Népújság, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-20 / 146. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. június 20., hétfő GENSCHER-VÁLASZ „Akinek több van, annak többet is kell leszerelnie” Afgán kormány beiktatása Nadzsibullah afgán államfő szombaton hivatalosan beiktatta hivatalába Muhammad Haszan Sark miniszterelnököt és kormányát. Az új ka- buli / kormány már korábban mgalakult, de az államfő akkor New York-ban tartózkodott, az ENSZ-közgyű- jés rendkívüli leszerelési ülésszakán. A kabuli rádió egyébként szombaton jelentette, hogy afgán határőrök az iráni határ / közelében összecsaptak, ellenállókkal, és zsákmányoltak egy amerikai gyártmányú. Stinger légvédelmi rakétát, valamint több más fegyvert. Két ellenállót elfogtak, egyet megöltek. Szovjet— amerikai békemenet Szovjet—amerikai békemenet indult el Washingtonból az Egyesült Államok csendes-óceáni partjai felé magyar idő szerint szombatra virradóan. A menetben körülbelül 1220 szovjet állampolgár és mintegy száz amerikai vesz részt. Ez a békemegmozdulás mintegy a folytatása a tavalyi Lenin- grád—Moszkva békemenetnek, amelynek 230 amerikai résztvevője volt. Az amerikai békemenet résztvevői Washingtonból előbb a 200 kilométernyire lévő Philadelphiába mennek. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter a Deutsche Welle rádiónak adott szombati nyilatkozatában üdvözölte azokat a legújabb szovjet leszerelési javaslatokat, amelyek az aránytalanság felszámolására irányulnak az Európában felhalmozott hagyományos fegyverzet tekintetében. Az NSZK politikusa szerint mindkét félnek — Keletnek és Nyugatnak egyaránt — le kell mondania a meglepetésszerű támadás indításának képességéről. Genscher lényegében Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszternek az ENSZ- közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán, június 8-án mondott beszédére reagált. A bonni külügyek irányítója szerint a szovjet álláspont közelebb került a nyugati elvárásokhoz, amikor Sevardnadze elfogadta azt az elvet, hogy „akinek több van, annak többet is kell leszerelIsmét tárgyalóasztalhoz ülnek — ezúttal Egyiptomban — Angola, a Dél-afrikai Köztársaság, Kuba és az Egyesült Államok képviselői, hogy megvitassák: miként lehetne véget vetni a 13 éve folyó angolai polgár- háborúnak. Ezt jelentette be nie". A Genscher által méltatott európai aszimmetrikus leszerelés lényege az volna, hogy az erőfölényben lévő fél előbb leszereli saját „többletét", majd mindkét fél egyenlő arányban folytatja a fegyverzet felszámolását. A nyugati érvelésekben évek óta kiemelt súly- lyal szerepel a harckocsik számában megmutatkozó szovjet erőfölény. Mostani nyilatkozatában azonban Genscher egyértelműen utalt arra, hogy a NATO-nak szintén engedményeket kell tennie. — A hagyományos erők egyensúlyára kell koncentrálnunk, és arra, hogy egyik fél se legyen képes meglepetésszerű támadás indítására — mondotta. „Érdekes, üdvözlendő" lépésnek minősítette Genscher azt a bejelentést is, hogy a Szovjetunió hajlandó a katonáinak, harckocsijainak és lövegeinek számáról saját maga által közölt adatokat szombaton Pik Botha délafrikai külügyminiszter. Az újabb, immár harmadik négyoldalú tanácskozás pontos dátumát nem közölte, csak annyit mondott, hogy azt néhány napon belül Kairóban tartják meg. nyugati felügyelők ellenőrzése alá vetni. Az NSZK külügyminisztere azért bízik abban, hogy a bécsi utóértekezlet után is folytatódnak majd az építő szellemű kelet-nyugati tárgyalások a hagyományos fegyverekről. Hans-Dietrich Genscher szólt a rádióinterjúban arról is, hogy a közelmúltban az Izvesztyija szovjet kormánylap kommentátora, Alek- szandr Bovin, egyfajta önkritikát gyakorolt a nukleáris robbanófejekkel ellátott SS—20-as rakéták annak idején történt rendszerbe állítása miatt. (Mint ismeretes, ezeket a közepes hatótávolságú rakétákat és a válaszlépésként telepített nyugati eszközöket a tavaly decemberben létrejött szovjet- amerikai megállapodás értelmében leszerelik.) Genscher az Izvesztyija írását „a bizalom növeléséhez való fontos hozzájárulásnak" minősítette. A négy ország először májusban Londonban, majd pedig még ugyanebben a hónapban Brazzaville-ben tárgyalt a harci cselekmények beszüntetéséről, az Angolában lévő kubai és dél-afrikai katonák kivonásáról és — az ENSZ 435-ös számú határozata alapján — Namíbia függetlenségéről. Négyoldalú tárgyalás KISZORÍTOTT AMERIKAIAK IRÁNBAN Újabb japán „legek” Brit képviselők felderítő látogatása A világ ötszáz vezető vállalata között ma már több a japán cég, mint az amerikai. s ezzel a távol-keleti ország ezen a téren is megelőzte az Egyesült Államokat. A Walyj kutatóintézet kimutatása szerint összesített piaci forgalmuk értéke alapján a legfelső félezer cég közül 192 japán, 174 amerikai. Harmadik helyen Anglia áll 50 vállalattal, amelyet az NSZK 18 és Kanada 10 világcéggel követ. Csupán egy év leforgása alatt az ötszázak klubjába betört japán cégek száma 47-tel nőtt, míg onnan kiesett 41 amerikai konszern. Még szembeötlőbb a távol-keleti ország térhódítása, ha a csúcsok csúcsát vizsgáljuk. A világ legnagyobb forgalmú 10 cége közül ugyanis kilenc japán. A pálmát a Nippon Telegraph and Telephone, a két éve magánkézbe került távközlési társaság viszi el, 301,5 milliárd dolláros forgalommal. Hat japán bank, egy értékpapír-forgalmi társaság és a tokiói elektromos művek található az első tíz cég között. Egyedül az IBM-nek sikerült megmaradnia a külföldi konszernek közül az élmezőnyben, azonban 64,2 milliárd dolláros forgalma csak a hatodik helyhez elég. A kilenc japán gazdasági óriás együttes forgalma 829 milliárd dollár volt 1987-ben. Négy brit parlamenti képviselő utazott vasárnap Teheránba nemhivatalos „ténymegállapító” látogatásra. A két kormánypárti és két ellenzéki képviselőből álló küldöttség puhatolózó látogatását Londonban a két ország legfontosabb kapcsolatfelvételi kísérletének tekintik az iráni sah bukása, illetve a brit—iráni diplomáciai kapcsolatok befagyasztása óta. A brit parlamenti csoport látogatására dr. Robert Runcie canterbury érsek és Ali Akbar Hasemi Raf- szandzsani, az iráni parlament elnöke között lezajlott üzenetváltások nyomán került sor. Mértéktartó brit megfigyelők a látogatás különleges fontosságát hangsúlyozzák. Rámutatnak, hogy az anglikán egyházfő közvetítését közvetlenül megelőzte a hivatalos brit—iráni kölcsönös kártalanítási megállapodás. Ennek értelmében a brit kormány 1,8 millió fontot fizet Irán 1980- ban megrongált lgndoni nagykövetségi épületének helyreállítására, az iráni kormány pedig 900 000 fontot az ugyancsak megrongált teheráni brit nagykövetség rendbehozására. REAGAN BÚCSÚFELLÉPÉSE Hetes csúcs Felhőtlen és derűs „világ- gazdasági időjárás” mellett ültek össze vasárnap a hét vezető ipari ország kormányfői és szakértői a kanadai Torontóban. A múlt év októberi tőzsdevihar után, amely végigsöpört a világ minden jelentős pénz- és értékpiacán, most csendes, nyugodt a széljárás, jól forognak a gazdaság gépezetei. Márpedig ez a hét ország a világ össztermelésének 60 százalékát állítja elő. A békét és összhangot legfeljebb két kényes vita bontja meg: az Egyesült Államok és Nyugat-Európa éleződő ellentéte a mezőgazda- sági támogatások leépítése körül, és az a francia javaslat, hogy engedjék el a legszegényebb fejlődő országok adósságának egyharmadát. „A torontói csúcs az adósságok elengedésére ül ösz- sze" — közölte Francois Mitterrand francia elnök, a terv szerzője, aki nagyon bízik annak elfogadásában, miután az eddig leginkább húzódozó Japán engedékenyebbnek mutakozott a legutolsó előkészítő egyeztetéseken. A franciák azért vetik fel ezt az elgondolást, mert egyre világosabb, hogy a legszegényebb (elsősorban fekete-afrikai) országok nem bírják el adósságaik jelenlegi terhét, egyre mélyebbre süppednek, s semmi remény, hogy valaha is megszabadulhatnak attól. A francia terv alternatívákat is javasol:az adósságok egyh armadának elengedése, a törlesztés átütemezése igen hosszú távra. esetleg a kamatterhek számottevő csökkentése. Akármelyik változatot fogadnák el a Hetek, mindenképpen gyökeres változást hozna a nemzetközi adósság- probléma kezelésében. Űj megközelítést: szanálni a csődbe jutottakat. Washington viszont mást tart fontosnak: „A legtöbbet a mezőgazdaságban tehetjük; tarthatatlan, hogy a fogyasztókat és adófizetőket évi 200 milliárd dollár terheli *a támogatások miatt. Le kell ezeket haladéktalanul építeni” — mondta Reagan a csúcs előtt. A nyugat-európai közösségnek azonban esze ágában sincs lemondani az ár- és exporttámogatásokra épülő, alapjában sikeres mezőgazdasági rendszeréről, amikor az amerikai támogatások sem kisebbek. „Mi évi 20 milliárdot költünk 12 millió termelő támogatására, az Egyesült Államok 30 milliárdot a maga 2 millió termelő gazdájára” — vágnak vissza az EGK szakértői azoknak az amerikaiaknak, akik Torontóban pontos menetrendet szeretnének felállítani a mezőgazdasági támogatások teljes megszüntetésére, 2000-ig, a GATT keretében. Ebben a vitában a hetes csúcsértekezletek egész filozófiája felmerült: „Nem viselkedhetünk gazdasági világkormányként” — mondja Párizs, szemben azokkal, akik gyakorlati egyeztetést és elhatározásokat tartanak szükségesnek, a hét vezető ország világgazdaságban betöltött túlsúlyára hivatkozva. Egyik vita sem fenyeget azonban éles szóváltással. Ronald Reagan utolsó csúcs- értekezlete ez a torontói, s az amerikai elnök a „búcsúfellépésen” nyilván gondosan ügyel majd arra. hogy ne élezzen ki egyetlen vitát sem az amerikai elnökválasztási harc kellős közepén, megnehezítve utódja dolgát. Óvakodnia kell attól is, hogy esetleges, kihegyezett állás- foglalása nyomán, a pénzpiacokon bizonytalanság uralkodjék el, a múlt év októberihez hasonló folyamatokat gerjesztve. Ellenkezőleg, Reagan azt szeretné, ha partnerei elismeréssel adóznának 1981-től keltezett, „újliberális gazdasági forradalmának”, amelyet a fegyverzetcsökkentés mellett, elnöki időszaka legnagyobb eredményének és vívmányának tekint: Talpra állította az amerikai gazdaságot, és ezzel jótékony folyamatok indultak el az egész világ- gazdaságban. S elismerést remél moszkvai utazásáért is, a szovjet —amerikai kapcsolatok új alapokra helyezéséért, amely — ezt viszont mi remélhetjük — esetleg új megközelítést és lehetőségeket juttat érvényre Torontóban a kelet —nyugati gazdasági kapcsolatok és együttműködés kezelésében is. Magyar Péter —( Külpolitikai kommentárunk A merénylet Törökországban, Ankarában, a Haza Pártja (PMP) kongresszusán merényletet követtek el, Turgut özal minissz- terelnök ellen, melynek következtében könnyebben megsebesült. A lövöldözésben húsz ember megsérült. A merénylőt, a jobboldali Kartal Demireget elfogták. Az incidens után nem sokkal a miniszterelnök folytatta beszédét, s a párt újra elnökének választotta (Népújság-telefotó — MTI) MINTEGY ÖTVEN EMBERT vettek őrizetbe szombaton, Törökországban, miután egy szélsőjobboldali terrorista sikertelen merényletet követett el Turgut özal miniszterelnök ellen, özal csak a jobb hüvelykujján sérült meg. Az elfogott merénylő azt állítja, hogy egyedül cselekedett, de máris jelentkezett „felelősségvállalóként” egy illegális csoport, amely az Athén felé való közeledést vetette Özal szemére. A TETTES, a 32 éves Kartal Demirag, ismert szélsőjobboldali egyén. A betiltott Nemzeti Mozgalom Pártjának híve. E párt katonai szárnya, a Szürke Farkasok nevű terrorszervezet. Demirag idén januárban szökött meg egy nyugat-törökországi börtönből, ahol gyilkosság miatt, tízéves büntetését töltötte. Özal a merényletkísérlet után azt mondta híveinek: 'az eset elgondolkodásra késztette, hogy vajon valóban sikerült-e Törökországnak maga mögött hagynia a gyászos emlékű hetvenes éveket, amikor a terrorizmus sorra szedte áldozatait, és a politikai vitákat rendre véres harcokban döntötték el. Megfigyelők szerint a merényletkísérlet erősen növelheti a hatvanesztendős Özal politikai népszerűségét. Sokak szerint rajta kívül nincs török politikus, aki eséllyel indulhatna a jövő novemberi elnökválasztáson. Az ő nevéhez fűződött az elmúlt években a török gazdaság versenyképességének növelése, a piaci szemlélet érvényesítése. Ezzel — valamint azzal is, hogy a politikai rend Kenan Evren tábornok által megkezdett helyreállítását mindeddig sikeresen folytatta — nagymértékben javította az Ankaráról Nyugat-Európában kialakult képet. Legutóbb a külpolitikában igyekezett új útra lépni. Nyilatkozatában határozottan elutasította ugyan a török csapatok Észak-Ciprusról való kivonását, de — éppen a múlt héten — jó légkörű tárgyalásokat folytatott Athénban Andreasz Papandreu görög kormányfővel. Athén és Ankara a jövőben minden jel szerint politikai párbeszéd révén kívánja rendezni nézeteltéréseit. Papandreu az özal elleni merénylet hírére azonnal üzenetet küldött Ankarába, s ebben reményének adott hangot: török partnere újult erővel és egészséggel folytathatja alkotómunkáját. (A feszített munkatempóban élő Turgut Özalon nemrégiben szívműtétet hajtottak végre.) A Sabah című isztambuli lap vasárnap közölte, hogy szerkesztősége névtelen telefonhívást kapott. Az ismeretlen személy az eddig ugyancsak ismeretlen. „Nacionalista Harcosok” nevű szervezet nevében azt mondta: „A merényletet azért hajtottuk végre, hogy tiltakozzunk özal Görögországhoz való közeledése ellen... Harcosunk megölhette volna özalt, de csak a kezén sebesítette meg.” A RENDŐRSÉG tovább vizsgálja az ügy politikai hátterét. Ankarában újra ugyanazzal a tüzetességgel ellenőrzik a gépkocsikat, mint évekkel ezelőtt, a terrorizmus tetőpontján. öten, öt hónapig, egy bárkában Halászkaland i öt hónapig sodródott tehetetlenül öt Costa Rica-i halász egy bárkában a Csendes-óceánon. A héten mentette meg őket egy japán halászhajó: valamennyien viszonylag egészségesek., Január 19-én, -indultak el kilencméteres, motoros halászbárkájukkal Costa Rica Puntarenas kikötőjéből, nyolcnaposra tervezett zsákmányszerző útra, A tengeren azonban heves viharba ke- j irültek. Két hétig tombolt a i .szélvész, a hajókormány eltörött, az üzemanyag kifogyott. Fogalmuk sem volt arról, hogy merre sodorja őket az áramlat. Hálóikat azonban minden reggel j, kivetették, így nyers hallal táplálkoztak. Egy tartályba felfogták az esővizet, s a szomjhalált is elkerülték, bár volt úgy, hogy egy álló hétig nem esett. Elég nagy utat tettek meg; a Hawaii-szigetektől 1100 kilométerre délkeletre vette" őket fedélzetére egy japán halászhajő.
