Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-06 / 107. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 107. szám ÁRA: 1988. május 6., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tettek A baj akkor kezdődött, amikor távoli őseink megtanultak beszélni. Elképzelem. hogy mennyire megmámorosította őket a szavak mással aligha pótolható bűvölete. Aztán arra is rájöttek — kár, hogy ez történt —, hogy ezzel a varázslatos adománnyal, leleménnyel vissza is lehet élni. A nyereség mellett ez az átkos örökség is ránk ha- gyományozódott, s legalább olyan buzgalommal óvjuk, gazdagítjuk, mint messzi eleink, ük-, szép- és nagyapáink mívelték. Az egészben az az aggasztó, hogy mindez nemcsak egyéni gondok, nemcsak etikai problémák okozója, hanem társadalmi áttétei is riasztóak. Változnak az idők. s velük együtt — ez így természetes — a feladatok is. A szemlélet azonban legtöbbünknél marad a hamisítatlan régi. Csak a köntöst változtatjuk, s az éppen szükségszerű vagy divatos szólamokat hangoztatjuk. Méghozzá egyre több poszton. A konzervatív látszólag az újra esküszik, a rest a szorgalom, az átlagon felüli igyekezet dicséretes voltát hozsannázza. A ce- zaromániás a terebélyesedő demokratizmus jelentőségét emeli ki. a vérbeli középszerű a fennen magaslóra voksol. Cselekszi ezt úgy. hogy a nem létező érdemekkel magát ruházza fel. rá se döbbenve arra. hogy ő a maradi, a tunya, a lazsáló, az autokrata, az ellenvéleményt nem tűrő, a jellegtelenül szürke, a szánandóan szerény képességű. Attól is ódzkodunk — előbbiek törvényszerű következményeként — hogy önnön portánkon söpröges- sünk, hogy belenézzünk abba a soha nem csaló, egyszer sem torzító jelképes tükörbe, amely nem éppen hízelgő portrénkat láttatná velünk. Bírálgatunk. de ezt csak úgy általában, kardoskodva azért, hogy a babér kizárólag annak jusson, aki arra jogosult, hogy az az oly sokszor emlegetett differenciálás — pozitív és negatív irányban egyaránt — hiánytalanul valóra váljon. Arra azonban aligha vállalkoznánk, hogy ellássuk a reális döntőbíró felelősség- teljes, de cseppet sem hálás szerepkörét. holott nincs, nem lehet másféle megoldás csak a névre postázott indokolatlan elismerő vagy elmarasztaló mindennapi és folyamatos minősítések gyakorlata. Ez segítene abban, hogy végre határozottabban lép- jünk előre, ha kell konfron- tálva. de mindig tettekkel érvelve. Ez nem kerül pénzbe, ez nem igényel sokmilliós beruházást, ez kizárólag tőlünk függ. Ráadásul karakterünket edzi, kiteljesedésünket szolgálja, s a jövő alapozásának egyik vitathatatlanul ered. ményt szülő módszere. Mindnyájunk számára ... Pécsi István Grósz Károly londoni tárgyalásai Grósz Károlyt, a Minisztertanács elnökét Margaret Thatcher kormányfő köszöntötte a brit miniszterelnöki rezidencia, a Downing Street 10. kapujában. A kormányfői találkozón, csakúgy, mint az azt megelőző megbeszéléseken. mindkét fél kifejezte azt a szándékát, hogy dinamikusan fejlődő és felhőtlen politikai kapcsolataik szintjére emeljék a két ország gazdasági együttműködését is. Grósz Károly hivatalos nagy-britanniai látogatásának csütörtöki munkanapja a külügyminiszteri rezidencián kezdődött, ahol Sir Geoffrey Howe villásreggelin látta vendégül a kormány elnökét. A kötetlen eszmecserén, majd a hivatalos megbeszéléseken Grósz Ká - roly tájékoztatást adott Magyarország társadalmi-gazdasági helyzetéről, a stabilizációt és kibontakozást szolgáló kormányzati törekvésekről. Hangsúlyozta, hogy a magyar vezetés új formákat, eddig még nem alkalmazott megoldásokat keres a reformfolyamat továbbvitelére és felgyorsítására. Ebben az összefüggésben a brit külügyminiszter ismertette kormányának tapasztalatait a gazdaság szerkezeti átalakításának különleges nehézségeiről, és szólt azokról a módszerekről, amelyek eredményesnek bizonyultak a brit gyakorlatban. Megerősítette kormányának azt a szándékát, hogy saját eszközeivel ösztönözze a gazdasági kapcsolatok bővítését. Hozzáfűzte, hogy ehhez magyar részről is meg kell teremteni a vonzó feltételeket, hiszen nem a kormányok, hanem a vállalatok kötnek üzletet egymással. Egyetértettek abban, hogy mindenekelőtt a kooperációs megállapodások és a vegyes vállalatok gyarapítására van szükség. Sir Geoffrey Howe bejelentette, hogy brit részről vízumkönnyítésekkel segítik a Nagy-Britanniába történő hivatalos és üzleti célú utazásokat. Szólt arról is. hogy kormánya Széchenyi-ösztön- díjalapítványt létesít kiemelkedő tudományos munkát végző magyar kutatók számára. Grósz Károly kifejtette azt az álláspontot, amelyet a magyar kormány képvisel az európai gazdasági közösséggel (EGK) folytatott tárgyalásokon. Hangsúlyozta, hogy Magyarország rugalmasságot és türelmet tanúsít a kölcsönösen elfogadható megoldások keresésében, de ragaszkodik Magyarország GATT-tagságából adódó jogainak érvényesítéséhez. Sir Geoffrey Howe úgy vélekedett, hogy a magyar—EGK- tárgyalásokon „lélektani áttörésre van szükség a holtpontról való elmozduláshoz”, annál is inkább, mivel mindkét részről megnyilvánul a politikai szándék a gyors megoldásra, ám a szakértői megbeszéléseken a konkrét részkérdésekben ez ideig nem sikerült előbbre jutni. Mindkét részről egyetértettek abban, hogy a nemzetközi kapcsolatokban kedvező változások érzékelhetők. Ennek példájaként említették a közepes hatótávolságú és a hadműveletiharcászati nukleáris eszközök felszámolásáról kötött megállapodást és a szovjet —amerikai viszony javulásának más, kézzelfogható Sir Geoffrey Howe, a kül- és nemzetközösségi ügyek minisztere május 5-én a hivatalos rezidenciáján fogadta a Londonban tartózkodó Grósz Károly miniszterelnököt eredményeit. Ugyancsak egybehangzóan szóltak arról, hogy ezen az úton kell továbbhaladni, mindenekelőtt a hadászati nukleáris fegyverzetek, illetve az európai hagyományos haderők kölcsönös csökkentése révén. Grósz Károly méltatta Nagy-Britanniának kelet— nyugati párbeszéd előmozdításában és az európai enyhülési folyamat továbbvitelében játszott történelmi szerepét. A magyar kormányfő és a brit külügyminiszter megbeszélését követően Neil Kinnock, a Brit Munkáspárt vezére, a kormány hivatalos parlamenti ellenzékének vezetője kereste fel szálláshelyén Grósz Károlyt. Az eszmecsere során Kinnock hangsúlyozta, hogy pártjának álláspontja szerint is kölcsönös érdek a magyar— brit kapcsolatok fejlesztése és a kelet—nyugati enyhülés előmozdítása. Ezután a kormány elnöke és a kíséretében lévő gazdasági szakemberek, vállalat- vezetők a brit gyáriparosok szövetségének székházába látogattak. A találkozóról távozóban Grósz Károly az újságíróknak elmondotta: — Igen jó légkörű, konstruktív és nyílt eszmecserét folytattunk. Szóba kerültek együttműködésünk eddigi eredményei, de azok a gyengeségek is, amelyeket partnereink a magyar vállalatok munkájában, illetve a gazdaságirányításban tapasztalnak. A jelenlévő üzletemberek konkrét javaslatokat tettek, miként lehetne üzleti kapcsolatainkat magasabb szintre emelni. Meggyőződésem, hogy a látogatás nyomán még dinamikusabb fejlődés következik be gazdasági együttműködésünkben. Ugyanez volt a központi témája annak a megbeszélésnek. amelyet a magyar kormányfő ezután Lord Young of Graffham kereskedelmi és ipari miniszterrel folytatott. A