Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-06 / 81. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1988. április 6., szerda A szovjet sajtó nem magánüzlet fl Pravda a peresztrojkáról A szovjet sajtó nem magánüzlet. A sajtóban megszólaló kommunistáknak, a szer­kesztőknek felelősséget kell érezniük a megjelenő cikkekért, írásokért —^ írja keddi számában a moszkvai Pravda. Teljes oldalt betöltő szerkesztőségi cikkében vitába száll azzal az olvasói levéllel, amely hasonlóképpen egy teljes újságoldalt töltött be a Szovjetszkaja Rosszijában, március 13-án. Ennek szerzője, Nyina Andrejeva le- ningrádi főiskolai tanár, a szocialista elvek tisztaságának megőrzését úgy sürgeti, hogy „balról” támadja az átalakítást, a „neoliberalizmust”, az ország eredményeinek megbecsülésére pedig úgy szólít fel, hogy Sztálin személyének tiszteletéért is szót emel. A Pravda megállapítja: ebben az esetben a Szovjetszkaja Rosszija, amely sokat tett az átalakításért, eltért elveitől. A Pravda hangsúlyozza: az átalakításnak nincs alter­natívája. mára társadalmi gyakorlattá vált. innen nincs visszaút. — Mégis sokan kérdezik, hogy nem lehet­ne-e rombolás, gyökeres in­tézkedések nélkül elvégezni ezt a munkát, hogy nem lenne-e elegendő a korábban létrehozott formák tökélete­sítése? Nem veszti-e el az ország az átalakítás folya­matában hét évtizedes ered­ményeinek jó részét? — A sajtónyilvánosság megmutatta, hogy a vitában sokszor hiányzik a politikai kultúra. Az átalakítást gya­korta különbözőképpen fog­ják fel. Egyesek szerint csak szépítészeti célú felújításról van szó, mások lehetőséget látnak benne a szocializmus egész rendszerének lebontá­sára, ismét mások szavakban radikálisok és azzal hitegetik mind önmagukat is. mind másakat, hogy át lehet ug­rani az elengedhetetlen sza­kaszokat. Egyesek még nem értették meg a jelenlegi fo­lyamatok lényegét. Mások nem ismerték fel teljesen a kialakult helyzet komolysá­gát. Megint mások a saját és nemcsak a saját erejük­ben kételkednek. Van, aki­nek nehéz szakítani a szel­lemi restséggel és tunyaság­gal, szokatlan számára a sa­ját tetteiért viselt felelősség terhe, s van. akinek már sikerült megijednie a válto­zások mértékétől. Az átala­kítás eszméit és céljait a to­vábbiakban is magyarázni kell. — Egyesekben a demokrá­cia fejlesztése, a parancsoló utasításokra épülő vezetés és irányítás elvetése, a nyil­vánosság bővítése, a tiltá­sok felszámolása kiváltotta azt a félelmet, hogy a szo­cializmus pillérei meggyen­gülnek, és hogy revízió alá kerülnek a marxi—lenini eszmék. Fékezni akarják a változásokat, azt kiáltozva, hogy veszélyben az eszme, hogy eltávolodnak az elvek­től, és hogy gyengítik a pil­léreket. — Különbséget kell tehát tenni: mikor van szó valódi vitáról, útkeresésről, s mikor akarják a demok­ratizálást és a glasznosztyot a demokratizálás és a glasz- noszty ellen fordítani — ír­ja a lap. — Ha megvizsgáljuk, hogy miért íródott Nyina Andre­jeva cikke, hogy milyen meg­oldásokat javasol, és hogy milyen azok szelleme, stí­lusa. kiderül: a cikk pozí­ciói szembenállnak az átala­kítás fő áramlataival. A megújítás gondolatának el­utasításáról, lényegében egy konzervatív és dogmatikus álláspont határozott kifejté­séről van szó. A cikk visz- szatérő két fő gondolata az, hogy mire való nekünk ez az átalakítás, és hogy nem mentünk-e túl messzire a demokratizálás és a glasz- noszty kérdéseiben? — Folyik az igazságnak a maga jogaiba való vissza­helyezése, s máris kísérlet történik arra, hogy a rend­kívüli helyzetre való hivat­kozással fehérre mossák a múltait, igazolják a politikai torzulásokat és a szocializ­mus elleni bűntetteket. Ma már ismeretes : sok ezer kom­munista, pártonkívüli. gaz­dasági és katonai vezető, tu­dós és művész vált a tör­vénysértések áldozatává. Az igazság helyreállításának fo­lyamata ma is tart. A viták­ban élesen vetődik fel Sztá­lin történelmi szerepének kérdése. Sztálin személyisé­ge rendkívül ellentmondá­sos, de elvszerűen értékel­ték a párt XX., XXII. kong­resszusán, a nagy október 70. évfordulója alkalmából tartott beszámolóban. Köz­ismert immár, hogy Sztálin nem csak tudott a törvényte­lenségekről, de szervezte, irá­nyította is azokat. Ez bizo­nyított tény, és Sztálinnak, továbbá szűkebb környeze­tének a párt és a nép ellen elkövetett bűne megbocsát­hatatlan. A kultusz sem volt elkerülhetetlen, idegen ez a szocializmus természetétől, és kialakulása csupán a szo­cializmus alapelveitől való eltávolodás miatt vált lehet­ségessé — írja a Pravda. Sztálint védelmezve a vi­tás kérdések „megoldásának” sztálini módszereit, a sztáli­ni társadalmi és állami struk­túrákat, a párt- és társadal­mi élet akkori normáit vé­delmezik, akarják megtarta­ni a mai gyakorlatban. A Sztálin személyiségéhez va­ló visszatérések során az ember számára legdrágább dolog: az általa leélt élet értelme körül folyik speku­láció. Felcserélik a fogalma­kat: ha Sztálin bűnös, ak­kor hogyan értékeljük a múlt eredményeit? Mit tegyünk az emberek munkájának, hő­siességének értékeiével, a történelmi vívmányokkal? Nem ezeket tagadjuk-e meg akkor, amikor elítéljük Sztá­lint, elvetjük módszereit? A Pravda hangsúlyozza, hogy igazságtalanság a mun­ka és a harc akkori hőseit a sztálini törvénytelenségek védőügyvédjeinek kikiáltani. Meg kell érteni, hogy meny­nyivel nagyohb volt erőfe­szítésük, hogy mennyivel többet tehettek volna az egész országért, a máért, ha alkotó energiájukat nem gyengítette volna objektíve Lenin-ellenes, szocializmus­ellenes gyakorlat. A párt és a háború veteránjai nem hiába éltek, az utánuk jövő. nemzedékek tartoznak ne­kik. — Andrejeva a génekben keresi a szocializmus-ellenes- séget. A kispolgári áruterme­lő szocializmus „rémétől”, Dán és Martov szellemei örö­kösein, Trockij és Jagoda kö­vetőin át, a nepperek, a baszmacsok és a kulákok- nak a szocializmus által meg­sértett utódjaiig mindenki megkapja tőle a magáét. Ez egybecseng az osztályharc éleződésének sztálini tételé­vel. Andrejeva írt a fiatal­ság egy részének nihilizmu­sáról is. megfeledkezve ar­ról. hogy annak gyökerei a múltba nyúlnak, s annak a szellemi diétának a követ­kezményei, amelyen évtize­deken át tartották a fiata­lokat. — Az átalakítás erősödik. Megváltozott a társadalmi légkör. Hozzáláttak a lakás-, az élelmiszer-ellátási és más problémák megoldásához, fejlődik a szociális szféra, döntés született az oktatás, az egészségügy átalakításá­ról. megkezdődött a gyöke­res gazdasági reform. Át­alakul a szellemi élet. Az értelmiség határozottan hal­latja hangját, sokat tett az átalakítás előkészítéséért. A demokratizmus elképzelhe­tetlen a gondolat és a szó szabadsága, a vélemények nyílt ütköztetése nélkül. En­nek során természetesen helyt kap a magamutogatás, a személyes hiúság kielégí­tésének törekvése. Egyesek azonban sajátosan viszonyul­nak a sajtó kritikus hang­jához. Van, aki kész a mai élet minden nehézségét, kel­lemetlen jelenségét abban látni, hogy a lapok „elkezd­tek fecsegni, mindenről ítél­keznek, nyugtalanítják a közvéleményt”. Ahhoz, hogy az újságokban ne olvassunk a 'hiányosságokról, szüksé­ges, hogy az életben ne le­gyenek ilyenek — írja vé­gezetül a Pravda. rC Külpolitikai kommentárunk )—i Afganisztán: megoldás kétoldalt megegyezéssel? A MÚLT HÉTEN már Diego Cordovez, az afgán—pa­kisztáni tárgyalásokon közvetítő ENSZ-főtitkárhelyettes is kijelentette: a tárgyalások sökáig nem húzhatók, az igazság órájának hamarosan el kell jönnie. A tárgyalá­sokat először Pakisztán juttatta zsákutcába azzal, hogy a kabuli kormány távozását és az ellenzéki szervezetek által megalakított éllenkormány beiktatását szabta fel­tételnek a szovjet csapatok távozását elősegíteni hivatott megállapodáshoz. Azután bonyolította a helyzetet Wa­shington: követelése: érvényesüljön szimmetria, az ame­rikai fegyverszállítások beszüntetésével együtt a Szov­jetunió is szüntesse be támogatását a kabuli kormány­nak. Utóbb pedig, követelését kifordítva, azzal állt eiő, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok egyaránt folytassa szövetségesei katonai segélyezését. A SZOVJETUNIÓ SZÁMÁRA azonban ez az elv el­fogadhatatlan; a két szuverén állam 1921-ben kötött szerződésén alapul segítségnyújtása — mutatott rá —. s ez nem vehető egy kalap alá a törvényes kormány meg­döntésére törő erők támogatásával. Az amerikai követe­lés ráadásul természeténél fogva nem azt szolgálná, hogy a nyolc éve pusztító afganisztáni testvérháborút mielőbb befejezzék. A Szovjetunió azonban eltökélte, hogy lezárja az af­gán dossziét. Az Egyesült Államokkal, ha lehetséges, de akár nélküle is, ha Washington továbbra sem mutat készséget együttműködésre. Moszkva ebben az esetben nem a két nagyhatalom által garantált afgán—pakisztáni megállapodás alapján, hanem az Afganisztánnal kötendő kétoldalú egyezség keretében vonja majd ki csapatait Ezt a lehetőséget jelezte Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter váratlan munkalátogatása Kabulban. A genfi tárgyalások esetleges kudarcára utalva, nyilatko­zatában utalt rá, hogy az afgán vezetőkkel megvitat „minden felmerülő megoldási lehetőséget”. Afganisztánban egyébként kedden kezdődött meg a nemzeti megbékélés politikájának újabb szakasza; meg­nyíltak a törvényhozási választások. Ezeken közvetlen, titkos szavazással a jövendő kétkamarás parlament ösz- szetételéről döntenek. A kormány a választásokon való részvételre hívta fel a belföldi és külföldi politikai ellen­zéket. Sőt, azt is bejelentette, hogy távolmaradásuk esetén parlamenti helyeket tartanak fenn számukra. Nadzsibullah március végén közölte; kormánya kész tanulmányozni az ellenzék koalíciós kormány alakítására teendő javas­latait. AZ ELKÖVETKEZŐ NAPOKBAN eldőlhet, hogy az Egyesült Államok kész-e partnerként együttműködni a veszélyes regionális feszültséggóc felszámolásában, vagy pedig inkább a kibontakozás akadályozásában látia ér­dekeit hosszabb távra biztosítottnak. Tóth László Martin Luther Kingre emlékeztek Amerikai helikopterek Panamába Huszonhat helikoptert in­dított útnak az első csapat­erősítéssel az Egyesült Ál­lamok katonai vezetése Pa­namába. A helikopterek egy részét az alakulatok gyors átdobá­sához veszik igénybe. Más részük csatagép és a kato­nai akciók biztosítására szol­gál. Az első egységek az Egyesült Államok területén levő támaszpontokon gyü­lekeztek, és kedden indultak útnak. Az 1300 főnyi erő­sítés csütörtökig elfoglalja ál­lásait a Panama-csatorna övezetében. Washingtoni értesülések szerint Reagan elnök a kö­zeljövőben, újabb gazdasági megtorló intézkedéseket ren­del el Panama ellen, hogy kikényszerítse Noriega tábor­nok eltávolítását, bár még a Washington által elnök­ként elismert Eric Del Val­le iis az ilyen lépések ellen foglalt állást. Del Valle sze­rint a további gazdasági meg­szorítások növelhetik a pa­namai amerikaellenes han­gulatot, és a mostanáig be­vezetett intézkedések elegen­dőek lennének. Mind Fitzwater, mind pedig a külügyminisztérium szóvivője „igen súlyos ügy­nek” miinősítette azt, hogy húsvét vasárnapján egy pa­namai katonai jármű sziré­názva követte az amerikai nagykövet gépkocsiját. Az amerikai állásfoglalás sze­rint ez „provokáció” volt, amellyel zavarni akarták a nagykövet munkáját. Az amerikai külügyminisz­térium hétfőn hivatalosan bejelentette: az Egyesült Ál­lamok és Románia megálla­podott abban, hogy kétolda­lú gazdasági kapcsolataiban felfüggeszti az úgynevezett legnagyobb kedvezmény el­vének alkalmazását. Ilyen­formán a két ország maga­sabb vámokkal terheli meg egymás árucikkeit, mint ed­dig. Korábbi amerikai köz­lések szerint ez mintegy 200 millió dolláros veszteséget jelenthet Románia számára. A felfüggesztést Románia javasolta. Az amerikai fél ugyanis — korábbi törvé­nyek értelmében — egyes szocialista országok, így Ro­mánia esetében is csak ak­kor hajlandó érvényesíteni ezt az elvet, ha az elnök megállapítása szerint az érintett ország eleget tesz az úgynevezett Jackson—Va­liik módosításban foglaltak­nak. A jelenleg érvényben levő amerikai kereskedelmi törvényhez fűzött módosítás attól teszi függővé a „leg­nagyobb kedvezmény” nyúj­tását, hogy megadják-e az érintett országok állampolgá­rainak a kivándorlás lehető­ségét. De az amerikai kong­resszus tágabb értelmezése szerint ebbe az emberi jo­gok érvényesítésének általá­nosabb értékelése is beletar­tozik. Mind az amerikai kor­mány, mind a kongresszus korábban élesen bírálta az ezzel kapcsolatos román ma­gatartást. Románia kormá­nya úgy döntött, hogy nem hajlandó alávetni magát a továbbiakban ennek az el­járásnak. Az amerikai fél közlése szerint a kereskedelmi kap­csolatokra vonatkozó egyéb megállapodások továbbra is érvényben maradnak. A kül­ügyminisztérium által ki­adott közlemény azt hangoz­tatja, hogy „az Egyesült Ál­lamok és Románia párbeszé­dében továbbra is központi szerepet töltenek be az em­beri jogokkal összefüggő kér­dések, s az e téren megvaló­suló pozitív lépések fontos tényezői lesznek a haladás­nak más területeken is”. Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon Eger, Szalapart u. 81. Telefon: 11-933 felvételre keres hegesztő vizsgával rendelkező általános lakatost vagy géplakatost, valamint asztalos­szakembert karbantartó munkakörbe. Sok ezer ember vonult vé­gig hétfőn a Tennessee ál­lamban levő Memphis vá­ros központján, hogy meg­emlékezzék az amerikai né­ger polgárjogi mozgalom Nobel Békedíjas vezetőjéről, Martin Luther Kingről, akit 20 évvel ezelőtt gyilkoltak meg. King ellen 1968. ápri­lis 4-én hajtottak végre me­rényletet Memphisben, ak­kor, amikor a helyi köztisz­tasági dolgozók sztrájkjának támogatására szervezett ak­ciót. A gyilkosság hatalmas méretű gettólázadásokat pro­vokált ki szerte az Egyesült Államokban. A szövetségi főváros, Washington csak­nem két héten át volt lá­zongások színhelye, és kato­nák ezreit kellett kivezé­nyelni a rend helyreállítá­sára. Atlantában, ahol King lel­készként működött, s ahol mozgalmának központja volt, felesége és gyermekei meg­koszorúzták sírját. Mind ezen a kegyeletes megemlékezé­sen. mind a memphisi fel­vonuláson jelen volt King- sok egykori munkatársa. Az amerikai hadsereg négy Blackhawk típusú helikoptere útban Panama felé, az USA érdekeinek segítésére. Képün­kön a harci járművek április 4-én elindulnak a Travis ka­tonai légitámaszpont felé (Népűjsáig-telefotó — MTI-Press) Nyereménybetétkönyv­sorsolás Az Országos Takarékpénztár április 5-én, Budapesten rendezte meg a nyereménybe tétkönyvek 1988. I. negyedévi sorsoláséit. Mindazok az 1988. március 29-ig váltott és a sor­solás napján forgalomban volt nyereménybetétkönyvek, amelyék sorszámának utolsó három számjegye (számvég­ződése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, az 1988. I. negyedévi átlaglbetétj üknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték. A nyereményösszeget a betétkönyvet kiállító takarékpénz­tári fiók. takarékszövetkezet vagy postahivatali, 1988. április 20-tól fizeti ki. ROMÁNIA Kétszázmillió dolláros veszteség ? Számvég- Nyere- Számvég- Nyere­zödés mény % ződés mény % 007 25 ' 618 25 008 50 646 25 026 25 657 25 ! 156 25 677 25 164 "" 25 699 25 ' 272 25 x 734 25 282 50 790 lTfö 307 50 i 800 25 335 25 811 50 349 25 816 25 378 25 837 100 539 25 904 25 557 25 921 Z§ 568 gO 959 250

Next

/
Oldalképek
Tartalom