Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-23 / 149. szám
4. S fljik, ' 1, m. k ’Bk ^ NÉPÚJSÁG, 1988. június 23., csütörtök Interjú Soros Györggyel, Közművelődés ’88 Értékrend, kultúra, ideológia ISMERKEDÉS AZ ANYANYELVVEL Távol az óhazától, itthon Hagyomány már, hogy nyaranta külföldön élő, magyar származású fiatalok néhány hetet hazánkban töltenek, s szakértő pedagógusok irányításával bővítik nyelvtudásukat, ismerkednek Magyarországgal. A Magyarok Világszövetségének égisze alatt működő Anyanyelvi Konferencia Védnöksége 1970 óta rendszeresen megszervezi a távol élő. ám az óhazához kötődő magyarok gyermekei számára a vakáció idején a különféle, nyelvismeret-gyarapító táborokat. ..A mai román—magyar viszony rendezése új párbeszédre szorul bel- és külpolitikai szinten egyaránt, de ez semmi esetre sem tagadhatja meg a román demokrata erők és a magyar nemzeti kisebbség múltbeli, közös eredményeit” — írja Balogh Edgár (Kolozsvár). ..Múltunk vívmányait ne adjuk fel” című cikkében. Éppen negyven éve. hogy 1948- ban sor került a román— magyar barátsági és kölcsönös rnegsegítési szerződés aláírására, ezt a történelmi évfordulót napjainkban — sajnos — különösen tanulságos felidézni. Balogh Edgár írása sok érdekes és kevéssé ismert adalékkal szolgál a korabeli és a későbbi román —magyar együttműködésről, az üldözésekről és a jelenlegi helyzetről is. Vitája Robotes Imrével (Kurkó Gyárfás munkásságának megítélésében) alkalmat ad arra, hogy az Előre volt főszerkesztője kifejtse álláspontját az erdélyi nemzetiségi politikáról, amelyről leszögezi. hogy a jelenlegi állampolitikai struktúra szerves része. Közművelődés 1988 címmel. Köpeczi Béla a Kossuth klubban tartott előadásának szövegét közli a lap. Mint az előadás címe is jelzi, a Kádár János összegyűjtött műveinek második kötete — amely a közeli napokban jelent meg — az elmélet és a gyakorlat összhangjára törekvő politikusnak 1958 és 1962 között elhangzott — megjelent munkáit tartalmazza. Valótlanság lenne a történelemről azt állítani, hogy eseményei egyenletesen, arányos időbeli elosztásban zajlanak. Ellenkezőleg, fontos, esetleg nagy horderejű események gyakorta „összesűrűsödnek". a történések szinte összetorlódnak. felgyorsulnak. Az öt év. amely az összeállítás időkeretét adja, jelentős hazai és nemzetközi eseményekben rendkívül gazdag volt. Hazánkban az ellenforradalom utáni konszolidáció legfontosabb évei ezek, a párt, VII. és VIII. kongresszusa, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a KISZ I. kongresszusa jelzik a gazdasági Kritika júliusi számából művelődéspolitika és a köz- művelődési gyakorlat mai helyzetfelméréséről, aktuális problémáiról, nemzetközi ösz- szefüggéseiről és a további teendőkről van szó. Fejtegetései érintik a közművelődés és a kulturális munka szinte minden területét, elemzései azt kutatják, hogy mi a kultúra helye, presztízse, szerepe társadalmunkban. Visszapillantva a nyolcvanas évek elején kialakított művelődéspolitikai álláspontra, kitér annak néhány jellemző tételére, mint a kultúra fogalmának kiszélesítése, a gazdaság és kultúra közötti kapcsolat alakulása, a kultúra és a demokrácia ösz- szefüggései. És megállapítja, hogy az akkor kitűzött célokat csak bizonyos mértékig tudtuk megvalósítani. Következtetésként végül leszögezi. hogy „változtatni kell a kultúra intézmény- rendszerén, irányításán”. A hazai kultúra világszínvonalú fejlődését nagyban elősegítik a különféle alapítványok, ezek közül az egyik legismertebb és legjelentősebb a Soros-alapítvány. Soros György Amerikában élő üzletember, a világ leggazdagabb embereinek egyike, vele készített interjút Gubás M. Ibolya, magyarországi múltjáról, gyors és valóban és politikai élet kulcspontjait. A világpolitika színterein pedig a kommunista és munkáspártok moszkvai értekezlete, az SZKP XXII. kongresszusa, a kubai forradalom kemény létharca, a szovjet űrkutatás politikai szempontból is nagy sikerei (Gagarin), a nemzetközi folyamatok ellentmondásosságát. ugyanakkor progresszivitását is mutatják. Kádár János e korszakból megjelenő munkái mindenekelőtt forrásértékű dokumentumai ennek az eseményekben gazdag öt évnek. Tartalmukban. hangvételükben jól mutatják, hogy a társadalom vezető erejének, a pártnak, milyen taktikai és stratégiai kérdésekkel kellett szembenéznie, a jelentkező feladatokat — számolva a közelmúlt tapasztalataival — milyen megfelelő módon és eszközökkel lehetett és kellett megoldani. hatalmas amerikai karrierjéről, véleményéről a filozófiáról, a politikáról, a gazdasági életről, az alapítvány eddigi tapasztalatairól, a további lehetőségekről. „Konzultációt tartott Budapesten a SZOT több munkatársa és a tudományos dolgozók szakszervezetének megalapítását szorgalmazó kutatók egy csoportja.” Ennek a rövid hírnek az előzményeit, hátterét, visszhangját. a jelzett szándékról alkotott véleményeket és a megalakuláshoz vezető, nem könnyű utat foglalja össze Bonifert Mária. Az Értékrend — kultúra — ideológia című vita újabb hozzászólói: Varga Károly nagy kérdéseket fogalmaz meg az ország társadalmi, gazdasági, politikai modernizálásáról, a hazai hatalom és „a körülötte ébredező spontán erők helyes viszonyának kialakításáról”. Takács Géza azt a nézetet fejti ki. hogy „a gazdaság kulcsa nem gazdasági természetű. hanem inkább politikai és ideológiai". Lackó Béla az értelmiség osztályhelyzetéről, a társadalmi értékrendről, az oktatás korszerűsítésének szükségességéről írja meg véleményét és javaslatait. Az időszak összegyűjtött beszédei szinte kivétel nélkül, közvetlenül vagy közvetve, kifejezik az MSZMP határozott szándékát, hogy egyrészt szilárdan vállalja a folytonosságot a korábbi évek építőmunkájának valós értékeivel. másrészt a határozott szakítást a személyi kultusz súlyos károkat okozó gyakorlatával. Ez a kettősség persze, mindenkor konkrét feladatok, problémák kezelése során merült fel. Köztük ezeknek az éveknek korszakos tennivalója a szövetkezetesítés, a mező- gazdaság szocialista átszervezése volt. Több mint két évtized távlatából, a „korszakos” jelző megerősítést kap, s az átalakítás — ellentmondásoktól nem mentes — folyamata, eredményességének „titka” aprólékos pontossággal rajzolódik ki Kádár János beszédeiből. A rászorulók támogatása Markhot Ferenc- alapítvány Az állami gondozottak nehéz helyzetbe kerülnek, amikor önálló életüket meg kell kezdeniük. A Heves Megyei Tanács ifjúsági és. sportosztálya, illetve a KISZ Heves Megyei Bizottsága Markhot Ferenc nevével fémjelzett alapítványt hozott létre segítésük érdekében. A cél az, hogy a megyénkben élő állami gondozásban nevelkedő, középiskolai és felsőfokú tanulmányait folytató fiatalokat ösztöndíjjal segítsék, nagykorúságuk elérésekor életbe- indulási támogatással lás sák el őket, illetve jutalmazzák a körükben, érdekükben kifejtett magas színvonalú pedagógiai munkát. Az alapítók kérik mindazokat — magánszemélyeket, intézményeket —, akik egyetértenek az alapítvány céljaival, anyagilag is támogassák az állami gondozottak társadalmi esélyeinek növelését. A számla címe és száma: Markhot Ferencalapítvány, Heves Megyei Tanács ifjúsági és sportosztálya, Eger, Kossuth Lajos u. 9.; OTP Eger, 359— 9800—7007 17 750. Érzékelhető az. a nagy hangsúly, amelyet a korábbi évek tapasztalatainak a legteljesebb figyelembevétele kapott. Kitűnik, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése a hatékony szövetségi politikának kulcsa és egyben jövőbeni feltétele is. Ezért a dokumentumértékű előadások, beszédek rendre úgy foglalkoznak a parasztság érdé kéltségének, hangulati jellemzőinek a kérdéseivel, a mezőgazdaság gépesítésének, az életszínvonal emelésének feladataival, mint az egész társadalmat érintő tennivalókkal. A kifejtésekben szervesen kapcsolódik össze az üres elméletieskedés elutasítása a mindennapi, szűk gyakorlatra való szorítkozás elkerülésével. Ebben az ideológiai harc érthetően nagy szerepet játszik. Ezért is hangsúlyozza Kádár János legfontosabb beszédeiben ismételten az úgynevezett kétfron- tos harc. a dogmatizmussal és a revizionizmussal történő, nyílt szembenézés folyamatos fontosságát. Az idén három kurzus közül válogathattak az általános iskolás korosztályba tartozók. Első alkalommal hirdették meg a Dunakanyar magyarságismereti tábort, amelynek Esztergom ad otthont július 7. és 20. között. A környezet kínálta lehetőségekre építve alakították ki a túlnyomórészt Ausztriából és az Amerikai Egyesült Államokból érkező, 10— 14 éves lányok és fiúk programját, akik a nyelvi órákat kiegészítve felkereshetik majd Visegrád, a Dunakanyar és a Pilis hegység történelmi emlékhelyeit is. Nyelv, irodalom, népzene Balatonberényben július 11. és augusztus 31. között több turnusban tölthetnek el — magyar pajtásokkal együtt — kellemes heteket az óhaza iránt érdeklődő 7—14 éves gyerekek. Ugyancsak a magyar tenger partján, Bog- lárlellén és Fonyódon megnyitja kapuit a Balatoni magyar nyelvi tábor. Lakói elsősorban magyar nyelvi, irodalmi, népzenei ismereteiket gyarapíthatják. Itt is a magyar gyerekekkel közös csoportokban, pedagógusok irányításával tanulják a nyelvet. Sárospatak — a Rákócziak ősi városa —, középiskolások nyári kollégiumának színhelye lesz július 17-től egy hónapon át. A 15—18 éves fiatalok a nyelvgyakorláson kívül az úgynevezett magyarságismereti órákon a magyar földrajzról, történelemről, a magyar irodalomról, népművészetről, műalkotásokról és zenéről kapnak képet. Az országjáró körút során pedig Szerencs, Miskolc, Tokaj, Debrecen, a Hortobágy és a Zemplénihegység nevezetességeit ismerhetik meg. Az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége július 30-tól augusztus 19-ig magyar középiskolásokkal közös kurzust szervez Baján, külföldön élő, magyar származású tizenéves fiatalok számára. Az immár hatodik alkalommal megrendezendő Bajai nyári magyar tábor angol és magyar diáklakói délelőttönként külön csoportokban tanulják a két nyelvet, délután és este pedig változatos programokon teremthetnek egymással baráti kapcsolatot. A csoportfoglalkozásokon hímzésre, kerámia és tűzzománc készítésére, fényképezésre és főzésre egyaránt lehetőség kínálkozik. Természetesen nem marad el a hagyományosan jó hangulatú ismerkedési estek, tréfás vetélkedők sora, a közös dal- és néptánctanulás sem. A tanárok is tanulnak A pedagógusok továbbképző tanfolyamára idén július 18. és 30. között várják Debrecenbe a külföldön magyar nyelvet oktatókat. A szakmai kurzus hallgatói konzultációval összekötött előadásokat hallgatnak meg a magyar nyelv oktatásának pedagógiai, módszertani kérdéseiről, s további ismereteket szereznek Magyarország kultúrtörténetéről, nyelvének, irodalmának fejlődéséről. A téma legrangosabb szakértői adnak tájékoztatást a hazai társadalmi és intézményi reformról, az állam és az egyház kapcsolatáról, Magyarország nemzetiségi politikájáról. A kiegészítő program során ellátogatnak Sárospatakra is, ahol szakmai véleménycserét folytatnak az ott tanító pedagógusokkal. A Magyarok Világszövetsége hagyományos nyári kurzusait évről évre meghirdeti a Magyar Hírek hasábjain, a rádió Szülőföldem adásaiban, s elküldi a tájékoztatókat a külföldi egyesületeknek, magyar iskoláknak is. Az érdeklődés igen nagy az óhazától távol felnövekvő ifjú nemzedék körében, akik szüleik elbeszéléséből ismerik már Magyarországot, azonban saját tapasztalatokat is kívánnak szerezni. Nem ritka a visszatérő táborlakó: a középiskolások és a pedagógusok közül többen korábban is részt vettek már magyarországi nyári táborozáson. Kun Erzsébet Taktika és stratégia Kádár János műveijll. kötet (Kossuth) Tapétázás — önerőből A magánvállalkozások korát éljük. Másodrendű állampolgárnak minősül az, aki nem mer magánkezdeményezni. így aztán a nejem magánkezdeményezte, hogy önerőből tapétázzuk ki a lakást, különben fél évi fizetésünk rámenne. Magánvállalkoztam a munkára, s csendestársnak bevettem az üzletbe a legjobb haveromat. A barátom csak a hatodik sörig volt csendes, aztán lakodalmas rockra fakadt. A tapétázómunka izgalmas és alkotó tevékenység. Egész végig azon izgultunk, hogy elég lesz-e a megvásárolt tapéta mennyisége. A minták egymáshoz illesztése pedig magasrendű művészi tevékenység, néha az alkotó szellem pótolja a minta folyamatosságának hiányait. Ügy kezdtük az egész melót, hogy a WC-ajtót leakasztottuk, s kineveztük munkaasztalnak. A mérés és a kiszabás egyértelműen bizonyította, hogy betonketrecünk, amelyben lakunk nem éppen derékszögű. A falak, a mennyezet és a padló élei különféle szögeket zárnak be, de még véletlenül sem találják el sohasem az ideális derékszöget. A derékszögű óriásvonalzónk ezt viszont nem volt képes tekintetbe venni. A ragasztófelkenési művelet is sok problémát vet fel. A tapétának a széleit is be kell kenni, ekkor viszont ragasztós lesz az ajtóból készült munkaasztal, s ráragad a következő tapétadarab. A munkaasztal köny- nyebb lenne ily módon letapétázni, mint a falat. Kényes dolog a tapéta falra helyezése és illesztése. Ha fönn stimmel, akkor alul eláll, ha alul stimmel, akkor felül áll el, ha alul-fe- lül stimmel, akkor a tapéta szakad, gyűrődik és más gonoszságokat követ el. A simítási manőverhez feláldoztuk legjobb ruhakefénket, azzal próbáltuk ella- pogatni a vulkanikus hegyvonulatokat. A jobb oldali szomszéd szerint szigorúan tilos fentröl lefele kefélni, mert akkor megnyúlik a tapéta, s annyira megsértődik, hogy néhány hét vagy hónap múlva ledobja magát a falról, mint egy makrancos hölgy. A bal oldali szomszéd szerint, ha hólyagos lesz, a hólyagokat injekcióstűvel ki kell szúrni, s ragasztót fecskendezni a tapéta alá. Arra persze vigyázzunk, hogy a fecskendő sterilizált legyen, mert ha a tapéta megkapja az AlDS-t, bánatában leveti magát a falról. Végül — minden akadály ellenére — sikerrel zártuk a tapétázó hét végét. Péntek délutántól vasárnap éjfélig sikerült befejezni a két szobát, s közben még aludtunk is néhány percet a haverommal, amikor a feleségem éppen nem nézett oda. A munkadíj ingyen volt, csak a tapétát és a ragasztót kellett megvásárolni. Egészen jó üzlet lett volna, ha az o 232 üveg sör nem került volttá annyiba, mint a kifizetendő munkadíj összege. Majláth László Ifjúsági Egyesület alakult Hatvanban önszerveződéssel, több fiatal együttgondolkodásának eredményeként a hatvani ifjúsági ház égisze alatt született meg a városi ifjúsági egyesület. A nemrég megtartott alakuló közgyűlésen tettrekészségü- ket igazolták a tagok. Az alapszabályzatban rögzített célok között szerepel, hogy önfenntartó módon, demokratikus döntések alapján szervezik szórakozásukat és művelődésüket főleg az ifjúsági házra és az Ady Endre Városi Könyvtárra támaszkodva. Fejlődési és publikálási lehetőségeket szeretnének nyújtani a résztvevők művészeti, irodalmi és szakmai tevékenységéhez, különböző hobbik népszerűsítéséhez. Terveznek egy videöszekciót a vizuális kultúra fejlesztésére, s népszerűsíteni kívánják az egészséges életmódot is. Az a vágyuk, hogy a paletta minél színesebb legyen, s minél többen kapcsolójának bele az elképzelések megvalósításába. Újra Linda A népszerű tévésorozat újabb hét epizódját készíti Gát György rendező, Gulyás Gyula operatőr társaságában. Linda szerepét továbbra is Görbe Nóra alakítja (MTI-fotó: Friedmann Endre)
