nek, amelyet Kovács And­rás csoportelnök vezetett. A honatyák — zárt ülésen — tárgyalták meg az országos pártértekezlet állásfoglalá­sából adódó, az Országgyű­lésre háruló személyi kér­déseket. Az előadó Váncsa Jenő volt, aki ezután a ter­melőszövetkezet munkájá­val ismerkedett. A gazdasa­got Vágó József elnök mu­tatta be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom