Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-20 / 146. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. június 20., hétfő HA SZEPTEMBER: GYÖNGYÖSI VIGASSÁGOK Mátrai szüret ’88 A „Szőlő és Bor Nemzetközi Városa” címet viselő Gyöngyös az idén új rangjához méltóan igyekszik felfrissíteni ősi kultúrájából fakadó hagyományos szüreti rendezvényeit, messzi földről is kíváncsiságot remélve. Ezek azonban — mint biztatnak a házigazdák — csupán a főbb eseményeket jelentik a Mátravidéken. Valójában egész éves a program, amely — ahogyan tapasztalhattuk — már hónapokkal ezelőtt megkezdődött, s még novemberben is folytatódik. A gazdag műsorsorozat egyben a százötven észtén- , dős helyi Bugát Pál Kórház jubileumához is kapcsolódik egy kicsit. így augusztus 21 —24. között országos természetismereti verseny köszönti a névadó tudóst, szeptember 15-től megyei orvos- és gyógyszerésznapokat, gyógyszerkiállítást tartanak a városban, illetve a szakmai találkozó résztvevői felavatják az itteni születésű nagy orvos emlékszobáját az intézetben. Ugyancsak szeptember közepén Gyöngyösön tartja ülését a Magyar Történeti Társulat a szőlő- és borkultúra témakörében, a mátrai tájkutatásban részt vevők hazai, illetve — ezt követően — a robottechnikával, az automatizálással foglalkozók nemzetközi konferenciájára kerül sor. Ez utóbbival arra próbálnak utalni, hogy a mezőgazdaságát ünneplő városnak az említettekkel összefüggő ipari nagyüzeme is van már. A könyvtárban ex librisválogatás, az úttörőházban a hazai borvidékek bélyeg- és palackcímke-parádéja, az egyetemi intézetben országos mezőgazdasági és élelmiszeripari termékszemle idézi a szőlőmüvelők sokszínű tradícióit. A Volán- kultúrházban virágkötészeti verseny, kiállítás lesz, míg a művelődési központban korszerű gépek, szerszámok nemzetközi bemutatóját lehet majd megtekinteni. Szeptember utolsó harmadában kirakatverseny is emlékeztet a színpompás rendezvényekre, gasztronómiai kirándulásokra teremtenek alkalmat a városszéli patinás Farkasmály sziklákba épített hangulatos pincesorán, patakparti vén fái alatt. Szüreti beülök lesznek a Kékes étteremben, a Mátra és Avar Szállókban, az Orczv-kastély előtti téren és a Sás-tónál. A város több pontján is művészeti csoportok szórakoztatják változatos összeállításaikkal a nézőket, kézművesek tartanak vásári kirakodást a Kossuth utcában. Megrendezik a mátrai veterán autók ismét érdekesnek ígérkező — immár harmadik — menetét. Huszonnegyedikén és huszonötödikén Gyöngyösön gyűlnek össze a Szőlő és Bor Nemzetközi Városainak képviselői, akik találkozójuk második napján a környékbeliekkel együtt a Mátrai szüret '88 impozáns felvonulásán is részt vesznek. Egyidejűleg tartják a nem kevésbé látványos tizedik észak-magyarországi néptáncfesztivált, . s ünnepélyes külsőségekkel szoboravatás is lesz a szőlőművelésnek hírt, tekintélyt szerzett kapások emlékére. Ugyanekkor — ki ne felejtsük — változatos, gazdag sportműsor is színesíti heteken át a gyöngyösi nyarat és őszt. Több más mellett országos hegyi futóversenyre. nemzetközi sakkviadalra és kispályás focitornára invitálnak a szervezők. (gyóni) Utazási kedvezmény — tanulóknak A Mátra Volán tájékoztatója szerint ez év július 1. és augusztus 31. között a nappali tagozatos tanulók részére 50 százalék kedvezményt biztosít autóbuszjáratain. A