Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-12 / 86. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. április 12., kedd 3. fl társadalmi szervezetek megújulása Közlekedők - féli álom után? Rossz álmaim között olykor még előjön a félelmetes jelenet: hajdanán egy januá­ri napon békésen haladtunk a tejfehér, sűrű ködben autónkkal. A kétsávos, szűk úton tán tíz méterre is alig lehetett tisztán előre látni. ötvenre távolabb már csak a körvonalak voltak felfedezhetek. Homá­lyosan derengett mindkét útfélen egy-egy jármű. A miénken lévő egyre csak nőtt és nőtt. Rá kellett döbbennünk a valóságra: egy Tátra cementszállító teherautó előzi velünk szemben a másik sávon közlekedő oldalkocsis motorkerékpárt! öt centi híja volt csak, hogy a monstrum vissza tudott slisszanni a saját részére... Akkor hatá­rozta el a barátom, hogy télen többé hoz­zá sem nyúl a kocsijához. Szerencsére, ha nem is hasonló rémsé- ges élmények miatt, de bizonyára nagyon sokan döntenek ugyanígy. A zord évszak kezdetén az autót — megkímélendő a vi­szontagságoktól — a garázsban hagyják, s legfeljebb csak akkor néznek rá, ha éppen nincs más dolguk. Arról azonban, hogy rendszeresen közlekedjenek vele, szó sem lehet. Motorra ülni a vacogtató hidegben pedig kész nyavalyaszerzés. Meg azután az a pár hónapos megtakarítás sem árt az üzemanyag árából... A hosszú szünetnek, a több havi kiesés­nek a járművezetésből, sajnos, igen hátrá­nyos hatásai is lehetnek. Nem véletlen pél­dául. hogy az elmúlt esztendők statisztikái arról is árulkodnak: tavasz elején hirtelen, szinte ugrásszerűen megnő a közúti bal­esetek száma. Az idén sem volt ez más­képpen. A korábbi három négy hét fekete krónikái tanúsítják, az autótulajdonosok fi­gyelmetlensége, óvatlansága szinte minden képzeletet felülmúló. Gyakran volt túl von­zó számukra az út menti árok, több alka­lommal arról kellett tudósítanunk, hogy va­laki kocsijával fát vagy villanyoszlopot vett célba. Nemegyszer vett baj a távolság helytelen bemérésével, a sebesség nem meg­felelő megválasztásával. Kétségtelen, mindebben nagy a szerepe annak, hogy legtöbben kiesnek a gyakor­latból. Rengeteget bizonytalankodnak, ugyanakkor élvezni akarják az újbóli szá­guldás örömét. Tudomást sem kívánnak ven­ni arról például, hogy mind többen és töb­ben hozzák elő autóikat. Megjelennek a sűrű kocsisorok között cikázó motorkerék­párosok is. A hétvégeken most már kü­lönösen sokan merészkednek az utakra. Így az sem a véletlen műve, hogy rendre hétfőnként ontják a telexek a közutakon elhunytakról, a súlyos, illetve a könnyű sé­rültekről szóló jelentéseket. Légy körültekintő, s inkább egy negyed­órától később érj a úticélodhoz, mint hogy sohasem! Ezt a örökérvényű tanácsot ér­demes megfogadni. Már csak azért is, hogy otthon ne várjanak hiába ... Sz. Z. Az engedélyezett növényvédő szerekről A politikai intézményrend­szer továbbfejlesztésének egyik sarkalatos kérdése a társadalmi szervezetek. a különböző egyesületek és szövetségek helyzetének tisz­tázása, feladatkörük és jo­gaik rendezése. Ez hosszabb ideje foglalkoztatja a köz­élet iránt érdeklődő embe­reket. Társadalmunkban az ál­lampolgárok joga és igénye, hogy részt vegyenek a kö­zösségi célok kijelölésében és megvalósításában. Ennek az idők folyamán különböző formái alakultak ki. Van­nak történelmi múltú társa­dalmi szervezeteink, mint például a szakszervezetek, az ifjúsági szövetség, a nép­frontmozgalom vagy a tu­dományos egyesületek. Politikai intézményrend­szerünk nélkülözhetetlen al­kotóelemei ezek a régebbi és új közösségek. Számuk, el­sősorban a 80-as években, gyorsan gyarapodott, a szer­vezeti formák gazdagodtak. Különösen gyorsan növeke­dett a különböző egyesüle­tek és szövetségek, a társa­ságok, a klubok, a körök és az alapítványok száma. Fejlesztik a politikai kultúrát Minden fenntartás nélkül állítható, hogy a társadalmi szervezetek, az egyesületek és a szövetségek munkájuk­kal hozzájárulnak a szocia­lista demokrácia fejlesztésé­hez, bővítik az állampolgá­ri jogok gyakorlásának le­hetőségét. Tevékenységük gazdagítja a különböző ér­dekek és nézetek feltárásá­nak és egyeztetésének mó­dozatait. segítik a politikai kultúra fejlesztését. Teret adnak olyan közösségi érté­keknek. mint az öntevé­kenység, az önkéntes áldo­zatvállalás, a kezdeményező cselekvés a közjó javára. Ezért azt valljuk, hogy közéletünkben helye van minden olyan szervezett kö­zösségnek, amely elismeri szocialista rendszerünket, tiszteletben tartja népköz­társaságunk törvényeit és nemzetközi szövetségi köte­lezettségeit. Ilyen szerveze­tek létesítését a párt poli­tikai eszközökkel maga is ösztönzi és segíti, ezért tá­mogatja az egyesületekről szóló törvény megalkotását. A társadalmi szervezetek kö?ött persze, a gyakorlat­ban nrndig is lesz különb­ség a taglétszám, a befolyás, a szűkebb vagy tágabb ér­deklődés függvényében. El­vitathatatlan például a szak- szervezetek kitüntetett sze­repe a szervezett dolgozók érdekeinek képviselete terü­letén. Hasonlóan nagy súlyt képviselnek olyan vállalko­zói szervezetek, mint a Gaz­dasági Kamara vagy a szö­vetkezetek érdekképviseleti szervei. Ugyanakkor tény, hogy az állampolgárok érdekei más metszetekben is megjelen­nek, és így több szervezet válik képviselőjükké. Egyi­kük sem sajátíthat ki ma­gának kizárólagos jogokat. Értelmes együttműködés és verseny eredményeként de­rül majd ki, hogy melyikük mire alkalmas és mennyire vonzó. A hét elején kezdték meg a munkát az Egri Ruhaipari Szövetkezet új üzemében. A megyeszékhelyen, a Csebok- szári-lakótelepen nyílt új egység 70 millió 640 ezer forint ráfordítással készült. Megalapozottabbá tehetik a döntéseket Szükségesnek tartjuk, hogy a politikai intézményrend­szer fejlesztése során növe­kedjen a társadalmi szerve­zetek szerepe a politikai és az állami döntések, a törvé­nyek és más jogszabályok előkészítésében. Eszerint kell majd kialakítani a legfon­tosabb döntéseket megelőző társadalmi viták előkészíté­sének és megszervezésének rendjét. A választási rend­szer korszerűsítése kereté­ben célszerű bővíteni a kü­lönböző társadalmi szerveze­tek. szövetségek képviseletét az Országgyűlésben és a ta­nácsokban is. Azzal is számolnunk kell, hogy egy-egy társadalmi szervezeten belül is többfé­le érdek ütközik. Ha a bel­ső viták a mainál sokkal de- mokratikusabbak és nyíltak, ha a folyamatok átláthatók lesznek, akkor a kisebbségi érdek háttérbe szorulását nem valamiféle meghatáro­zatlan, felsőbb hatalom köz- beavatkozásának tulajdonít­ják majd az érdekeltek, ha­nem a többségi akarat ér­vényesülésének. és ezt bizo­nyos méltósággal lehet tudo­másul venni. Kezdeményező kommunisták A társadalmi szervezetek­ben a párt befolyása erős, a nagyobb szervezetekben meg­határozó, a kommunisták nagy számban és kezdemé- nyezően vesznek részt a kü­lönböző mozgalmakban. A társadalmi szervezetek ugyanakkor munkájukkal hozzájárultak a párt és a tö­megek közti kapcsolatok erő­sítéséhez, érdemi részt vál­laltak az ország, a helyi kö­zösségek előtt álló feladatok megoldásából. A párt és a társadalmi szervezetek vi­szonyának elvei ma is he­lyesek, nemzetközi téren is figyelmet