Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-12 / 86. szám
4, NÉPÚJSÁG, 1988. április 12., kedd Hétezer év gyégyít a vízben AZ EGRI REUMAKONGRESSZUS ELŐTT Beszélgetés dr. Bereczki Jánossal A Magyar Reumatológusok Egyesülete jubileumi vándor- gyűlését szeptemberben, Egerben rendezi. Nagy szakmai megtiszteltetés ez a városban dolgozó szakorvosok számára: tevékenységüket ismeri el ez a gesztus. Az országban másodikként alakult 1965-ben a barokk városban reumaosztály, amely magas színvonalon dolgozik ma is. De az adottságok még ennél is többet kínálnak: valódi fürdőváros, gyógy- idegenforgalmi központ alakulhatna ki. Azért kerestük fel dr. Bereczki Jánost, a megyei kórház reumaosztályának vezető főorvosát, hogy a múltról, jelenlegi munkájukról és terveikről érdeklődjünk. — Amikor a hatvanas évek közepén megszerveződött osztályunk — idézi a kezdeteket —, dr. Agyagási Dezső, az első tényleges főorvos teremtett itt egy iskolát. amellyel megalapozta a jó hírnevet. Az külön szerencse, hogy a törökfürdő hozzánk tartozik szervezetileg, megadva szépségével a kezelés különleges varázsát is. Egyébként ezen a helyen még az oszmán uralom előtt is létezett hasonló építmény: a püspöki-érseki levéltárban nyomát lehet lelni. Amikor egy ízben itt járt a török nagykövet, elmagyarázta, hogy ősei úgynevezett ili- dzsát és hamamot, azaz rituális és tisztálkodási fürdőt használtak. A mienk az előbbi kategóriába tartozott. Ideális hatás — Sok jót hallottam már az egri víz gyógyító erejéről. De miben is áll ez. mit mond erről a szakember? — Már az nagyon jó, hogy két medencében is forrás fakad, amelyből 30—31 fokos víz tör fel. Ha melegebb volna, megviselné a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedőket, ha viszont hidegebb lenne, a mozgáskorlátozottaknak okozna nehézséget. így viszont mindenkinek jó. A gyógyhatás 7 ezer év alatt alakult ki. ezt szén- izotóp-vizsgálattal derítettük ki. Ennyit tölt a víz a bükki tározókban, s míg a víznyelőkön át a föld alá szivárog, sok ásványi anyagot old fel. Enyhén radioaktív, béta-sugárzó: ebből következik, hegy gyulladáscsökkentő hatású. A tapasztalati eredményességén túl. a Budapesti Kertészeti Egyetem segítségével most is végezzük vizsgálatát. — Ezek szerint nem csoda, ha sokan arról beszélnek: nagy lehetőséget sza- laszt el Eger, ha nem válik fürdővárossá. Hogy vélekedik erről? — Osztom ezt a nézetet. Nagyon jó volna, ha erőteljesebben elindulna a gyógy- idegenforgalom. A kórház igazgatósága és a megyei főorvos is támogatja elképzeléseinket. Az idegenforgalmi cégeknek kellene határozottabban lépniük. Ügy vélem, igen jelentős pénzforrás lehetne ez, ráadásul valutában. Aki fürdőkúrára érkezik. az nem mozgásképtelen. A kezelés mellett még szívesen részt vesz különböző programokon, művészeti eseményektől kezdve, a pince- látogatásokig. Orvosolható gondok — Többen szóvá teszik, hogy így is túlterhelt a törökfürdő. Megvalósítható-e ez az elgondolás, amiről az előbb beszélt? — A túlzsúfoltságot az is okozza, hogy a városi tisztasági fürdő bezárt. Az idős emberek szinte kivétel nélkül küszködnek reumatológiai gondokkal. Ezek megoldása csak ránk maradt. Fogadásuk orvosilag nem indokolatlan, de ezzel a szükséglettel nehezen tudunk lépést tartani. Nagy köny- nyebbség volna, ha újból létezne ilyen fürdő. Egyébként osztályunk 48 ágyas, s szinte mindig telt ház van. Igyekszünk aktív reumatológiát megvalósítani, hogy minél gyorsabban kikúráljuk és elbocsássuk betegeinket. A Dr. Bereczki János: „Fürdőváros lehetne Eger” (Fotó: Koncz János) törökfürdő vonatkozásában viszont át lehetne szervezni — kellő érdeklődés esetén — a fogadás rendjét, hogy megfeleljünk a gyógy-idegenfor- galom igényeinek. — Úgy tűnik, valóságos népbetegséggé váltak az ilyen jellegű problémák. Nagy lehetőségek rejlenek az idegenforgalomban is. Nem teszi-e mindez szükségessé az osztály bővítését? — De igen, feltétlenül. Már nem kielégítő ez az ágyszám, a duplájára volna szükség. A megyei tanács egészségügyi osztálya is érzi ezt. már egyeztettük elképzeléseinket. Valószínűleg emeletráhúzás és tetőtérbeépítés volna a legjobb megoldás. De gondolkodunk az előrelépés másfajta módján is. így feltétlenül szövetséget kell keresnünk a SZOT-szállóval, amely mellettünk épül. Nekik is szükségük lesz majd a mi támogatásunkra. ezt valahogy viszonozhatják számunkra. Ezenkívül az üzemegészségügyi szolgálatoknak is adunk segítséget, hogy helyben is végezhessenek fizikoterápiás kezelést. Üj megoldásokat kell keresni, hogy csökkenjen a táppénzes napok száma. Jelenleg ugyanis ilyen szempontból nagyon kritikus a helyzet: az ilyen jellegű betegségek a második-harmadik helyet foglalják el a munkából tmló kiesés okaként. Az ellátás javulása enyhítené a gyárak és üzemek gondjait. Óriási érdeklődés — Nem kevés tehát a teendőjük. Mégsem véletlenül került ide ez a nagy jelentőségű konferencia. Gondolom, ezt tudományos munkájukkal is kiérdemelték ... — Szakmailag jelentős háttér az úgynevezett Agya- gási-iskola. A diagnosztikában is jelentős eredményeket értünk el, például a polarizált fényű mikroszkópunk a köszvényről árulhat el sóikat. De egyéb kutatásokat is végzünk, így például a reumatológia és a genetika kapcsolatáról. Az OR- FI után először itt használtunk fel számítógépes programot orvosaink számára, még külön tanfolyamon is részt vettek. Ezek, s a már eddig említettek jelentenek akkora vonzerőt, hogy minden eddiginél nagyobb szabásúnak ígérkezik a reumatológusok összejövetele. — Amiről eddig szóltunk, az mind azt igazolja, hogy itt nem szűkebben véve egy orvosi szakma ügyéről van szó. hanem nagyon is az egész város, s a megye érdekéről. Hol tart a kongresz- szus szervezésében? — Már több mint 330 jelentkezőt számoltunk össze, ennyi szakember még egyetlen ilyen tanácskozáson sem volt. Szeretnénk minél gazdagabb szakmai és kulturális programot biztosítani számukra. Már felajánlotta támogatását az egri oktatási igazgatóság, de már néhány vállalat is. Számítunk mindenki segítségére, hogy tovább gazdagíthassuk a rendezvénysorozatot. Felkerestem több számítógépes céget. hogy bemutatót szervezhessünk. A komputer lényegesen egyszerűsítheti az adminisztrációt, s imég sok másban is sokat segítene. Azt reméljük, hogy magáénak érzi majd ezt a konferenciát a tájegység, s olyan színvonalat valósíthatunk meg, hogy sokáig emlékezetes marad a résztvevők számára ez a találkozó. Gábor László Születő népszokásaink Ismert tény, hogy dédanyáink, ükapáink mindennapi életének szokásait elfedte az idő, már csak könyvtárak mélyén őrzött népszokásgyűjtemények vallanak a régmúlt idők érdekességeiről. Pedig nem ártana feleleveníteni a régi hagyományokat. Hogyan? Hát így! TUSKÖHÜZÁS — Ha a faluban abban az évben nincs lakodalom, no meg a Pestről kitelepített üzem nem fizet nyereségrészesedést, húshagyó kedden a pártában maradt lányokkal és a veszteséges üzem vezetőivel tüsköt húzat a népfrontba tömörült lakosság. A legalacsonyabb bérfekvésű legények tuskót kötöznek az üzemvezető meg a termelési felelős oldalára, rossz, lyukas edényekkel csörömpölve, ostort pattogtatva, bérlistát lobogtatva végigvezetik őket a falun. A tanácsháza előtt megállnak, tréfás rigmusok kíséretében szociális segélyt kunyerálnak. Csőd, szanálás esetén a felelősöket gyász- huszár jelmezbe öltöztetik, és megtáncoltatják, miközben a pártában maradt lányokat a nápfrontelnök, aki egyben a helyi plébános, megtanítja batikolni. CSATRANGOLÁS — Ha valamelyik helyi vezető — legyen az tanácstitkár, iskolaigazgató, vagy téeszelnök — cselekedeteivel eltér a kialakult értékítélettől, megsérti a szocialista erkölcsöt, a környék lakói hamvazószerdán, tavaszi sátoros ünnepen, esetleg virágvasárnap a vétkes háza elé vonóinak kereplőkkel, és gu- nyoros kiabálásokkal nyilvánosan kigúnyoljék az illetőt. Miközben az általános iskolások kórusa Húzzon össze a vizes görcs kezdetű csúfolót énekli, az ajtóban megjelent ünnepeltet vízzel lelocsolják, pokrócba csavarva kicipelik a csordakút- hoz, és az ököritatóban megmártják.. Ha nagy disznóság van a pasas füle mögött, akkor a csatrangolók közül a legerősebbek a községi szippantókocsi tartalmát gúnyos dalok, bökversek kíséretében a közös vagyon dézsmálásából épült villa, emeletes ház falára fröcskölik. BORBÁLAÁG — A piac iránt érzéketlen termékgyártó gazdasági szakemberek decemberiben, Borbála-napkor mezítláb, ingben, gatyában kimennek a kertbe, és kilencféle gyümölcsfáról egy- egy ágat törnek. Cédulákra felírják a gyártásra szánt új termékek legfőbb adatait, majd a cédulákat az ágakra aggatják. Azt a terméket kell gyártani, amelynek neve alatt a vízbe rakott ág karácsonyig kizöldül. Ha a termék ennék ellenére nem kel el a piacon, a vezetőt érdemei elismerése mellett áthelyezik a gyümölcsöskertbe. Éjjeliőrnek. GERGELYJÁRÁS — Gergely napján a középkorból ismert szokás folytatásaként az iskolásgyerekek adomány- gyűjtő körútra indulnak a településen. Házról házra járva, természetbeni adományokat gyűjtenek az iskola- mesterek, a tanítók számára. Nőgyógyászok, butikosok, vásározó kiskereskedők, panziósok, szóval a telepiülés újgazdagjai előtt a gyerekek tréfás jelenetekkel, a Bibliából vett könyörgésekkel tarkított műsort rögtönöznek, majd lencsét, babot, tojást kapnak ajándékul tanítóik részére. Néprajzos szakemberek jelzései szerint a közeljövőben egyes vidékeken a gyerekek más, ugyancsak „alacsony bénfek- vésű” értelmiségi rétegek részére is elkezdik a kunye- rálást. REGÖLÉS — Tél közepén, karácsonykor, újév táján serdülő fiúk, legények és felnőtt férfiak láncos bottal, köcsögdudával, furulyával, gitárral felszerelve szövetkezetről szövetkezetre, intézményről intézményre járva termelésserkentő, termék- váltást varázsló köszöntőket adnak elő. A vendéglátóvezetőnek és egész háza népének hathatós munkaerő- gazdálkodást kívánva múltunk nevezetes eseményeit varázslatos történetekben adják elő. Legismertebb hőstetteinket az Évszázad mérkőzése, az Évszázad képlopása, az Évszázad leghosz- szabb áremelési sorozata, az Évszázad legnépszerűbb bruttósítása címmel elevenítik fel. Gazdag jutalom esetén jósolnak is: szanálásra ítélt szövetkezetek, vállalatok neveit, leváltásra érett vezetők névsorát, a várható áremelések mértékét is beledalolják mondókájuk refrénanyagába. ÁLARCOS ALAKOSKODÁS — Ha a tanácshoz, vállalathoz, szövetkezethez külföldi vendégek érkeznek, programjuk színesítésére a település lakói látványos alakoskodást rendeznek. Megadott jelre betyárnák, cigányasszonynak. kéményseprőnek, koldusnak, bohócnak öltözött munkavállalók és munkanélküliék lepik el a tárgyalótermet, és körülug- rándozzák a vendégeket. Nyugati országból jött látogatóknak alkalmilag összetákolt panaszfalnál adakozásra buzdító kolduséneket, kéregető nótát, adósság-át- ütemező rigmust adnak elő, s a rubelelszámolású testvérországok küldöttjei előtt pedig rongyrázó, dicsekvő szövegeket kántálnak. Gazdasági körülményeinkről, lehetőségeinkről gyárlátogatás, falubejárás helyett „Bruttó bérért nettó róbot, Mindenki lop, én is lopok!” — kezdetű rigmussal adnak tájékoztatást a kíváncsi idegennek. Hadd szédüljön, hadd forogjon! Kiss György Mihály Mindig voltak és lesznek megrögzött borúlátók. Képviselőik ma fennen hangoztatják. hogy vészesen csökken a költészet iránti érdeklődés. Néhány an már a Vers halálát is rebesgetik, s meg- kondítják azt a jelképes vészharangot. Vitatkozom velük, mert nincs igazuk, hiszen a líra iránti vonzalom az emberiség esi. ösztönös vágya, mivel a ráhangolódás eleink sok évezredes óhaja, amely ott szunnyad napjaink polgáraiban is. Talán nem tudnak róla, nem kérkednek vele, ám akaratlanul is szom- júhozzák a költemények kínálta sajátos katarzist. Lehetnek hullámvölgyek, de ezeket törvényszerűen követik a felfelé ívelés, az emelkedő görbe. Ezt a meggyőződést erősítette bennem a A világlíra Tisztelem Gyárfás Miklóst, mert azon kevesek közé tartozik, akik ismerik a színpadi hatás, a darabírás fortélyait. Valaha nemcsak tehetségével tarsolyában indult a siker felé. hanem azzal is tisztában volt, hogy szakmájának fogásait illik, sőt kötelező elsajátítania ahhoz, hogy a babérért folyó versenyben esélyesként léphessen a porondra. Kétségkívül bravúrosan bonyolítja a cselekményt, talpraesetten építi fel a szituációkat, rutinosan festi a karaktereket. Az az érzésem, hogy még magasabbra jutott volna, ha nem elégszik meg a felszín zsongitó muzsikájával, hanem vállalja a kockázatot, s a mélységek birodalmában is portyázik. Ha ekként cselekszik. akkor írásai gondolati eredetiségükkel is elbűvölnének minket. Az efféle „kirándulásoktól” azonban a legtöbbször ódzkodott, azaz ritkán szembesült az ezerarcú valóság töprengésre késztető, vívódásra sarkalló, hamisítatlan megtisztulást ígérő összefüggéseivel. Ez a magyarázata annak, hogy rádiókomédiája a Halálugrás — ezt szombaton délután ismételték — nem több lélektanilag indokolatlan. öncélú játéknál. Főhőse Flórián az ókori görög irodalom 117 kilós, kiábrándult, életunt tudósa öngyilkosságra készül, s ennek színhelyéül stílusosan Hel- laszt választja. Arról azonban nem értesülünk, hogy mitől szenved, mi bántja. gyöngyszemei című sorozat szombat délutáni blokkja. Ennek keretében Lukács Sándor és Mécs Károly tolmácsolta Jules Supervielle mívesen csiszolt ékköveit. Dávid Gábor Csaba érdeme az. hogy ezeket káprázatos összhatású füzérbe rendelte. Jóvoltából százezrekhez került közel az a poéta, aki egyénien reagált korának eseményeire, aki kimondatlanul is hirdette a Szépség léleknemesítő voltát, aki hitt abban, hogy mesterien megmunkált üzenetei eljutnak a címzettekhez, s tovább rezdülnek bennünk. Vele értek egyet, nem a szellemi pánikkeltőkkel... Méghozzá úgy. hogy nem valamiféle kincstári optimizmus vezérel. holott elsősorban elhatározásának motívumaira lennénk kíváncsiak. A szerző azonban adós marad az érvekkel, s természetesen a társadalomkritikával is. Legfeljebb arra hivatkozik, hogy általában az elvtelen karrieristák érvényesülnek, lekörözve a kivételes képességű. egyértelműen tisztességes személyiségeket. A megállapítás aktualizálásától is megriad, mert gyorsan hozzáteszi, hogy ez mindig így volt. Eddig terjednek a „merészség” határai. Azt azonban sejti, hogy valamit adnia kell a feltétlenül hiányzó tartalmi csemege helyett. Következnek hát a kétségkívül elismerésre méltó akrobatikus mutatványok. Lankad a figyelem? Semmi baj. fűszerként segítenek a sci-fi mitológiával társított ízei. Valamennyi tipp. lelemény a javából. Le a kalappal az attrakció előtt! Záróakkordként .szóba se jöhet más csak a diszkrét hepiend. Professzorunk találkozik egy ifjú hölggyel, aki partnerként kezeli. A folytatást bízzuk a hallgatóra! Egyikünk sem fantázia- szegény, ám az ürességet valamennyien érzékeljük. Nem lettünk se bölcsebbek, se okosabbak, se gazdagabbak. A szappanbuborék a semmibe pattant, az illúziónak vége. Sajnáljuk, hiszen mást reméltünk. Nemcsak cizellált zenélő dobozt, hanem jellemünket csiszoló dallamokat js . ■.. Pécsi István Majdhogy öncélú játék A tartalmas diszkóműsorok érdekében Lemezbemutató tanfolyam A KISZ Heves Megyei Bizottsága és az Országos Szórakoztató Zenei Központ Heves Megyei Kirendeltsége július 25—30. között intenzív lemezbemutató tanfolyamot szervez a felső- tárkányi politikai képzési központban, amelynek végén, vizsgával lemezbemutatói engedélyt lehet szerezni. A tanfolyam célja, hogy elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtson azoknak a fiataloknak, akik tehetséget éreznek a tartalmas diszkóműsorok összeállításához és előadásához. Az 1500 forintos részvételi díj tartalmazza a szállás, étkezés és oktatási költségeket. A vizsga- díj ezen kívül 1000 forintba kerül. Elsősorban azoknak a fiataloknak a jelentkezését várják, akik idén március 31-ig betöltötték 17. életévüket, és akik még nem lépték túl 30. életévüket. Az érdeklődők a KISZ Heves Megyei Bizottságán, vagy az OSZK Heves Megyei Kirendeltségén jelentkezhetnek május 31-ig. SlácUcfogy^lÖ A vers varázsa