kedvezmény igénybevételéhez a felső- és középfokú oktatási intézmények tanulóinak diákigazolványt vagy személyi igazolványt, az általános iskolásoknak pedig úttörő-igazolványt kell felmutatni. A kedvezményes menetjegyeket az elővételi pénztárakban és az autóbuszokon egyaránt meg lehel váltani. Búvártábor az Ecsédi bányatónál A tópart „sellöi A Magyar Honvédelmi Szövetség 11 könnyúbú- v arkluhjanak mintegy 100 „békaenibere" vett részt júniusban a Ecsedi tónál. könnyübúvárta- borban. Itt került megrendezésre az MHSZ egri Dobó István és a Gagarin Hőerőmű Vállalat könnyübúvárklub- jai által kiírt: Bornemissza Gergely és Avarkupa versenyek lebonyolítására. Vízbe „szállás" fFotó.' S2űbó Sándor) AZ MSZMP ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETÉN Figyelembe vett álláspontok A nemrég zárult országos pártértekezlet kétnapos vitája során, Heves megye kül- döttesoportjának tagjai közül Kajki Sándorné és Farkas Kálmánné kapott szót. Hatan írásbeli hozzászólást nyújtottak be azzal az igénnyel, hogy észrevételeiket, javaslataikat a dokumentum szerkesztőbizottsága tanulmányozza, vegye figyelembe. Ezúttal ismertetjük Nagy Andrásnak, a Nagyrcdei Szőlöskert Termelőszövetkezet elnökhelyettesének, valamint Budai Sándornak, a Tarnamérai Eenin Termelőszövetkezet pártbizottsága titkárának álláspontját. Nagy András írásos hozzászólása A XIII. kongresszus gazdasági építőmunkával kapcsolatos határozata, de a korábbi és későbbi párthatározatok is, átfogóan meghatározták a gazdaság egészére vonatkozó feladatokat. Az eltelt időszak munkájának értékelése során, többször megállapítottuk, hogy a gazdaság teljesítőképessége elmarad a ' célkitűzésektől. Gondjaink egyik alapvető okának tartom, hogy határozataink megvalósításának feltételrendszerét nem teremtettük meg. Ennek hiánya pedig sokszor még a reális célok elérését is lehetetlenné teszi. Az utóbbi évtizedek tudományos és gyakorlati tapasztalatából már le kellett volna vonni azt a következtetést, hogy csak öntudatra nem lehet alapozni az ország fejlődését, a szocializmus építését. Egy nagyon fontos dolgot nem vettünk kellően figyelembe, hogy a társadalom politikai-gazdasági fejlődését az érdekek motiválják. Gazdasági célkitűzéseink teljesítését még ma is a kényszerítés, a korlátozás eszközeivel kívánjuk elérni. Tudomásul kell vennünk, hogy az alkalmazott eszközök, politikai-gazdasági fejlettségünk mai szintjén már nem hozhatják felszínre a bennünk levő valós tartalékokat. Az ösztönzés szerepét az elkövetkező időben előtérbe kell helyezni. Nem szabad továbbra is programokban gondolkodni a gazdaságban, mert ennek árát a múltban is. ma is. visszatérően többször megfizettük és megfizetjük. A szocializmus építéséhez valóságos értékrendre, tettrekészségre és cselekvésre van most szükségünk. Erre az ország párttagsága, de az egész dolgozó nép még megnyerhető. Készségük, képességük, akaratuk is megvan ahhoz, hogy jobban, hatékonyabban végezzék munkájukat. Pártunk feladata, hogy a népünkben meglevő képességet, akaratot és elszántságot felszínre hozza és engedje érvényesülni. Ehhez az szükséges, hogy az érdekek érvényesülésének feltételrendszerét megteremtsük. Az egyén számára biztosítani kell a teljesítményével, a munkája hasznosságával arányos jövedelmet. A képességek kibontakozását és az önmegvalósítást kell