keltettek, a gya­korlati együttműködés for­mái azonban fejlesztést igé­nyelnek. A párt és a társadalmi szervezetek viszonya politi­kai természetű, kapcsolatu­kat partneri viszonynak kell jellemeznie. A párt szervei részéről ma nemegyszer hiá­nyos a politikai orientáció és minősítés, viszont túlteng a szakmai döntések befolyá­solásának igénye. Ez elke­rülhetetlenül aprólékos, ope­ratív napi beavatkozáshoz vezet, háttérbe szorítja a testületek közti elvszerű kapcsolatokat, lehetőséget teremt a szubjektivizmushoz, a hatósági jellegű munka­stílushoz. Mindez végső so­ron gyengíti a párt politikai befolyását is, ezért megszün­tetését sürgető feladatnak tartjuk. A tisztségviselők választóiktól függjenek A párt abban érdekelt, hogy társadalmunkban te­kintélyes. erős, önálló tár­sadalmi szervezetek munkál­kodjanak, amelyek vezető testületéi és tisztségviselői az ERISZ Erről Kovács Mihály elnök tájékoztatta lapunkat. Elmondta, hogy ott kapott helyet központi szalbászatuk, ide került zakószalagjuk és az irodahelyiségek is ott lesznek. Minderre azért volt szükség, hogy a lízingben élvezik a tagság bizalmát. Ennek érdekében szükséges­nek látszik az is, hogy a tár­sadalmi szervezetek tisztség- viselői, a jövőben egyértel­műen választóiktól függje­nek. A társadalmi szerveze­tekben ennek megfelelő vá­lasztási szabályokra van igény. Megszüntethetőnek látszik a felsőbb szervek, il­letve a párttestületek előze­tes állásfoglalási kötelezett­sége is, ha a tagság közvet­lenül választja a tisztségvi­selőket. A rendeltetésüknek meg­felelően működő társadalmi szervezetek munkájának ter­mészetes része, hogy a dön­tések előkészítésének idősza­kában, a politikai vitákban álláspontjukkal a nyilvános­ság elé lépnek. A tömegtá­jékoztatás helyi és központi intézményeinek ehhez jobb lehetőségeket kellene terem- tenie. Helyesnek tartanánk ki­alakítani annak politikai és tárgyi feltételeit, hogy saját kiadványaikért, sajtótermé­keikért a társadalmi szerve­zetek. egyesületek és szö­vetségek vezető testületéi maguk viselhessék a politi­kai felelősséget, önállóan irányíthassák kiadói tevé­kenységüket. Növelni kell a társadalmi jellegű szerveződések anyagi, pénzügyi önállóságát. Kívá­natos, hogy gazdálkodásuk­ban növekedjen saját eszkö­zeik aránya és gazdálkodá­suk nyilvánosságot kapjon. A politikai befolyás erősítésével A párt a társadalmi szer­vezetekben és egyesületek­ben tagjai által, politikai eszközökkel kívánja biztosí­tani befolyását. A párt tes­tületéinek és a társadalmi szervezetekben dolgozó párt­tagoknak a kapcsolatát első­sorban azokra a szervezett kommunista csoportokra ér­demes építeni, amelyek a társadalmi szervezetek veze­tő testületéiben tevékeny­kednek. Velük a jövőben ér­demes rendszeresen tanács­kozni a párttestületek elgon­dolásairól és a politikai dön­tések kialakítása előtt indo­kolt kikérni véleményüket, javaslataikat. A kommunis­ta csoportok feladata lehet az is, hogy megvitassák a munka tapasztalatait. és kezdeményezéseket terjesz- szenek a választott testüle­tek ülésein. A közeli jövőben kezde­ményezni fogjuk, hogy a társadalmi szervezetek vizs­gálják meg munkájukat, dolgozzák ki tennivalóikat és ázokhoz igazítsák szerve­zeti felépítésüket, működési rendjüket. Azt is szorgalmaz­zuk. hogy a kommunisták ennek során lépjenek fel a társadalmi szervezetek, ér­dekképviseletek, egyesületek tevékenységének demokrati­zálásáért, munkájuk nyilvá­nosságának növeléséért, az érdemi érdekegyeztetés meg­honosításáért. Rövidebben szólva: azért, hogy a tiszt­ségviselők munkáját a tag­ság és a választott testületek rendszeresen ellenőrizzék, s a társadalmi szervezetek te­vékenysége teljes egyértel­műséggel fejezze ki a tag­ság érdekeit. KOVÁCS JENŐ az MSZMP KB osztályvezető-helyettese hozzájuk került korszerű technikai berendezéseket modern körülmények között tudják hasznosítani. Ennek érdekében, s hogy a klíma megfelelő legyen, elszívó- berendezés is működik az új üzemben. A növényvédő szereket és a műtrágyákat ismertető új könyvet jelentetett meg a Mezőgazdasági Kiadó. A nagyüzemi szakemberek és a kistermelők által érdek­lődéssel várt könyv a kemi­0^1 ondják, az nem hír, ■ * ha egy kutya megha­rap egy postást, de az már igen, ha a postás harapja meg a kutyát. Nos. esetünk­ben egyik változatról sincs szó. Tudniillik, a hír az, hogy Tóth Sándor egri postás meg­nyerte a fiatal kézbesítők országos versenyét. — Nemrégiben Budapes­ten rendezték meg a harminc éven aluli kézbesítőszolgálat­ban dolgozó fiatalok szak­mai-politikai versenyét. A két napig tartó vetélkedés 25 fordulóból állt — mondja Tóth Sándor. — Miként lehet kézbesí­tésből versenyezni? — Egy sor írásbeli és szó­beli feladatot kellett megolda­nunk. Rengeteg, a témával káliák teljes választékáról és felhasználási módjáról ad részletes tájékoztatást. Külön megjelölték a szerzők azo­kat a vegyszereket, amelye­ket kizárólag a nagyüzemek használhatnak. A könyvben a növényvédő anyagok biz­kapcsolatos kérdésre kellett választ adni. Olyanokra, amelyek különleges, rendkí­vüli helyzetekben adódhat­nak. Például, a távirat-kéz­besítésnél: ha a címzett idő­közben meghal, vagy ha ket­tős címzéssel van dolgunk. Szóval, ezen a versenyen lettem én első, s ezért hat­ezer forint volt a jutalmam. Meg kell említenem, hogy a felkészülésben nagy segítsé­get kaptam az egri posta- hivataltól, valamint a Mis­kolci Postaigazgatóságtól. — Hallhatnánk magáról is néhány szót? Egyáltalán, ho­gyan jutott eszébe, hogy pos­tás legyen? — Egerbe lakom, 27 éves vagyok. Négy esztendővel ezelőtt léptem be a posta kötelékébe. A katonai szol­tonságos tárolásának, a meg­maradt vegyszerek és cso­magolóanyagaik kezelésének •módszereit is ismertetik. Közlik a legfontosabb mun­kavédelmi utasításokat és az elsősegélynyújtási teendőket. gálát letöltése után kezdtem itt dolgozni, mondhatom nem bántam meg. Nős vagyok és van egy kétéves kislányom. A családban egyébként töb­ben is postások, talán ez is közrejátszott választásom­ban. — Gondolom, szereti azt, amit csinál... — Igen, Egerben elég nagy körzetben tevékenykedem, a Széchenyi utcától a Szép- asszony-völgy utcán át a Ko- háry utcáig. A körzetemben már sok ismerősöm üdvö­zöl. Ez természetes is, hisz négy éve járom ezt a kör­nyéket. Ügy érzem, szeret­nek az itt lakók. Várják a levelet, a pénzt, és így en­gem is. Persze, a postáson is múlik, milyen kapcsolat alakul ki. Főleg az időseb­bek szeretik elmondani, mi a problémájuk, szívesen be­szélgetnek el velem. Arról, hogy kevés a nyugdíjuk, meg a legkülönbözőbb ügyekről. Én szeretek az emberekkel foglalkozni, erre van is mó­dom, így hát ezt a munkát én nagyon megkedveltem. — Tehát az emberek vár­iák önt. de szeretik-e a ku­tyák a postást? — Hát igen, a kutyákkal már nekem is meggyűlt né­hányszor a bajom, ez ná­lunk foglalkozási ártalom. Bizony sok a hamis eb. Gyakran elszabadulnak pó­rázaikról és akkor futás. En­gem például kétszer kerge­tett meg kutya. Igaz. ilyen­kor csak a szomszédos há­zig tart az üldözés. Szeren­csére ... (h. a.) Új üzemmel gazdagodott fl „bajnok postás... Jön a postás ... (Fotó: Szántó György)

Next

/
Oldalképek
Tartalom