Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-06 / 81. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. április 6., szerda 3. Győzzön a jobb Szerkezetváltás az építőiparban Ha gazdaságunk kibontakozásáról esik szó, elsőként a szerkezetátalakítás fontosságát emelik ki a hozzáértő közgazdászok. Igazukat senki nem vitatja, ám nehéz konkrétan ma megfogalmazni az építőipar átalakulását, hiszen ez az egyik hagyományosan tagolt ágazatunk. A magas- és a mélyépítők, a szerelők, az út- és hídépítők évtizedek óta békességben elférnek egymás mellett. De mégis lehet valami hiba a szerkezetben, mert nem véletlen, hogy olyan gyakran sürgetjük a gyors változást gazdaságunk egészében. Ügy vélem, hogy a jelen gazdasági körülmények közepette minden termelési egységnél fokozott figyelmet kell fordítani a költségek vizsgálatára. Nos, ezt a nézetet vallják a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál is. Hogy miért, s hogy mit remélnek mindettől? Erről beszélgettünk Bánsági Istvánná költségelemzési vezetővel. (Fotó: Koncz János) Tapasztalva azokat a gondokat, anomáliákat, amelyek révén az építőipar sokáig a vicclapok főszereplője volt, és ismerve az utóbbi két évben elkezdődött piacosítá- si tendenciákat, nyugodtan állíthatjuk. az építőknek is változtatniuk kell. Hátráló monopóliumok Űj magatartásuk pillére az egyre gyorsabban változó igény. a kereslet lehet. Ha ezt az építők is elismerik, akkor ez a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy a kínálatot, a kapacitásokat nem a kereslettel együtt, hanem ahhoz igazodva alakítják, szükség esetén azonnal módosítják. Ennek színtere a piac, formája pedig a verseny lesz. Ám, hogy jól működjön, növelni kell a piaci szereplők érdekeltségét is. Például az építővállalatok dolgozóinak önállóságát, vagyonérde- keltségét. Ez utóbbira már akad példa, a fertődiek mintájára máshol is; a Villanyszerelőipari Vállalatnál. Ahhoz, hogy a verseny valóban a jók kiválasztódásához vezessen, a kínálat szerkezetét is meg kell újítani. A monopolhelyzetű beruházók csillaga leáldozott, helyükbe olyan vállalkozóknak kell lépniük, amelyek nemcsak bonyolítják, tervezik a beruházásokat, hanem betöltik a hozzáértő invesz- tor szerepét is. A verseny szabályainak megtanulására már volt alkalmuk az építőknek, ám számolniuk kell azzal, hogy tágul a versenyszféra határa. Tehát egyre több építési területen úgy nyerhető csak el a munka, ha azért harcba szállnak a vállalkozók, ajánlataik megmérkőznek egymással. Elsősorban a lakásépítésben és -felújításban erős a társadalmi igény arra. hogy győzzön a jobb, vagyis az az építő, amelyik elfogadható határidőt és árat ajánl. kifogástalan minőséget garantál. Idáig alig érintette a verseny szele a magánépítkezéseket, ám az eddigi dotáció elvonása, az adóvisszatérí- tés szabályai remélhetően visszaszorítják a kontármunkát. Helyébe léphetnek azok a kivitelező vállalatok és szövetkezetek, amelyek már gyakorlatot szereztek a közvetlen piaci lakásépítésben — például a Hajdú megyeiek. Lakásépítő társaságok Akár társaságokat is lehet szervezni erre a tevékenységre, amelyek nemcsak öröklakásként értékesíthetnék az új lakásokat, hanem bérbe adhatnák vagy lízingelhetnék. Ez természetesen megtörné az OTP és a takarékszövetkezetek monopóliumát, de reális alternatívát adhatna a lakásvásárlóknak. Mindez szép — gondolhatja az olvasó —. de honnan és kinek lesz erre pénze? Hiszen a vállalatok nem állnak úgy anyagilag, hogy teljes összegében előre meghitelezzék a piacra épülő lakásokat. Válaszként arra kell utalnunk, milyen sokféle formája létezik ma már a közpénzek megforgatásá- nak. a magánpénzek bevonásának a gazdaságba, a részvénytől az új vállalat alapításán át a különböző céltársulásokig. De hogy ezek az építés minőségét érzékelhetően javítsák — például a lakásoknál —, növelni kell a tanácsok hatósági és gazdasági szerepkörét. Legyen valódi és tudásukkal megalapozott beleszólásuk, ellenőrző szerepük a területükön történő munkákba, szakigazgatási szakembereik a városépítési tervek gazdái legyenek. Első pillantásra talán periférikusnak tetszik a tanácsok említése, de tudomásul kell vennünk a korábbi évek rossz gyakorlata alapján, hogy az építési piac léte és működése alapvetően függ saját hátterétől. Például az anyagvásárlás lehetőségeitől, a gépkölcsönzés rendszerétől, a pénzügyi hitelektől és kamatoktól. De ugyancsak ide tartozik a munkaerőpiacon zajló minden változás. attól kezdve, hogy ki megy él kőművestanulónak, egészen addig, hogy működik-e az egészséges vállalkozói szellem a vállalatok felső vezetőiben. Szakosodó kisvállalatok űk nyilván nem lesznek akadályozói az újabb kisvállalkozásoknak, amelyekből bái' sok van, mégsem elég. Ezt bizonyítja, hogy még mindig nem minden megrendelés talál kivitelezőre. De ha lehetővé tennék. hogy a nagyobb létszámú és vállalkozási körű kisvállalkozások részvénytársasággá alakuljanak. más, tőkeerős cégekkel vagy magánszemélyekkel. akkor az sokat lendíthetne a Piac jelenlegi helyzetén. A piaci igények nyomán specializálódó és szakosodó kisvállalkozások a nagy cégek mellett jelentős szerepet tölthetnek be a közeljövő építőiparában. Segítségükkel és együttműködésük révén növelhető csak a termelékenység, a tőke hatékony alkalmazása, végső soron az egész ágazat stabilizálódása. Sz. K. • — Arra kérném, elöljáróban szóljon néhány szót önmagáról ... — Borsod megyei születésű vagyok — mondja —, de gyerekkorom óta Hevesben élek. Húsz esztendeje végeztem a Miskolci Nehézipari és Műszaki Egyetem gépész- mérnöki karán. Feltehetik persze akkor a kérdést, hogy miért éppen ezen a téren ténykedek. A dolog nyitja, hogy 1975-ben ugyanott megszereztem a gazdasági mérnöki diplomát is. Ezt azért tartottam szükségesnek, mert egy nőnek igen nehéz a műszaki pályán érvényesülni, ráadásul abban is bizonyos voltam, hogy azok az ismeretek hovatovább nélkülözhetetlenné válnak. Budapesten a Chinoin Gyógyszer- gyárban kezdtem el dolgozni. majd az egri Finomsze- relvénygyár következett, s 1977-ben jöttem ide. Először szervezési vonalon munkálkodtam, majd az igazgató mellett műszaki titkári minőségben. Ez utóbbi poszt igen nagy áttekintésre adott lehetőséget az itteni tevékenységek felett. — S mi módon jutott a mostani helyére? — Az új vezetés idejekorán felismerte a költségelemzés létjogosultságát, így bíztak meg e funkció betöltésével. Jól érzem magam itt, szeretem ezt csinálni, de az előző lépcsőfokok feltétlenül kellettek ahhoz, hogy ezen a területen helytállhassak. Az általam végzett feladatokkal a cégünknél mintegy másfél évvel ezelőtt kezdtünk el ko- molyabbban foglalkozni. Itt jelenleg folyik a vállalati folyamatok rendszerszemléletű felülvizsgálata, amelynek eredményéként a szervezeti felépítés is átrendeződik Megyénk három városában és a városi jogú nagyközségben, Füzesabonyban rendezték meg a közrend- és közbiztonság fenntartásában segédkező önkéntesek szokásos számvetését. Egerben A tanácskozáson dr. Kárpáti Csaba r. őrnagy, a kapitányság vezetőjének helyettese köszöntötte a megjelenteket, Domoszlai László r. ezredest, a megyei párt- végrehajtó bizottság tagját, a megyei főkapitányság vezetőjét