elősegíteni a társadalom minden területén! A végzett munka és a teljesítmény jobban épüljön be értékrendünkbe. Ez képezze az anyagi és erkölcsi megbecsülés alapját. Engedjük, hogy a vállalatok között ha- tékonyuságuknak megfelelő jövedelemkülönbségek alakuljanak ki. A keresetszabályozást. amely gátja most is gazdasági fejlődésünknek, folyamatosan meg kell szüntetni. Ezzel elérhető lesz, hogy a vállalatvezetés bérés létszámgazdálkodást folytasson. Eddigi tapasztalatunk, hogy az úgynevezett bázisszemlélet miatt, minden vállalat teljesen kihasználta fizetési lehetőségét, akár indokolt volt, akár nem. A bérköltségek az adórendszer révén úgy megdrágultak, hogy nyugodtan lehet ma már más költségekkel azonos módon kezelni. Tudatában vagyok annak, hogy csak annyit lehet fogyasztani, amennyit megtermelünk. Ennek az elvnek feladását nem támogatom. Az eddigieknél igazságosabb, ösztönzőbb és valóban teljesítményekkel arányos bérgazdálkodás megvalósítását azonban szorgalmazom. Ne fordulhasson elő öf^an, hogy veszteséges vállalatok magasabb bérfejlesztést valósíthassanak meg, mint a felelősséggel, jó hatékonysággal dolgozók. Az állásfoglalás-tervezet nagyobb mozgásteret biztosít a vállalatok számára, lehetőséget ad különböző vállalkozási és vállalati formák működéséhez. Nagyon fontosnak és jövönkre nézve meghatározónak tartom ezt a tartalmi változást. Egy lényeges pontját szeretném érinteni gazdaságpolitikánknak. Ez a szocialista export támogatása. A magas hatékonysággal dolgozó vállalatok már régóta tiltakoznak a szocialista export mai támogatási rendszere ellen. Ennek lényege, hogy minden cég egy megadott képlet alapján számolja ki támogatási igényét. Ennek eredménye, hogy egy termék szubvenciója annyiféle, ahány vállalat van. Számomra megdöbbentő, hogy a rendszer annál magasabb támogatást juttat vissza a vállalatnak, minél rosszabb hatékonysággal dolgozik. így fordulhat elő, hogy az egyik egység egy termékre 20—30. a másik pedig, aki rosszul gazdálkodik és nagyobb veszteséggel állítja elő ugyanazt a terméket. 200 százalék feletti támogatást is kap. Hol van itt a vállalatoknak azonos közgazdasági feltétele? Hogyan érvényesülhet a piac értékítélete? Mi ösztönöz a szerkezetváltásra, az. új termék előállítására. a hatékonyabb munkavégzésre? A válasz nagyon egyszerű: semmi! » Gazdasági szakember létemre, olyan hibákról szólok, amelyek megváltoztatása az egyes vállalatok helyzetét gyengíti. Teszem ezt azért, mert amíg gazdaságunkban ilyen torzítások előfordulnak, addig csak vitathatjuk a határozatok teljesítésében az elmaradás okait. A kibontakozás, a megújulás, a gazdasági fejlődés másoknak adatik meg, nem nekünk. A párt feladatát úgy. lesz képes a jövőben eredményesen ellátni, ha a demokráciát kiterjeszti minden fórumra és politikája révén, a társadalom egész területére. Erre napjainkba^ reális igény van. Budai Sándor írásos hozzászólása Mindenki számára, akik részt vettek a pártértekezlet állásfoglalás-tervezetének vitájában, szervezték, irányították, összegezték azok tapasztalatait. nagyon tanulságosnak tartották. Azért, hogy az utóbbi években gyakran közömbösnek minősített párttagságunkból miképp válik politizáló, aktív közösséggé sok-sok alapszervezet. Amikor lehetőséget kap sorsának alakításában, nem csak a készen kapott határozatok magyarázata, elfogadtatása a feladata. Csalódottak a párttagok, a pártonkívüliek. Nem kis mértékben hite- vesztettek is az emberek. Hangulatuk nem vitatható, hiszen sokáig mondtuk, tanítottuk. hogy a szocializmusban nem lesz válság. Van! Hogy az ellentmondásokat mindig időben feloldjuk. Nem tudtuk megtenni! A szocializmus a munka társadalma. Kételyek vannak, jogosan! Az ember a legfőbb érték. Hatnak más, ettől eltérő érdekek is! Hogy megtartjuk az életszínvonalat. Nem tettük! Mindenki létbiztonságban élhet. Jogosan vannak aggodalmaskodók! Nem lesz munkanélküliség. Van! Aki nem dolgozik. ne is egyék. Ma már sokan esznek irritáló módon és mennyiségben, munka nélkül! Megtudhattuk, hogy az egyes embernek, párttagoknak mit jelent a reform, mit jelent a megújulás. Jogosan hiányolják viszont a számunkra fontos politizáló, emberközpontú alapszervezeti pártmunkát. Azt, hogy napi gondjaik, problémáik emberségesen oldódjanak meg. A pártalapszervezetek igazságosan. érzékenyen vállalják az egyes emberek számára fontos kérdéseket Én a tervezetben megcélzott, kedvezőbb politikai feltételek alatt azt értem, hogy a gondok, problémák ott oldódhatnak meg megnyugtatóan, ahol születnek, helyi kérdésekben, helyi válaszokkal. Egyetértek minden szinten az adott helyi érdekek érvényesítésével, az ehhez igényelt és szükséges önállóság biztosításával. Az alapszervezetek legyenek képesek élni az önállósággal, fogalmazzák meg a helyi po- litikai programokat. Olyan vezetőkre van szükség, akik tudnak szolgálni, és nem a szüntelen felfelé bizonyítás képzetét és kényszerét erősítik a felettes pártszervek felé. Akik erre képtelenek. azok ne vezessenek sem a pártban, sem máshol, mert akkor a nép, az ember szolgálata többedran- gú kérdéssé válik. És ebben születik meg a másokra mutogatás gyakorlata, a megfoghatatlan felelősség. Mindenki azon a szinten legyen illetékes, amire alapvetően hatásköre van. Ne legyen okosabb se az irányítók, se az -irányítottak helyett. Tegye a kötelességét azon a szinten becsületesen, ahova a közösség bizalma állította. Mit tehetnek ebben az apparátusok? Segítsenek abban, hogyan válhatnak az alapszervezetek területeik önálló gazdáivá, alakítóivá, hogy minden közösség saját szerencséjének kovácsa lehessen. A politikai kibontakozás számomra azt jelenti, hogy minden párttag érezheti fontosságát, de nemcsak úgy, mint végrehajtó, mint tagdíjfizető. hanem úgy is, mint döntéshozó, döntést befolyásoló. Tehát illetékes saját és közvetlen környezetének dolgaiban. Abban, hogy az alapszervezet hatáskörében minden kérdés igazságosan oldódjon meg. Egészséges értékrendű közösségek legyenek, amelyek a párt számára fontos közösségi és személyi jegyeket erősítik. Rangot és tekintélyt adva, ismét olyan fogalmaknak, mint a köz szolgálata, a tisztesség vagy az önzetlenség. A kis közösségek, a pártcsoportok és az alapszervezetek a bizonyítási színterei ezeknek az értékeknek. Az említettek hiányában logikusan következnek a bizalmatlanság, a te- kintélyvesztés vagy a vezetésre való alkalmatlanság megbélyegző jegyei. Változtatni kell tehát a pártmunka eddigi módszerein, annak érdekében, hogy megfelelő feltételeket teremtsünk a politizáló, emberközpontú alapszervezeti munkához. Biztosítva vele a felelősséget vállaló közösségek önállóságát, hogy valóban életük, sorsuk, jövőjük alakítói lehessenek.
