Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-14 / 114. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. május 14., szombat Feledésre ítélt egri utcaképek Egy egy város, jelesen Eger utcaképét közel sem csak a műemlékek, avagy műemlék jellegű épületek al. kotják. de a legkülönbözőbb korokban, a XIX. század utóján, csakúgy, mint a XX. elején épített lakóházak, avagy éppen középületek sora. Természetszerűen el kell tagadnunk, és nem emelhetünk vétót, vagy akár csak suttogó szót sem az ellen, hogy az utóbbi esztendők során lendületet vett fejlődés szükségessé tette Egerben is nemcsak egyes utcák egymás melletti házainak. avagy házsorainak, > sőt egész utcáknak lebontását, csúnya műszaki kifejezéssel élve: szanálását. Ezt, akár tetszik egyeseknek, akár nem, de tudomásul kell vennünk, hiszen a szűk völgyben települt város fejlődésének természetszerű velejárója. De azt már szóvá kell tennünk, amellett nem 1 mehetünk el szó nélkül, hogy ezekről a lebontott utcákról, utcasorokról, avagy csak utcarészletekről. netalán jellegzetes épületekről nem készültek fényképfelvételek! Ezek véglegesen és örökre eltűntek, s ma már még a ió emlékezötehetségű egrieknek is gyakorta csak fel-fel- dereng egy-egy eltűnt, tűnő. ben levő utca, avagy csak néhány emberöltő óta álló részlete. Közel sem lehet számba venni ezeket a lebontott egri utcasorokat, de engedtessék meg, hogy néhánynak képét felidézzük a kedves olvasó előtt. Vajon ki emlékszik már a Cifra-hóstyára, a Cifrakapu utcára? Ki a felszámolt Rákóczi útra? Bizton állíthatom, hogy na- gyon-nagyon kevés ember emlékszik a Líceum hatalmas épülettömbje keleti oldala mentén húzódott, igen szűk. egyes részeiben szinte csak „kutyaszorító” kes- kenységű Fellner közre, / hiszen utcának nemigen volt mondható. Eltűnt a Szalák kiinduló torkolata, merőben új utcakép alakult ki a Széchenyi utca északi felében, jobb oldalon, a Tűzoltó tér előtt. Felszámolódott a jellegzetes Kertész utca nyugati házsora. Lerombolták, de tudomásom szerint nem készültek felvételek a nagy múltú Láng-fürdőről, de még csak az egri fürdőváros csírájaként felépült József-für- döről sem. Minő érdekes lenne az utókor részére a Kanada városrész nyugati elején, az első világháború után épült ONCSA-házak tömbje, egy- egynek a belsője. Természetes. hogy lebontásra került a Kertész utca vége nyugati oldalán az egykori Hontalan utcai, eredetileg szükséglakások céljára épült kis lakótelep. Az utóbbi kettő valóban politikai, szociológiai felhangú létesítmény volt. De nem soroljuk tovább, hiszen még a közeli esztendőkben Egerben megtelepedettek is jól emlékeznek egyikre-másikra. Ezeknek az utcáknak, utcasoroknak, tömböknek a lebontása természet adta szükségszerűség volt, de felmerül, méghozzá joggal merül fel a ..Nagy Kérdés", hogy vajon miért nem gondolt valaki, bárki az „illetékesek" sorából, hogy ezeket a régi utcaképeket megszüntetésük, lebontásuk előtt le kellett volna fényképezni és a képeket rendszeresen tárolni, s megőrizni az utókor részére. Amikor utókort említek, talán nem is 50 vagy 100 év múlva bekövetkező időkre gondolok, de szinte csak elkövetkező napjainkra. Költői kérdés, de óhatatlanul ajkaimra tolul a költői kérdés: vajon hány vezető beosztású egri férfiú emlékszik a Hontalan utcai aprócska, de oly sok szegény családnak otthont nyújtó házakból összeállóit kis „lakó. telep"-re, avagy, uram, isten, az első világháború után épült ONCSA-házakra Részemre a legjellegzetesebb egri hóstya a Cifra-hóstya volt. apró, jellegzetes egri parasztházaival. Még csak kuriózumnak sem maradt meg belőlük. S a fejlődés lassan, de biztosan, szinte negyedévről negyedévre emészti a Kertész utcai, jobb módú , parasztok házait is. Nem tudjuk, halvány fogalmunk sincs arról, hogy kinek lett volna ezekről a már évtizedek óta el-eltünö. tünedező utcaképekről rendszerességgel dokumentum fénykép-felvételeket készíteni. Már késő, nagyon-na gyón késő ezen keseregni, vagy a hevesebb vérmérsék letüeknek bosszankodni! Jelen kis írásunknak nincs más célja, mint megbizser getni a mulasztóknak a lel kiismeretét; de ugyanakkor legyenek ezek a sorok mozgósító erejűek is: mentsék meg az ismeretlen illetékesek. ami még megmenthető — közel sem a maguk! — de a késő utókor, Eger története, szeretett hős városunk településtörténete szúrná ra! Sugár István Amint már korábbi lapszámunkban hírül adtuk: május közepétől a természetvédők, a táj szerelmesei, valamint a Bükki Nemzeti Park és az erdőgazdálkodás szakembereinek örömére végre „szabad levegőt kap”,- a sok éve fojtogató kipufogógáz-koszorú után, hazánk egyik növény- és állatfajokban egyaránt gazdag része. Amint Lippay Ferenctől, a közjóléti munkákat irányító mérnöktől, a Mátra Nyugat- Bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság munkatársától, valamint Becsei Fenenctől, a Bükki Nemzeti Park területkezelőjétől megtudtuk, új forgalmi rend lép életbe május 14-től a Bükk-fennsíkon. — Azt tudjuk, hogy az „autók száműzetését” régen tervezi az erdőgazdaság és a BNP, Most ezzel az intézkedéssel mely területek védelmét kívánják fokozottan biztosítani? — Elsősorban az átmenő forgalom megszüntetése a célunk — halljuk a szakemberektől. — Amint az Országgyűlés tavalyi ülésszakán felvetődött, ellentmondásos a helyzet, mióta 1977- től védett területen ilyen nagyságrendű átmenő forgalom létezik. Egyébként az 1950-es évek közepétől a Szalajka-völgy—Őserdő— Nagymező már védelem alatt áll. — Ügy véljük, azt fölösleges hangsúlyozni, hogy a turizmusnak, a sportolási céllal idelátogatóknak semmi szükségük nincs a sokszor elégtelen porlasztással működő gépkocsik „mellék- termékeire”. Ezt szívta be ugyanis az erdők, fennsíkok madara, emlőse, fája, virága és embere. Hovatovább, az is elgondolkodtató, hogy a környező országokban mindenhol sikerült — ne szégyelljük kimondani — radikális eszközökkel kitiltani a négykerekű és kétkerekű járműveket. Most végre terv született a forgalom korlátozására. Hallhatnánk erről részletesebben is? — Tisztában vagyunk azzal, hogy hazánkban nehezen tűrik a megszorító, tájvédelem érdekében hozott regulákat. Mi a fokozatosság elvének figyelembe vételével, de következetesen. sőt szigorúan végre fogjuk hajtani a szabályok betartását. így tehát vegyük most a megközelítési helyek felől át egy kicsit a Bükk- fermsík közúti térképét: a Szilvásvárad felől érkezők a Tótfalusi-völgy parkolójáig használhatják díjtalanul gépjárműveiket. A busszal pedig a fedett lovarda melletti parkolóig lehet megközelíteni a völgyet. A Tótfalusi-völgytől 60 forintos illeték lefizetése ellenében autózhatnak az úgynevezett Olasz-kapuig, illetve az ott kialakított parkolóig. Meglehetősen elkényelmesedett természetünkön erőt kell venni, ugyanis innen senki nem mehet tovább autóval. Stilizált kapuk mellett programajánlattal, túraútvonallal útbaigazító táblák állnak rendelkezésre. Bányahegy felől a Hármas ha túrnál kialakított jelképes kapuig, kiépített parkolóig vezethetik járművüket. Idáig érvényes a 60 forintos útmegváltás, amelyet Bányahegynél előzőleg jegyeztek. a Jávorkúttól igyekvőknek már Lillafüreden kell megtéríteni az úthasználatot. akkor az úgynevezett Bolhásréten kialakított parkolóig autózhatnak. A Miskolc—Bánkút útvonalról érkezők végső megállója a Csalánosi parkoló. Ugyanis Bánkúitól tilos a fennsíki ki- hajtás. — Ez mind szép elképzelés így, sőt meglehetősen liberális is. De ismerve hazánk fiait, sokan meg fogják próbálni: megkerülni, kijátszani nem egy esetben — megjátszva a rosszul ér tesültet — az előírásokat. Lesz-e foganatosítható fele- lősségrevonási joga a BNP- nek? — Föltétien. Hangsúlyozni kívánjuk, azonnal eljárunk a szabályokat megsértővel szemben.; Helyszíni bírságolási jogunk is van természetesen, az összeg nagyságát a szabálysértés mértéke határozza majd meg. De ez 500 forintnál kezdődik, s elérheti a 10 ezer forintot. Mindenesetre fokozottan figyelni kell a minden irányból Behajtani tilos! KRESZ-táb- lát és az irányításhoz a ki egészítő táblát. HA VIRÁGZIK AZ AKÁC JHékéizek Az egri áfész méhész szakcsoportjának több mint 300 tagja van. Az elmúlt évben a tagok negyven vagon mézet adtak át a szövetkezetnek, mely keresett exportcikk. Európa számos országa mellett. Japánba u eljut. A szakcsoport egyik legrégebbi „veteránja" — az egri nyugdíjas — Rohonczy Gyula, aki feleségével négy évtizede hódol hasznos hobbijának, a méhészkedésnek. A kerecsendi akácosban a tavaszi fejlesztést, fészekbővítést segítik a kaptárak lakóinak, hogy akácvirágzás idejére a 2,5 milliós „szárnyas gyűjtögető” útra kel - hessen. A kerecsendi akácosban, az időszerű munkákat végezve a kaptáraknái... Egy keret — és a nyüzsgő dolgozók Méhész házaspár (Fotó: Szabó Sándor) Parkolóhelyeket feltüntető térkép Soős Tamás Mentőöv a jöv erdőjének Forgalomkorlátozás a Bükk-fennsíkon