szinte percre beosztott tárgyalási menetrendet a nap folyamán egy brit és két magyar vonatkozású nevezetességhez kapcsolódó programpont szakította meg. A magyar kormányfő lkarus-bu- szon indult rövid városnézésre London kormányzati központjában. Ezután tekintette meg azt a bombabiztos óvóhelyet, ahonnan a második világháború alatt Winston Churchill és kabinetje irányította Nagy-Bri- tannia küzdelmét a náci Németország ellen. Az esti órákban fogadta Grósz Károly a brit konduktív nevelés egyesületének küldöttségét. Ez a társadalmi szervezet a budapesti Pető András Intézet egyedülálló gyógypedagógiai módszerének nagy-britanniai meghonosítását tűzte ki célul. A kötetlen, igen szívélyes légkörű és szerteágazó kormányfői megbeszélésekről adott tájékoztatás szerint Margaret Thatcher miniszterelnök, asszony különös melegséggel szólt arról, hogy ma is elevenen élnek benne 1984-es budapesti látogatásának — mint mondotta — „felejthetetlen élményei". Méltatta azt a kezdeményező és úttörő szerepet, amelyet Magyarország vállalt a gazdasági-társadalmi reformfolyamatokban. Brit tapasztalatokra utalva nagy nyomatékkai hangsúlyozta, hogy a gazdaság korszerűsítésének hosszú távú érdekei rövid távon rendszerint igen kemény, áldozatokkal járó intézkedéseket követelnek meg. Grósz Károly átadta Thatcher asszonynak Kádár János üdvözletét. Tájékoztatta vendéglátóját Magyarország jelenlegi helyzetéről, gondjairól. Átfogó eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet fő folyamatairól, amelynek során a brit kormányfő különös érdeklődést tanúsított a Szovjetunióban és más kelet-európai szocialista országokban végbemenő változások iránt. Grósz Károly magyarországi látogatásra hívta meg a brit kormányfőt. Felkérte Margaret Thatcher asszonyt, hogy továbbítsa II. Erzsébet királynőnek Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke meghívását. Este a brit kormányfő a miniszterelnöki rezidencián díszvacsorát adott magyar vendége tiszteletére. A vacsorán Margaret Thatcher és Grósz Károly pohárköszöntőt mondott. (Folytatás a 2. oldalon) Magyar-japán parlamenti megbeszélések Az Országházban csütörtökön délelőtt megkezdődtek a magyar—japán parlamenti tárgyalások. A magyar tárgyalócsoportot Sarlós István, az Országgyűlés elnöke vezeti; a japán küldöttség Abe Sintaro, a Liberális Demokrata Párt főtitkárának vezetésével ült a tárgyalóasztalhoz. Az elsősorban a két ország gazdasági együttműködésének lehetőségeit elemző megbeszélésen Sarlós István áttekintést adott hazánk belpolitikai helyzetéről. Szólt arról, hogy a magyar szellemi kapacitás alkalmas arra is, hogy a világ bármely területén — így Japánban is — segítse az adott ország ipari és mezőgazdasági fejlesztését. Kiemelte, hogy a kétoldalú kapcsolatok kedvezőek, s ez mindkét ország számára lehetőséget kínál az együttműködésre, s a kezdeményező fellépésre az ENSZ-ben, az Interparla- mentális Unióban és más nemzetközi fórumokon. Sarlós István felhívta a figyelmet arra, hogy a hagyományos formájú és a közös vállalatok létesítésén túl kívánatos bekapcsolódni a harmadik világbeli országok fejlődését elősegítő közös programok kidolgozásába, kihasználva a kínálkozó lehetőségeket. Abe Sintaro elismeréssel szólt a gazdasági reformról, amely a kelet-európai országok közül elsőként Magyar- országon bontakozott ki. A két ország viszonyát értékelve különösen élénknek ítélte a gazdasági és a kulturális együttműködést. Kifejtette: japán részről a jövőben is törekednek a pénzügyi kapcsolatok erősítésére, s a japán tőke magyarországi befektetését oly módon is ösztönzik, hogy az a magyar gazdasági reform megoldását a legmesszebbmenőkig segítse. A demokratapárti főtitkár tájékoztatta a magyar tárgyalócsoportot országa külpolitikai tevékenységéről, és elismeréssel szólt hazánk külpolitikai aktivitásáról Európában. Végezetül elmondta : Japánban kedvező visszhangot váltott ki, hogy Magyarország a szocialista országok közül elsőként jelentkezett a szöuli olimpiai játékokra. A tervezettnél hosszabb ideig tartó megbeszélésen a japán kormánypárti politikusok elsősorban Magyarország jelenlegi gazdasági helyzete. a fejlődés perspektívái, lehetőségei, s a világ többi országával kialakult kapcsolatrendszere iránt érdeklődtek. Abe Sintaro a nap folyamán találkozott a magyar politikai és gazdasági élet több vezető személyiségével. Szűrös Mátyás, az Ország- gyűlés Külügyi Bizottságának elnöke a délelőtti órákban a Parlamentben folytatott megbeszélést a japán politikussal. Délután Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter és Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes az Országházban, Várkonyi Péter a magyar diplomácia vezetője a Külügyminisztérium Bem rakparti épületében találkozott Abe Sinta- róval.' Fogadás a szovjet sajtó napja alkalmából A szovjet, sajtó napja alkalmából Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete csütörtökön fogadást adott a Szovjetunió budapesti nagykövetségén. A fogadáson megjelent Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának vezetője és Bányász Rezső, a kormány szóvivője. Részt vett a fogadáson a Magyar Üjságírók Országos Szövetsége. az országos lapok. a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és az MTI több vezetője és munkatársa. A nagykövet köszöntőjében méltatta a magyar és a szovjet sajtó felelősségteljes munkáját, jó együttműködését és bejelentette, hogy a Szovjet Újságíró Szövetség a Szovjetuniót bemutató cikkeiért elismerésben részesítette Várnai Ferencet, a Magyarország főszerkesztő-helyettesét. Soros György hazánkban Maróthy László környezet- védelmi és vízgazdálkodási miniszter csütörtökön fogadta Soros György amerikai üzletembert. Soros György — az általa létrehozott MTA—Soros Alapítvány Bizottság elnöke — az elmúlt négy esztendőben csaknem 3 millió dollárral támogatta a magyar tudományos, ezen belül a környezetvédelmi, továbbá a kulturális tevékenységet, valamint a kultúránk nemzetközi kapcsolatainak fejlesztését elősegítő intézményi és egyéni pályázatokat. A KVM-ben folytatott megbeszélésen az Alapítvánnyal kapcsolatos általános kérdések mellett nagy súlyt kapott a környezetvédelem is. Egyetértettek abban, hogy az Alapítvány a jövőben a környezetvédelem társadalompolitikai és köz- gazdasági feladatainak megvalósításához nyújtott segítséggel, valamint környezetvédelmi szakemberek képzésének támogatásával szélesíthetné tevékenységét. A megbeszélésen szóba került az is, hogy az Egyesült Államok és hazánk környezetvédelmi intézményei között már kialakulóban levő együttműködés feltételeit is bővíteni lehetne az Alapítvány segítségével. A munka ünnepeltjei Az Egri Alkotmány Lakásszövetkezet A Szövosz-elnökség dicsérő oklevelét érdemelte ki az Egri Alkotmány Lakásszövetkezet. Az elismerést igazoló dokumentumot Lukács József, a Mészöv lakásszövetkezeti osztályának vezetője nyújtotta át Kiszely György elnöknek. A munkájukat jutalmazó szavak mellett egyebek között megemlítették azt is, hogy a szövetkezet 1984 óta nem emelte az üzemelési díjait, miközben köztudottan a villamos energia, gáz. szállítási ára nőtt. Emellett saját erőből építettek 14 garázst a Diófakút utcai lakásokhoz, ami mai gazdasági helyzetünkben mindenképpen említésre méltó tett.