és Farkas Józsefet, az MSZMP Eger Városi Bizottságának titkárát. Ezután dr. Lantos Bálint r. őrnagy, az Egri Rendőrkapitányság vezetője adott tájékoztatást a megyeszékhely és körzete közrendjének, közbiztonságának helyzetéről. Értékelte az önkéntes segítők tevékenységét is, mint mondotta, munkájuk még hatékonyabbá vált, különösen a köz- biztonság megőrzésében. a bűnözés elleni harcban és az igazságrendészeti feladatok végrehajtásában. Ugyanígy elismerés illeti a közlekedés területén foglalkoztatottak segítését is. Veres László nyugállományú r. őrnagy ezt követően a kapitányságon működő önkéntes segítői tanácsadó csoport hasznosságáról beszélt. Felszólalt az eseményen Farkas József és Domoszlai László is. majd. Bizonyos vagyok benne, hogy az új formációban még fontosabb szerepe lesz e tennivalóknak. — Mire alapozza mindezt? — Ma már — az idén bekövetkezett jelentős gazdasági változások ismeretében — tény, hogy helyes volt e területre nagy hangsúlyt helyezni. Mostanság egy építőipari vállalat képtelen úgy érvényesülni a piacon. ha minderre nem fordít figyelmet. Közismert, hogy korábban az egyes cégek maguk alakították ki az áraikat, mégpedig hatósági előírások szerint. A jelenlegi versenyhelyzetben az ár megszűnt vállalati kategória lenni, hiszen azt a piac a kereslet-kínálat alapján szabályozza. Sőt, Kitüntetéseket is átadtak: a Kiváló Társadalmi Munkáért Érmet kapták: Bársony Károly, Forgó József, Katona György. Szabó András, Takács József és Vára- di Lajos önkéntes rendőrök. Főkapitányi dicséretben és jutalomban részesült Bársony Béla, Litkai János. Su- rányi Róbert, Tuza József, Végh János és Zimányi József. Nyolcán kaptak kapitányságvezetői jutalmat, 126- an vehették át az önkéntes rendőri szolgálatban eltöltött évek után járó kitüntetéseket. A tanácsi, gazdasági szervek tíz csoportot részesítettek elismerésben. Gyöngyösön A mátraalji város önkéntes segítőinek számvetésén részt vett Zemlényi Béla, az MSZMP Gyöngyös Városi Bizottságának munkatársa és Tarnóczi Sándor r. őrnagy, a főkapitányság párt- bizottsági titkára. Dr. Szabó Gyulának, a városi tanács vb-titkárának megnyitóját követően Bartos László r. őrnagy, kapitányságvezető tartott beszámolót. A múlt esztendőt a megújulásra való törekvés évének nevezte, s szólt arról, hogy az önkéntes rendőrök jól illeszkedtek be az ebből adódó feladatok végrehajtásába. Különös-' képpen a bűnmegelőzésben jártak elöl. A továbbiakban Tarnóczi Sándor r. őrnagy ismertette abban csakis az indokolt — a műszakilag-gazdaságilag megalapozott — költségek számolhatók el. Régebben ugyanis mód nyílt arra — a monopolhelyzetből fakadóan, —, hogy a belső szervezetlenségekből adódó többlet- költségeket is a vevőkre hárítsák át. Az elkövetkezendő időszakokban — amikor szinte meg kell verekedni minden vevőért — erre nemigen lesz lehetőség. — S mi következik abból, hogy az árképzés vállalati, az ár érvényesítés pedig piaci funkció? — Hát, épp ez a verseny- tárgyalások lényege, vagyis az. hogy az ajánlatomban megjelentetek bizonyos árat, csakhogy kérdés, elfogadja-e a megye közrendjének és közbiztonságának mai körülményeit, majd a főkapitány megbízásából kitüntetéseket nyújtott át. Kiváló Társadalmi Munkáért Érmet vehetett át Kovács Marianna és Vörös Tamás. Főkapitányi dicséretben és jutalomban részesült Cserfa István és Pongrácz Gábor. A Gyöngyös Város Tanácsa által alapított önkéntes Rendőri Vándorserleget az 1-es számú csoport kapta, melynek vezetője Karnok József. A körzetből első helyezett lett a karácsondi csoport, Oláh László vezetésével. A speciális feladatot ellátók közül pedig a Barkóczi Sándor vezette kereskedelmi csoport bizonyult a legjobbnak. Hevesen A városi pártbizottság nagytermében rendezett ülésen ott volt Sári József, az MSZMP Heves Városi Bizottságának titkára. Kontra Gyula, a városi tanács elnöke, Barcsik János ország- gyűlési képviselő és Csivin- csik János r. ezredes, a megyei főkapitányság helyettes vezetője. A kapitányság vezetője, Bohák Pál r. őrnagy tájékoztatójában elmondta, a bűnmegelőzésben, a társadalmi közérzet javításában jelentős részt vállalnak az önkéntes rendőrök. Mintegy háromszázan segítik a hivatásosak munkáját. Az ő elismerésük is. hogy ezt a piac. Az építőiparban most a fedezetben való gondolkodásnak van kitüntetett szerepe. A fedezet — amelyben egyébiránt a nyereség is benne foglaltatik — a piaci ár és a műszakilag-gazdaságilag indokolt költségek különbségét jelenti. Annak tömegét csak abban az esetben tudjuk növelni — márpedig ez a cél —, ha a költségeket csökkentjük, illetőleg reális szinten tartjuk. — A gyakorlatban szerzett tapasztalatok mit mutatnak? — A Tihaméri-lakótelep épületeinél konkrétan is vizsgáltuk a költségeket. Tudvalévő, hogy legkevésbé a különféle anyagoknál lehet ..megfogni" a forintokat, ugyanis azokat mi is kapjuk. Ezzel szemben eredményeket hozhat a jobb munka- és termelésszervezés, valamint a rendelkezésre álló munkaidő hatékonyabb fel- használása. Nem is beszélve arról, ha az általános költségekből is képesek vagyunk „lefaragni”. Régebben különben az volt a gyakorlat, hogy miután elkészült egy épület, csupán regisztráltuk annak költségeit. Utóbbit ma igyekszünk előre megtervezni, méghozzá „alulról jövően”, vagyis a termelőegységek szintjén. A tényleges adatot később ösz- szehasonlítjuk az előzetesen elképzelttel, s a korrekciót ennek alapján hajtjuk végre. Jóllehet, manapság sok minden még csak távlati célunk. ám a kezdő lépéseket már megtettük s hiszem, hogy jó irányba haladunk. Az elképzeléseink megvalósulásának persze elemi előfeltétele, hogy ne csupán a felső vezetők, hanem a termelésirányítók is képesek legyenek költségszemléletben gondolkodni és dolgozni. — Ezek szerint ön optimista ... — Természetesen. Bízom abban, hogy az e téren végzett munkám hasznos lesz majd. s segítséget nyújt vállalatunk valamennyi vezetőjének a korábbinál nehezebb gazdasági körülmények között is. főkapitányi dicséretben részesült Bácsi Gábor önkéntes rendőr, négyen kaptak kapitányságvezetői elismerést. hatvanegyen pedig a szolgálatban eltöltött évek után .iáró kitüntetéseket vehették át. A csoportok közötti versenyben harmadszor lett első a hevesi 2-es számú önkéntes csoport, melynek tagjai a városi tanács által alapított vándorserleget végleg elnyerték. Füzesabonyban A helyi rendőrkapitányságon megtartott értekezleten részt vett többek között Tóth Tibor, a nagyközségi pártbizottság titkára és Kopasz Árpád r. őrnagy, a megyei főkapitányság osztályvezetője. Az értékelést dr. Varga László r. őrnagy, a Füzesabonyi Rendőrkapitányság vezetője ismertette a jelenlévők előtt. Kitért arra, hogy nőtt a szolgálati órák száma, az intézkedések aránya is. Az önkéntes rendőrök tizenhárom körözött személyt fogtak el. Aktivitásukkal nagyban hozzájárultak az eredményes munkához. A füzesabonyi önkéntes segítők közül a főkapitányság vezetője dicséretben és jutalomban részesítette Bu- kodi Gábort. A kapitányság vezetőjének elismerését heten érdemelték ki. Negyvennyolcán szolgálati éveik után részesültek kitüntetésben. Sárhegyi István Önkéntes rendőrök számvetése Költségelemzés - kitüntetett szerepkörben
