Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-20 / 119. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1988. május 20., péntek Ülést tartott a Miniszter- tanács (Folytatás az 1. oldalról) is született, így például az üzleti és tudományos körök­höz tartozó személyek ví­zumkiadását megkönnyítik, s egyebek mellett arra is lehe­tőség nyílik, hogy a Széche­nyi lstvan-ösztöndíj kereté­ben egy-egv tehetséges ma­gyar tudós londoni tanul­mányúton vegyen részt. Újságírók kérdésére kitért arra is, hogy a kormány a gyermekruhaarakkal kap­csolatos gondok kiküszöbö­lése érdekében két javasla­tot kíván az Országgyűlés elé terjeszteni. Eszerint vagy gyermekenként 100 forinttal növeljék a családi pótlékot, vagy a gyermekru- hacikkek általános forgal­mi adója kerüljön a 0 adó­kulcsos besorolásba. Utalt arra is, hogy a személyi jö­vedelemadó módosítása nem hoz nagy horderejű változá­sokat, ennek keretében arra törekedtek csupán, hogy pon­tosan definiálják a fogalma­kat, így például részletesen meghatározták mi is tarto­zik a mezőgazdasági kister­melés körébe. A tavalyi költségvetés végrehajtását taglalva megjegyezte, hosz- szú idők óta először zártuk a lehető legkisebb, mégpedig 34,8 milliárd forintos hiány­nyal az évet. Kitért arra is, hegy az el­múlt esztendőben szerény javulás történt a gazdasági életben. Számottevően nőtt az ipar konvertibilis bevéte­le. s két év után újból nö­vekszik nemzeti jövedelmünk reálértéke. Az idei első ne­gyedévben is kedvező ered­mények tapasztalhatók né­hány területen. Így például mérséklődött a behozatal, 0,9 százalékkal emelkedett az ipari termelés, kedvezőek a mezőgazdasági terméskilátá­sok is. Egyebek mellett gon­dot jelent, hogy a munkabé­rek a tervezettnél jobban emelkedtek. — Miként értékeli a kor­mány azt a folyamatot, hogy egyre több társközség lép ki a közös tanácsból? Azt je­lenti-e ez, hogy nem váltak be az elöljáróság intézmé­nyéhez fűzött remények? — hangzott el a Népújság kér­dése. — A kormány álláspontját a községek önállósulási tö­rekvéseiről február 14-én már ismertettem — válaszol­ta Bányász Rezső. — Jelez­tem, hogy a Minisztertanács támogatja önálló községi ta­nács szervezését, ha arra ala­pos indokok vannak, s a la­kosság is így foglal állást. A kormányzat intézkedett ar­ról. hogy minden megye vizsgálja meg azoknak a kö­zös tanácsoknak a helyzetét, amelyek körül viták feszült­ségek tapasztalhatók. Ahol szükséges, ott újból a lakos­ság állásfoglalását kell kér­ni. Való igaz. hoev az el­múlt hetekben is számos köz­ségben volt helyi szavazas. A lakosság több helyen ön­álló tanács szervezése mel­lett foglalt állást. A közös tanácsból való kiválás okai községenként eltérőek. Van, ahol a székhely kiemeltebb fejlesztése, másutt a társköz­ségek egyenjogúságának hiá­nya, néhol pedig szervezési hibák miatt nem érzékelte a lakosság ennek előnyeit. Sok helyen érzelmi okok vezették az állásfoglalást, pedig ná­lunk — mint ismeretes — nincs szó a községek felének eltörléséről... Nem állíta­nám. hogy az elöljáróságok általában nem váltották be a hozzájuk fűzött reménye­ket, ezek többsége eredmé­nyesen képviseli települései­nek érdekeit. Fontos fel­adat, hogy a közös tanácsok­ban feltétlenül érvényesüljön az egyenjogúság, ehhez to­vább kell növelni az elöljá­róságok hatáskörét minden helyi ügy eldöntésében. Ügy kell megőrizni az összefo­gásban rejlő előnyöket — a közös apparátus és intézmé­nyek működtetése terén —. hogy minden helység önálló­sága kibontakozhasson. Homa János Orvosok a községekben A vendégeket dr. Tábi Mária körzeti orvos kalauzolta végig ú.j birodalmában. (Képünk bal szélén) Még érintetlenek a műszerek es a gyógyszerek (Fotó: Koncz Janos) (Folytatás az I. oldalról) A mátraszentimrei kivéte­lével valamennyi körzetben működik a hét végi ügyeleti szolgálat, a központokhoz minden községből van állan­dó telefonösszeköttetés. Ez ugyancsak nagy segítséget je­lent az orvosoknak, hiszen tehermentesíti őket a szom­bat. vasárnapi készenléti szolgálat alól. A VII. ötéves terv végéig be akarják ve­zetni a mindennapos köz­ponti ügyeletet, amely éjsza­kánként fogadná a váratlan hívásokat. A technikai hát­tér kialakítását, azaz a gép­kocsik és a CB-rádiók be­szerzését megkezdték. Négy gyermekkörzeli or­vosi egység kialakítását ter­vezik még azokban a kör­zetközpontokban. ahol az alapellátást szolgáló komplex rendelőintézeteket építenek majd. Ezek részben teher­mentesíteni fogják a nagy­városokban működő. túl­zsúfolt egészségügyi intézmé­nyeket. Többen sürgetik a szenátusi döntést Könnyűszerrel, hatalmas többséggel utasította el szer­dán délután az amerikai sze­nátus a közepes hatótávol­ságú nukleáris eszközök meg­semmisítéséről megkötött szerződés elleni első táma­dást. Az ultrakonzervatív jobboldal képviselője, Jesse Helms szenátor igyekezett kétségbe vonni a szerződés érvényességét, azzal a fur­csa indoklással, hogy azt nem állam, vagy kormány­fő. hanem az SZKP főtitká­ra írta alá. Claiborne Pell, a külügyi bizottság elnöke rá­mutatott, hogy Gorbacsov a szovjet állam vezető testüle­té nevében járt el és a nem­zetközi konvenciók értelmé­ben jogosult volt a szerző­dés aláírására. Helms ellen­vetését a száztagú szenátus 91:6 arányban szavazta le — de a szenátor még vagy egy tucatnyi egyéb kifogást is elő akar terjeszteni. Hevesebb vita kerekedett egy még elő sem terjesztett módosításról, illetve a rati­fikálási szerződéshez terve­zett kiegészítésről. Sam Nunn. a katonai bizottság elnöke olyan határozatot kíván a szerződéshez fűzni, külön ál­lásfoglalásként, amely min­den jövendő amerikai kor­mánynak eltiltaná, hogy a törvényhozás beleegyezése nél­kül „átértelmezze" annak előírásait. A Reagan-kormány hevesen ellenzi ezt, mert at­tól tart. hogy az ilyen dön­tést ..visszamenőleges hatály- lyal" érvényesítenék a ra­kétaelhárító rendszerekről megkötött szerződésre is. amelyet a jelenlegi ameri­kai kormányzat, az űrfegv­verkezési program folytatása éidekében. „szélesebben" kí­ván értelmezni, ellentétben azokkal a kijelentésekkel, amelyeket az akkori kor­mányzat képviselői tettek a ratifikálást megelőző vitá­ban. A felszólaló szenátorok többsége egyértelműen támo­gatta a szerződés ratifikálá­sát. méltatta annak katonai és főként politikai jelentősé­gét, sürgette, hogy a szená­tus mihamarabb hozza meg döntését — lehetőleg még a moszkvai csúcstalálkozó előtt. Azt azonban többen is kije­lentették, hogy a ratifikálást nem lehet ..határidőhöz köt­ni" és a bizottsági viták után most a szenátus egé­szének is alapos elemzés alá kell vetnie a szerződés elő­írásait. Magyar—thaiföldi kapcsolatok A közeli napokban hazánk vendége lesz Prém Tinszulanonda tábornok, a Thai­földi Királyság miniszterelnöke, aki európai kőrútján hivatalos látogatást tesz Ma­gyarországon. Személyében első Ízben köszönthetjük hazánkban a távol-keleti ország kormányfőjét, akinek útja — mind a thaiföldi, mind a magyar megítélés szerint — várhatóan újabb elemekkel gazdagítja hazánk es a delkelet-azsiai régió dinamiku­san fejlődő államának kapcsolatait. A kölcsönös előnyök felkutatásán és kiaknázásán nyugvó kapcsolatépítéshez jó alapot ad, hogy az ASEAN-hoz. a • Délkelet-Ázsiai Nemzetek Társulásához tartozó ország jó viszony kialakítására törekszik a szocialis­ta országokkal, s gazdaságának szerkezetét, fejlettségét figyelembe véve sok lehető­ség kínálkozik a kereskedelmi forgalom növelésére. A kontaktusok fejlesztésé­nek alapját a diplomáciai kapcsolatok felvétele vetette meg 1973-ban. öt évvel ké­sőbb, 1978-ban nyitotta meg kapuit Bangkokban hazánk nagykövetsége, a kereskedel­mi kapcsolatok ápolására pedig 1984-ben létesült ma­gyar kereskedelmi kirendelt­ség a thaiföldi fővárosban. A diplomáciai kapcsolatok fel­vételét követő első évtized­ben kölcsönös ismerkedés, az együttműködés lehetőségei­nek körvonalazása jellemez­te a két ország közeledését. Az úttörő munkát magyar és thaiföldi politikusok, gazda­sági vezetők kölcsönös láto­gatásai jelentették, majd a kapcsolatokat az utóbbi öt évben rendszeressé váló ma­gas szintű eszmecserék erő­sítették meg. 1983-ban ha­zánkban járt Bicsai Rattakul miniszterelnök-helyettes, s 1985-ben Budapestre látoga­tott Sziddhi Szavetszila kül­ügyminiszter. A kapcsolat­teremtő látogatások legutóbbi állomása volt a magyar dip­lomácia vezetőjének, Várkonyi Péternek hat ázsiai—óceániai ország között Thaiföldet is érintő, idei márciusi körútja. A thaiföldi vezetőkkel foly­tatott megbeszéléseken ha­zánk és a délkelet-ázsiai ki­rályság viszonyát áttekintve megállapították, hogy a po­litikai kapcsolatok — néhány nemzetközi kérdés, minde­nekelőtt a Kambodzsával kapcsolatos rendezés eltérő megítélése ellenére — za­vartalanul fejlődnek; ugyan­csak mindkét részről állást foglaltak a politikai, a gaz­dasági kapcsolatok reális ala­pokon való továbbfejlesztése mellett. A gazdasági kapcsolatok fejlesztésében a magyar tö­rekvések mindenekelőtt ar­ra irányulnak, hogy a hazai vállalatok vessék meg lábu­kat az ázsiai térség dinami­kusan fejlődő országcsoport­jainak piacain. A délkelet­ázsiai régió fejlődésének él­vonalában járó ASEAN-álla- mok között iis kiemelkedő je­lentőségűek hazánk számára a thaiföldi kapcsolatok. Jelenleg ez az egyetlen a regionális államszövetséghez tartozó országok közül, amellyel hazánk aktívummal zárta kereskedelmét. Az 1978- ban aláirt megállapodás alap­ján, a legnagyobb kedvez­mény kölcsönös megadása mellett folyó kereskedelmi forgalom értéke tavaly meg­közelítette a 30 millió dol­lárt, s ebből mintegy 20 mil­lióval részesedett a magyar kivitel. Az egyelőre viszony­lag csekély, ám dinamiku­san fejlődő magyar—thaiföl­di kereskedelemben zömmel anyagjellegű termékek — műtrágya, növényvédő sze­rek. műanyagok — kerülnek a hazai kiviteli cikkek listá­jára. s cserébe főként kau- csuk. textilipari termékek, rizs. gyümölcskonzerv érke­zik Thaiföldről. A gazdasági kapcsolatok fejlesztését tá­mogatva thaiföldi részről erő­teljesen szorgalmazzák a ke­reskedelmi forgalom kiegyen­súlyozott növelését. Thaiföldi megítélés szerint a forgalom értéke — újabb árualapok felkutatásával, bekapcsolásá­val — elkövetkezendő évek­ben akár a 100 millió dollárt is elérheti. A vállalatok kö­zötti közvetlen kapcsolatok létesítését elősegítő megálla­podás tervezetét júliusban vi­tatják meg a gazdasági szak­emberek. A két ország kapcsolatai az elmúlt évben kulturális, idegenforgalmi cserékkel is bővültek: 1982-ben hazánk­ban vendégszerepeit a Thai­földi Királyi Balett, 1984-ben pedig a Bihari Táncegyüttes utazott a távol-keleti ország­ba. Rendszeresen utaznak magyar turistacsoportok Thai­földre. —C Külpolitikai kommentárunk )— Afganisztán — régen és ma AZ AFGANISZTÁNI VÁLSÁG sokkal régebbi ke­letű. mint a szovjet katonai segítségnyújtás, annak elsősorban belpolitikai, történelmi okai vannak — hangsúlyozták Moszkvában, nemzetközi sajtóértekez­leten szovjet történészek, az Akadémiai Keletkutalo Intézet munkatársai. Leonyid Mitrohin kandidátus rövid ismertetést adott Afganisztán történelméről, az ország fejlődésé­ről az elmúlt századtól napjainkig, kitért az angol gvarmatositók törekvéseire, a feudális, törzsi ellenté­tek. az iszlám kihasználására a múltban és napja­inkban. Szó esett arról is, hogy nem lehet párhuzamot vonni a cári Oroszország afganisztáni politikája, s a brit gyamatosítók szándékai között, amit a három brit—afgán háború is bizonyít. Natalij Szimonyija történészprofesszor a problé­mák időszerű vonatkozásait elemezte. Szavai szerint a szocializmust nem lehet exportálni, de demokrá­ciát sem. Afganisztán fejlődésében elképzelhetetlen bizonyos fejlődési szakaszok átugrása. Az Afganisz­tánnal kapcsolatos, a demokrácia jegyében meghirde­tett washingtoni doktrína ezért csupán demagógia, s a peshavari hétpárti szövetség támogatása az iszlám fundamentalizmus megerősödésével és térnyerésével fenyeget. Az amerikai politika így nyilvánvalóan azt a célt szolgálta és szolgálja, hogy minél nagyobb kárt tudjon okozni a Szovjetuniónak. A SAJTÓÉRTEKEZLETEN többen is rákérdeztek az afganisztáni háború áldozatainak számára. Szimo­nyija értékelése szerint a hetvenes évek eleje óta hú­zódó háború áldozatainak számát a harci cselekmé­nyek jellege, a menekültek nagy száma miatt egye­lőre nem lehet pontosan meghatározni. Több nyuga­ti sajtóadatot idéztek az afganisztáni szovjet áldoza­tok számát illetően — a Die Zeit 80 ezer. a The Times 30 ezer. az UPI 50 ezer. az AFP pedig 12—15 ezer halottról beszél — s érzékeltették, hogy az igaz­sághoz a jelek szerint az AFP becslése áll a legköze­lebb. Hozzátette, hogy a szovjet csapatok kivonása sem fejeződött még be, s az összecsapások sem szűn­tek meg. Szimonyija professzor hangsúlyozta, hogy egyetlen komoly tudós sem tudná most megmondani, hogyan alakul Afganisztán jövője. Az erőviszonyokat már most nagyon nehéz világosan körvonalazni, s a me­nekültek tömeges visszatérésével még inkább bonyo­lultabbá válik a helyzet. A peshavari ellenzéki pártok — különösen a négy fundamentalista párt — éppen a menekültek vissza­térésétől félt leginkább, mert eddig az összes mene­kült nevében lépett fel, akart kétoldalú tárgyaláso­kat folytatni a Szovjetunióval. Az iszlám fundamen­talisták a szovjet jelenlétet tartották a válság fő oká­nak, s így valósággal pánikba estek a kivonás meg­kezdésekor — ami nem jelent megoldást az afganisz­táni belső problémákra —, ezért igyekeznek katonai akciókkal zavart kelteni. A tradicionalista irányvona­lat képviselő erők ennél sokkal rugalmasabb, mér­sékeltebb álláspontot tanúsítanak. AFGANISZTÁNBAN MÁR NEM VOLTAK távla­tai a problémák katonai megoldásának, s ugyanakkor a nemzeti megbékélés politikájának megvalósítása a szovjet csapatok jelenléte mellett nem ért volna sem­mit — hangsúlyozta Natalij Szimonyija. Végezetül egy kérdésre válaszolva rámutatott: szó sincs arról, hogy a Szovjetunió magára hagyná Afganisztánt — a gazdaságban és más téren számos megállapodás fémjelzi a hagyományos együttműködést. EGK-KGST Jól haladnak a tárgyalások A Közös Piac és a KGST között a tárgyalások jól ha­ladnak — közölte csütörtö­kön az EGK-bizottság szóvi­vője. Szerdán újabb tanács­kozás kezdődött Brüsszelben a KGST-titkárság és az EGK- bizottság szakértői között az együttműködési nyilatkozat­ról. A megállapodás egyik akadálya a nyugat-berlini klauzula volt. Az EGK-bizott­ság ragaszkodott hozzá, hogy a közleménybe foglalják be­le: Nyugat-Berlin a Közös Piac része. Az EGK-bizottság szóvivő­je most közölte: a tárgyalás még nem fejeződött ugyan be. de úgy látszik elhárult ez az akadály. A felek meg­állapodtak, hogy a vitatott pontot a „magyar formula” alkalmazásával oldják meg. Tíz évvel ezelőtt egy, az EGK-val kötött részmegálla­podáshoz Magyarország nyi­latkozatot fűzött, amely sze­rint a megállapodás nem te­szi kérdésessé a háború utá­ni négyhatalmi megállapodá­sokat. Ezt az — azóta „ma­gyar formulának” nevezett és az EGK által elfogadott — megszövegezést alkalmazzák ezúttal is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom