Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-16 / 90. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. április 16., szombat 1 AZ ORSZÁGOS PÁRTÉRTEKEZLET ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETÉNEK VITÁJA MEGYÉNKBEN Felelősséggel, a kritika és az önkritika hangján Az országoshoz hasonlóan, megyénk pártalapszervezcteinek tagjai is, az elmúlt na­pokban cseréltek véleményt az országos pártértekezlet írásos tervezetéről. Az üze­mekben, a vállalatoknál, az ipari, a mezőgazdasági szövetkezetekben, a társadalmi és tömegszervezetekben, valamint a különböző intézményekben dolgozó kommunis­ták igen nagy felelősséggel, kritikus és önkritikus hangon mondták el véleményüket az állásfoglalás tervezetéről. Ez alkalommal négy kollektíva vitájába avatjuk be az olvasót. TISZTA, VIRÁGOS FALU Márkáz ° önmagát szépíti Nagy gondot fordítottak a falu központjának igényes kialakítására (Fotó: Perl Márton) A háromezernél kisebb lélekszámú községek közül többek között Márkáz nyerte el a Tiszta, virágos falu címet. Sétálunk a községben, és sehol nem látunk virágot. Persze nem jut eszünkbe, hogy kétségbevon­juk az elismerés jogosságát, hiszen a virágbaborulás- nak nincs még szezonja. Annál is inkább nem ké­telkedünk, mivel az utcák tiszták, a porták takaro­sok. Túlzás nélkül leírható, hogy a Heves megyei fal­vak közül ilyen szempontból unikum Márkáz. A más­hol megszokott kockaépületek helyett itt egyre több ízléses lakóház magasodik, s bármilyen meglepő, az utcáról látható kertekben nincs gyom. Idilli állapot, talán el sem hiszi az. aki saját szemével nem látja. Egri Finomszerelvénygyár — Nálunk — ha szabad úgy fogalmazni — az igazi, nagy csatákra, szópárbajokra a pártcsoportok tanácskozá­sain került sor. Ezt annál is inkább örvendetesnek tar­tom, mert végül is egy ki­sebb közösség sokkal jobban ismeri a maga és környeze­tének munkáját, annak ered­ményeit és fogyatékosságait. A sokszínű, sokfajta véle­ményből aztán kialakult egy összkép, amely végül is vál­lalatunk kommunistáinak gondolkodását summázza ... Közel ötszáz kommunista tartozik az egri Finomsze­relvénygyár pártbizottságá­hoz. amelynek titkárával, Pintér Lászlóval beszélget­tünk az igencsak mozgalmas hét legfontosabb politikai eseményeiről. Pontosabban fogalmazva: az alapszerveze­tekben elhangzott vitákról. — A főbb tennivalókat, az elhangzott véleményeket, el­ismeréseket és kritikákat ho­gyan lehetne értékelni. jel­lemezni? — kérdeztük a párt­bizottság titkárától. — Valóban, a bőség zava­rával küzdve, csak néhány bervai gondolatot szeretnék megemlíteni. Az egyik: jó érzés volt tapasztalni, hogy kommunistáink hite a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt iránt nem csappant meg. Ez még azokkal az elhangzott negatívumokkal is így igaz, amelyek a párt vezető, irá­nyító módszereit bírálták, ki­fogásolták. Elég szép szám­mal voltak ilyen megjegyzé­sek. Ez utóbbiak alatt leg­többször a rossz döntések, a jó határozatok végre nem hajtása, a felelősség számon nem kérése, és az ideológiai életünkben keletkezett zava­rok hangzottak el. A másik ..kosárba" azokat a vélemé­nyeket sorolnám, amelyek­ből az csendült ki, hogy „sok volt a szöveg és kevés a tett". A harmadik: éppen ideje po­litikai intézményrendszerün­ket is az új igényekhez és követelményekhez korszerű­síteni. Mert véleményünk szerint enélkül a meglehető­sen fogyatékos gazdasági munkánkban sem tudunk változtatni. Márpedig ezen nem kevesebb, mint a jö­vőnk múlik. A negyedik: a kádermunka meghatározó szerepe. Ez egyaránt érvé­nyes egy üzemben, a Parla­mentben vagy más, hasonló fontosságú intézményekben. Ehhez kapcsolódik az ötö­dik: teremtsük meg végre a tisztes visszavonulás emberi, tárgyi, erkölcsi feltételeit. Mert végül is egy olyan kor­szakot zárunk, amelynek igen sok tiszteletre méltó ered­ménye van, de sokan már nemigen tudnak megfelelni a ma ga sa b b követeim ény ek ­nek. Örömmel fogadták kom­munistáink az új választási rendszert is. Nem sorolom tovább, mert az elmondottak ha nem is így fogalmazva, vagy sorolva, de benne van­nak a tervezet soraiban. Mi azt szeretnénk, ha minél több meg is valósulna belőlük, és nemcsak az újabb „szöve­gekben”, hanem a valódi, a mindennapos munka tettei­ben is. Vagyis sokat várunk a májusi tanácskozástól és messze nem csak a magunk szem előtt tartva. Hisszük, hogy nem csalódunk . .. Koós József Mátravidéki Építő­éi Szakipari Szövetkezet Érdeklődő, szókimondó, egyenes embereknek tartják a Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet kom­munistáit. Ezt igazolták a minap tartott taggyűlésükön is, ahová a májusi pártérte­kezlet állásfoglalás-tervezetét ismertető kis füzetek meg­lehetősen bőséges széljegy­zeteivel érkeztek. Volt vé­leménye, megjegyzése, javas­lata annak is, aki egyébként nem kért szót, nem hallat­ta a hangját. S — mint Tóth Mihály alapszervezeti párt­titkár vitaindítójából kitűnt — számosán meg sem várták e fórumot, hanem már me­net közben, a munkahelye­ken kifejezésre juttatták megítélésüket a közreadott írásos anyagról. Elkeserítőnek találták ma­guk is az ország gondjait, ám a siránkozás helyett in­kább a tényleges kibontako­zást sürgették, a személyes cselekvőkészségüknek vróhál­ták tanú jeleit adni. Ez utób­bihoz azonban — nem tit­kolták — a dokumentumban megfogalmazottaknál sok­kal mélyebb, alaposabb hely­zetelemzést, s konkrétabb feladatokat, tanácsokat vár­tak. Hangsúlyozták, hogy az általánosságok emlegetése ma már kevés, „nevén kell ne­vezni a gyermeket” minden problémánál, ' célnál. Nem elég elismerni, vállalni is kell a felelősséget a hibá­kért, bajokért, s minden szinten hallgatni az okos szó­ra, törekedni a jóra. Tény. ihogy ma nemköny- nyű a fiatalok, pályakezdők éiete — említették többi kö­zött —, de az őket nevelő, támogatni akaró, s eközben magukat szinte agyonhajszo­ló 40—50 esztendősek sínese, nek irigylésre méltóbb hely­zetben, hogy sok nyugdíjasról már ne is beszéljenek. Va­lójában egyik korosztály ré­széről sem elfogadható, hogy mind kevesebb a pénz már a kultúrára ás, alig javul vagy inkább romlik az egész­ségügyi ellátás. Nyugtalanító, hovatovább tarthatatlan, hogy a jobban dolgozó em­ber, vállalat, szövetkezet alig érzi értékesebb teljesítménye jutalmát. Fáj, bosszantja a jó érzésű embert, hogy a ro­mániai magyar nemzetiségi kérdésekben máiig sem sike­rült igazán előrejutni. A kiút azonban — hang­súlyozták — megtalálható. S a rátalálásban akár a gyön­gyösi szövetkezeti építők is segíthetnek. Gyóni Gyula Hatvan Város Tanácsa Kórház és Rendelőintézete Az intézmény hétszázötven dolgozója közül mintegy szá­zan tagjai az MSZMP-nek. Az állásfoglalás-tervezet megjelenése óta pártcsopor­tonként vitatták meg az ez­zel kapcsolatos nézeteiket. Ahogy dr. Szabó Gábor, a pártvezetőség titkára mond­ja: így sokkal közvetlenebb, családiasabb légkörben, oly­kor szenvedélyesebben zaj­lottak a viták. Az alapszer­vezeti üléseken már azokat az összegzett véleményeket mondták el, amelyek ezeken az összejöveteleken kristá­lyosodtak ki. A keddi pártalapszervezeti ülésen dr. Halmos Tibor, a pártvezetőség tagja köszön­tötte a résztvevőket, majd dr. Nacsa László, alapszer- vezeti titkár tartott vitain­dítót. Mint kiemelte, az or­szágos pártértekezleten olyan a pártélet, s a társadalom egészét átható kérdések ke­rülnek napirendre, amelyek alapvetőek. A közvélemény sokrétűen foglalt állást, vál­sághangulat éppúgy tükrö­ződik, mint az elméleti ideo­lógiai bizonytalanság. Az egész szocialista világrend- szerben döntőnek tekintik a megújulást, hazánkban is meg kell találni a pártnak az utat ahhoz, hogy képessé váljon a leghatékonyalbb cselekvésre. A hozzászólások sorát dr. Kobulniczky Kornél nyitotta meg. Mint elmondta, párt- csoportjában először úgy tűnt, hogy nemigen találnak vitatémát, de hogy mégsem tartott rövid ideig a beszél­getés, az éppen abból fa­kadt, hogy kevés konkrétu­mot találtak a tervezetben. Sokszor a politikai szakzsar­gon akadályozza meg, hogy pontosabban fogalmazzanak a sorokban. A gazdaságra vonatkozó megállapításokat a tagság elfogadta, csak fel­merült, hogy mi is valósul­hat meg mindebből. Pernyész János kiemelte, hogy a bürokráciát, a „pa­pírmunkát” minimálisra kel­lene csökkenteni a párton belül. Nagyon lényeges a szakszervezet megújulása, véleményük szerint akkor látná el feladatát, ha minél jobban függetlenedne a gaz­dasági vezetéstől. Szükséges az ifjúság megnyerése, de a lét határozza meg a tuda­tot: biztonságos anyagi hát­tér nélkül aligha politizálnak a fiatalok. A pártcsoportban felvetődött, hogy eléggé tá­mogatják-e az új rendelke­zések az értékteremtést. A munkanélküliséggel kapcso­latban megfogalmazódott, hogy mit is lehet minimá­lis ellátási szintnek nevezni. Fekete Lászlóné azt emelte ki, hogy a pártértekezlet anyagának előkészítéséhez lényegesen több időre lett volna szükség. Hangot adott annak a nézetnek, hogy a vezetők kinevezése és levál­tása ne kapcsolódjon ciklu­sokhoz, inkább az alkalmas­ság döntsön. Aláhúzta, hogy a fiatal nemzedékeknek több perspektívát kell nyújtani. Az árrendszer változása megfelelő bérreformok nél­kül felemás. Az értelmiség megítélésének egyre reáli­sabbá kell válnia: az alko­tást szükséges megbecsülni. Ehhez viszont már alapjai­ban a minőséget kell a kö­zéppontba állítani, megen­gedhetetlen, hogy ennyi ké­pesítés nélküli pedagógus tanítson az általános isko­lákban. Kifejezte á határa­inkon túl élő magyarságért .való aggódását is. Dr. Farkas Tibor szerint is kevés a konkrétum a ter­vezetben. Az értelmiség meg­becsülése itt is felvetődött: a pártcsoportban úgy fogal­maztak, hogy „43 év után erre is rájöttek”. Igen élesen merültek föl a népesedéspo­litikai gondok: évente 20 ezerrel csökken a magyarság lélekszáma. Felül kell vizs­gálni az eddigi koncepció­kat. A szocialista országok­kal közösen kell a nemzeti­ségi kérdésben egységes ál­láspontra jutni. A hozzászó­lások sorát dr. Szabó Gábor és Kele Miklósáé zárta, majd Balogh István, a városi NEB elnöke összegezte az elhang­zottakat. Gábor László A megye fiatalságának képviseletében Napjainkban a társadalom és a politika reformjának elsődleges színtere a gazda­ság. Nem kétséges, gyors és átfogó változásokra van szük­ség. Az ilyen folyamat iránti bizalomhoz nélkülözhetetlen a közelmúltban elkövetett hibák feltárása. Hiszen a régi módszerek, a korábbi beidegződések már nem al­kalmasak a mai új feladatok megoldására. A jelenlegi helyzet legsú­lyosabban az ifjúságot érin­ti: a kibontakozással össze­függő intézkedések, az ár­emelés, az adózás jelentősen nehezíti a pályakezdők kö­rülményeit, a családalapítást, az önálló élet feltételeinek megteremtését. A különböző döntések, a társadalom kö­zeli jövőjét meghatározó elképzelések e tényezőket nem kezelték fontosságuk­nak megfelelően. Egyebek mellett a fenti gondolatok és tények sorát tartalmazza az az írásos ösz- szegzés, amely alapanyagául szolgált a KISZ Heves Me­gyei Bizottsága hétközi rend­kívüli ülésének. A tanács­kozáson a testület tagjai az országos pártértekezlet állás­foglalás-tervezetét vitatták meg Sós Tamásnak, a me­gyei KISZ-bizottság első tit­kárának vezetésével. Maga a téma nem először került a fiatalság képviselői­nek asztalára, tárgyalási na­pirendjére. » A dokumentált megállapítások kialakítása­kor például felvetődött a gazdasági hatékonyság és a megteremtésre váró nagyobb egyéni érdekeltség összefüg­gésének kérdésköre. Szó esett természetesen a párt vezető szerepének megvalósu­lási formáiról, a tevékenység kapcsolódásáról a megúju­ló politikai intézményrend­szerhez. Ugyancsak beszél­tek a jelenlevők a párt nyi­tottabbá válásának, a kriti­kai észrevételek befogadásá­nak szükségességéről. To­vábbá: a társadalmi szerve­zetek valódi politikai ténye­zővé tételének lehetőségei­ről. Külön hangsúlyt kápott a nyilvánosság fontossága: lényeges lenne már a dön­téselőkészítés szakaszában a széles körű tájékoztatás a közvéleményt érintő ügyek­ben. A testület tagjai megemlí­tették azt is, hogy a terve­zetnek többet és mélyebben, átfogóbban kellett volna fog­lalkoznia az ifjúsággal, kü­lönösképpen pedig az ifjú­sági szövetség helyével, sze­repével. A tizennégy hozzá­szóló közül többen kiemelten szóltak a foglalkoztatás- és szociáilpolitika időszerű té­maköreiről. Már csak azért is, mert ezek közvetlenül a fiataloknál jelentkeznek. Mi­ként az előző esztendőkben, úgy ezúttal is egyik központi kérdés volt a lakáshelyzet. A mind jobban emelkedő árak, ugyanakkor a kerese­tek reálértékének csökkené­se nem segíti a korosztály önálló otthonteremetési tö­rekvéseit. A határozott kri­tikák mellett a résztvevők kifejtették azt is, hogy a KISZ tevékenyén részt kíván vállalni az elkövetkező fel­adatok végrehajtásából. Az eseményen felszólalt Kiss Barnabás, a megyei pártbizottság munkatársa Is, részt vett az ülésen Varga Kovács Károly, a KISZ KB munkatársa. Szalay Zoltán A kalauzolást dr. Kovács- né Karnok Mária. a helyi tanács vb-titkára vállalta. Beszélgetésünk kezdetén el­mondta, hogy a megyei ta­nács és a hazafias népfront hirdette azt a pályázatot, amelyen sikerrel szerepel­tek. Mikor megismerték a felhívást, minden családhoz küldtek értesítést, s a falu­beli hangos híradón is tud­tára adták a lakosságnak a hírt, A munka rövidesen el­kezdődött. A tiszta, virágos jelzőpár azonban nemcsak a melegebb időszakra vonat­kozik náluk. Télen is jel­lemző. hogy nincs a gyalo­gos közlekedésben fennaka­dás, hiszen saját portája elől mindenki elsöpri a havat. Ehhez segítséget nyújt a tsz hókotrója, amelyik a kritikus időszakokban rend­szeresen járja az utat. A cím elnyerésekor nyil­vánosságra hozott indoklás tartalmazza, hogy igen je­lentős szerepe van a szép falúkép kialakításában a társadalmi munkának. Eb­ből fontos részt vállaltak a környékbeli vállalatok, intézmények. Ezt indokol­ja, hogy a visontai Gaga­rin Hőerőműnél sok markazi tevékenykedik. Ottani bri­gád lambériázta az általá­nos iskolát. A munkák oroszlánrészét a helyi tsz vé­gezte. Ez megnyilvánult az eszközök rendelkezésre bo­csátásában, beszerzésben, és sok másban. Jelesül kiala­kították az óvoda udvarát, s a legfiatálabbaknak KRESZ-parkot létesítettek. Jelenleg a legfontosabb beruházás az új körzeti or­vosi rendelő. Szeretnék, ha ezt éppen idén, május else­jén adnák át. Itt sem cse­kély a segítség. A bánya erő­gépeket adott, s a villany- szerelési munkákat is bizto­sítják. Az eddig leírtakból lát- - szik, hogy nemcsak a falu külső képével foglalkoznak, hanem azzal is. hogy mi­nél korszerűbb körülmények között éljenek a markaziak. Ezt bizonyítja a másik, szintén nemrégen kapott díj. A településfejlesztési versenyben a község Sírok­ká i holtversenyben végzett az élen. Ez jórészt az intéz­ményhálózat bővítésének köszönhető. S annak, hogy a takarosságra is gon­dot fordítanak, így például mostanában húsz facsemetét ültettek az iskolaudvaron, s a körülmények figyelembe vételével magasították a kerítést. A labda most már csak nagyon ritkán száll az utcára ... Sokakban megfordulhat persze a gondolat, mind­ezt felülről kényszerítik. A hallottak szerint nem így van. Mostanság is sokan kopogtatnak, hogy mikor jö­hetnek a rövidesen átadan­dó rendelőt takarítani. Rá­adásul a falu nem öregedő, sok fiatal keres itt házépí­téshez telket, s további igé­nyeket is ki tudnak elégí­teni. A helybeliek azonban még korántsem elégedettek a fennálló helyzettel. A dí­jakért kapott, összesen száz- ötvenezer forintot van ho­vá befektetni. Szeretnék felújítani a főutcán a jár­dát. Annak ellenére, hogy úthálózatunk jónak mond­ható. tervezik: a gépkocsik­nak fordulókat alakítanak ki. s energiatakarékosabb villanyhálózatot építenek. Az ivóvízzel is vannak prob­lémák. de a megfelelő ter­ven már dolgozik a megyei vízmű vállalat. Gondot okoz. hogy nincs művelődé­si házuk, a fiatalok, kis­csoportok nem tudnak ta­lálkozni. A megoldást szin­tén a tsz segítségével terve­zik. Ösztönző erő mindeh­hez a tavaly alapított „Markazért” emlékérem, amelyek eddig a ter­melőszövetkezet tagsága és az MHSZ helyi titkára Pau- lenka Gyula vett át. A közösség aktivitásában jelenleg sincs hiány. Az elmúlt éviben példáűl ■ átla­gosan minden markazi 1366 forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a fejlesztéshez. Ez közel két­szerese az azelőtti esztendő­nek. Ha ez így megy to­vább, lassan megyénk eaviú kincsesládikájáf' üdvözölhet­jük a mátraalji községben. Kovács Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom