Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-16 / 90. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. április 16., szombat 1 AZ ORSZÁGOS PÁRTÉRTEKEZLET ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETÉNEK VITÁJA MEGYÉNKBEN Felelősséggel, a kritika és az önkritika hangján Az országoshoz hasonlóan, megyénk pártalapszervezcteinek tagjai is, az elmúlt napokban cseréltek véleményt az országos pártértekezlet írásos tervezetéről. Az üzemekben, a vállalatoknál, az ipari, a mezőgazdasági szövetkezetekben, a társadalmi és tömegszervezetekben, valamint a különböző intézményekben dolgozó kommunisták igen nagy felelősséggel, kritikus és önkritikus hangon mondták el véleményüket az állásfoglalás tervezetéről. Ez alkalommal négy kollektíva vitájába avatjuk be az olvasót. TISZTA, VIRÁGOS FALU Márkáz ° önmagát szépíti Nagy gondot fordítottak a falu központjának igényes kialakítására (Fotó: Perl Márton) A háromezernél kisebb lélekszámú községek közül többek között Márkáz nyerte el a Tiszta, virágos falu címet. Sétálunk a községben, és sehol nem látunk virágot. Persze nem jut eszünkbe, hogy kétségbevonjuk az elismerés jogosságát, hiszen a virágbaborulás- nak nincs még szezonja. Annál is inkább nem kételkedünk, mivel az utcák tiszták, a porták takarosok. Túlzás nélkül leírható, hogy a Heves megyei falvak közül ilyen szempontból unikum Márkáz. A máshol megszokott kockaépületek helyett itt egyre több ízléses lakóház magasodik, s bármilyen meglepő, az utcáról látható kertekben nincs gyom. Idilli állapot, talán el sem hiszi az. aki saját szemével nem látja. Egri Finomszerelvénygyár — Nálunk — ha szabad úgy fogalmazni — az igazi, nagy csatákra, szópárbajokra a pártcsoportok tanácskozásain került sor. Ezt annál is inkább örvendetesnek tartom, mert végül is egy kisebb közösség sokkal jobban ismeri a maga és környezetének munkáját, annak eredményeit és fogyatékosságait. A sokszínű, sokfajta véleményből aztán kialakult egy összkép, amely végül is vállalatunk kommunistáinak gondolkodását summázza ... Közel ötszáz kommunista tartozik az egri Finomszerelvénygyár pártbizottságához. amelynek titkárával, Pintér Lászlóval beszélgettünk az igencsak mozgalmas hét legfontosabb politikai eseményeiről. Pontosabban fogalmazva: az alapszervezetekben elhangzott vitákról. — A főbb tennivalókat, az elhangzott véleményeket, elismeréseket és kritikákat hogyan lehetne értékelni. jellemezni? — kérdeztük a pártbizottság titkárától. — Valóban, a bőség zavarával küzdve, csak néhány bervai gondolatot szeretnék megemlíteni. Az egyik: jó érzés volt tapasztalni, hogy kommunistáink hite a Magyar Szocialista Munkáspárt iránt nem csappant meg. Ez még azokkal az elhangzott negatívumokkal is így igaz, amelyek a párt vezető, irányító módszereit bírálták, kifogásolták. Elég szép számmal voltak ilyen megjegyzések. Ez utóbbiak alatt legtöbbször a rossz döntések, a jó határozatok végre nem hajtása, a felelősség számon nem kérése, és az ideológiai életünkben keletkezett zavarok hangzottak el. A másik ..kosárba" azokat a véleményeket sorolnám, amelyekből az csendült ki, hogy „sok volt a szöveg és kevés a tett". A harmadik: éppen ideje politikai intézményrendszerünket is az új igényekhez és követelményekhez korszerűsíteni. Mert véleményünk szerint enélkül a meglehetősen fogyatékos gazdasági munkánkban sem tudunk változtatni. Márpedig ezen nem kevesebb, mint a jövőnk múlik. A negyedik: a kádermunka meghatározó szerepe. Ez egyaránt érvényes egy üzemben, a Parlamentben vagy más, hasonló fontosságú intézményekben. Ehhez kapcsolódik az ötödik: teremtsük meg végre a tisztes visszavonulás emberi, tárgyi, erkölcsi feltételeit. Mert végül is egy olyan korszakot zárunk, amelynek igen sok tiszteletre méltó eredménye van, de sokan már nemigen tudnak megfelelni a ma ga sa b b követeim ény ek nek. Örömmel fogadták kommunistáink az új választási rendszert is. Nem sorolom tovább, mert az elmondottak ha nem is így fogalmazva, vagy sorolva, de benne vannak a tervezet soraiban. Mi azt szeretnénk, ha minél több meg is valósulna belőlük, és nemcsak az újabb „szövegekben”, hanem a valódi, a mindennapos munka tetteiben is. Vagyis sokat várunk a májusi tanácskozástól és messze nem csak a magunk szem előtt tartva. Hisszük, hogy nem csalódunk . .. Koós József Mátravidéki Építőéi Szakipari Szövetkezet Érdeklődő, szókimondó, egyenes embereknek tartják a Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet kommunistáit. Ezt igazolták a minap tartott taggyűlésükön is, ahová a májusi pártértekezlet állásfoglalás-tervezetét ismertető kis füzetek meglehetősen bőséges széljegyzeteivel érkeztek. Volt véleménye, megjegyzése, javaslata annak is, aki egyébként nem kért szót, nem hallatta a hangját. S — mint Tóth Mihály alapszervezeti párttitkár vitaindítójából kitűnt — számosán meg sem várták e fórumot, hanem már menet közben, a munkahelyeken kifejezésre juttatták megítélésüket a közreadott írásos anyagról. Elkeserítőnek találták maguk is az ország gondjait, ám a siránkozás helyett inkább a tényleges kibontakozást sürgették, a személyes cselekvőkészségüknek vróhálták tanú jeleit adni. Ez utóbbihoz azonban — nem titkolták — a dokumentumban megfogalmazottaknál sokkal mélyebb, alaposabb helyzetelemzést, s konkrétabb feladatokat, tanácsokat vártak. Hangsúlyozták, hogy az általánosságok emlegetése ma már kevés, „nevén kell nevezni a gyermeket” minden problémánál, ' célnál. Nem elég elismerni, vállalni is kell a felelősséget a hibákért, bajokért, s minden szinten hallgatni az okos szóra, törekedni a jóra. Tény. ihogy ma nemköny- nyű a fiatalok, pályakezdők éiete — említették többi között —, de az őket nevelő, támogatni akaró, s eközben magukat szinte agyonhajszoló 40—50 esztendősek sínese, nek irigylésre méltóbb helyzetben, hogy sok nyugdíjasról már ne is beszéljenek. Valójában egyik korosztály részéről sem elfogadható, hogy mind kevesebb a pénz már a kultúrára ás, alig javul vagy inkább romlik az egészségügyi ellátás. Nyugtalanító, hovatovább tarthatatlan, hogy a jobban dolgozó ember, vállalat, szövetkezet alig érzi értékesebb teljesítménye jutalmát. Fáj, bosszantja a jó érzésű embert, hogy a romániai magyar nemzetiségi kérdésekben máiig sem sikerült igazán előrejutni. A kiút azonban — hangsúlyozták — megtalálható. S a rátalálásban akár a gyöngyösi szövetkezeti építők is segíthetnek. Gyóni Gyula Hatvan Város Tanácsa Kórház és Rendelőintézete Az intézmény hétszázötven dolgozója közül mintegy százan tagjai az MSZMP-nek. Az állásfoglalás-tervezet megjelenése óta pártcsoportonként vitatták meg az ezzel kapcsolatos nézeteiket. Ahogy dr. Szabó Gábor, a pártvezetőség titkára mondja: így sokkal közvetlenebb, családiasabb légkörben, olykor szenvedélyesebben zajlottak a viták. Az alapszervezeti üléseken már azokat az összegzett véleményeket mondták el, amelyek ezeken az összejöveteleken kristályosodtak ki. A keddi pártalapszervezeti ülésen dr. Halmos Tibor, a pártvezetőség tagja köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Nacsa László, alapszer- vezeti titkár tartott vitaindítót. Mint kiemelte, az országos pártértekezleten olyan a pártélet, s a társadalom egészét átható kérdések kerülnek napirendre, amelyek alapvetőek. A közvélemény sokrétűen foglalt állást, válsághangulat éppúgy tükröződik, mint az elméleti ideológiai bizonytalanság. Az egész szocialista világrend- szerben döntőnek tekintik a megújulást, hazánkban is meg kell találni a pártnak az utat ahhoz, hogy képessé váljon a leghatékonyalbb cselekvésre. A hozzászólások sorát dr. Kobulniczky Kornél nyitotta meg. Mint elmondta, párt- csoportjában először úgy tűnt, hogy nemigen találnak vitatémát, de hogy mégsem tartott rövid ideig a beszélgetés, az éppen abból fakadt, hogy kevés konkrétumot találtak a tervezetben. Sokszor a politikai szakzsargon akadályozza meg, hogy pontosabban fogalmazzanak a sorokban. A gazdaságra vonatkozó megállapításokat a tagság elfogadta, csak felmerült, hogy mi is valósulhat meg mindebből. Pernyész János kiemelte, hogy a bürokráciát, a „papírmunkát” minimálisra kellene csökkenteni a párton belül. Nagyon lényeges a szakszervezet megújulása, véleményük szerint akkor látná el feladatát, ha minél jobban függetlenedne a gazdasági vezetéstől. Szükséges az ifjúság megnyerése, de a lét határozza meg a tudatot: biztonságos anyagi háttér nélkül aligha politizálnak a fiatalok. A pártcsoportban felvetődött, hogy eléggé támogatják-e az új rendelkezések az értékteremtést. A munkanélküliséggel kapcsolatban megfogalmazódott, hogy mit is lehet minimális ellátási szintnek nevezni. Fekete Lászlóné azt emelte ki, hogy a pártértekezlet anyagának előkészítéséhez lényegesen több időre lett volna szükség. Hangot adott annak a nézetnek, hogy a vezetők kinevezése és leváltása ne kapcsolódjon ciklusokhoz, inkább az alkalmasság döntsön. Aláhúzta, hogy a fiatal nemzedékeknek több perspektívát kell nyújtani. Az árrendszer változása megfelelő bérreformok nélkül felemás. Az értelmiség megítélésének egyre reálisabbá kell válnia: az alkotást szükséges megbecsülni. Ehhez viszont már alapjaiban a minőséget kell a középpontba állítani, megengedhetetlen, hogy ennyi képesítés nélküli pedagógus tanítson az általános iskolákban. Kifejezte á határainkon túl élő magyarságért .való aggódását is. Dr. Farkas Tibor szerint is kevés a konkrétum a tervezetben. Az értelmiség megbecsülése itt is felvetődött: a pártcsoportban úgy fogalmaztak, hogy „43 év után erre is rájöttek”. Igen élesen merültek föl a népesedéspolitikai gondok: évente 20 ezerrel csökken a magyarság lélekszáma. Felül kell vizsgálni az eddigi koncepciókat. A szocialista országokkal közösen kell a nemzetiségi kérdésben egységes álláspontra jutni. A hozzászólások sorát dr. Szabó Gábor és Kele Miklósáé zárta, majd Balogh István, a városi NEB elnöke összegezte az elhangzottakat. Gábor László A megye fiatalságának képviseletében Napjainkban a társadalom és a politika reformjának elsődleges színtere a gazdaság. Nem kétséges, gyors és átfogó változásokra van szükség. Az ilyen folyamat iránti bizalomhoz nélkülözhetetlen a közelmúltban elkövetett hibák feltárása. Hiszen a régi módszerek, a korábbi beidegződések már nem alkalmasak a mai új feladatok megoldására. A jelenlegi helyzet legsúlyosabban az ifjúságot érinti: a kibontakozással összefüggő intézkedések, az áremelés, az adózás jelentősen nehezíti a pályakezdők körülményeit, a családalapítást, az önálló élet feltételeinek megteremtését. A különböző döntések, a társadalom közeli jövőjét meghatározó elképzelések e tényezőket nem kezelték fontosságuknak megfelelően. Egyebek mellett a fenti gondolatok és tények sorát tartalmazza az az írásos ösz- szegzés, amely alapanyagául szolgált a KISZ Heves Megyei Bizottsága hétközi rendkívüli ülésének. A tanácskozáson a testület tagjai az országos pártértekezlet állásfoglalás-tervezetét vitatták meg Sós Tamásnak, a megyei KISZ-bizottság első titkárának vezetésével. Maga a téma nem először került a fiatalság képviselőinek asztalára, tárgyalási napirendjére. » A dokumentált megállapítások kialakításakor például felvetődött a gazdasági hatékonyság és a megteremtésre váró nagyobb egyéni érdekeltség összefüggésének kérdésköre. Szó esett természetesen a párt vezető szerepének megvalósulási formáiról, a tevékenység kapcsolódásáról a megújuló politikai intézményrendszerhez. Ugyancsak beszéltek a jelenlevők a párt nyitottabbá válásának, a kritikai észrevételek befogadásának szükségességéről. Továbbá: a társadalmi szervezetek valódi politikai tényezővé tételének lehetőségeiről. Külön hangsúlyt kápott a nyilvánosság fontossága: lényeges lenne már a döntéselőkészítés szakaszában a széles körű tájékoztatás a közvéleményt érintő ügyekben. A testület tagjai megemlítették azt is, hogy a tervezetnek többet és mélyebben, átfogóbban kellett volna foglalkoznia az ifjúsággal, különösképpen pedig az ifjúsági szövetség helyével, szerepével. A tizennégy hozzászóló közül többen kiemelten szóltak a foglalkoztatás- és szociáilpolitika időszerű témaköreiről. Már csak azért is, mert ezek közvetlenül a fiataloknál jelentkeznek. Miként az előző esztendőkben, úgy ezúttal is egyik központi kérdés volt a lakáshelyzet. A mind jobban emelkedő árak, ugyanakkor a keresetek reálértékének csökkenése nem segíti a korosztály önálló otthonteremetési törekvéseit. A határozott kritikák mellett a résztvevők kifejtették azt is, hogy a KISZ tevékenyén részt kíván vállalni az elkövetkező feladatok végrehajtásából. Az eseményen felszólalt Kiss Barnabás, a megyei pártbizottság munkatársa Is, részt vett az ülésen Varga Kovács Károly, a KISZ KB munkatársa. Szalay Zoltán A kalauzolást dr. Kovács- né Karnok Mária. a helyi tanács vb-titkára vállalta. Beszélgetésünk kezdetén elmondta, hogy a megyei tanács és a hazafias népfront hirdette azt a pályázatot, amelyen sikerrel szerepeltek. Mikor megismerték a felhívást, minden családhoz küldtek értesítést, s a falubeli hangos híradón is tudtára adták a lakosságnak a hírt, A munka rövidesen elkezdődött. A tiszta, virágos jelzőpár azonban nemcsak a melegebb időszakra vonatkozik náluk. Télen is jellemző. hogy nincs a gyalogos közlekedésben fennakadás, hiszen saját portája elől mindenki elsöpri a havat. Ehhez segítséget nyújt a tsz hókotrója, amelyik a kritikus időszakokban rendszeresen járja az utat. A cím elnyerésekor nyilvánosságra hozott indoklás tartalmazza, hogy igen jelentős szerepe van a szép falúkép kialakításában a társadalmi munkának. Ebből fontos részt vállaltak a környékbeli vállalatok, intézmények. Ezt indokolja, hogy a visontai Gagarin Hőerőműnél sok markazi tevékenykedik. Ottani brigád lambériázta az általános iskolát. A munkák oroszlánrészét a helyi tsz végezte. Ez megnyilvánult az eszközök rendelkezésre bocsátásában, beszerzésben, és sok másban. Jelesül kialakították az óvoda udvarát, s a legfiatálabbaknak KRESZ-parkot létesítettek. Jelenleg a legfontosabb beruházás az új körzeti orvosi rendelő. Szeretnék, ha ezt éppen idén, május elsején adnák át. Itt sem csekély a segítség. A bánya erőgépeket adott, s a villany- szerelési munkákat is biztosítják. Az eddig leírtakból lát- - szik, hogy nemcsak a falu külső képével foglalkoznak, hanem azzal is. hogy minél korszerűbb körülmények között éljenek a markaziak. Ezt bizonyítja a másik, szintén nemrégen kapott díj. A településfejlesztési versenyben a község Sírokká i holtversenyben végzett az élen. Ez jórészt az intézményhálózat bővítésének köszönhető. S annak, hogy a takarosságra is gondot fordítanak, így például mostanában húsz facsemetét ültettek az iskolaudvaron, s a körülmények figyelembe vételével magasították a kerítést. A labda most már csak nagyon ritkán száll az utcára ... Sokakban megfordulhat persze a gondolat, mindezt felülről kényszerítik. A hallottak szerint nem így van. Mostanság is sokan kopogtatnak, hogy mikor jöhetnek a rövidesen átadandó rendelőt takarítani. Ráadásul a falu nem öregedő, sok fiatal keres itt házépítéshez telket, s további igényeket is ki tudnak elégíteni. A helybeliek azonban még korántsem elégedettek a fennálló helyzettel. A díjakért kapott, összesen száz- ötvenezer forintot van hová befektetni. Szeretnék felújítani a főutcán a járdát. Annak ellenére, hogy úthálózatunk jónak mondható. tervezik: a gépkocsiknak fordulókat alakítanak ki. s energiatakarékosabb villanyhálózatot építenek. Az ivóvízzel is vannak problémák. de a megfelelő terven már dolgozik a megyei vízmű vállalat. Gondot okoz. hogy nincs művelődési házuk, a fiatalok, kiscsoportok nem tudnak találkozni. A megoldást szintén a tsz segítségével tervezik. Ösztönző erő mindehhez a tavaly alapított „Markazért” emlékérem, amelyek eddig a termelőszövetkezet tagsága és az MHSZ helyi titkára Pau- lenka Gyula vett át. A közösség aktivitásában jelenleg sincs hiány. Az elmúlt éviben példáűl ■ átlagosan minden markazi 1366 forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a fejlesztéshez. Ez közel kétszerese az azelőtti esztendőnek. Ha ez így megy tovább, lassan megyénk eaviú kincsesládikájáf' üdvözölhetjük a mátraalji községben. Kovács Attila
