Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-29 / 101. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1988. április 29„ péntek Az NSZK-nak is érdeke az új szovjet politika sikere Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet alkancellár és külügyminiszter megállapítá­sa szerint, a Gorbacsov fő­titkár által fémjelzett szov­jet politika sikere érdeke az NSZK-nak is, ezért Bonn- nak segítenie kell, építő jel­legű magatartást kell tanú­sítania. A miniszter a Die Welt című napilap csütörtö­ki számában nyilatkozott er­ről. Emlékeztetett. hogy az SZKP KB főtitkára szavait már eddig is számos terüle­ten tettek követték, s ez mindannyiszor megfelelt a nyugatnémet érdekeknek is. Ezzel összefüggésben emlí­tette meg Moszkva kompro­misszumos készségét, illető­leg engedményeit a leszerelési megállapodások helyszíni el­lenőrzése, a közép-hatótávol­ságú rakéták világméretű felszámolása, az aszimmetri­kus leszerelés és Afganisztán tárgyában, és szükségesnek mondotta mindenfajta szem­ellenző és ellenségkép eltá­volítását a jövőbe mutató együttműködés érdekében. A szabaddemokrata (FDP) párti Genscher határozottan elutasította a koalíciós part­ner részéről, a Keresztény- demokrata Unió némely kép­viselője által azt a címére intézett bírálatot, amely sze­rint a külügyminiszter nem kellő mértékben fáradozik a nyugatnémet érdekek érvé­nyesítésén, a Szovjetunióval szemben. Az NSZK és a Szovjetunió kapcsolataiban nincs helye semmiféle kétértelműségnek, mivel ezek a kapcsolatok nemcsak az NSZK, hanem általában a kelet-nyugati vi­szony egésze szempontjából is központi jelentőségűek. Senki sem kelthet olyan be­nyomást, mintha csorbíthat­ná a nyugatnémet érdekeket Gorbacsov külső és belső nyitási politikájának sikere. Genscher megítélése sze­rint minden arra vall, hogy az SZKP országos értekezle­tén is sikerre viszik Gorba­csov főtitkár elképzeléseit, az új szellemű szovjet politi­kát. amely immáron önmaga dinamikája szerint fejlődik. Belpolitikai kérdésekről szólva, Genscher hitet tett a jelenlegi koalíció folytatása mellett, és cáfolta a közte és a kancellár közötti szívélyes kapcsolatok állítólagos meg­romlásáról nyugatnémet la­pokban megjelent jelentése­ket. Akcióban az afgán rendezés ellenfelei A pakisztáni kormány „minden tőle telhető” támo­gatást megígért a genfi egyezmény végrehajtásának ellenőrzésére hivatott ENSZ- csoportnak. Csütörtöki jelen­tések szerint Zain Nurani külügyi államminiszter — aki pakisztáni részről alá­írta'az afgán rendezés külső elemeiről intézkedő megálla­podást — Iszlámábádban fo­gadta az ENSZ-kontingens parancsnokát, Ráüli Helmi- nen vezérőrnagyot. Sajtóértesülések szerint a negyven-ötven fős csoport­ba azok az országok delegál­nak katonákat, amelyek részt vesznek a libanoni ENSZ-erők működésében. A kontingens iszlámábádl és kabuli főhadiszállással fog dolgozni. Pesavari források közlése szerint az afgán kormányel­lenes erők az utóbbi napok­ban heves támadásba len­dültek Torham határváros vidékén a kabuli vezetés egységei ellen. Támadásuk célja az, hogy ellenőrzésük alá vonják a pesavari—ka­buli országutat. A harcok­ban a nyugati tudósítók ér­tesülései alapján tizenöten életüket vesztették és hu­szonötén megsebesültek. Iszlámábádban egy hiva­talos amerikai személyiség — nevének felfedése nélkül — közölte, hogy az Egyesült Államok sürgősségi alapon fegyvereket és lőszereket szállít az afgán szervezetek­nek annak az ellátmánynak a pótlására, amely az iszlá- mábádi—ravalpindi lőszer- raktárban megsemmisült. A lerakatban azokat a fegyve­reket és lőszereket tárolták, amelyeket az Egyesült Álla­mok küldött az afgán kor­mányellenes erőknek. VSZ-javaslattervezet Javaslattervezetet terjesz­tettek elő Bécsben a Varsói Szerződés tagállamai a föld­közi-tengeri térség orszá­gai biztonságának és együtt­működésének megerősítésé­re. az Európai Biztonsági és Együttműködési Utótalál­kozó csütörtöki ülésén. A szocialista országok a térségben kialakult problé­mák sokoldalú rendezését indítványozzák: így java­solják a magas fokú kato­nai szembenállás csökken­tését, a bizalom, a bizton­ság és a stabilitás növelé­A Bosznia—hercegovinál Tagköztársaság elnöksége szerda esti ülésén a 62 éves Nikola Filipovics egyetemi tanért választotta meg új sét a Földközi-tenger térsé­gében, a gazdasági, tudomá­nyos. kulturális és környe­zetvédelmi együttműködés elmélyítését a térségbeli or­szágok között. A szocialista államok kép­viselői felszólalásaikban hangsúlyozták, hogy Mihail Gorbacsov Belgrádban kör­vonalazott javaslatainak megvalósítása nagymérték­ben segítené elő a béke és a gyümölcsöző együttmű­ködés megszilárdítását a Földközi-tenger övezetében. elnökévé egyéves megbíza­tási időre Mato Andrics he­lyett, akinek mandátuma április 27-én, lejárt. Filipo­vics egy hónappal ezelőtt lett az elnökség tagja. Szaddam - Arafat kézfogása Szaddam Husszein iraki elnök szerdán este fogadta a Bagdadban tartózkodó Jasszer Arafatot, a Palesz­tinái Felszabadítás! Szer­vezet vezetőjét. Az INA ira­ki hírügynökség jelentése szerint megvitatták, milyen módon támogassák az Iz­rael által megszállt terüle­teken folyó palesztin fölke­lést. A PFSZ vezetője bagda­di tartózkodása idején elnö­kölni fog a megszállt terü­letek bizottságának ülésén, melynek témája szin­tén a Gáza-övezetben és Ciszjordániában zajló népi felkelés támogatása. A bizottság munkáját ápri­lis 16-án bekövetkezett ha­láláig Abu Dzsihad irányí­totta. Bosznia új elnöke Úttalan utakon A Pamir hegycsúcsai kö­zött Tadzsik SZSZK, SZU: magas hegycsúcsok és a gleccserek hazájá­nak legfontosabb közle­kedési eszköze a heli­kopter, amely a legjár­hatatlanabb helyekre is el tudja juttatni az em­bert és a szükséges fel­szerelést (1988 március) (Népújság-telefotó — MTI Külföldi Kép- ■ szerkesztőség — TASZSZ) az izraeli gazdaságon Sebek A palesztin lázadás kezd sebeket ütni az izraeli gaz­daságon, amely csak az utób­bi egy-két évben tért ma­gához a libanoni háború pénzügyi terhei, az 1983-as tőzsdekrach és az éveken át tartó sokszáz százalékos inf­láció okozta válságból. A gazdasági minisztérium adatai szerint eddig 370 mil­lió dollárba került a palesz­tin lázadás. Ez az egyévi nemzeti jövedelemnek főbb mint 1 százaléka. Az összeg­ben benne van az a 165 millió dollárnyi pótköltség­vetés. amelyet a hadsereg követel, a lázadás leverésé­vel kapcsolatos többletki­adásai fedezésére. A több­letköltségek egy része abból származik, hogy az izraeli tartalékosok évi szolgálati idejét a korábbi 42 napról 62 napra növelték, mert az állomány jelentős erőit von­ják el más féladatoktól a megszállt területek. A tar­talékos idő növelése okozta károkról, munkakiesésről még nem készült statisztika. Az idegenforgalom a fe­szültség és a megszállt te­rületek látnivalóinak bizony­talan megközelítése miatt február—márciusban 17 szá- zalékkal esett vissza január­hoz képest. A megszállt te­rületekről származó adóbe­vételek részben a gazdasági tevékenység visszaesése, rész­ben a polgári engedetlenség miatt februárban 17 száza­lékkal, márciusban már 32 százalékkal csökkentek. Ugyan a palesztinok nem készítenek statisztikákat — hiszen nincs sem gazdasági minisztériumuk, sem statisz­tikai hivataluk —, káraik, veszteségeik, a több mint 160 halotton, a több ezer sebesültön és letartóztatotton kívül is, azért számba vehe­tők. A lázadásra, a polgári engedetlenségre az izraeli hatóságok kemény megszorí­tásokkal válaszolnak, jelsza­vuk, hogy nem engednek a palesztinoknak „összkom­fortos sztrájkot”. A meg­szállt területek társadalmi össztermékének 38 százaléka a kereskedelemből, szolgál­tatásokból származik. A pa­lesztin kereskedők két tűz közé kerültek. A felkelés illegális bizottsága sztrájkra szólítja őket, arra, hogy a boltokat csak délután kettő és öt óra között tartsák nyitva. Az izraeli hadsereg viszont lepecsételi, lefor- rasztja azok üzletét, akik nem nyitnak ki reggel. A sorozatos „szabályszegőket” letartóztatják, pénzbüntetésre, börtönre ítélik. A városok­ban a kereskedelmi tevé­kenység 20—30 százalékos a tavalyihoz képest. Március elejétől április végéig nem kaptak benzint a benzinkutak a megszállt te­rületeken. A Jordán hídjain legföljebb 400 jordániai di­nárt lehet behozni fejenként. Aki nem igazolja adója be­fizetését, az nem kaphat ki­utazási engedélyt az arab országokba, autóvezetői jogo­sítványát nem újítják meg. Ettől függetlenül is. 35 éves korig csak az utazhat az arab országokba a megszállt területekről, aki vállalja, hogy kilenc hónapig nem tér vissza. Ez tönkreteszi a megszállt területek kereske­delmét az arab országokkal. A területek évi kivitelének kétharmada Izraelbe kerül — ennek az évi 1 milliárd dollárnak a 70 százaléka a palesztinoknak kifizetett bér, amely most visszaesik —, másik egyharmada az arab országokba jut. A lázadó pa­lesztinok osztályrésze a gyors elszegényedés. A lázadás tétje azonban egyilk fél számára sem gaz­dasági. Az egymásnak oko­zott gazdasági károk nem hozzák közelebb a politikai megoldást. De jelzik: a hely­zet hovatovább tarthatatlan, megoldásért kiált. rC Külpolitikai kommentárunk j—i Egy helyszínváltás háttere A dániai Kolding szállodásai és vendéglősei hoppon maradtak. Néhány hete még abban bíztak, hogy az at­lanti szövetség tanácskozásán részt vevő küldöttségek, illetve a velük érkező kíséret, újságírók, szakértők hu da fogja fellendíteni üzletüket. Az úgynevezett atomter­vező csoport készült szokásos, tavaszi ülését itt megtar- tani. Erre azonban nem került sor; a miniszterek a NATO székhelyén, Brüsszelben ültek végül össze. A helyszínváltás persze, nem a szállodásokon múlott A hirtelen döntés oka a koppenhágai parlament, amely a minap egy határozattal felszólította a jobbközép irány­zatú Schlüter-kormányt: szerezzen érvényt Dánia atom­fegyver-mentességének, s érje el, hogy a nyugati katonai tömb atomfegyverekkel felszerelt hadihajói ne használ­ják Dánia felségvizeit és kikötőit. Ehhez előbb nyilván tudni kell. szállítanak-e egyáltalán fedélzetükön atom­fegyvert a dán vizekre érkező amerikai (vagy brit) ha­dihajók. Csakhogy ez katonai titoknak számít, és Wa shington illetékesei rí&m hajlandók felfedni. „Sem megerősíteni, sem cáfolni nem óhajtjuk a hadi­hajók fegyverzetével kapcsolatos találgatásokat, s nem adhatunk választ a szövetséges kormányzatok ez irányú kérdéseire" — jelentették ki nemegyszer a Pentagon il­letékesei két éve is. amikor Üj-Zéland esetében hasonló ellentét alakult ki. A koppenhágai parlament határozata nem nemzeti ügy; a NATO katonapolitikáját érinti, s a brüsszeli NATO-vezetés éppúgy igen zokon vette, mint a washingtoni vagy londoni katonai körök. „Messzemenő következményekre”, „súlyos veszélyekre" figyelmeztettek, hangsúlyozva, hogy a Folketing döntése érzékenyen érin­ti a NATO egységét. Ez volt az oka az atomtervező csoport ülése átköltöz­tetésének. S a keletkezett vita rányomta bélyegét magá­ra a tanácskozásra is. „A NATO-országok nem válogat­hatnak. mint az. étlapról, mely jogokat és kötelezettsé geket vállalnak, s melyeket nem a közös haderő és pa­rancsnokságok keretében" — foglalhatnánk össze sarkít­va az elhangzott véleményeket. Az első pillanatra meglehet, túlzottnak tűnik a dániai fejlemények miatt érzett NATO-aggodalom. Ám aligha lehet szem elől téveszteni, hogy ez a parlamenti kötél­húzás, s a Schlüter-kormány ennek nyomán bekövetke­zett lemondása, rendkívüli törvényhozási választásokhoz vezetett a kis észak-európai országban, ahol így a sza­vazópolgárok közvetve magáról a NATO-tagságról, illet­ve annak feltételeiről is véleményt formálhatnak majd május 10-én. A csütörtökön véget ért brüsszeli tanácskozás napi­rendjén azért a leszerelés és fegyverkezés témakörét érintő, fajsúlyosabb kérdések is szerepeltek. Az atomter vezö csoport az atlanti szövetség egyik igen fontos testü­leté. Évente kétszer tart ülést, s a tagállamok nemzet- védelmi miniszterei vesznek részt benne, a vezérkari fő­nökök társaságában. Nem minden tagországból azonban, csak az egyesített katonai szervezethez tartozó 13-ból. (Iz- landnak nincs hadserege, Franciaország nem vesz részt a NATO-haderők parancsnokságaiban, Görögország pedig sokszor különvéleményt képvisel a NATO katonai ügyei ben.) Az ülések napirendjén szerepelt a szovjet—amerikai tár­gyalások állása és — ezzel szoros kapcsolatban — a NATO modernizálási terve: hogyan csoportosítsák át és korszerűsítsék a középtávú atomrakéták leszerelése után Európában megmaradó, mintegy 4000 atomeszközt? A vi­ta, amely erről a kényes kérdésről a márciusi NATO- csúcs előtt kibontakozott, nem egyértelmű kompromisz- szummal zárult le akkor, s ez most is kitűnt: egyelőre „nem napi feladat" a rövidtávú rakéták korszerűsítése és a tüzérség újabb atomlövedékekkel való felszerelése — mondták az illetékesek. Szegő Gábor Afganisztáni Javaslat Abdul Vakil afgán külügy­miniszter. Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárhoz intézett üzenetében megerősítette, hogy Afganisztán kész demi. litarizált övezetet létesíteni az afgán—pakisztáni határon az afgán menekültek haza­térésének elősegítésére, ha Pakisztán is létrehoz ilyen övezetet saját területén. Ez a lépés fokozná a köl­csönös bizalmat és megte­remtené az afgán menekül­tek hazatérésének békés fel­Az Egri Antikvárium 1988. május 2—3—4-én, felvásárlással egybekötött KÖNYVVÁSÁRT RENDEZ GYÖNGYÖSÖN, a Mátra Művelődési Házban. Minden érdeklődőt szeretettel várunk naponta 9-től 17 óráig. A MŰVELT NÉP KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT ANTIKVÁRIUMA 1 tételeit, s egyúttal elősegíte­né a genfi megállapodások teljesítését. A terv megvaló­sításának fontos feltétele, hogy Afganisztán és Pakisz­tán megakadályozza az af­gán ellenzék fegyveres ak­cióit a demilitarizált öveze­tekben. E követelmény tisz­teletben tartását ENSZ-meg- figyelők biztosítanák. Abdul Vakil üzenetében felkérte az ENSZ főtitkárát, hogy az af­gán javaslatot továbbítsa a pakisztáni kormánynak. AVAR HOTEL (Mátrafüred, Parádi út 4. sz.) szakképzett SZAKÁCSOT KERESn Legalább ^ 3 éves szakmai gyakorlattal, fizetés megegyezés alapján, a kollektív szerződés szerint. JELENTKEZÉS: AVAR HOTEL Igazgatójánál, MÁTRAFÜRED, Parádi út 4. sz. Telefon: .11-948. 13-195

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom