Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-11 / 85. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1988. április 11., hétfő Szombat este hozta nyil­vánosságra a TASZSZ hír- ügynökség annak a beszéd­nek a teljes szövegét, ame­lyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénte­ken. Taskentben, üzbég párt- és gazdasági vezetők előtt mondott. Gorbacsov beszédének el­ső részében Nadzsibullah af­gán vezetővel lezajlott, csü­törtöki találkozójáról szólt. Genfben lényegében elkészül­tek a megállapodások, de az utolsó szakaszban nehézsé­gek támadtak. Mindez újabb erőfeszítéseket tesz szüksé­gessé — mondta a főtitkár. Amint erről a február 8-i nyilatkozatban ,szó esett, a Szovjetuniónak szándékában áll megkezdeni a szovjet csapatok kivonását május 15-én. Mihail Gorbacsov ia továb­biakban belpolitikai kérdé­sekkel foglalkozott. Az SZKP a múltban is megpróbált reformokat meg­valósítani. de a kísérletek nem jártak eredménnyel, mert a reform végrehajtá­sába nem vonták be az em­bereket — mondta Mihail Gorbacsov. Az átalakítás eszméi csak akkor válhatnak valóra, ha a demokrácia is fejlődik. A de­mokratizálás, a nyitottság és a radikális gazdasági reform tette lehetővé a nép alkotó­erejének mozgósítását. Sike­rült politikailag aktivizál­nunk népünket — mondta a főtitkár, hozzátéve, hogy az átalakítás folyamata sorsdön­tő szakaszába lépett. A továbbiakban Gorbacsov a nemzetiségi kapcsolatok­kal foglalkozott. A nemzeti­ségi politika vívmányai elle­nére, komoly problémák is felmerültek. A társadalom fejlődésével, a kultúra előre­haladásával. az oktatás szín­vonalának emelkedésével együtt jár a nemzeti öntu­dat növekedése. Az interna­cionalizmus nem automatiku­san öröklődik egyik korosz­tályról a másikra. Ebben rendkívül fontos szerepe van az oktatásnak. A ma élők feladata nemcsak saját nem­zetük gondját viselni, de te­kintettel kell lenniük más népek érdekeire is. A nem­zet csak az egyenlőség, szo­ros együttműködés és köl­csönös tisztelet révén virá­gozhat fel — hangoztatta a szovjet vezető. A pártról szólva, a főtit­kár aláhúzta annak élcsapat szerepét. A nép szolgálatá­ban edáig elért eredmények mellett a pártnak a minden­napos munkában kell meg­újítania tekintélyét. A kom­munistáknak példát kell mu­tatniuk a konzervativizmus, a bürokrácia és a közömbös­ség elleni harcban. A párt szolgálja a népet, s nem for­dítva — szögezte le Gorba­csov. Kitért a pártdemokrácia kérdéseire is. Meg kell őriz­ni a párton belül az elvtár- siasság légkörét, s meg kell élénkíteni a választott tes­tületek munkáját — mondta Gorbacsov. Koalíciós vágy Francia választási hadjárat Mamuthíd Japánban Vasárnap Japánban át­adták a forgalomnak a Hon- su-szigetet Sikokuval össze­kötő hatrészes hidat. A Sze- to Ohasi hídrendszer 9.4 ki­lométer hosszú. A kétszin­tes hídon becslések szerint 25 ezer gépkocsi és 60 vo­natszerelvény halad majd át naponta. A híd felava­tásával beteljesült a japán álom; az úi hídrendszer és az egy hónapja elkészült Szei- kan alagút (a Honsut Hok- kaidóval összekötő alagút) révén a négy japán főszige­teket vasúthálózat köti ösz- sze. A híd 10 évig épült. Franciaországban meg­nyílt a hivatalos elnökvá­lasztási kampány, a kilenc pályázó vagy pártja most már nem közölhet többé fi­zetett hirdetéseket, propa­gandaadásokat a rádió-tele­vízióban és a sajtóban, csak a sajtófőhatóság által ellen­őrzött szerkesztőségi inter­júkban szólalhat meg. Az ut­cákon felállították a tájé­koztatókat az április 24-én tartandó első fordulóhoz. A felmérések tanúsága sze­rint a hivatalban lévő elnök minden vetélytársánál job­ban érzékelte a franciák nagy többségét vonzó koalí­ciós vágyat, amely többség a klasszikus jobboldal, és a baloldalon túlsúlyba ju­tott, de radikális meggyő­ződéseit feladott szocialis­ta párt együtt kormányzását óhajtja. A Le Nouvel Ob- servateurban közölt közvé­leménykutatás szerint Mit­terrand győzelme esetén a választók 55 százaléka kí­vánja. hogy a jobboldali pár­tok vegyenek részt egy szo­cialista vezetésű kormány­ban. A jobboldali jelölt győ­zelme esetén pedig még na­gyobb arányban, 63 száza­lékban szeretnék, hogy a szo­cialista párt is vegyen részt a következő kormányban. Zebracsaiád Becsben. Zebraanya három hónapos kölykével a Schönbrunni Allatkert- ben (balra) Rodeó Floridában. Randy Tucker floridai farmer lecsúszik a hánykolódó bika hátáról, az 1988. március 28-án megrendezett rodeón (lent) (Népújság-telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztőség) Gorbacsov taskenti témái Külföldi panorama Li Peng Kína új miniszterelnöke A Kínai Országos Népi Gyűlés szombaton délelőtt megtartott plenáris ülésén a képviselők elfogadták Jang Sang-kun államelnök javas­latát és Li Penget választot­ták meg miniszterelnöknek. Li Peng 59 éves és tagja a KKP KB Politikai Bizott­sága Állandó Bizottságának, a múlt év novembere óta megbízott miniszterelnökként tevékenykedett, azt követő­en, hogy Csao Ce-jangot a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának fő­titkárává választották. A plenáris ülésen, amelyen a kínai parlament 2877 kép­viselője vett. részt. Teng Hsziao-pingnek, a központi Állami Katonai Bizottság el­nökének javaslatára, Csao Ce-jangot és Jang Sang-kunt a katonai bizottság alelnöké- vé választották Egyidejűleg megválasztották a katonai bi­zottság tagjait is. A képviselők a Kínai Nép- köztársaság Legfelsőbb Népi Bíróságának elnökévé Zsen Csien-hszint, a Legfelsőbb Népi Ügyészség főügyészévé pedig Liu Fu-csit választot­ták. A választások előtt a par­lament elfogadta a központi kormány megreformálásá­nak programját. A program értelmében megszüntetnek 12 minisztériumot és állami bi­zottságot, és helyettük 9 új minisztériumot és állami bi­zottságot hoznak létre. Ily módon a kínai államtanács hatáskörébe tartozó minisz­tériumok és állami bizottsá­gok száma 41-re csökken. ★ Li Peng 1928 októberében született. Apja a forradalom mártírjaként vesztette életét. Egyebek között elvégezte a jenani természettudományi akadémiát. 1948-ban a Szov­jetunióba küldték tanulni, ahol elvégezte a moszkvai energetikai egyetemet és dip­lomát szerzett. Li Peng 1945 óta tagja a Kínai Kommu­nista Pártnak. A párt XIII. kongresszusán tagja lett a Politikai Bizottság Állandó Bizottságának. Az elmúlt öt hónapban megbízott minisz­terelnökként végezte mun­káját. Li Peng jól beszél oroszul és megtanult angolul is. Nős, felesége nyelvfőiskolát vég­zett. s három gyermekük van. —C Külpolitikai kommentárunk )— Célegyenesben az afganisztáni rendezés ROPPANT FELGYORSULTAK az események Afga­nisztán körül! A Szovjetunió láthatólag végére akart járni a problémának, s ezt előbb Sevardnadze külügy­miniszter kabuli tárgyalásai jelezték, majd az, hogy maga Mihail Gorbacsov is kézbe vette az ügyet. Az SZKP fő­titkára az Afganisztánhoz közeli Taskentbe repült és odakérette Nadzsibullah afgán elnököt. A váratlan taskenti találkozó világszerte szenzációként hatott. (Egyes hírmagyarázók a „hely szellemét” idézték: 22 esztendővel ezelőtt ugyanitt, az üzbég fővárosban zaj­lott le eredményes szovjet békeközvetítés a szemben álló India és Pakisztán között.) Szovjet részről ez év februárja óta mind nagyobb ha­tározottsággal adták tudtul, hogy ki fogják vonni a szov­jet csapatokat Afganisztánból. Májusra tűzték ezt ki, ha március 15-ig Genfben létrejön a megállapodás az ENSZ közvetítésével folyó afgán—pakisztáni tárgyalásokon. Ám azok újabb és újabb pakisztáni követelések támasztása miatt elhúzódtak, s már-már kétségesnek látszott, tart­hatja-e a Szovjetunió, a kitűzött határidőt. Vitatéma lett Genfben a jövendő afgán kormány összetétele éppúgy, mint a több millió afgán menekült hazatérése, no meg az, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok támo­gatja-e tovább fegyverrel, pénzzel a maga szövetségeseit? TERMÉSZETESEN AZ AFGÁN KÉRDÉS mégsem csak Kabul és Iszlámábád között dőlt el, hanem a szovjet— amerikai tárgyalásokon is, ahol az úgynevezett regioná­lis konfliktusok felszámolása szintén napirenden szerepel. Ezek között — némi ironikus felhanggal is mondhatjuk — „előkelő helyet” foglalt el az afganisztáni polgárháború, vagy ahogyan Washingtonban minősítették: a szovjet be­avatkozás. Az afgán polgárháborúban szemben álló felek a két nagyhatalomtól kapták fegyvereiket. (Persze szál­lított Szaúd-Arábia, Egyiptom, Irán, Pakisztán, sőt Kína is...) A szovjet—amerikai tárgyalásokon — mint az ki­szivárgott — bizonyos szimmetriáról van szó, azaz: egyenlő mértékben szállíthasson ki-ki szövetségeseinél) fegyvereket, vagy — kedvező esetben — egyszerre szün­tesse meg ellátásukat. '■■>' Minden bizonnyal éppen a két nagyhatalom befolyásit' hatott oda, hogy a hét végére a genfi tárgyalóasztal mel­lett felgyorsultak az események. Néhány napja még úgy tűnt, a megoldást elodázzák, és nem lehet nemzetközi biztosítékokat szerezni a szovjet csapatok távozására és' Afganisztán független, semleges, el nem kötelezett jöéő- jének kialakítására. Valószínű azonban, hogy Sevárd-' nadze kabuli tárgyalásaival párhuzamosan az amerikai diplomácia is kapcsolatba lépett Pakisztánnal, no meg az ellenforradalmi afgán erők vezetőivel. Diplomáciai megfigyelők pedig azt is feltételezik, hogy Moszkva és Washington mostani lépéseinek lehetőségéről már szó esett korábban, a szovjet külügyminiszter legutóbbi ame­rikai útja alkalmával. KEDVEZŐ FORDULATNAK MINŐSÍTHETŐ tehát, hogy az afgán probléma rendezése nemzetközi keretekbe illeszkedhet mégis. Garanciát vállalnak a nagyhatalmak és a szomszéd államok, hogy Afganisztán semleges és ék nem kötelezett külpolitikát folytasson. Az a kérdés vi­szont, hogy Kabulban többpártrendszer legyen-e. és mi­lyen koalíciós kormány, alakuljon, magukra az afgánokra marad. A taskenti szovjet—afgán csúcstalálkozón megerősítet­ték, hogy május közepén megkezdik a szovjet alakulatok hazaszállítását. Ez a legfontosabb! A nemzetközi életre csakúgy kedvezően hat, mint a Szovjetunió belső hely­zetére, hisz jelentős gazdasági, katonai terhektől szaba­dul az ország. TERMÉSZETES, HOGY AFGANISZTÁNBAN magában még sokáig zavaros maradhat a helyzet. Minden bi­zonnyal időbe telik, míg hazatérhetnek a menekültek, akik milliószám hagyták el hazájukat. A jelenlegi kabuli vezetők és a mudzsahedinek között elhúzódhat az alku­dozás, hogyan osszák el a hatalmi posztokat. A hét ele­jén parlamenti választások kezdődtek, amelvek ?eészcn április 15-ig tartanak. Pálfy József Arafat moszkvai sajtóértekezlete Román rendelet a helységnevekről NSZK: rosszallás és felháborodás Az NSZK vezető napilap­jai aggodalommal vegyes rosszallás és felháborodás hangján számolnak be ar­ról a hivatalos román ren­deletről. amelynek értelmé­ben a Romániában élő nem­zetiségek sajtótermékei az ország helységneveinek írá­sánál ezentúl csak a román nyelvű változatot alkalmaz­hatják. Az újságok egyöntetűen megállapítják, hogy noha ez az intézkedés elsősorban az erdélyi magyarságot sújtja, szintén érzékenyen érinti a romániai német nemzeti kisebbséget, az erdélyi szá­szokat és a bánáti svábo­kat is. Az eddigiektől elté­rően tehát a magyarok pél­dául lapjaikban nem írhat­nak Brassót, a németek pe­dig Kronstadtot, hanem a várost kizárólag Brasov- ként említhetik. A tekintélyes liberális Süddeutsche Zeitung cí­mű müncheni lap. amely ter­jedelmes írásában a Romá­niából Magyarországra me­nekülő. túlnyomó többsé­güket tekintve erdélyi ma­gyarok problémáját szintén együttérzéssel ismerteti, meg­állapítja : a helységnevekre vonatkozó rendelkezés újabb megnyilvánulása annak a törekvésnek, hogy elrománo- sítsák az Erdélyben élő ma­gyarságot. A Frankfurter Allgemei­ne Zeitung című befolyá­sos konzervatív lap — a töb­bi laphoz hasonlóan — el­marasztalóan idézi a román rendeletnek azt az indoklá­sát, amely szerint „az egysé­ges nemzeti államban a ne­vek egységesítése felel meg a fejlődésnek”. A Die Welt című befolyá­sos. erősen konzervatív új­ság első oldalas kommen­tárjában annak a véleményé­nek ad hangot, hogy a hely­ségnevekkel kapcsolatos ro­mániai tilalom meghirdeté­sével „Ceausescu rendszere újabb csapást mért a nem­zeti kisebbségekre. A PFSZ és a Szovjetunió a közel-keleti rendezés mód­jait illetően teljes mérték­ben egyetért egymással — jelentette ki Jasszer Arafat. ,a Palesztinái Felszabadítási Szervezet VB elnöke a szombaton Moszkvában megtartott sajtóértekezletén.. Arafat a Mihail Gorba- csovval. az SZKP KB fő­titkárával tartott megbeszé­lését rendkívül eredményes­nek. mostani moszkvai lá­togatását pedig az eddigiek közül az egyik legsikere­sebbnek minősítette. Az Izvesztyija című moszkvai napilap szombat esti számában megjelent nyilatkozatában közölte, hogy az Izrael által meg­szállt arab területeken zajló összecsapásokban az izraeli 'katonák által megölt arabok száma 282-re emelkedett, mintegy 7 ezren sebesültek meg, 16 ezer embert tarta­nak koncentrációs táborban. Arafat jól szervezett állami terrorizmusnak nevezte a megszállt területeken foly­tatott izraeli politikát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom